Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-02 / 76. (2889.) szám

*PJ&X<íAW * lA!UXAli*MiRbAÍ>

ijsjöá apriw 2 i^ouiüat.

ciáflís rendszer bevezetésének kérdését és politikától mentesen fogja érvényesíteni a tárgyalások során saját álláspontját és saját érdekeitA francia memorandumot azért fogadtaim el, hogy ne valósulhasson meg azonnal a kilenc állam konferenciája, mert ez automatikusan azt a látszatot keltené, mintha a négy nagyhatalom politikailag és gazdaságilag befolyásolni akarná az öt kis államot. A kilenc állaim tanácskozását nem fogadhatná el az öt állam egyetlen külügyminisztere sem, sem pedig a parlamentje- Az öt középeuTÖpai állam tanácskozásai nem irányulnak egyetlen nagyhatalom ellen sem, tehát som Németország, sem Olaszország ellen. Amennyiben a négy nagyhatalom elvben megegyezik és hozzájárulását adja a preierenoiáÜs rendszerhez, az öt középeurópai állam tanácskozásra ül össze és ha létrejön a megegyezés, sor kerül a harmadik eiapra, amikor az érdekelt többi államokkal, elsősorban is a nagyhatalmakkal kell megegyeznünk.

Kopecky kommunista felszólalására válaszolva Benes utal arra, hogy naivitás volna azt hinni, hogy ezek a gazdasági tárgyalások teljesen politikamentesek lennének, mert hiszen

minden gazdasági kérdés egyúttal politikai kérdés is, csakhogy az öt középeurópai állam együttműködéséből ki kell zárni a politikát.

Könnyen érthető, hogy 1930-ban a skandináv államok Hollandiával és Belgiummal gazdasági egyezséget kötöttek a nagyijai álmák előzetes beleegyezése nélkül, mert ott a helyzet egészen más. Tekintetbe kell venni, hogy egész Középen répát a békekonferenciák, a háború utáni viszonyok alapján átalakították, fel,borították a százéves kötelékeket, uj kötelékek létesültek, amelyekben nagy érdekük van a nagyhatalmaknak. Ezért kell tehát elsősorban politikai szempontból tárgyalótok a nagyhatalmaknak ezt a kérdést, hogy közöttük Középeurópa miatt nézeteltérések ne legyenek- Senkinek politikai, gazdasági érdekeit érinteni nem akarjuk, csak tudomására akarjuk hozni az illetékes tényezőknek, a nagy- és kishat almáknak, hogy milyen érdekük fűződik a kiö- aépeurópai kis országok fejlődéséhez és hogy az {{megegyezésük jelenti az első lépést Kö- zépeurópában a háború utáni pacifikálás megvalósításához.

Teljesen mellékes, hogy melyik állam kezdi meg, hogy a Rajnánál, vagy a Dunánál kezdik-e meg ezt a munkát, mert ha az egyik helyen megkezdik, ez automatikusan hatással van a másik helyre is. Csehszlovákia nemzetközi politikai, belpolitikai és gazdasági szempontból nagy hibát követne el, hogyha nem fejezné ki szimpátiáját és jóindulatát a tárgyalásokkal

Prága, április 1. Beszámoltunk arról, hogy a cseh szociáldemokrata párt törvényjavaslta tót nyújtott be a szénibányák és széni öldolgozó vállalatok államosítása tárgyában. A

mai cseh nemzeti szocialista párti lapok jelentése szerint a bányakisajátitás eszméjét Benes pártja is magáéivá tette s mindössze annyi megszorítással él tegnapi határozatában, hogy

a nacionaldzálást fokozatosan akarja végrehajtatni.

A legszenzációsabb ebben a kérdésben az agrárpárti Venkov vezércikke, mely szemrehányást tesz a cseh szociáldemokrata pártnak, hogy évekkel ezelőtt határozatlanságával elszalasztottá a hányák kisajátítására legkedvezőbb alkalmat. A cikk elárulja, hogy az agrárpárt is híve a kisajátításnak. Eszerint tehát

a bányáik érdesben együtt volna a radikális -vörös-zöld blokk s ennek jelentőségét az is fokozza, hogy a koalíció három legerősebb pártja fog itt össze. Meg kell jegyezi!.!, hogy a bányák is ajáíitási tervnek kizárólag nacionalista rugói vannak s a kisajátítás nem államosítás, hanem a szó legszorosabb értelmében vett náción a li- zálás volna. A cseh-niiorvaországi és sziléziai bányák jelentékeny része némefclakta vidéken fekszik, németek kezében van s a nációualizáilás a német befolyást egy tollvonással megszüntetné.

