Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-31 / 74. (2887.) szám

1982 március 81, o»ü törtek. 2 risdi-Ostrauibam, azonban a rendőrség azon­nal lefoglalta. A napira tok terjesztői közül ötöt letartóztattak. A letartóztatottak között -van egy Prágáiból érkezett kommunista agi­tátor. A kommunisták Ostrau vidékén sztrájkra uszítanak A bányászok bérmozgalma tulajdonképpen Ostrau vidékén kezdődött, abol 12.000 bá­nyászt akartak elbocsátani a többiek béré­nek egyidejű leszállításával. A bányászok szakszervezetei és a bányaüzemek vezetői kö­zötti tárgyalások eredményre nem vezettek s igy a közműnk aüigyi minisztérium csü­törtökre Prágába hívta a feleik de­legátusait. A kommunistáik azonban a csü­törtöki tárgyalásokat be sem. várva hét bá­nyatelepen megkezdték az úgynevezett, „vad- -sztirájkot“. Egész napon át agitáltak a bánya­telepeken és estefelé már nemcsak kommunisták, ha­nem más párthoz tartozó bányászok is csatlakoztak a sztrájkmozgalomhoz. K'arwin vidékén nagyobbára lengyel bányászok léptek sztrájkba s itt este 8776 bányász kö­zül már csupán 485 lépett munkába. A kommunisták a mahriseh-ostraui sztrájk­mozgalmat a brüxi sztrájkolok iránti -szolida­ritásból eredő szimpátiasztrájknak tüntetik föl. A sztrájkolók Ka-rwin vidékén tüntető nép-gyűléseket akartak tartani. A csendőri és rendőri készültség azonban ezt lehetetlenné tette. Tegnap délután a bányászszakszerveze­tek közös tanácskozást tartottak s itt a kom­munisták kijelentették, hogy a sztrájkot a sa­ját vállalkozásuknak tekintik, viszont a többi .szakszervezetek képviselői arra az álláspont­ra helyezkedtek, hogy mint a kollektív szer­ződés aláírói, kötelesek az érvényben levő ikollektiv szerződés feltételeinek betartását kívánni, hogy a bányamunkásokat védhessék a felmondásokkal szem-ben. A szakszerveze­tek röplapokon hangsúlyozzák, hogy a kom­munistáik álta-l provokált vadsztrájk követ­keztében a bányatulajdonosok a tömeges el­bocsátást megvalósíthatják és így a sztrájk előidézői lehetőivé teszik nekik az eddig ér­vényben levő kollektív szerződés felmondá­sát és a bérek leszállítását. Éppen ezért nem csatlakoznak a kommunisták által hirdetett vadsztrájkhoz. Kiadniba is átcsapott a ssfráik A ftztrájkmozgaloin már a kladnói bányavi­dékre ie átcsapott, A prágai vasmű bányái már csak háromnegyed részben dolgoznak, a klad­nói kőszénrészvénytársaság bányáiban még dol­goznak, de a szénrakodást a sztrájkolók megál­lították. A Schoeller-bánya 640 főnyi reggeli csoportja helyett csak 42 ember jelentkezett munkára, a Mayrani-bánya 670 embere helyett pedig csak 62 munkás. A Róna-bánya elé 600 sztrájkoló vonult, de a karhatalom megakadá­lyozta őket abban, hogy a sztrájkot erre a bá­nyára is kiterjesszék. A bányaőrség hatvanifőnyi Pozsony, március 30. (Pozsonyi szerkesztő- iséniin-k telekmjelaiitése.) Város-házi körök­ben nagy izgalommal tárgyalják Buzek Ven­cel és Vavorkja városi képviselőtestületi ta­goknak ma benyújtott javaslatát. A lóét vá­rosi tanácstag arra való tekintettel, hogy a város gazdasági vezetése és a pénzügyi gaz­dálkodás ellenőrzése nem kielégítő, állandó költségvetésellenőrző bizottság lé­tesítését kívánja, amely intézkedési joggal is bírna. Az uj bi­zottság hatáskörét kilenc pontiban foglalják össze és ezek a következők volnának: 1.) Az uj bizottságinak joga lenne formai és | érdemi tekintetben felülvizsgálni és vélemé­nyezni az egyes költségvetési léteteket, vata- im-i-nt a költségvetési előadók javaslatait. 