Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-10 / 83. (2896.) szám

1032 Április 10, ragArnap. 9 r KOMMENTÁROK KN1CKERBOCKER Aki szívesen foglalkozik európai politiká­ival, az figyelmét ma a német birodalomra összpontosítja. De nemcsak a politikai ama­tőr szemléli növekvő kíváncsisággal Német­ország társadalmi arculatának napról-napra változó képét, a nagy bizonytalanságot, ver­senyfutást a hatalomért, a szövevényes és izgalmas játékot, melyben korántsem biztos a Ihappy end, hanem a külsődleges szenzáció­kat szerető ember sem tud kitérni a kolpor- tázsregény érdekesiségü német események elől. Valóban, Németország ma „Welttihea- for". Kollektív pszichológiai regény. Kollek­tív életbogozat. Kollektív szomorujáték görög módra — csak azt nem tudni, ki lesz a deus ex machina, aki az utolsó pillanatban meg­oldja a végzetesen összebogozott csomókat. A drámai izgalmassággal egymást követő német választások tiszteletére több könyvet átolvastam a német krízisről. Érdekes könyv Brentano müve: „Anfang dér Barbáréi in Deutschland“, hatalmas vádirat a mai rend­szer ellen, elkeseredett kiáltás, amely a „min­dent megérteni, mindent lebecsülni" kétes értékű elvén épül föl és igyekszik bebizonyí­tana, hogy a birodalmon egyedül Moszkva se­gíthet. A könyv tendenciáiról csevegni lehet, sőt a szerző jóslatait és „holtbiztos" követ­keztetéseit az idő közben sokszor megcáfolta már — amennyiben például Hitler pártja a kitűzött ideig határtalanul nagyobb elhala­dást tett, mint Brentano engedélyezte —, de a mai zavarokról, holtpontokról, holfcvágá- nyokról, korruplságról és végzetes balszeren­cséről szóló részek megrenditőek. Ugyanúgy azok is, melyek a német nyomorról vagy a pár­tok tehetetlenségéről szólnak. Látjuk belőle, hogy a rendszer, ha nem is rossz, kétségtele­nül tehetetlen. Látjuk belőle, hogy itt gyors és radikális segítségre van szükség. Más természetű Gustav Kauder cikksoro­zata a B. Z. am Mittagban: „Óptimistische Reise durch die deulsche Erise". Ugyanúgy iránymü, mint az előbbi, de a középpártok javára íródott, a köztársaság szolgálatában. Az irányt itt se kell tulszigoruan venni, de a könyv pompás pandán ja Brentano müvének, mig Rrentanónál megismerjük a mai Német­ország nyomorát és a német hibákat, addig Kauder a német nép óriási erőrezervoárjára mutat rá, amely elvégre minden pillanatnyi I baj ellenére megvan, — jobban megvan, mint1 sók látszólag kiegyensúlyozottabb európai nemzetnél. A mag egészséges, csak a hüvely foszlik és rothad, mint az érett gyümölcsnél. A hetvenmilliós németség veleje érintetlen s ahogy Kauder leírja a württembergi parasz­tot, vagy a rajnai vincellért, valamennyi fran­cia szive beleremeghet, épp úgy, mint azután uj erőre kaphat, ha Brentano elsodró vád­iratát olvassa. A lényeg azonban sem Brentano, sem Kau­der írása. Az igazi helyzetkép Kniokerbocker amerikai újságíró pompás müve Németor­szágról, a „So oder so". Szintézist jelent a két felsorolt iránymüre. Objektív kép, amely­nek már tendenciái is megnyíltainak. Egy amerikai újságíró végigutazza Németországot, hogy meggyőződjék arról, remélheti-e Ame­rika a birodalomban invesztált négymilliárd dolláros kölcsönónek visszakapását. Knioker- boeker kiszámítja, hogy