Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-06 / 55. (2868.) szám

'PR\GMÍV\AG%ARHlRT>aP 1982 március 6, vasárnap. 13 Nyolc magyar város közönsége ünnepelte Mécs Lászlót Forró sikerű Mécs-esték Kaposváron, Pécsen, Székesfehérváron, Sopronban, Szomabthelyen, Békéscsabán, Szegeden s Kecskeméten Prága, március 5- Rövidéin jelentette már a Prágai Magyar Hírlap, hogy Mécs László a közelmúlt napokban a magyarországi vidéki városok egész sorát kereste föl s engedve az ismételt meghívásoknak a tiszteletére rende­zett irodalmi estélyeken költeményeiből sza­valt. Mostani kőrútjának nyolo állomása volt: Kaposvár, Pécs, Székesfehérvár, Sopron, Szombathely, Békéscsaba, Szeged és Kecske­mét. A nyolc városban tizenhatszor szavalt zsúfolt nézőtérek előtt. Útja valóságos diadal- ut volt,, amilyenben kevés művésznek van része. Mindegyik város helyi sajtója az elra­gadtatás hangján ir beszámolókat a forró si­kerű Mécs-estékről. A sok újságból néhány szám eljutott a Prá­gai Magyar Hírlaphoz is s ezekből az alábbi rövid, kivonatos ismertetőt adjuk ízeli tő ül a költő lelkes szlovénézkói és ruszinszkói közön­ségének örömére. A kaposvári Somogyi Újságban Bűző Fe­renc dr egész oldalas vezércikkben méltatja Mécs Lászlót. Mécs László — Írja többek kö­zött — költészetének sajátságos igézete, vará­zsa van: versei olvasva is magukkal ragad­nak, szinte kicserélnek régi énünkből, ha pedig a költő ajkáról halljuk az aj igéket hir­dető költeményeit, az a hangulat lesz rajtunk úrrá, hogy a legigazibb próféta tanít bennün­ket. Ahol csak megjelenik s a dobogón feltű­nik fehérpalástos alakja, csodának illő lel­kesedést ;kelt. Olyan szeretetet, rajongás fo­gadja, amely csak az Istentől Ihivatott poétá­kat illeti meg. Költeményei azonnal meghó­dítják a legridegebb fezivii hallgatóságot iá és mindegyik hallgatójából a benne rejtőző köl­tői ént előhívja. A pécsi Dunántúl lelkes hangú beszámo­lójából mozgalmas és színes kép tárul elénk a költő pályaudvari fogadtatásáról és szereplé­sének forró sikeréről. A vonat éhezése előtt hatalmas embercsoport gyülekezett a főpálya- udvar peronján s amikor Mécs László megje­lent a befutó vonat egyik ablakában, harsán# éljenzés viharzott fel a sínek között- Az ün­neplő tömeg élén tender Ernő főszerkesztő üdvözölte, a Jantxs Panoiiius Társaság nevé­ben, hangsúlyozva, hogy - Mécs László első pécsi látogatása adott im­pulzust a nagyrahic'atott irodalmi társaság megalakításához, ezért a város közönsége kétszeres örömmel üdvözli az ismét idelátogatott költőt, a modern magyar líra nagy büszkeségét. Este a zsúfolásig megtelt színházban két és fél Órán keresztül tomboló lelkesedéssel ün­nepelte Pécs közönsége. Mécs Lászlói- Az elő­kelő közönség sorában ott volt Virágh Fe­renc megyés püspök is. A program Tolnai Viktor dr. egyetemi tanár üdvözlő beszédével kezdődött. A Mécs László költészetét méltató nagyszabású előadás ismertetésére még visz- sza térünk. Az üdvözlő beszéd után Mécs László lépett a rivalda elé- Első versét csak a tíz perces tapsorkán után tudta elszavalni. Amikor har­madik verse is szétzengett, ötször egymásután tapsolták a lámpák elé, aki ugyanazzal az egy­forma szolid mosollyal köszönte meg az ün­neplést, amely mintha mindig azt tolmácsol­ta volna: nem én beszélek, az Isten üzen. A Székesfehérvári Napló is vezető helyen méltatja a költőt és székesfe vér vári szere p- léaét- A lelkes, meleg szivvel megírt beszá­molót Pormuth Árpád irta. A szorongásig megtelt Szent István-terem közönsége sorai­ban a város és a megye minden számottevő előkelősége ott volt, élén Shwoy Lajos me- gyéspüspékkel és Széchényi Viktor gróf főis­pánnal. Mécs László jelentőségét színes köl­tői hasonlatokban bővelkedő ünnepi beszédé­ben Mátrai Rudolf tankerületi főigazgató mél­tatta. A mély hatású beszéd után jelent meg a pódiumon a költő fehér reverendás alakja­idén tapsorkdnt — Írja a cikk szerzője —■ mint amely minden versét kísérte, nem hallott még az a nagy előadó terem. S a költő dalolt, beszélt, mesélt, nem mester­kélt rutinnal, hanem művészi természetes­séggel. Minden verse mintha uj erőt, kedvet adott volna néki is. A Soproni Hírlap első oldalán Horváth Miklós számol be a Mécs estélyről. A Fran- kelibegi Irodalmi Kör — írja a cikkíró — a hamisítatlan magyar költészetet, egyben a magyar művészetet szolgálta akkor, amikor lehetővé tette, hogy Móc-s László, Szlovenszkó melegszívű, tudós papköltője újból megjelen­hetett a soproni közönség körében. Mécs László azon ritka férfiak közé tartozik, akik’ uek már a puszta megjelenése is élmény. Esemény, még pedig maradandó esemény akkor, ha megnyilatkozásában lelke gazdag* sága pazar kincseit szórja széjjel- Az irodal­mi estet Berecz Dezső dr., a kör főtitkára nyi­totta meg. Lelkem egész melegével köszön­tőm — mondotta — az Irodalmi Kör iróven- dégét, Szlovenszkó babérkoszorus poétáját, az egyetemes magyar irodalom drága kincsét, az egyetemes magyarság büszkeségét: Mécs Lászlót. Berecz dr. köszöntője után — állapítja meg a beszámoló — Mécs László mélységes költészetében és utánozhatatlan előadőmüvé- szetében gyönyörködött a közönség. Erről a kettős tehetségről köteteket kellene írni, ha kellőképpen méltányolni akarnánk. A közön­ség végtelenül hálás volt, tapsolt, éljenzett és szünetben megrohanta a papköltőt kézjegyéért- Zsúfolásig megtelt a kesekeméti Uj Kollé* gjum díszterme is —- amint a Kecskeméti Közlöny jelenti. — A Kecskeméten már több Ízben ünnepelt papköltőt Jobbd.gy Anna dr. üdvözölte megkapó szavakkal, majd Mécs ment föl a pódiumra. Forró taps fogadta, „Aranyos kicsi kém ‘ ‘ ci mű hangulatos verssel kezdte, majd sorba jöttéik régi, szép, ismert versei, vegyesen a® újakkal. Mindegyik újabb forró lelkesedést hozott. Ragyogó gyöngyszem valamennyi­(*) Mátray Ernő balettje a prágai Varieté-szin- házban, Mátray Ernő, » világhírű magyar táncos és koreográfus balettjével és három szóíótáueoenőjér ve], Karín Körönnek, a kópénk ágai Opera príma­ballerina iával, Katin Hernavai és Maria Solveggel Prágában bemutatta azt a műsorát, amellyel a ber­lini Skálában a télen a legnagyobb diadalokat arat. ta. A ritmusnak groteszk, érzelgős és vionális for­máiba való szökkentését aligha tetézheti más együt­tes tökéletesebben. Amikor a megvadult zongora mamuttánca elől menekül a megriadt művész és vé­gül korbáccsal teremt rendet; amikor a két szóló- táncosnő úgy táncol egy fekete tükör két oldalán, hogy a néző csak egy táncosnőt lát végig; amikor egy remekbe készült merevvonalu házassági jele­netet adnak elő. Egyszóval a ritmus, a táncötlet, a vonalvezetés, a sikképzés megannyi gyönyörét szór­ják Mátrayék a néző élé. Csodálatos tudással és néha legmerészebben fejetetejére állított értelemmel világítják meg külső mozgásformákkal a belső tar­talmat, ugyhogy azt lehetne mondani, hogy ezek a tánccsoportok transzparensek amelyek belevilágí­tanak a lélek táncába. A Mátray-balett saját kosz­tümjeit és ötletes díszleteit is magával hozta és ezért is felejthetetlen, hogy az esetlen hóemberek [ milyen anyagszerü precizitással és szinhihetőséggel | olvadnak el a szép leány körül ejtett láncukban. A j Mátray-együttesnek nagy ünneplésben volt része. — A Varieté-szinkáz többi müsorpontja is egytől | egyig fővárosi nivó: az ekvilibristák, az idomított j kutyák, müfütyőlők stb. Xeubauer Pál dr. (*) Polónyi Károly képkiállitása Rózsahe­gyen. Rózsahegyi tudósi tónk jelenti: Polónyi Károly, a Rózsahegyen élő kiváló festőmű­vész, rózsahegyi műtermében február 27-én nyitotta meg kiállítását, amely gazdag anya- goi foglal magában. Tátrai, árvái, várvölgyi tájak váltakoznak ezeken a kópékén a mű­vész sajátos és egyéni fölfogásában. Polónyi főerőssége a pasztell, amit az a körülmény i.s bizonyít, hogy az őszi SUM-kiállitáson az állam megvásárolta az árvái Krasznaborká­ról készült pasztellljét, a pozsonyi muzeum részére pedig egy rózsahegyi főtéri résziedet ábrázoló képét vették meg. A kitűnő mű­vész most megnyílt mütenmi kiállítása iránt rendkívül nagy az érdeklődés és számos vé­telt is eszközöltek már. (*) D‘Albert meghalt. D‘Albert Engem a 'zxmgonamü'véíszeí viiláignagysága, erávszélih ii- •déebein meghalt Rigáiban, ahol válópere le- 'tárgyaiása céljából már hónapok óta lakóit. 'D‘Alfcept GJasigowbau született 1864 április •tizedikén. Atyja, a ki kitűnő (muzsikus volt, •tanította először zenére. Később Londonban ‘folytatta tanulmányait. Tizemhétéves korá­ban Riobter János elküldte Liszt Ferenchez. Ugyanabban az évben koncertet is adott ‘Bécsiben hallattam sikerrel. Rövid ideig a lip­csei konzervatórium tanára volt Weianarban s mint udvart .karmester működött. Elnköt' már nagy zongoraművész volt, akit maga ‘Lászt is elismeri A zeneszerzői tehetség azonban háttéribe szőritől ta a zongoramü- Vészt. Több hangszeres müvet irt, azonkívül diátokat, de életművének naigyrészét az ope­ráik teszik, Első müvei a Wagnert zenedrá- •m/áíbun gyökereznek. Később azonban eltá­volodik a Wagner-hagyomáinyoktól és legna­gyobb sikerű operájla, a Tieflaud (Hegyek alján) az olasz verizmus stílusát képviseli. Későbbi operái közül, noha körülbelül egy tucatnyit irt még azután, egyik sem érte el a Tieflamd hatalmas sikerét. D‘Albert több­ször nősült. Élettárral közűi nevezetes volt Carrene