Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-12 / 84. (2897.) szám

1932 április 12, kedd. ^MGAI-MAGitARHÍRLAI* Az uj vasutügyi miniszter bejelenti, hogy meg fog szüntetni tübb helyiérdekű vasutat Forgalmi monopóliummal szűntetik meg a deficitet a vasút gazdálkodásában Mlíoch lemondásának kulisszatitkaiból - Hula miniszter 10 évre szóló terve Prága, április 11. Mlöoch vasutügyi minisz­ter lemondásával és a cseh iparospártnak a koalícióból való kiválásával a kormánypár­tok hatalmi harca uj stádiumba jutott. Az erőviszony ugyanis a polgári pártok hátrá­nyára módosult. A szocialista sajtó örömmel konstatálja a cseh iparospárt ellenzékbetme- nését s azt jósolja, hogy a kormánytöbbség munkája most már gyorsabb tempóban fog haladni. Természetesen ezalatt azt érti, hogy a szocialista pártoknak eggyel kevesebb ellen­ifelük lesz s igy akaratukat simábban fogják tudni érvényre juttatni. A szocialista pártok Mlooch lemondását arra igyekeztek felhasz­nálni, hogy a vasutügyi tárcával kibővítsék a szocialista kezekben levő minisztériumok számát. Mlcoch lemondása után szombaton Hampl képviselő, a cseh szo­ciáldemokrata párt elnöke Bechynö mi­niszterrel sietve Lanába utazott s kihallgatáson jelent meg Masaryk köztár­sasági elnöknél. Udrzal miniszterelnök ugyanis a szocialista pártok hatalmi terjesz­kedésének azzal a formulával vágott elébe, hogy a vasutügyi miniszternek egy pártonki- vüli nemparlamenti embert, Hula József mi­niszteri osztályfőnököt hozta javaslatba. A szociáldemokrata párt nem volt megelégedve ezzel a megoldással s a kormány általános rekonstrukcióját java­solta az elnöknek, tanában azonban Udr­zal álláspontja győzött s egyelőre szó sincs kormány re k onstruk ci ó r ól. A Národni Osvobozeni jelentése szerint a szociáldemokraták továbbra is fenntartják elutasító álláspontjukat, de ez a nézeteltérés — mondja a lap — nem veszélyezteti a kor­mány stabilitását. Mlíoch szakítása Kajmánnal Mlcoch lemondását viharos kulisszaharcok előzték meg. Mlooch az utolsó napokban kés­hegyre menő harcot folytatott saját pártjá­nak elnökével, Najmannal. Mloooh minden­áron bent akart maradni a kormányban, sőt a lemondása okául szolgáló adóemelést is megszavazta a minisztertanács ülésén, azon­ban közte és Najman között drámai jelenet­nek kellett lejátszódnia, minek következté­ben Mlöoch lemondott, de lemondásáról sa­ját pártját és Najmamt neon értesítette. A Fond éli véleménye szerint a két iparospárti vetélytárs a társadalmi összeköttetést is meg­szakította egymással. A Nedélni List úgy tudja, hogy Najman a lemondás kiprovokálá- sa előtt Benes külügyminiszterrel is tárgyalt. Az íparospárt lapja az uj „adócsokorről** Az iparospárt lapja, a Národni Stfed közli a párt végrehajtó bizottságának kiáltványát, melyben a párt megindokolja ellenzékbeme- nését. A bejelentés szerint a pénzügyminisz­ter egész csoport uj adóval jön, melyek kö­zül a legsúlyosabbak a forgalmi adónak két százalékról három százalékra és a fényű zés i adónak 12 százalékról 18 szá­zalékra való emelése. „Az adócsokor további virága — Írja a lap — az élesztő adó. Azonkívül a hu sadó és a söradó emeléséről is beszélnek, ugylátszik, ezt csak ideiglenesen odázták el. A minisz­tertanács megszavazta a benzinnek szesszel való keverését. Nem kisebb terhet fog jelen­teni az iparos-kereskedő rétegekre a munka­nélküli adó. A passzívára] küzdő ál lám vas utakon for­galmi monopóliummal akarnak segíteni, mely egy sereg ipari exisztenciát tenne tönk­re. Azonkívül egy sereg helyiérdekű vasutat akarnak beszüntetni." A kiáltvány az adó­emelési tervekkel indokolja a pártnak a kor­mányból való kilépését. Kula miniszter letette a hivatali esküt Prága, április 11. Hula József, az újonnan kinevezett vasutügyi miniszter m adélelőtt a 'köztársasági elnök kezébe letette az esküt s még a délelőtt folyamán átvette a miniszté­rium vezetéséi. A deficites vicinálisok sorsa A Ceské ’Slovo az uj vasutügyi miniszter terveiről a következőket írja: Alkalmunk volt rövid beszélgetést folytatni az uj miniszter­rel. Hula miniszter arról biztosit, hogy a vasul reorganizálására vonatkozó terve nem fog zavaróan beavatkozni a vasúti alkalma­zóik sorsába. Ami a fölösleges személyzetet illeti, azt máshová fogják átemelni, azonban elbocsátásokra nem kerül sor. Mint a fölös állomány kikapcsolását célzó részleges intézkedést említi azt, hogy fokozatosan meg fognak szüntetni egyes Helyiérdekű vasutakat, amelyek, mint ismeretes, többségükben pa-sz- .szivak s passzíváik évente milliókra rúgnak. Ezek helyett a személy- és teherautobuszfor- galmat fogják megszervezni s a számfeletti vasutasokat soffőrszolgálatra fogják alkal­mazni olyan feltételek mellett, hogy azok az alkalmazottak részére gazdasági hátrányt nem fognak jelenteni, sőt itt még jobb fize­A vasutügyi minisztériumban lényeges személyi változások fognak történni s a je­lenlegi központi igazgatóság sem marad meg a jelenlegi összetételében. Hula „tervgazdálkodása** Hula József vasutügyi miniszter tervet, dol­gozott ki a vasutügy reorganizálására. A memorandum megái lapí t ja, hogy a svájci szö­vetségi vasúthoz képest Csehszlovákiának 30 ezer fölösleges vasúti alkalmazottja van. Az államvasutak üzeme nem racionális s ezért gyökeres reorganizálásra szorul. A megtaka­rítások nem eszközölhetők egyszerre, ellen­ben tiz évi etapp-szerü haladással könnyen megvalósítható. Elképzelése szerint tiz év alatt nyugdíj, elhalálozás és távozás révén 46.100 fővel fog csökkenni az államvasutak alkalmazottainak száma annak dacára, hogy közben évente 4500 uj alkalmazottat fognak fölvenni. A reorganizációnak kél módja van: vagy részvénytársasággá alakítani át a vas­utat, vagy pedig vezérigazgatót állítani a vasutak élére. Az uj miniszter ezt az utóbbi megoldást ajánlja. A vezérigazgató irányítaná a vasúti üze­met, a forgalmi miniszter pedig a vasúti, a vizi közlekedésre, az automobilizmus és a légi forgalomra vonatkozó 1 égisz lati v munkáért volna felelős a parlamentnek. Az államvasutak évente körülbelül kétmil­liárd korona áldozatot követelnek az állam­tól. Ebből a két milliárdból 800 millió esik forgalmi adóra, 124 millió postai szállításra. 4 millió katonai személyek kedvezményeire, 485 milliót enged el a vasút szociális indo­kokból, további személyi engedmények 87 milliót tesznek ki, a helyi érdekű vasutak ta- rifaátszámitása 70 millióba kerül, a többi reszort számára tett engedmények 30 milliót és az áruforgalomban adott engedmények 400 milliót tesznek ki. Ezt a terhet a csehszlovák államvasutak semmiesetre sem viselhetik to­vább. A kétmilliárdos teher fele árelengedések­ből áll, a másik felét pedig a forgalmi adó és a többi reszort részére tett ingyen szol­gálatok képezik. Az első milliárd a csehszlovák állami vasu­tak szociális feladatával esik egybe, éppen azért csak a másik milliárdot kell a lehető­séghez képest annyira csökkenteni, hogy ez a teher elviselhetővé váljon. A mai szerve­zeti rend mellett ez megoldhatatlan. Az egész központi üzemet át kell szervezni. A központi vasúti hivatalokban kétezer fö­lösleges tisztviselő van. Megfelelő átszerve­zéssel itt évente hatvanmilliót lehet meg­takarítani. A svájci szövetségi vasutak üzemében a kar­bantartási és felügyeleti munka egy-egy kilo­méterre 20.578 korona személyi kiadást igé­nyel. Ezen a téren nálunk 113,437.574 koro­nás kiadástöbblet mutatkozik. A karbantartási és felügyeleti szolgálatra elegendő 36 ezer alkalmazott. Ezek közül elég, ha 18 ezer a véglegesített, a többi szer­ződéses viszonyban levő lehet. Ilyenformán 10.300 alkalmazott fizetését lehetne megtaka­rítani. Ez a redukció évi 186 milliós összege gél csökkentené a kiadásokat. Az állomási szolgálatra eléig 48.400 alkalmazott. Itt 5700 személy 114 milliós költségeit lehetne meg­takarítani. A négyszeri jegyellen őrzés is fö­lösleges s e