minden amerikai la­kos harmincöt dollárral érdekelt Németor­szágban. Tehát kiváncsi lehet az ottani hely­zetre és pénze sorsára. Tehát objektívon és szentimentalizmus nélkül meg kell vizsgálnia a német állapotokat. Tehát alapos, mély, őszinte munkára van szükség — pénzről van szó — s Knickerbocker a lehető leglelkiisme­retesebben elvégzi a feladatot. Könyve ezért jó . és tanulságos. A szerzőt a vörös kereske­delem csalogatásairól és fenyegetéseiről irt, könyved világhíressé tették, de legújabb ri­portsorozata minden tekintetben a világ leg­első riporterei közé emeli őt. A „So oder so" világsiker, a legnagyobb könyvsiker Német­országban, Amerikában, Franciaországban. Remarque óta nem beszéltek aunyit könyv­ről, mint most ezekről az életbevágó ripor­tokról. Knickerbocker felveti a kérdést: megma­rad-e a mai német köztársasági rendszer, vagy ba el kell buknia, mi jön helyébe, a kommunizmus vagy a nemzeti szocializmus? Éhezőnek öltözve bejárja Berlin nyomorta­nyáit, munkásruhában a rajnai és a szász bá­nyákat, előkelő idegenként a szalonokat és mulatókat, a konspirátor pózában a Barna Házat Münchenben, szakértőként az üzeme­ket és bankokat, riporterként a lapokat és a parlamentet, parasztként a mezőket, német katonaként a hadsereget, moszkvai ágensként a kampóskeresztesekel! Ezer és ezer inter­jút sűrít könyvébe s nagyszerűen tudja a kis­ember véleményéből a lényeget kihámozni s a vélemények megoszlásának arányát megál­lapítani. Előítéletek nem kínozzák, a szeme pompás, Németországot évtizedek óla ismeri, fliideg, józan, megvesztegethetetlen, nem cso­dálkozik és nem bolránkozik, ismeri a vilá­got Kantontól Moszkva és Pernambukóip, számtalan forradalom kitörésénél asszisztált s ismeri az emberi érzések kitörésének bel­ső zenéjét. Nem lehet becsapni: sokszor vé­gigélte mindenfelé már azt, ami most Német­országban történik. Ettől az embertől a lehető legjobb feleletet várhatjuk a felvetett kérdésre. S mi lesz könyvének rezüméje, megállapításainak lé­nyege? Elsősorban az, hogy Németországban rettenetes és elviselhetetlen a nyomor. Má­sodsorban az, hogy az ellentétek óriásiak, a mai állapotok aligha stabilizálhatok s a nem­zeti szocializmus hatalomrakerüléséuek né­mileg nagyobb esélyei vannak, mint a kom­munizmusnak, ámbár könnyen megtör ténhe- tik — s Moszkva erre számit —, hogy Hitler { Nyitra, április 9. (Saját tudósit ónktól.) A Kiskárpátok tövében fekvő Nyitna város magyar kulturális életiéről nemcsak hálátlan feladat beszámolót, imi, hanem egyenesen kilátástalan próbálkozás is, azon egy­szerű oknál fogva, hogy Nyitrán számbaveheíő magyar kultúráiét nincsen. A magyar nyelvi kul­túrát néhány Nyitrán megjelenő magyar hetilap képviseli, no meg e könyvtárákból kikölcsönözhető magyar könyveik, amihez még bozzáveiheíjük, hogy néhanapján egy-egy magyar könyv kerül ki nyitreí nyomdából. Az irodaikul élet tehát igen gyenge lábakon áld, de még ennél is szomorúbb képet mu­tat a magyar kulturélet miás tereljen. A magyar kulturtényezőknek színházi, ismeret­terjesztő vagy tudományos előadások rendezésére irányuló kísérleted eddig kivéted nélkül hajótörést szenvedtek, annak ellenére, hogy Nyitna magyar­sága most is szeretetteljes rajongással