Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-30 / 73. (2886.) szám

Hármas koporsóban fekszik Attila az aurotzmünsteri kastély udvara alatt? Állítólag a Nibelungen-kincs is vele van — E napokban megkezdik az ásatásokat 8 MILYEN IDŐ VARHATÓ 'A középtengeri depressziók változékony, hűvös és csapadékos időjárást idéznek elő. A hőmérséklet maximuma Prágában 11, a minimum Rimaszombat­ban —7 fok. — Időprognózis: Változatlan, később átmenetileg valamivel melegebb, délnyugati széliek _ Palota-forradalom a nyitrai városházán a munkanélküliek segélye miatt. Nyitrai tu­dósítónk jelenti: Beszámol tűnik arról, hogy a nyitrai városi képviselőtestület legutóbbi ülé­sén 20.000 korona rendkívüli segélyt szava­zott meg a munkanélkülieknek a húsvéti ün­nepekre. A eegélyügynek érdekes folytatása van. Mint ismeretes, a kommunista párt már két esetben adott be memorandumot a mun­kanélküliek érdekében és sikerült is minden alkalommal húszezer koronát megszavaztatni a munkanélküliek javára. E példán felbuz­dulva a szociáldemokrata párt is memorandu­mot adott be az ünnepek előtt, annál is in­kább, mert az utóbibi időben a szociáldemo­kratáik és kommunisták közötti harc egyre jébban kiújult s igy akarták a munkásság szimpátiáját maguk felé irányítani a szociál­demokraták is. Mig a községi választások előtt a szociáldemokraták a osehszlovák nem­zeti szocialistákkal kacérkodva, egymást tá­mogatva vettek részt a választási küzdelem­ben, most az érdekellentétek kirobbantak és a két párt között is rendkívül kiéleződött a helyzet, éppen a munkanélküliek segélyezése érdekében. Ennek folyományaképpen Kuli- sek Rezső városbiré-helyettes, a nemzeti szo­cialista párt exponense arra az álláspontra helyezkedett, hogy a községi képviselőtestü­let határozata még nem emelkedett jogerőre, fedezet sincs, miért is a megszavazott húsz­ezer koronás segélyre szóló utalványt nem hajlandó aláírni. Közben népes deputáció kereste fel Kuliseket a szocialista munkásság részéről, ő azonban hajthatatlan maradt. Ek­kor Szilágyi Béla dr. városbiró, aki betegsé­ge miatt ezidőszerint szabadságon van, meg­jelent a városházán és aláírta az utalványt. A városbiró hirtelen megjelenése élénk meg­lepetést keltett, annál is inkább, mert a vá­rosházán az a nézet uralkodik, hogy a város- bíró szabadsága alatt nem láthat el városbi- rői teendőket. A főszámvevő épp ezért olyan klauzulával látta el a szabadságon levő város­biró által aláirt utalványt, mely szerint a fe­lelősséget elhárítja magáról. Szilágyi dr. vá­rosbiró eljárása a nemzeti szocialisták között nagy felháborodást váltott ki és Kulisek vá- rosbirőbelyettes előreláthatólag le fogja von­ná a konzekvenciákat. A helyzet annyira bo­nyolult és a megegyezésre oly kevés kilátás van, hogy tartani lehet attól, hogy ,a városve­zetés teljesen felborul. Chyzer dr. miniszteri tanácsos, a híres orvos, szószerint ezt mondja: Édes atyám­nak gyötrő fájdalmakkal járó gyomor­fekélye volt éveken keresztül és csak a Cigelka víz folytonos használata mellett lábbadott föl. Megrendelhető: CIGELKA forrásvállalat Bardejov. 2 — Rablók kísérleteztek a kövecsesi Kubi- nyi-kurián. Tornaijáról jelentik: Ismeretlen tettesek az elmúlt napokban éjféltájt behatol­jak Kubinyd Margit kövecsesi földbirtokos kúriájába s a konyha ajtaját fölfeszitve kísér­letet tettek a lakószobákba való jutásra. A konyhában alvó cseléd felriadt a lármára és ijedten kérdezte az ismeretlen látogatóktól, hogy mit akarnak. A két idegen pénzt köve­telt és agyonütéssel fenyegetőztek, ha a -lány azonnal elő nem teremt legalább tizezer koro­nát. A megrémült háztartási alkalmazott se­gélykiáltásaira a többi cseléd is felébredt, mire a két rabló eszeveszetten elmenekült. A csend őrség kutat a tettesek után. xx Ha fáj a feje és szédül, ha telt séget, bél-izgalmat, gyomorégést, mellszorulást vagy szívdobogást érez, igyák minél előbb valódi „Ferenc József* keeerüvizet. AZ EPERJESI SCALA-MOZGÓ HETI MŰSORA: Kedd, szerda és csütörtök: HALLÓI RÁDIÓ! Németül beszélő, éneklő komédia Karinthy Frigyes novellája nyomán. Péntek, szombat és vasárnap: DRACULA. Lugosi Béla nagy aranyéremmel kitüntetett világfilmje. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJVÁROTT: Csütörtök: Fruska. Rózsahegyi Kálmán ven­dégfelléptével. Péntek: Csodadoktor. Rózsahegyi Kálmán ven­dégfelléptével. A KELETSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Péntek: Pillangó. Operett-újdonság, Szombat d. u.: Pusztai szél. Színmű. Szombat este: Pillangó. Operett. Vasárnap d. u.: A mosoly országa. Szórád Ferenc felléptével. Vasárnap este: Pillangó. Operett. Hétfő: (Nincs előadás.) Kedd: Pillangó. Operett. Szerda: A torockól menyasszony. Ináig Ottó szenzációs vigjátéka. Mály Gerő yendégfel- JéptéveL . , v % V Bécs, március 29. Lehet, hogy Joét-három hét múlva a világ minden tájáról fognak a tu­dósok és az érdeklődők egy kis osztrák falu­ba, Aurolzmünáterbe zarándokolni. Ebben a kis innvidéki faluban állítólag megtalálták Attila sírját és a Nibelungok kincsének egy részét. Aurolmünsterrel kapcsolatban ősidők ói-a kir sért az arany és a kincsek híre. A régi ró­maiak idejében AuroLdefanum volt ennek a helységnek a neve- Két szó van ebben az egy­ben: aurum (arany) és afnum (szentély). Ró­mai templom volt itt. A rómaiak mindig arra a helyre építették templomaikat, ahol előttük a meghódított nép isteneinek szentélye állott. Ezt a példát követték később a keresztények is. Auroldefanumiból Aurolzmünster lett és valófezinüieg a régi római templom helyére ke­resztény templom került. Még más dolgokat is kell tudni erről a hely­ségről- A modern történetkutatás megállapí­totta, hogy a katalanumi hadszíntér felé igyek­vő hun csapatok ütjük során ezt a környéket is érintették. Aurolzmünster közelében az egyik hegyet Haunenbergnek hívják, ez any- nyit jelent: Hunhegy. ősrégi bástyaromok maradványai vannak itt. A környékben évszá­zadok óta élő népdalok szerint Aurolzmünster közelében, a mai Aschbach helyén volt az egykor hatalmas, legen-dáshirü Etzelburg (Attila vára). A földből számos késő római korbeli fegyvert és kerámiát ástak ki az utób­bi időben. Attila Krisztus után 456-ban halt meg és eddig még nem lehetett pontosan megállapítani, hogy hol temették el. Három évvel ezelőtt magyar tudósok kutattak az Inn völgyében Attila sírja után, de eredménytele­nül- Most azután beleszólt a kérdésbe Binder- berger schaedingi postaigazgatő, aki bizonyos régebbi támpontok alapján azt állitj-a, hogy aurolzmwnsteri kastély udvara alatt vád Attika sir ja. Az ősrégi kastélynak nagy múltja van, töb­bek között Napóleon is lakott benne. Az utóbbi száz évben csaknem mindig lakatlan volt. 1925-ben Kari Schapeller, az ismert osztrák természettudós vette meg az el'ha-1 nyiagoit várkastélyt és hozzáfogott restaurálá­sához. Egyelőre azonban csak a kastély egy­résaét sikerült lakhatóvá tennie. Egy időben sokáig kisérle2ett itt különleges kondenzátor- készülékével, amelynek segítségével az egész váilágot szeretné elektromos energiával ellátni­Birdenberger szerint ennek a kastélynak az udvarán van Attila sírja. Varázsvesszővel átt&pitottü ezt meg. Ez a varázsvessző egyszerű hajíonatszerü fo­nott rézdrót. Ennek a kilengéseiből olvas ki különböző dolgokat Binderberger. Különböző föHaldtti ®ktpr®jzoKat, tárgyak körvonalait határozza meg a drót mozgása. Egy-egy kísérletet sokszor végigcsináltak és a drót kilengései mindig oentiméternyj pontos­sággal azonosak voltak- A drót mozgása körül­rajzolja a földalatti kripta beosztását, a benne levő tárgyakat, a háromszoros koporsót, amelynek külső tokja vas, a belső ezüst és a legbelső arany. Még azt is megmondja a va­rázsvessző, hogy a föld alatt milyen emberi holttestek vagy esetleg állati tetemek vannak. Cölöpökkel jelölték ki a földben azokat a vonalakat, amlyeket a varázsvessző rajzolt, így azután a következő alaprajz alakult ki: Egy közös nyílásból három földalatti folyosó ágazik szét. Mindegyik két méter széles és 11—12 méter hosszú. A középső a legnagyobb, átmérője B-r-4 méter- Ebben fekszik északdéli irányban a hármas koporsó. A külső koporsó területe 2.15X1 méter. A baloldali sirkamra 7.5X6 méter terjedelmű, ebben a varázsvesz- sző szerint tíz emberi csontváz és hét lócsont­váz van. A jobboldali sirkamra 4-5X6 méter területű. Három sorban összesen kilenc holt­test van itt. Az 'egész sirkomplexum 7—-9 mé­ternyire van a föld szine alatt. Ezeket mondja a varázsvessző. A postaigaz- gatő közölte észleletéit a müncheni Institut für Rutén- und Pendelforschunggal, a varázs­vesszős kutatás tudományos intézetével, ahonnét bizottságot küldtek ki a helyszínre- A •bizottság a 'kastély tulajdonosa és a kerületi hatóságok 'beleegyezésével bús vét után meg­kezdi a varázsvessző által megjelölt terület ki­ásását. Binderberger szerint az egyes sirkam- rákban kell lennie a legendás Nibelímgen- kincsek egy részének is. Az ásatások tehát a napokban megkezdőd­nek és egy-két 'héten belül meg fogjuk tudni, hogy igazat mondott-e a varázsvessző. 1902 máwiM 80, aggnia. Esek a tárgyalások 1930. óv májusában azzal a kész megállapodással nyertek befejezésit, hogy a cserekiállifásokat 1931. évben meg fogják rendez­ni. A kiállítások azonban a múlt évben elmaradtak. Legújabban magyar részről Déry Béla vette fel is­mét a caeretárlatok megrendezésének már-már el­ejtett fonalát és éppen ez az újabb megmozdulás ad impulzust és uj aktualitást a nagyhorderejű művészeti probléma felszínre hozatalának. Ideje volna végre e kérdéssel az illetéke® híva- talos tényezőknek, valamint a csehszlovák repre­zentatív művész-egyesületaknek komolyan foglal­kozni, megtalálni a megoldás módját és nyólbe­ütni a régen vajúdó tervet, amely meggyőződésünk szerint nemcsak erkölcsi, hanem a közönség ér­deklődésének felkeltésével anyagi eredményt is jelentene mindkét ország súlyos gondokkal küzdő müvósztársadalmáuak. Amennyiben a tárgyalások rövidesen megkezdőd­nek, a cserokiállitások már ez év őszén megren- dezbetők volnának. Elgondolásunk szerint a cseh­szlovák tárlatnak Budapest, Szeged, Debrecen és Miskolc, mig a magyarországinak Prága, Brünu, Pozsony é® Kassa lesznek kiállítási állomásai. A tárlatok anyaga egy-egy ország részéről mintegy 300 kép és 80 szobor, illetve kisplasztikái műből kerülne ki. Ezzel az anyaggal méltóképpen reprezentálhatná mindkét ország művészi eredményeit. Minden mii- vészegyeeület és minden művészeti irány sorompó­ba állíthatná legjobbjait, amely neme® versengésből nemcsak az egye® országok, hanem npundenekfölött az örökóletü művészet kerülne ki győztesen. Fényes Andor dr. (*) W. Konkoly Tbege Ella énekmüvésznő nagysikerű szereplése Galántán. Galántáról je­lentik: W. Konkoly Thege Ella 6zlovenszkói énekmüvésznő a „Galántai Hadikárosultak Egy- lete“ által a szegénysorén, nyomorgó és beteg tagjai javára rendezett estélyen nagy sikerrel lépett föl. Műsorán operaáriák és magyar dalok szerepeltek. A művésznő