téren 6 milliós megtakarítás ér­hető el- A fütőházakból 1617 munkaerőt lehet kikapcsolni, ez 32 millióval kevesebb') ki­adást jelent. A szénfogyasztást is szabályoz­ni kell. Svájcban a mozdonyok kilométeren­ként 16 kg szenet fogyasztanak, Csehszlová­kiában 27 kg esik egy kilométerre, vagyis a svájci szénifogyasztás 39 százalékkal kisebb. A régi tipusu mozdonyok okozzák azt, hogy a vasút 152 millió áru szénnel többet hasz­nál el évente szénért, mint amennyit uj gé­pekkel használna el. Csehszlovákiában min­den 841 km-re esik egy gépház, holott 1200 km-re is elegendő egy gépjavító. Ha ez az át­szervezés megtörténik, akkor az egész ál­lamban csak 11 gépház lesz s 3200 alkalma­zott és 64 milliós kiadás fölöslegessé válik. A vasutügyi miniszter számításai szerint a vasútnál összesen 29.890 személy válna fölös­legessé. Olaszország kilép a népszövetségből ha a békeszerződéseket nem revideálják Mussolini szenzációs cikke a Popolo általiéban — Vádirat Genf ellen — A fasiszta nagytanács feltiinéstkeltő határozatai Róma végérvényesen Berlin mellé állt Milánó, április 11. A londoni konferencia be­bizonyította, hogy Olaszország a nagy nemzetközi konferenciákon a legteljesebb határozottsággal és minden konzekvenciát levonva, Németország és a többi középeurópai hatalom mellé állt. Jóformán helyreállt az a szövetség, amelyet a háború előtt középeurópai hármas szövetségnek neveztek. Az olaszok nemcsak a külföldön, hanem a belföldön — A vér felfrissítése céljából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár ter­mészetes „Ferenc József" keserüvizet inni. Az egész világon rendelik az orvosok a va­lódi Ferenc József viz használatát, mert ez szabályozza a bélmüködést, erősíti a gyomrot, javítja a vért, megnyugtatja az idegeket és ezáltal uj életerőt teremt. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. is nagy propagandát fejtenek ki a középeurópai hatalmak politikai állásfoglalása mellett s jóformán nap-nap után bebizonyítják, hogy ugyanazok a cé­lok vezetik, mint Németországot, Ausztriát és Ma­gyarországot. Természetes, hogy Olaszország, mint győztes állam sokkal nagyobb nyomatékkai tud érvényt szerezni véleményének és olyan szankciók­kal élhet, amelyeket a vele egy véleményen lévő hatalmak nem engedhetnek meg maguknak. Musso­lini és a fasiszta párt legújabban páratlan tempe- rairoentummal, határozottsággal és energiával lá­tott hozzá az uj olasz politika realizálásához. Nap­nap után fontos és nagyhorderejű nyilatkozatokról szerzünk tudomást, amelyekkel az olasz nép és az olasz kormány helyre akarja állítani az európai egyensúlyt és végleg kiküszöbölni a krizist, Olasz­ország belátta ugyanis, hogy a mai állapotokon csak az segíthet, ha Európa végre megteremti az egyen­súlyi helyzetet a legyőzőitek és a győzők között, azaz igazságosan s minden egyéni érdektől elte­kintve oldja meg a problémát. Ennek a politikának megvalósításában rendkivül nagy jelentősége van a fasiszta nagytanács szombati határozatának. Tud­juk, hogy a fasiszta nagytanács Olaszország leg- kompeteusebb és leghatalmasabb szerve, amelynek szava döntő jelentőségű. Éppen ezért hatalmas nem­zetközi érvénye van annak, amit a fasiszta nagy­tanács szombaton elhatározott. Nagyszabású prog-- ramja nyíltan és lepezetlenül a következő: A jóvá­tételek és a háborús adósságok eltörlése, a nemt- zetközi kereskedelem gátjainak ledöntése, a dunai és a balkáni államok viszonyának és helyzetének rendezése és a békeszerződések revíziója. A ta­nács elhatározta, hogy a legnagyobb nyomatúkkal követelni fogja c pontok megvalósítását, mert sür­I gősen szüksége van rá « as olasz politika sem a belföldön, sem a külöldön a jövőben nem térhet el a szombaton leszögezett irányelvektől. Mi az oka a krízisnek? A szombati elvi jelentőségű döntésnek hamarább volt reális következménye, mint várni lehetett. Az olasz kormány komolyan vette programját és fe­nyegetéseit s ma