tudna csüin- geni a magyar kultúrát hirdető színészeten. Egy pillanatig sem lehet vitás, hogy a Nyitrán éjő magyarságnak erős és fejlett kulturigényei vannak, melyek kielégítésre várnak és amelyek kielégítését a fennálló törvények és minisztéri rendeletek lehetővé is teszik — de csak papiroson. Ezek előrebocsátása után a mai helyzetet úgy diagnosztizálhatjuk, hogy Nyitrán számos égető kulturprobléma vár elintézésre, melyek résziben a magyar kultúrát is érintik. Lássulk most, mik a kerékkötői és akadályai a kulturális élet szabad kifejlődésének. A száműzött magyar szó A múlt év nyarán nagy lelkesedéssel alakították meg Nyürán a Szlovemszkói Magyar Kulturegylet fiókját s alig néhány hét elteltével százakra szapo­rodott ez egyesület nyitrai és környékbeli tagjai­nak száma. Mindeki joggal! várhatta és remélhette. hatalomra kerülése után hamarosan bebizo­nyítja tehetetlenségét és előkészíti a talajt a német szovjet, számára. Eddig sablóD a meg­állapítás. Knickerbocker tapasztalata azon­ban az, ha Hitler hatalomra kerül, fúzió tör­ténik a mai rendszer és az uj rendszer kö­zött. Túl nagy változás nem várható, ellen­ben Hitler kidob a birodalom adminisztrálá­sából mindent, ami fölösleges ballaszt ott, ami külföldön és belföldön megköti a mai kor­mány kezét, amiért Brüning felelős, de ami­ért Hitler nem lesz felelős, ámbár ugyanúgy fog kormányozni, mint a mai kancellár. Knickerbocker szerint, ha megkérdezte a nemzeti szocialistákat, mi a programjuk, ha legálisan hatalomra kerülnek, a válasz egy­öntetűen az volt: „a kitartás". Az olasz és az orosz példa igazolja, hogy ez az elv he­lyes. A hitlerizmus tehát csupán helycserét jelentene: a mai elhasznált és beteg szervek kicserélését, s az életképes elem bekapcsolá­sát, még akkor is, ha az uj irány nem Hitler személyében kerül uralomra, hanem ha áh hogy a politikamentes kullturegyesüM. céljának megfelelve fölrázza tespédeséből a szunnyadó ma­gyar kuliuréleteit, sorozatos kulitureflőadások ren­dezésével felpezsdíti a vérkeringést és Nyitirán szerves magyar külfuréletet indít meg. Hónapok múltak, de a kulituregylet bizonyos okoknál fogva képtelen volt betölteni hivatását. Ezek a „bizonyos okok" könnyen megtalálhatók annál is inkább, mert köztudomású, hogy az egyesültet minden erejét beleadta a nyitrai szeirvezkedésbe és nagy­szabású munkaprogramot dolgozott ki. Nem rajta mulatt, hogy feladatát nem tudta a várakozásnak megfelelő módon elvégezni.. Az SzMKE a minisztérium álltai jóváhagyott alapszabály okkal rendelkezik, amelyek értelmiében az egyesületnek jogában áll magyar nyelvű elő­adásokat rendezni mindazon helyeken, ahol legalább húsz tagot számláló fiókja van. Ezeket az előadásokat csakis az egyesület tagjai látogathatják. Amikor SzMKE bejelentette e nyitrai helyi hatóságnak, hogy magyar nyelvű előadást kíván rendezni, aiz Illetékes tényezők arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a rendezéshez esetről-esetre a helyi hatóság külön engedélyét kell kérni. Bár a jóváhagyott alapszabályok szerint erre e különleges engedélyre nem lenne szükség, a közön­ség szempontjából nem volt fontos, hogy melyik hatóság és hogyan adja meg az engedélyt. A baj abban nyilvánult meg, hogy a helyi