2.) A kiadási tételek hova fordítását ellenőrizné az uj bizottság. 3.) A bevételi tételeket ellen­őrizné, vájjon azok tényleg az előirányzott mértékben befolynak-e. 4.) Javaslatokat te­hetne az egyes költségvetési tételek keretén belüli eltolódásokra. 5.) Javaslatokat tehetne a takarékossági intézkedésekre, valamint az egész városi gazdálkodás reorganizálására. 6.) erősítést kapott s a tüntetőket erélyesen szét­kergette. 1 ssésíüsés eísS jelei A Telegráf jelenti Brüx-ből: Ma délig az észaiknyugatcsehorfezági bányavidéken nyuga­lom uralkodik. Csak néhány községben voltak kisebbszabósu munkásgyülések. Brüx és Oher- lantensdorf néhány gyárában száiih-iány mutat­kozik, ami ezen vállalatok beszüntetését fogja maga után vonni. Újabb izgalmat kelteit az a hir, hogy a vasú tv esetőség a Komotauíól Aus- sigi-g terjedő szakaszon csaknem az összes munkásokat elbocsátotta. A kostán! és bau- schoviízi cukorgyár szénbiány miatt beszüntet­te a munkát­Prága heteire a?van látva szénné! A Prager AbendZeitung jelenti: A prágai villamo-smüvetk vezetőségének közlése szerint azon bányatelep szírájkvezetősége, amely a prágai f ő villany centrál ét, az ervenici villany- telepet szénnel látja el, megengedte, hogy a villanytelep szármára holnap délután kettőig szenet szállítsanak. Az ervenici villanytelep szénké3zlete elegendő néhány napra. A prágai villanymüvek üzeme, mely naponta 12 vagon szenet fogyaszt, újabb kéréssel fordult a sztrájkbizottsághoz s 100 vagon kiutalását kéri. Az évi zárszámadásokat átvizsgálná. 7.) A vá­rosi kezelésiben lévő vállalatok és vagyoinjiö- vedelimek állandó íel-üLvizsgá'ásáva 1 foglal­kozna. 8.) Szakvéleményeket szerezne be, vájjon egyes városi értékek helyesen van­nak-e értékelve. 9.) Más ügyek tárgyalását is hatáskörébe vonhatná ez a bizottság. A javaslat városházi körökben azért okoz izgalmakat, mert ez mintegy pénzügyi dikta­túrát jelentene a pozsonyi városházán. Va- verk-a e kitenc ponton kívül még további ja­vaslatokat is tesz és javasolja a-nn-ak elvi ki­mondását, hogy minden hónapban a költségvetésnek csak egy tizenketfced részét szabad elkölteni. Illetékes városházi körök álláspontja szerint a városi gazdálkodás ellenőrzését eddig eset­ről esetre a pénzügyi bizottság végezte, mely­nek vétójoga volt. A vétójoggal éltek is sok esetiben. Ha az uj ellenőrző bizottság meg­alakulna, ez csak a pénzügyi bizottság tör­vényadta hatáskörét csorbítaná, ami törvény- ellenes volna, mert a pénzügyi bizottság ha­táskörét csak uj törvénnyel lehetne korlá­tozni. A sztrájkbizottság ma határoz a kérés fölött. Ha az ervenici villany telep zavartalanul to­vábbdolgozhat, akkor a prágai szénkészlet hetekre elegendő lesz. A bányászok statisztikája Az egész köztársaságban az 1930-as statisz­tika szerint. 98.020 bányásznom kas van, ezek közűi 58.592 kőszénbányákban, 39.328 barna- szénbányákban volt. foglalkoztatva, A fekete szénbányákban foglalkoztatottak közül 4C0G munkás Mahmch-Ostrauban, 9347 Kladnóhan. 3897 Piisenben. 