Ezeket a tendenciákat nagyszerűen elárulja a Venkov vezércikke. A cikk elmondja, hogy

már az első közmű nkaiigyi miniszter, az agrárpártii Stanek előkészületeket tett a bámyák áll amo si iáSára.

A republikánus párt — írja a Venkov azt akarta, hogy

szemben. Másrészről azonban hangsúlyozni kell, hogy taktikai hiba volna föltételezni azt., hogy ■ettől függ gazdasági életünk. Egyetértek azzal a fölfogással, hogy ha a szomszédunkban tűz van, ezt mi is megérezzük,

ha azonban együttműködésünket és akaratunkat a másik oldalon helytelenül akarják magyarázni, amint már többször kisérlet történt Magyarország, Olaszország és Németország részéről, hogy állítólag ez az egyetlen mentségünk, úgy nyíltan meg kell mondanunk, hogy elég erősek vagyunk ahhoz, hogy

a bányák ál lám ősi tás a egyidejűleg történjék a földreform végrehajtásávalAz államifordulat utáni forradalmi idő a legalkalmasabb időpont volt a bányakisajátitás- ra. Mert ráadásul rövidesen szénéhség jelentkezett, a bányák óriási jövedelemre lettek szert. Az 1920—30 közti évek a sz-énkon- junktura évei voltak. Ezalatt az idő alatt az állam a saját bányáiból húzhatott volna jövedelmet, ha a szocialisták meg nem futa- modtak volna az államosítás végrehajtásától. Stanek után a szociáldemokrata H ami pl, a nemzeti szocialista Vrbensky. a nemzeti szocialista Tucsny és a szociáldemokrata Vnba volt a közmunkaügyi miniszter. Ezek a szocialisták vezették a közmunkaügyi tárcát a prevrat óta 63 hónapon át egész 1925 végéig, tehát 5 és fél éven keresztül, az államosításra legalkalmasabb időben. Vrba révén a szociáldemokrata párt uralkodott 1922 augusztusától egészen 1925 karácsonyáig, tehát játszva államosíthatta volna a hányákat.

— Hangsúlyozzuk — folytatja a Venkov — hogy

a republikánus párt két okból akarja a bányák államosítását, és pedig 1. azért, hogy a szén ölesebb legyen, 2. nemzeti okokból.

A szocialisták határozatlansága eredményezte azt. hogy Pét sebek, Welmnann, Roth- scíiiJd és üuttimann súlyos milliókat keresett a konjunktúra éveiben s a pénzt külföldre vitték. Az állaim a válság idején és rozoga állapotban lévő bányákban fog már csak gazdálkodni- A prevrat után nyóimban a.z állam olcsón kaphatta volna meg a bányákat, ,

ma az államosításba bele fog szólni a

kitartsunk és hogy a saját lábunkon megállhassunk.

őszintén meg kell mondanunk azit te, hogy a terv megvalósitása reánk nézve te hasznot hozna, de épp úgy érdeke ez az öt dunai államnak, érdeke a nagyhatalmaknak és egész Európának. Hogyha ilyen szemszögből fogjuk megítélni a dolgot, úgy a terv meg is valósul. Ha azonban másképp fogják ezt értelmezni és ebből politikai, gazdasági tőkét akarnak önző módon kovácsolni, úgy eredményre számítani nem lehet.

■saját küjllugymiípiisz-téri’umuak fog interveniálni ellene.

Ebiből az idézetből látható, hogy a három legnagyobb cseh párt, a türelmetlen nacionalizmusban egymással vetélkedő cseh szociáldemokraták, cseh nemzeti szocialisták és cseh agrárok a földreform után újabb na- cionalizálásra készülnek. A legfurcsább a dologiban a német szociáldemokrata párt szerepe. A német bányatulajdon naekmali- zálását akaró báróim vezető cseh párt melleit ő a negyedik nációnál]'záló.

A devizahizotts'ág és a cserekereskedás. A devizaengedélyező bizottság már néhány liét előtt elhatározta, hogy az állaimok közötti cse- rekereskedésisel kapcsolatos kérdések rendezésére külön alibi zott ságot létesít. Ez a s terv eddig nem valósult meg, a devizábizottság azonban maga intézi el az e tárgyú kiér elmeket. Emellett a bizottság elsősorban azt vizsgálja, hogy a kivitel nem volt-e megvalósítható csereáru nélkül is, hogy igy ne forgácsolód jék szét az az elv, hogy a kiviteli áruért devizákat kell szerezni a nélkülözhetetlen behozatal céljaira. Ez a kérdés irányadó azokban az esetekben, amikor oly államról van szó, amelyben íizeiésij nehézségek nincsenek. Ha azonban fizetési nehézségekkel küzdő államánál kötött csereüzletről van szó, úgy a bizottság a kérdést sokkal liberálisabban kezeli, mert az ilyen államokkal való kereskedelem terén e&yre jobban előtérbe jönnek a csereüzletek.