hatóság megtagadta az engedély ki­adását állítólag arra hivatkozva, hogy Nyitrán nincs meg a busz százalékos magyar kisebbség. Az egyesület a helyi hatóság döntése ellen a pozsonyi országos hivatalhoz fellebbezett és újabb élutasifás esetén fel van készülve arra, hogy panaszával a legfelső ömlik a mai rendszeribe s megváltoztatja, megtermékenyíti azt. A legérdekesebb, amit Knickerbocker har­madsorban állapit meg. Utazása alatt rájött arra, hogy a beteg felszín alatt óriási látens energiák vannak a németségben. A nép so­kat fejlődött, egészséges, az ipar nagysze­rűen fölszerelt, a fegyelem nagy, a metódus mindenütt a legmodernebb. Ezt a beken mil­liós elsőrendű masszát nem lehet elpusztíta­ni. Minden nyomor, ami van, átmeneti jelen­ség s a mag annyira egészséges, hogy a prob­lémát. egyetlen csapásra megoldó deus ex maoriin a eljövetele egyenesen logikus és bio­lógiai szükségszerűség. Ezzel a néppel tehát jó jóban lenni. Ha a feltámadás esetleg kel­lemetlen lesz néhány szomszédos európai nép számára, Amerika feladata, hogy támo­gassa a birodalmat, mert ebbe az egészséges, de elhanyagolt, vállalkozásba érdemes bele­invesztálni s különben is, a négymilliárd dol­lárt csak türelemmel lehet visszaszerezni. Szvatkó Pál. közigazgatási bírósághoz fordul Tény ugyanők, hogy a minisztérium által jóváhagyott alapszabályok a tagok számára mindén feltétel nélkül lehetővé teszik kulturelőadások rendezését, akár van a kérdéses helységnek húsz százalékos magyar kisebbsége, akár nincsen. KétJéie mérték Annál szembetűnőbb és sérelmesebb a. helyi ha dóságok magatartása, mert a közelmúlt bizonyíté­kot szolgáltatott arra, hogy a helyi hatóságok nem elvi ellenzői Nyitrán a magyar nyelvű nyilvános előadásnak. Az Európa-szerte isimert Schimay- Harmony arüstacsoport például miniden különö­sebb engedély nélkül mutathatott be az éjfél utáni báriátogatö közönségnek magyar párbeszédekből és énekekből összeállított programot. Bármennyire hálás is lehet a nyitrai magyar publikum, az artistáknak, akik a maguk módján tettek szolgála­tot a magyar nyelv ügyének meg sem mehet el a hálája odáig, hogy ezeket a kis kabairéjeleneteket kultuirszemponitból számbavegye. A Szliovemsizíkói Magyar Kulíturegylet nyiitrai fiókja más relációkban is mostoha elbánásban részesül. A helyi haitióságok például számtalan esetben adtak engedélyt német és zsargon nyelvű előadásokra, sőt egész estét betöltő szimielőadáeokra, pedig senki sem álldithatja. hogy a hivatalos statisztika. Nyitrán húsz százalékos német., vagy zsargont be­szélő nyelvi kisebbséget mutatnia ki. Ennek a kérdésnek a margójára tartozik még a következő is: A Magyar Újságírók Uniója a napokban Pozsonyban közgyűlést tartott, melyen felmerült az a terv, hogy Szlovemszkó városaiban kulturaterjesztő előadásokat fog rendezni, melyek jövedelme az újságíróik segélyalapját szolgálná. — A megkezdett éa konturozott Szudán-szőnyeg alapmérete: 70X100 cm. Az ajándékozott Dreílauier.védj. Szudán gyapjúval a teljes minta kíhimezhetŐ A magyar kulturélet szomorú nyitrai krónikája: anno 1932 Miért bénult meg a SzMKE nyitrai működése? — Templommá akarják átalakítani a régi megyei színházai — Az iskolák hajlék~msége

Next

/
Oldalképek
Tartalom