2097 Schatzlar vidékén és 2531 Rossitz környékén dolgozik. A barnaszénbá­nyák közül az északnyugatcsehországi (Brüx, Teplitz, Komotau) bányavidékre 30.358, Fal- kenau vidékére 5635, a délmorvaországi meden­cére 692 és a szlovenszkói bányákra 2625 mun­kaerő esik. A mai állapot ennél rosszabb, mert a barna­szénbányák munkásainak kerek 30 százaléka munka nélkül áll. — Húsz százalékkal olcsóbb lesz az utae- szállitási tarifa a tengeren. Nevyorkiból jelentik: Az United States lnne elhatározta, hogy atlantioceáni hajóin az utas szállítás ta­rifáját átlag 20 százalékkal csökkenti és kö­vette a példát a White Star Line, újabban pedig a Cun-ard Line, A többi hajóstársaság egyelőre nem mer a háború előtti tarifákhoz visszatérni. Károlyi a magyar képvisé$­ház holnapi ülésén ai uK feöltifégvetésrüi beszél -\ Budapest, március 30. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Parlamenti körökben elterjedt hírek saerint a ház hol­napi ülésén Károlyi Gyula gróf miniszter- elnök is felszólal és tájékoztatni fogja a par­lamentet a kormány négyheti munkájáról. Felvilágosításai során rámutat majd arra, hogy az elmúlt négy hét alatt a kormány teljesen elkészítette az 1932-1933. évi költ­ségvetést. Az erre vonatkozó munkálatokat már valamennyi tárca befejezte, és körülbe­lül tiz nap múlva a ház elé viszi az uj költ­ségvetést a kormány. A külföldi hitelezők­kel való tárgyalások állásáról is tájékoztatja majd a házat a miniszterelnök. UI-BeiíiiSiefs teeilft a „félédéinek kamaráid Willingdon lord alkirály tegnap nyitotta meg ünnepélyesen New-Delhiben a fejedelmek kamará­jának ülését. Megnyitóbeszédében kijelentette az alkirály, hogy az erőszak és megtorlás nem lehet öncél és csak azért alkalmazták ezeket a kényszer- eszközöket, hogy az alkotmányreform keresztül­vitelére alkalmas eszközöket teremtsenek és hogy megvédjék az országokat a felforgató törekvések ellen. Meg van győződve arról, hogy rövidesen uj fejezet nyílik India alkotmányos történetében. A visszautasított festő bosszúja. Jelenleg egész Kopenhága Cári Hágón festő botrányán nevet, akinek sikerült Diáinia legszigorúbb zsűrijét alaposan megtréfálni. A oharloiten- borgi kastély képkiáMitására minden évben az ország minden számottevő festője és min­den becsvágyó kezdője beküldi a képeit. De a beküldött képeknek csak elenyészően kis töredéke talál kegyelmet a cenzúrabizottság szigorú • szeme előtt. Cári Hagen képeit har­minc éven át visszaút ásították. Cári Hagen harminc éven át fogcsikorgatva, de türelem­mel viselte végzetét. Végre 1932 március ha­vában elveszít ette a türelmét. Az idei char- Iottenburgi kiállítás diszfalán, mint a legiex- kluzivabb dán kiállítás mestermüve egy re­ménytelenül dilettáns tákolmány lóg. Egy kis fint ábrázod a tengerparton. Reményteleiről tehetségtelen kép és nyilvánvalóan botrány, hogy a kiállítás elfogadta. Miért fogadta el? A magyarázat egyszerű. A kép Oluf herceget ábrázolja, Haraid herceg fiát, aki. a cenzúra- bizottságot udvariasan figyelmeztette, hogy ezt a képet be fogják nyújtani. Ezt a ször­nyűségei Cári Hagen festette, ugyanaz a Cári Hagen, aki harminc éven ót hiába ostromolta a charlottenborgi kiállítás kapuját. Cári Ha- gen maga mesélte fünek-fának, hogy a képet fotografálta és a kis herceg kölcsönkért ru­hája segítségével festette, szántszndékkal a lehető legbauá'lisabb modorban. Tudta, hogy a bizottságnak nem lesz bátorsága visszauta­sít and. i I' i