A magyar országi befagyott követelések felszámolása. A bárodéi Politika értesülése szerint Magyarországon megkezdték a csehszlovákiai ánusziálli'tásókból eredő úgynevezett befagyott hitelek felszámolását, illetve folyósítását olyképpen, hogy a cseh szlovák iái hitelező a magyar jegybank előzetes engedélyével követelését magyar bor, magyar háziipari termékek, paprika, konzervek, élőhal, ■fokhagyma és bútor vételére fordíthatja. A Magyar Nemzeti Bank ezt a kedvezményt azonban nem adja meg általánosan, hanem esetről-eset re szabad mérlegelés alapján fl a jogosultság kellő megvizsgálása után. A befagyott követelések felhasználhatók voltak a budapesti mezőgazdasági kiáll Máson való áiU távvásárlásra is. Ezek a kedvezmények nem vonatkoznak oly államokra, amelyekkel Magyarországnak kiíringegysziménye van. Itt említjük nf>g, hogy a csehszlovákiai iparnak és kereskedelemnek az 1930. december 15-e óta tartó szerződésnélküli állapot folyományaként aránylag^ nagyon kisösszegü befagyott követelésed vannak Magyarországon.

külföld s még azt is megérhetjük, hogy a

PÁTER LAURENTIUS TITKA

BÖNDGYI REGÉNY

Irta: VÉCSEY ZOLTÁN

(Copyright by Prfigaf Magyar Hírlap.)

(67)

Nyomban vissza kellene fordulni. Menteni, ami még menthető. De alig áll a lábán, olyan fáradt és kimerült. Érzi, hogy láza is van. Ilyen állapotban úgysem vehetné fel a küzdelmet.

Anitához nem engedték be, hiába erőlködött, hogy neki feltétlenül beszélnie kell a leánnyal. A doktorok azzal a finom erőszakkal, amely az orvosi hivatás velejárója, nem engedték Anita betegágyához.

— Erős idegrázkódtatása van, párnapi abszolút pihenőre van szüksége. — Ennyi volt a lakonikus válasz, amit sürgető kérdéseire kapott.

ő is mind rosszabbul és rosszabbul érezte magát és bármennyire szeretett volna el- lentállani, érezte, hogy ereje mindinkább flogyatkozöban van. Ha ez az incidens fél iíiappal hamarább történik, akkor ezt a felesleges utat teljesen megtakaríthatta volna és most a helyszínen intézkedhetne.

Fogai vacogtak, majd didergőit, majd for- róság öntötte el a testét. Érezte, hogy minden erőlködése hiábavaló, le kell feküdnie.

Az orvos átkötötte a sebet s alaposan megvizsgálta őt.

— Harmincnyolc és kettő, nem olyan veszedelmes a dolog. Egy-két napi pihenő a visszaszerzi erejét.

Ahogy az ágyba került, nyomban elnyomta az álom és egyfolytában aludt a késő délutáni órákig. Amikor felébredt, első kérdése Anitára vonatkozott.

— Jobban van már és holnap beszélhet

ie vele.

Ő már elégnek tartotta a pihenést, hiszen úgyis sok időt veszi tett már. Ekkor azonban megszólalt a telefon csengője. Rob beszélt a ladnai kastélyból és elmondta a történteket.

— No, mégis derék fiú vagy Robikám, a fejmosás ötven százalékát elengedem. Reggel nyolc után felhívlak, akikor megadom a további utasításokat.

Akkor majd elmondja a titkos folyosóra vonatkozó dolgokat, mert a kiutatásnak onnan kell kiindulnia.

XXXVII.

Rab már reggel nyolc órakor a kastélyban volt és türelmetlenül várta Kurt telefonhívását. De hiába várakozott jó egy óra hosszat. Érdeklődésére azután azt a választ kapta a pelpai központból, hogy az éjjeli vihar a telefonvezetéket megrongálta és a késő délutáni órákig nem is igen kaphat kapcsolatot.

Önbizalmát azonban a tegnapi siker any- nyíra felfokozta, hogy nem vesztette el reménységét a végső eredményben. Még inkább fokozódott a jó hangulata, amikor a kolostorba visszatérve a portás értesítette, hogy Lauienbius páter a reggeli vonattal visszaérkezeti és magáihoz kéreti.