hivatalosan leszögezte, hogy ab­ban az esetben, ha a népszövetség nemi lát hozzá erélyesen az európai kérdések megoldásához, ősz­szel kilép a meddő és nevetséges genfi organizáció­ból. Mussolini a Popolo dTtalia-ban ma óriási hord­erejű vezércikket irt, amelynek fontosabb részletei a következők: — A jelenlegi veszedelmes és kínos nemzetközi helyzetért a legnagyobb felelősség a népszövetséget terheli, amely tétlenül és tájékozatlanul szemléli számos alakulat összeroppanását, valamint a krízis ismételt és tiszita szimptómáit, anélkül, hogy se­gítene rajtuk. A népszövetség tanácstalansága és határozatlansága annál inkább megbocsájthatatlan, mert a genfi gyülekezet összetétele olyan, hogy módjában állna a helyzeten segíteni. Nem kell mást tenni, mint rámutatni a népszövetségi paktum 19. cikkelyére, amely keresztülvihetetlen szerződések revíziójáról intézkedik. A jelenlegi helyzet feltét­lenül követeli a szerződések egyes részeinek reví­zióját és helyreigazítását, mert a tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy a politikai, az erkölcsi és a gazda­sági szükséget elsősorban ezek a keresztülvihetet­len szerződések okozták. A békeszerződések né­hány határozata az, amely a világ békéjét és pros­peritását megzavarja, amit többek között az is bi­zonyít, hogy a szerződések néhány pontját egyálta­lán nem lehet betartani s egyes államok csak úgy kényszeríthetők teljesítésére, ha a győzők a fegy­verek erejéhez folyamodnak. Egyébként a valóság gondoskodik arról, hogy bebizonyítsa a szerződé­sek keresztülvihetetlenségét és megsemmisítse azo­kat. Ilyen körülmények között a revízió máris fo­lyamatban van anélkül, hogy elegendő volna a meg­nyugvás helyreállítására. A nagy fasiszta tanács Olaszország és a népszövetség viszonyát ilyen szem­szögből fogja megítélni és levonja belőle a szüksé­ges konzekvenciákat. Mussolini vezércikke nyilt fenyegetést jelent. A népszövetség kénytelen lesz megszívlelni az olasz intelmeket, mert abban az esetben, ha Olaszország kilépne a népszövetségből, természetesen Német­ország és számos kis hatalom otthagyja a genfi in­stitúciót, amely igy elvesztené utolsó jelentőségét is. Olaszország és Németország kivonulása pedig olyan óriási demonstrációt jelentene a meglévő renddel szemben, hogy azt Európa tétlenül nem tűrhetné el. Károly román király nem békfll az öccsével Miklós herceget újabb hathónapi külföldi szabadságra küldték Bukarest, április 11- Vasárnap délelőtt 10 órakor a király elnökletével koronata­nács volt, amelyen a minisztereken kívül Presan tábornok is résztvett. Fél 12 órakor Jorga miniszterelnök több miniszter és Pre­san tábornok kíséretében átment a Contro- ceni palotába Miklós herceghez, aki szom­baton érkezett vissza Bukarestbe. Egyórás tanácskozás után a miniszterek visszatér­tek a királyi palotába és a koronatanácsot folytatták. A koronatanáes délután fél 2 órakor ért véget. A koronatanácsról két kommünikét adtak ki, az első bejelenti Miklós herceg váratlan visszatérését a ro­mán fővárosba, a másik jelentés pedig közli, hogy a koronatanács elsősorban a Tanlieu-tervvel foglalkozott, továbbá, hogy Miklós herceg ismét hathónapi szabadságra külföldre utazik. A kommüniké nyomán a bukaresti reg­geli sajtó megállapítja, hogy a király és öccse között a kibékülés nem történt meg. Úgy látszik, Miklós herceg nem hajlandó elválni feleségétől, ezért újabb bathónapi gondolkozási időt adtak számára, ezalatt az idő alatt azonban nem szabad visszatérnie az országba. A Nemzet! lesik leszállította a diszkontot Prága, április 11. A Csehszlovák Nemzeti Bank mai ülésén április 12-iki érvénnyel leszállította a diszkontot 1 százalékkal, tehát 6 százalékról 5 százalékra, az állampapírok lombardját fél százalékkal, tehát 7 száza­lékról 6.5 százalékra s a többi papírokét ugyancsak fél százalékkal, tehát 7.5 száza­lékról 7 százalékra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom