Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-05 / 54. (2867.) szám

1983 március 5. SBom'bait. naaa KózcíazpMágP , Közgazdasági levelek — Budapesti szerkesztőségünktől — Budapest, auArdiue 4. A transzfermorató­rium intézikodéeei, különösen az angolok kö- réb-en, sok ellent/mondáat váltottak ki. En­nek oka állítólag az, liogy az angol hitelezők a bonyodalmak felidézésével elriasztó pél­dát akarnak teremteni, mert félnek attól, hogy más, hasonlóan nehéz helyzetben lévő állam is követné a magyar példát. Éppen ezért helytelen lenne, ha Teleszky volt ma­gyar pénzügyminiszter most befejezett lon­doni tárgyalásának nyilvánosságra került részletére diményei alapján végleges véle­ményt akarnánk leszűrni arról, hogy a ma­gyar transzfermoratóriumhoz ftüaött célok megvalósultak-e vagy sem. Teleszky már néhány hónappal ezelőtt rá­mutatott arra, hogy Magyarország csak abban az esetben ké­pes fizetni adósságainak kamat- és tőke- törlesztési esedékességeit, ha az évi ka­matterhet a hitelezők olyan alacsony szín­vonalra mérséklik, mint amilyen feltéte­lek mellett a nagy, tőkeerős nyugateuró- paá államok jutnak kincstári kölcsönhöz. ’A londoni tárgyalások megindítását sok be­avatott magyar szakember egyértelműnek vette azzal, hogy Teleszky ennek a tételnek érvényt fog szerezni. Annál nagyobb megle­petést keltett tehát, hogy az eddigi adatok szerint az angol hitelezők nemcsak hogy a kamatok leszállításáról nem akarnak halla­ni, hanem még egyéb súlyos követelésekkel állanak elő. A követelésekhez tartozik elsősorban, hogy Magyarország mondja fel deviza-kli- ring egyezményeit, mert az angolok szerint sértő a régi készpénz- és áruihi telezők re nézve az, hogy Magyarország egyes államok újabb eredetű követeléseit azonnal kiegyen­líti, mig más államok, mint például Anglia és USA, régi követeléseiknek még kamatát sem látják. Szerintük ez a hitelezők egyenlő elbírálásának elvébe ütközik és azt kíván­ják, hogy Magyarország, híven a népszövet­ségi bizottság ajánlásához, minden néven nevezendő áru'imjportot szüntes-sen be. A magyar álláspont ezzel szemben az,, hogy az export kizáróan abban az esetben tart­ható fenn, ha a devizakM r ing-egyezmé- nyék érvényben maradnak^ mert a kölcsönösség alapján az ország agrár­termékeinek csak igy lehet piacot szerezni. Az angolok egy másik kívánsága az, hogy a transizjfermoratórium kihirdetésével egyide­jűén meghal ár ózott kivételeket haladéktala­nul helyezzék hatályon kívül. Ne fizessék a Caisse Commune esedékes annuitásait, ne utaljanak át semmit a Déli Vasút kötvényei­nek fedezetére és a többi, feltételesen kivé­teles elbánásban részesítendő kötvényest tett adósságokra sem. Főképpen azt kifogásolják, hogy az 193-1. évi 621 millió francia frank összegű kincstári jegy kölcsön kamataira is kivételes elbánást helyezett kilátásba a ma­gyar pénzügyminiszter. Ennek a tételnek az átutalásához az angolok semmi körülmények között.sem járulnak hozzá. Hasonlóan merev álláspontot képviselnek a magyar postataka­rékpénztár által igénybe vett, különben nem jelentős összegű rövidle járatú hitelek tekin­tetében is. Az angol kívánságok között szerepel még az is, hogy tetszésszerinti, jogot formálnak ahhoz, hogy a magyar bankoknál kamatozó követeléseikért adott esetben magyar érték­papírokat (részvényeket vagy jelzálogkötvé­nyeket) szereizhessenek, illetően fcöziveteile­nül nyújthassanak magyar ingatlanokra ''jel­zálogkölcsönt. Az angol követeléseknek ez a része teljesen megegyezik a legújabb német Stillfhalte megállapodás idevonatkozó szaka­szaival. Ezt igazolja az is, hogy a bankoknál levő követeléseknek ilyen utón történő ren­dezésénél a magyar nemzeti banknak bele­szólási jogot' biztosítanának. A magyar pénzintézetek az angol javasla­tok túlnyomó részét vissza utasították, mert sérelmesnek tartják a.z angol feltétele­ket. Sérelmezik főképpen a 8 százaléknál is magasabbra emelt uj kamatterheket, melyek sok esetben az eredeti igénybevétel idő­pontjában alkalmazott kamatokat 100 szá­zaléknál is többel haladják meg. Hangsúlyozzák, hogy az egész igénybevett hitelt azonnal vissza tudják fizetni, csak az átutalás nem történhetik meg, mert az or­szág devizakészletei áz exportpiacok elzár­kózó törekvései miatt nem elégségesek az ilyen nagyarányú igénylések fedezésére. Hír szerint az angolok módosított feltételei a fent ismertetett részleteknél jóval enyhéb­bek és így remélhető, hogy a Stillhalte kér­dés rövidesen megelégedést keltő módon rendeződik. Erre annál inkább számíthat­nak az érdekeitek, mert az amerikai és svájci hitelezők máris úgy nyilatkoztak, hogy az angolokkal létesítendő egyezmény­hez a maguk részéről fenntartás nélkül csat­lakozni fognak. * Az elmúlt héten három magyar bankmér­leg jelent meg: Az Angol-Magyar Bank, melynek saját tő­kéi 40 millió pengőt képviselnek, takarék­betétek címén 32 milliót, folyószíknlabetétek c'imén pedig 28 milliót mutat ki. összegsze­rűség szempontjából a két tétel a tavalyi mögött marad, tekintetbe kell azonban ven­ni, hogy a bank betevő ügyfelei foglalkozá­suknál fogva (kereskedők és nagybirtoko­sok) fokozottan sínylették a multévi nehéz viszonyokat és főleg a súlyos pótadók miatt megtakarított tőkéik igénybevételére kény­szerültek. A közönség bizalma az Angol- Magyar Bank iránt továbbra is örvendetes módon nyilatkozott meg, almit igazol, hogy az év folyamán számszerűen ugyanannyi uj takarékbetétkönyvet állított ki,, mint 1930- ban. Az intézet mérlegének egyik legszebb tétele a 33 millió pengővel szerepeltetett ,, egyéb hitel ózok “ adata, mely a bank ilynemű (külföldi) kötelezett­ségei nek 13 millió pengővel történt apadását jelzi. Tiszta nyereség címén 1.75 millió pengői mutat ki az intézel, mely a kél év előtti tiszta nyereségnek pontosan felét teszi. A nyereség nagyarányú visszaesésének főoka az, hogy a bank óvatos előrelátásból különö­sen értékpapír tárcáján ál és az- érdekeltségek tételénél jelentős leírásokat hajtott végre, így például a mezőgazdasági értékesítési válság hatását erősen érző Nemzetközi Gép­kereskedelmi rt.-nál fennálló érdekeltségét az intézet a tavalyinál 1.8 millió pengővel alacsonyabb értékben szerepelteti a mér­legben. Még szembetűnőbb az Angol-Magyair Banknak ez a politikája a vállalati érdekelt­ségek féléiénél, ahol közel 25 százalékos, 2.2 millió pengős visszaesést tapasztalunk. A bank váltótárcája eaidőszerint. 40 millió pengő, úgy hogy a váltótárcának az intézet kezelésére bízott rövidlejáratu idegen tőkéik­kel szemben fennálló aránya ugyanaz ma­radt, mint tavaly. Az Angol-Magyar Bank különleges hely­zete abból világlik ki, hogy 460.000 drb. részvényéből körülbelül 280.000 drb. az an­gol főrészvényesek kezében van. Ezek az angol főrészvényesek — a British Overseas Bauk és Prudential biztositó — egyben az intézet külföldi hitelezői is, tehát bizonyosra vehető, hogy a szóbanforgő hitelek, az Angol- Magyar Bank közvetítésével továbbra is részívehetnek az ország gazdasági életében. * A Belvárosi Takarék, mely hír szerint be­olvad a Magyar-Olasz Bankba, tiszta nyere­sége 660.000 pengő, ami a tavalyinak 32 százaléka, a tavalyelőttinek pedig 30 száza­Bratislaval általános B__a»te Bésavénytársaság A Bratislavai Általános Bank Részvénytársaság részvényesei az intézet 1932 március 19-én, szombaton d, e. 11 órakor saját helyiségében tartandó aa-SSs pesties k9gflyM6s6re tisztelettel .meghivatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő bizottság jelentése. 3. Az 1931. évi mérleg megállapítása, a nyereség felosztása iránti határozathozatal és a felmentés meg­adása az igazgatóság és a felügyelő bizottság részére. 4. A felügyelő bizottság megválasztása 5. Esetleges indítványok. Azon t. o. részvényesek, akik a közgyűlésen résztvenni szándékoznak, felkéretnek. hegy részvényeiket legkésőbb öt nappal a közgyűlés előtt Bratislavában. az intézet pénztáránál, vagy az Anglo-Öe&hoslovakische und Prager Creditbank prágai intézetnél és annak fiókjainál, vagy a Mahrische Escomptebank, Niederíassung Brünn dér Böhmíschen Escompte-Bank und Credit-Anstali, brtinni intézetnél elismervény ellenében letéteményezzék. BRATISLAVA, 1932 február 15. AZ IGAZGATÓSÁG. Vagyon Mérleg-számla 1931. december 31*én T@iier Készpénzállomány és azonnal esedékes követelések csehszlovák Saját tőkék: pénzintézeteknél 36,257.213.10 ] Befizetett részvénytőke: 12,000.000'­Váltók 39,360.798.55 (60.000 darab részvény á Ke 200.— n. é.) Értékpapírok: | Tartalékok: a) Csehszlovák: í a) Általános tartalékalap az alapszabályok 47. szakasza 9,500.000-*) 1. A Csehszlovák Nemzeti Banknál el­szerint zálogosíthatok Ke 4.799.419.­| b) Önkéntes (folyószámlakövetelésekből eredő esetleges 6,000.000-**) 2,009 090 ­2. A Csehszlovák tőzsdén jegyzett egyéb papirok Kő 54.655.50 f veszteségek fedezetéül tartalékalap) c) Stabilizációs tartalék az 1927. évi 78. sz. törvény szerint 17,500.000-­3. Egyebek Kő 11.960.— 4,866.034.50 } Alapok (nem veszteségek fedezetére szolgálók): Nyugdijpótló alap 3,000.000-­b) Külföldiek: 1. Állami értékek ' Ke — í Idegen tőkék: 201,957.433-75 2. Egyebek ' Ke 45.155.80 45.155.80 ! Betétek: c) Esedékes szelvények és kisorsolt értékek Adósok: a) Értékpapírokkal fedezett követelések b) Egyéb adósok c) Bekebeteze.lt követelések 1.976.30 4,913.166.60 Betétkönyvekre 9,818.050.15 146 653.616 65 Hitelezők: a) Pénzintézetek betétei b) Folyószámlabetétek 9,496.181-15 60,871 559-50 70,367.740 65 61,970.255.20 218,441.922’— Fel nem vett osztalékok 8.536-— Ingatlanok saját és más célokra*) levonva leírás 5,616.243.4 116.243.40 5,500.000.­Átmeneti tehertételek: a) Átmeneti adók, kamatok és hasonló egyéb tételek stb. b) Egyebek 244.641-10 23.574-V5 268.215-75 Leltár: Leírva Átmeneti aktívák: _%_ Át futó tételek 128.367.75 48.000.­(kezességi ellenszámlák és hasonlók) Ke 17,830.365.15 a) Hátralékos kamatok stb. b) Egyebek 176.367-75 Tiszta nyereség: a) Nyereségáthozat az 1930. évről b) Az 1931. év nyeresége 168.811-11 2,378.730*25 2,547.541-85 Egyéb aktívák; Nyugdiipótlóalap értékéi 17.830.365.15 3,000.000-— Átfutó tételek (kezességi számlák és hasonlók) Ke “1 307,649.468-­307,649.468-­*) 4 bérház Bratislavában, 1 bérház Kosicén (fióké pülefc),- *) Az ez évi dotáció hozzáadásával Kő 9.800.000.—. 1 bérház Trnaván (fióképület). Sl **) Az ez évi dotáció hozzáadásával Kő 6,800.000.—. Felülvizsgáltatott és i endbeu találtatott. BRATISLAVA, 1931 december 31*ón. AZ IGAZGATÓSÁG. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG.

Next

/
Oldalképek
Tartalom