Az öreg pap bensőséges örömmel üdvözölte fiatal útiIársál, majd szó nélkül átnyúlj tott egy levelet neki.

— Félórával ezelőtt hozták a gvardián ci- imére. A küldő persze nem sejtette, hogy már itt vagyok a régi posztomon. Olvassa el nyugodtan.

Közönséges zsiarolő levél volt, hevenyészve, ceruzával Írva, aláírás nélkül:

„A gyermeket ma este hót órára vezessék ki a lomírd tisztás 302 jelzésű pontjához, az átalutd' fakereszthez. Meg ne próbálják értesíteni, a csendőrséget. Ha rámuszibják a csendőröket, vagy ha a gyermek este hét órára nem lesz a keresztnél, Ladnay grófnő egy félóra múlva halott lesz."

Rob arca sápadttá vált, amikor a fenyegető sorokat végigolvasta.

— Mit tegyünk? Mit tegyünk? Feláldozzuk az anyát, hogy megmentsük a gyermek életét, vagy mindkettő a fenevad martaléka legyen?

Páter Laurentius nyugodt hangon megszólalt. ^

— Este hét óráig még kilenc órai időnk* van. Ezalatt sok minden történhetik. És főleg neked van időd rá, fiam, hogy megkíséreld az asszony megmentését.

— Ha ezer életem volna, mind odaadnám érte — kiáltott fél Rob és olyan elhatározottság volt a hangjában, hogy Laurentius atya megérezte a fiatalemberben a komoly eltökéltséget.

— A gonosztevő itt rejtőzik valahol a környéken. Ahogy a lezajlott eseményekből látom, azóta a szerencsétlen novemberi éjszaka óta állandóan itt volt. Valami olyan fészket választott kii, ahol nem kell tartania a meglepetéstől. Vadásziakban, csőszháziban nem, az ilyen kalibáknak mégis akad látogatójuk. Úgy hiszem tehát, hogy az Aranyhegy valamelyik aknájában húzódott meg.

Rob már figyelmesen szemlélte a térképet.

— Igen, itt vannak sorjában, a hegy északi és nyugati oldalán á 300 és 600-as izohip- szak között.

— Az alsó négyre egyáltalán nem is gondolhatunk, ezek körül elég sűrűn járnak még, a környék falvainak gyermekei is vasárnapokon felmennek odáig szánjaikkal. De a felsőbbek már ilyenkor, télviz idején teljesen elhagyottak. Most már csak azon kell gondolkodnunk, hogyan közelithesd meg észrevétlenül a gonosztevő búvóhelyét?

Kis szünet következett, majd Laurentius páter folytatta:

— Rómában a Szent Atyától feloldozást kértem egy eskü alól, amelyet a családi tradíció szerint kellett tennem. Ez már mog- csontosodott forma volt a mi családunkban, mindig a család életben levő legidősebb tagja őrizte a titkot, amelynek nem igen volt jelentősége, hiszen voltak idők, hogy nem 'vették igénybe, vagy ha utána is jártak, csak kíváncsiságból tették.

— A kastély alatt épített bonyolult folyosó-rendszerről van szó. Ezek a kamrák és boltozatos folyosók összefüggenek az elhagyott bányákkal. Ezen az utón feljuthatsz a magasban fekvő aknákba és tárnákba is és ha már egyszer ott vagy, majd meglátod, hogy mi a teendő.

Amikor szürkülni kezdett, a ladnai kolostort két köpenybe burkolt férfi hagyta el s a dombháton át vezető utón szaporán igyekeztek a kastély felé. Senkivel sem találkoztak, észrevétlenül jutottak a fenyősorba, majd letértek a temetőbe vezető útra.

Az idő'Sebbik, akinek a fejét egészen beborította a kapucium. vastag kulcsköteget húzott ki kabátjának zsebéből s felnyitotta a vaskaput. Beléptek a kicsiny, gondozott sir kertbe, melyben tizenkét kis sírhatom helyezkedett el az egymást keresztben metsző utak mentéin. A temető baloldalán állott a kripta, amelyre szomoruifüsek tar ágai hullottak alá.

A kripta ajtaja feltárult s most zseblámpák fénye világította be a tömör falakat, amelyekben üres és befalazott cellák sorakoztak egymás mellett.

9

A három legnagyobb cseh párt megegyezett i bányák nadonaSzáfisában

H esek szociáldemokraták után a eseti nemzeti szocialisták és az agrárok Is a kisalátitás

Miiéit unatkoznak - & károm esek nae&onaiista párt &te@ie§Sene$ aksiMát negyediknek a német szociáltiemokratapárt támogatja