m i ír "in-------u anr-gi-rrmiTTrTi------r-n Tr-mir^mr rrrrmitri-----t--------------1-------rr--------1 111,1......iii iii«MiMW«rTVrrrirt o 'u~ " PÁ TER LAURENTIUS TITKA B0NÖGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (Copyright by Prága! Mf.gyar Hírlap.) (65) XXXVI. A gépmadár lassan, méltóságteljesen ke­ringett az erdővel bontott hegyek, kopasz dombhátak és mély hókatlanok felett. Az egy héttel ezelőtt még összefüggő hótakaró hatalmas darabokban megszakadt s kíván­csian kandikált ki téli álma után a fekete anyaföld. Ebből a hatszáz méteres magasság­ból apró kalitkáknak látszottak a fehérre meszelt házikók, amelyek szeszélyes össze­visszaságban borították a dombok lejtőjét, vagy nyílegyenes sorban húzódtak országút mentén, patak partján. A magasból úgy lát­szott mindez, hogy először volt az ut és az ösvény s később keletkeztek rajtuk a bo­gok, falvak és kis városok, amelyekben az egymásra következő nemzedékek meghúzód­nak gondjaikkal, bajaikkal, szenvedéseikkel ié; kis örömeikkel. Milyen más innen, a sa­suk magasságából az élet képe, mint a föl­dön, ahol az ember féreg módjára csuszík- mászik és szűkre szorítja horizontját a ku­pacnyi domb, vagy az emeletes bérház. Milyen nagyszerű érzés itt a magadban, a friss szél ttizrózeákat csal ki az arcra s a lé­lek is felszabadult a föld porából s együtt repül a szelek szárnyán a gépmadárral, amely engedelmesen hajlik, forog arra, amerre a kormányosának keze parancsolja. Tiz esztendeje is elmúlt annak, hogy a le­vegőben volt. utódjára TJdine körül vívott élet-balál-harool egy olasz Caproni-géppel, azóta mindig csak vágyakozva tekintett a magasba egy felette elf&rregő gép után. Most újra a kedvelt jószágon ül s dédelget­ve, szinte simogatva kezeli a kormányt. Jó és megbízható jószág. A reggeli váratlan találkozás óta nagy nyugalom töltötte el a Rob szivét. Egy pilla­natig sem kételkedett a sikerben. Négy óra van, jó egy órával előzte meg a gyorsvona­tot, amelyet Zsolnánál hagyott maga mö­gött. Azok legfeljebb ha öt óráig érnek ide. Kellemes és váratlan meglepetése lesz az ipsének. Katonatérképéről alaposan áttanulmá­nyozta a vidéket, ismert minden falut, ma­jort, magányos erdészlakot, tudta a patakok nevét s folyásuk irányát. Az ott előtt© a messze távolban Rinka, csak a fölötte go­moly gó köd és füst, meg a magasba törő tornyok árulják el a várost. Háta megett Pelpa, ahol Anita annyit szenvedett. Mont szállt el a pirosfedeM kastély felett, látja a tornyot, melynek tövében még most is kato­nák tanyáznak, a tornyot, amely fogságban tartotta Kürtőt, a kis fehér sírköveket s a komor kriptát, a borház ezüstös fényben csillogó tetejét. Kissé balra azon a dombon a franciskánus kolostor gótikus tornya szé­leik a magasba, a kolostor előtt fával meg­rakott szekerek haladnak Ladna felé. Alatta már Ladna s látja, hogy a falu határában csendőrörs posztói, minden szekeret megál­lít és alaposan átkutat. Merész fordulattal hátrafordítja a gépet s most kissé feljebb emelkedik, az Aranyhegy felett lebeg. Feny­vesek, kopasz bükkösök s tisztások. Kissé lejebb száll, száz méternyire van egy tisztás felelt, az erdőből egy pár bukkan ki s tart lefelé a tisztáson, egy nő vezet a kezén egy kis fiúcskát. A gép berregő zajára a nő meg­áll, ernyőt formál a szeme felé s úgy tekint a