Teréz, a világhírű zongoraművész­nő és Finck Hermina, a kiváló énekesnő. D'Albert nemcsak mint zeneszerző, hanem, mint zongoraművész is, korának legnagyobb pianistája volt. Mestere volt minden stílus­nak s akiknek megadatott, hogy hallják, az ő nagyvonásu, költőien mély és elementáris erejű játékát, azoknak ma is élménye még ez az emlék. (•) Saljapin hangversenyt rendea « munkanél­külieknek — és a munkagélkiiHek javára. Két ér­deke© koncertet ad Parisban Fedor Saljapin, a kiváló orosz énekes. Az egyik koncertet mint gálaestét a nagyoperában tartják meg magas hely­árak mellett, a munkanélküliek javára. Ezenkívül Saljapin Párig egyik legnagyobb koncerttermében, ahol 500 néző fér el, ingyen énekel a munka- nélkülieknek- A hangverseny készki adásait ig ő viseli. (•) A SzMKE lévai népművészeti kjáUdíása. Léváról jólteu'ti tudósitőioik: A SztovousZkói Magyar Kuítur Egyesültet Léván magyar női népniiü vészeli kiállítást rendeae'üt, .amely ym, vasárnap est© zárul I©, A lévai Kaszinó nagyterme a magyar női népművészet gaz­dag szépségű produktumaival vap telítve, A komárornmegyeí Markos habkönnyű és mű­vészi szépségű, mindjobban terjedő népsze- rüiségü darabjai mellett a figyelmet és ér­dekli ődést Mezőkövesd, Sárköz, Somogy és Kalotaszeg immár világhírre emelkedett var­rót tusai kötik le s gyönyörködtetik a szemet. A szép nmmkáknak vásárlói is akadtak. A SzMKR női népművészeti kiáll!itását Léváról átviszik a közeli, garamvölgyl Zsetízre, ahol a környék hölgyei nagy érdeklődéssel vár­ják. A lévai kiállítás megrendezése körül ifj. Schubert Pál serénykedett. A zseljzi ki­állítás e hő 20.-án, virágvasáirna.pján nyílik •meg. Egyébként e napon a SzMKE Zselizen •kulturestét fog rendezni, amit bizonyára •Zselíz és vidéke magyar társadalma a meg­érdemelt szeretette! fog köszönten}. rrúndejzkéncndb&z ép kujüslkeix <gyárl árcm ízáUü:MM©l^á KŐIPARG^RTBLEPE BAMBK&BY&iMKB­—■wi—mi——wm ■■mm ■iiiwiim mrrwM i (*) Szakmary Magda újabb nagy sikere a prágai Német Színházban. Ez a fiatal ma­gyar énekesnő eddig már öt-hat nagyobb szereppel tűnt ki. Mozart Szűk tetősében, d‘Allbert Hegyek alja újaiban a. kitűnő kép- zettségű énekesnő úgy a közönség részéről, mint a sajtóban teljes elismerést vívott ki maigának. Legújabb diadalát Offenbadh Ma­dame TArdhiduc-íjében aratta, egy régi ope­rettben, amelyet Kari Kraus ásott ki és dol­gozott át. A német és a cseh sajtó is megál­lapítja, hogy Saakmáry Magda, aki másfél évvel ezelőtt került a prágai német operá­hoz, feltűnően fejlődött. Mint zongoraművész­nő és Sauer-tanitvány Londonban aratott si­kereket és hangját, amelyet Krámer Teréz képezett ki, csak később fedezték fel. Annál csodálatosabb, hogy aránylag igen rövid énektanulmány után a prágai német opera azonnal szerződtette és az első pillanattól kezdve elsőrendűen fontos feladatokat biz rá, amelyeket a fiatal énekesnő eddig kitü­nően megoldott. Hangja nagyskáláju, min­den fekvésben tisztán töretlen, modulációi, átmenetei decensek. Zeneisége nagy intelli­genciát árul el. Meglepő a hang tömörség© mellett a legátók finomsága. Offenbach és Mozart szinte próbaköve az operai éneklés­nek és hogy Szákmáry Magda rövid iskolá­zottsága és fiatalsága dacára megállta a próbáit, mutatja, hogy egyrészt hanganyaga kielégítő és fejleszthető, másrészt, hogy tech­nikája megbízható. Felfelé ívelő karrier előtt áll ez, a magyar énekesnő, aki leguiób- hi rádiőszereplése után nemcsak egész Európából elismerő leveleket, hanem nagy német színpadoktól szerződési ajánlatokat is kapott. n, p. (•) Ab Iván társulat megnyitotta rozsnyói pót- szezónját. Rozsnyóiról jelentik: Március 2-án, szerdán este nyitotta meg az Iván társulat rozs- nyói pótezezőnját az „Édes ellenség" előadásával, gyönge félház előtt. A szerdai megnyitó újból csak azt mutatta, hogy Iván Sándor a lehető legmosto­hább körülmények között, ezer gonddal, súlyos deficitekkel ée sötét kilátásokkal küzdve is rendü­letlen hittel és megalkuvást nem ismerő müvész- fanetizmussal küzd a maga ideáljaiért s az a gárda, melyet erre a harcra maga köré nevelt, saját hitével és fanatizmusával telített, most is, mindenek dacára is tiszta művészetet ad. — A losonci gyönge szezőn legközelebbi emléke az a 80.000 korona deficit, melyet Iván Sándornak az utolsó két hét alatt ki kellett fizetnie. Itt Rozs­nyón, a közönség azon része, amely állandóan ál­dozni szokott a magyar színészetre, most sem zárkózott el a bérletjegyzéstől, amit a hat elő­adásra szabott 90,— koronás mérsékelt ár is meg- könnyít, - de a bérletjegyzések összege meg­közelítőleg sem fedez! még a rezsikiadásokat sem. Hiszen a hetven tagú társulat játszási napokou 4000.—, üres napokon 3500.— korona rezsivel dolgozik! Ivén Sándor pedig társulata és a közön­ség iránti kettős felelőséggel, igazán hősi ön­feláldozással. saját három évtizedes munkaerediné- nyeinek fölemésztésével tartja a frontot, tagjait el nem bocsátja, létszámát nem csökkenti, szín­vonalából nem enged. Hol a segítség? Sokkal, sokkal több bérletjegyzésre és sokkal több napi látogatóra volna szükség csak ahhoz, hogy a defi­cit kisebb legyen! A közönségnek arra a részére kellene hatni valahogyan, amely kicsit félvállról, felelőtlenül e még kétkedéssel is nézi és hallgatja a színtársulat vergődését, legfeljebb egy nem jól menő üzleti vállalkozást iát benne s nem érzi kötelességének, hogy erejéhez mérten támogassa. Helyi lapjaink, — mint általában a vidéki helyi lapok, — a színtársulat játékszezónjai alatt állan­dóan fáradhatlanu! agitálnak és propagálják a A ült őszi vetés megmentése érdekéhen B a tapasztalt mezőgazda csilei sálé- évi földművelő gyakorlat bizonyítja, hogy Ifi trommal trágyáz, amely most je- a csilei jeletösen fokozott tiszta hozamot ^ JJI lentékenyen olcsóbb lett. A csilei tesz lehetővé. Salétrom az egyedüli természetes PyjjtOo fölvilágositást mindenkor készségesen nyújt. * 1||| salétrom és 15% "lÖ^o könnyen A csilei salétrom termelők csehszlovák küldöttsége .^||j ; 1| oltható nitrogént ésa növény zet Prág* IL» ui.9. • ■ ■ sáliatok számára feltétlenül szűk- SGllé$FOfJt t B séges jó dót tartalmaz. Hosszú K». Sbung. 82X*80 m»i

Next

/
Oldalképek
Tartalom