magasba. Habozik, visszafelé indul a gyermekkel, de aztán meggondolja a dolgot is újra lefelé tart a tisztáson, míg elnyeli egy széles erdő. Robban különös sejtés támad, ezt a párt nem szabad szem elől tévesztenie, de nem szabad az asszony gyanúját sem felébresz­teni. Ki kell csalnia az erdőből a völgybe, engedni kell, hogy jó utat megtegyen s ak­kor hirtelen rájuk csapni. Különben is nem­sokára itt az ideje, hogy leszálljon. Már ki is szemelte az alkalmas, területet, ahonnan könnyen startolhat is, ha gyorsan kell odébb állania. Jó negyedórába kerül, míg az asszony ki­ér a gyerekkel az erdőből s a völgy felé ve­zető lejtőn is jókora darabot tesznek meg. Elszáll Pelpáig, a gyorsvonat még vagy har­minc kilométernyire lehet, van ideje bőven. Újból megfordul s most nyílegyenesen a völgy teli nőnek repül. Nem osalódott. Az asz- szony már vagy egy kilométernyire jutott az érd őszéitől s közel va,n a kastélyba veze­tő úthoz. Amikor a nő észreveszi a gépet, megfor­dul s a gyerek kezét huzva gyors lépések­ben igyekezik vissza a biztonságot nyújtó erdőbe. Semmi kétség, menekülni akar. A siklóleszáRás gyönyörűen sikerül, még Haverla őrnagy ifi megdicsérné érte, aki ugyancsak fukarkodott az elismeréssel. Az erdő és az országút között csap le. elvágta a menekülés útját. Kiszáll a gépből s futó- lépésiben rohan az asszony felé, aki újból megfordul s most az országút felé menekül. De a gyermek nem tud lépést tartani vele, sir, elmarad. Az asszony öléibe kapja, még mindig reménykedik, de már alig ölven lé­pésnyire az üldöző. Nincs menekvés. Ledoib­, ja a földre a gyermeket s egyedül próbál i menekülni. I Rab már odaér. A fiúcska keservesen sir és neki mégis csak legfontosabb a gyermek. Az csak hadd meneküljön, majd utóiéra a megtorló végzet. Karjaiba emeli a fiút. ő az, megismeri a fényképről. Németül szól hozzá, a gyermek megérti. — Miért sírsz, fiacskám ? — Olyan fáradt vagyok és Hanna néni itthagyott. Megígérte, hogy elvisz a mamá­hoz. É-s most itt vagyok egyedül. Rob a menekülő nő után nézett. Az már eltűnt a - kastélyt övező fenyők között. — Nem vagy egyedül, fiacskám. Majd én elvezetlek a mamához. ölbe kapta a gyermeket s megindult vele a kolostorba vivő utón. Nehéz volt a teher s jó félórába kerüli, mig a kolostor dombjá­nak közepéig félért. Ebben a pillanatban egy vágtató autó berregése töltötte be a völgyet. Az autó Ladna felől jött s már elérte a kastélyba ve­zető fenyősor száját, amikor hirtelen meg­állt. Rob még látta, bogy a nő, aki a gyer­meket otthagyta, a kocsi elé szalad, az autó­ból egy férfi ugrik kis, izgatottan gesztiku­lálnak, majd a nő beszáll az autóba, a kocsi megfordul, de nem Ladna irányában . tér vissza, hanem a vér kei útra fordul Se s csakhamar eltűnik a szemei elől. A gyermeket megmentettem, gondolja, de ő, ő még a bestiának a karmai közölt/vau. — De nem sokáig! Arra esküszöm — mormogja. Nemsokára felér a kolostor kapujáig és becsönget. A kaput megnyitják s egy öreg barát ítl a nyitásban. — Mit tetszik keresni minálunk, jő utam?- kérdi egy előtte ismeretlen idiómán. — Nem beszél németül? — kérdi Rob. r>ivc<M-AÓAcó:aR-HiKLÁr> ___________________ Ál landó költségvetésellenőrző bizottság létesítésé! javasolja kit pisiül képvisilitistiletl fai Mit kíván iuzeft és Vaverka)

Next

/
Oldalképek
Tartalom