rövidesen a pozsonyi rádió magyar óráján fog föllépni. (*) Piccaver hangversenye Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Piccaver Alfréd, a vi­lághírű operaénekes, március 31-én, csütörtökön este 8 órakor hangversenyt ad Kassán, a Schalkház nagytermében. Piccaver műsorán operaáriák és több klasszikus kompozíció sze­repel. A komoly zenei eseményszámba menő hangverseny jegyeit elővételben a Koncert— Literatura (Fő-u. 25.) árusítja. (*) Neves budapesti vendégszereplők és nagy­sikerű újdonságok a tavaszi kassai sziniszezon műsorán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Mini, már jelentettük, a keletszlovenszkói magyar színtársulat április 1-én, pénteken kezdi el Kas­sán két hónapra tervezett szezonját, amelynek előkészületei javában folynak. A szinház igaz­gatósága minden rendelkezésére álló eszközt fölhasznál, hogy a kassai közönség magasabb igényeit kielégítse s ezáltal biztosítsa a szezon sikerét. Ez a szempont vezette a direkciót a műsor összeállításánál, amely a -legsikeresebb prózai és operettujdoneágohból és értékes re- prizekből áll, amelyek között több klasszikus daiab is szerepel. Az opere-ttujdonságok közül színre kerül a Hawai rózsája, a Maya, a Zöld bárány, a Pillangó, a Fehér ló, Vőlegényem, a gazember, az Éjféli tangó, a. Nyitott ablak cirnü operettek, a prózai újdonságok közül pedig a Torockói menyasszony, Angliai Erzsébet-, Tűz­madár, Hablány-panzió, Valaki, Porcellán, Édes ellenség cimü színmüvek és vígjátékok, melyek közül néhány nemcsak a budapesti, hanem más külföldi színpadokon is hatalmas sikert aratott és még most is műsoron van. A klasszikus re- prizek közül említésre méltó a Peer Gynt és a Sasfiók tervezett föl újítása, amiket különleges gonddal akar kihozni a direkció. Neves -buda­pesti művészek vendégszereplésében ezúttal sem lesz hiány, amennyiben Iván igazgató már előre lekötötte Gaál Francit, Lázár Máriát, Ba­jor Gizit, Varsányi Irént, Titkos Ilonát, Vaá-ly Ilonát, Kiss Ferencet-, Mály Gerőt, Justh Gyu­lát, Kertész Dezsőt a szezon során való vendég- szereplésre és még többekkel tárgyal. A tavaszi szezon programja a f-öntiek szerint sokat- ígérő s reméljük, hogy eredményes sikerekben sem lesz hiány. (*) A budapesti színházak e heti műsora: Opera­ház: Szerda-: Uday Shan-Kar hindu táncművész és csoportjának vendégjátéka. Csütörtök: Háry János (Nagy Izabella ven-dégfellóptével). Péntek: Nincs előadás. Szombat: Onyegin. Vasárnap: Coei fan butte. Hétfő: Jancsi és Juliska; A törpegránáto-s (Gyermekelőadás). Kedd: A köpeny; Angelica nő­vér; Giamni Schicchi. — Nemzeti Szinház: Szerda: Elzevir. Csütörtök: Légy jó mindhalálig. Péntek: Világrekord. Szombat: Faust I. rész. Vasárnap d. u.: Cyrano de Rergerac; este: Az uj rokon. —- Nemzeti Színház Kamaraszinháza: Szerda, vasár­nap este: Világrekord. Csütörtök, Bzombat, vasár­nap délután: Porcellán. Péntek: Elzevir. Hétfő délután: The melluse (Az English Players vendég játéka.) Kedd: The second mán (Az English Players vendégjátéka). — Vígszínház: Csütörtök, péntek, vasárnap este: A méltóságos asszony trafikja. Szerda, szombat: Angliai Erzsébet. Vasárnap dél­után: Gyenmekelőadás. Hétfő: A méltóságos asz- szony trafikja. — Belvárosi Szinház: Péntek: Va­laki. Szerda, csütörtök, szombat, vasárnap este: Aranyfüst. Vasárnap délelőtt: Táncmatiné; dél­után: A torockói menyasszony. — Király-Színház: Szerda-, cs-iitörtölc, péntek: Nincs elöadáis. Szombat: Miss Ismeretlen (Először). — Fővárosi Operett- színház: Egész héten minden este: Régi orfeum. — Városi Színház: Egész hét-on minden este: Vőle­gényem, a gazember. — Művész Szinház: Egész hé­ten minden sete: Tűzmadár. Sm»HÁ7Á<mfa>KDh’Tm&. Miért késnek a csehszlovák­magyar ? Kassa, március 24. A kulturális kapcsolatok ki- mélyitésének egyik jelentős tényezője a nemzetközi művészeti cserekiállitások megrendezése, melyek elősegítik a különböző nóplólekből fakadó művészi alkotások kicserélődésének természetes folyamatát. Egy nemzet művészetének lényegét és jellegzetes sajátságait ugyan nagyrészt a gazdasági, termé­szeti és szociális adottságok determinálják, a fej­lődés irányvonalára azonban döntő befolyást gya­korolnak azok a behatások, amelyek más nemze­teknél már elért művészi eredmények formájában jelentkeznek. Éppen azért egy nemzet képzőművé­szetének kollektív bemutatkozása egy másik or­szág kulturcentrumában kiszámáthatatlan termé­kenyítő és regeneráló ható erővel bír az egész or­szág művészetére, amely más eszközökkel, más uton-raódon különben el nem érhető. A képzőművészeti cserekiállitások megrendezése és rendszeresítése majdnem kizárólag kulturális feladat, semmiképpen sem politikum, ennek ellené­re Csehszlovákia és Magyarország között ezirány- ban lefolytatott tárgyalások érthetetlen okokból ezideig eredményre nem vezettek, holott mindkét részről illetékes é® arra hivatott személyek tár­gyalták meg a kérdéseket majdnem kész eredmé­nyekkel, hogy az ntolsó pillanatban ezek a tárgya­lások a politika és bürokrácia útvesztőiben holt­pontra jussanak. Hogy mi lehet a kérdés elodázásának komoly ok'á, arra nagyon nehéz feleletet találni, mert hi­szen mindkét állam szempontjából minden józan érv és oko® indok a kiállítások megrendezése mel­lett szól. Egyedül a technikai megoldás pénzügyi alátámasztása okozhat nehézségeket. A cseretár­latok mai megrendezésének akadálya ugyanis a világkrizissel kapcsolatos általános leépítés és takarékossági elvnek az a rideg érvényesítése, amely valószínütlerané teszi azt, hogy a korma­Polio izappom ; minden mosáshoz.! nyok anyagi támogatásban részesíthetnék az ak­ciót, — de akadályai a devizamfcézkedések i®, melyek az eladott képek árának kivitelét nehézitik meg. Tekintve azonban azt, hogy a oserehiállitások úgy Csehszlovákiában, mint Magyarországon egy- időben rendeztetnének meg, ez utóbbi nehézséget esetleg kompenzációs alapon el lehetne hárítani. Az elmaradt kormánytámogatás pedig könnyen pó­tolható a rendezésben résztvevő müvészogyesületek előleg jellegével biró pénzbeli hozzájárulásával, amely előlegek a kiállítások befejezése után az elért jövedelmekből nyilván megtérülnének. Ezeket az akadályokat azonban az akció megin­dítása alkalmából egyelőre számításon kívül hagy­hatjuk, hiszen a cseretárlatok megrendezése ez év ősze, esetleg a jövő év tavasza előtt már technikai okokból sem valósítható meg és remélni szeretnők, hogy addig az ideig a fentvázolt pénz­ügyi nehézségek már csak mint a mul-t kellemetlen emlékei fognak kisérteni. A két állam, közötti politikai é« gazdasági szer­ződések megkötésének halogatása vagy meghiú­sulása a művészeti kapcsolatok kiépítését neon érintheti. E megállapítás igazolásaként utalunk a két állam között hosszú évek óta fennálló sport- barátságra, amely az évenként megrendezett or­szágok közötti válogatott labdarugó, tizipoló, stb. mérkőzésekben nyer betetőzést. Hogy ez a kapcso­lat mindkét ország sportját színvonalban emelte, a küzdelem és nemes versengés folytán eredmények­ben gazdagította, azt tények é« számszerű adatok Igazolják. A csereki állítási akcióról több mint két óv óta folynak tárgyalások Csehszlovákia és Magyaror­szág között. Pollik dr. kassai mnzeumigazgató, aki ez ügyben a csehszlovák kultuszminisztérium meg­bízottja-, személyesen tárgyalt Déry Béla magyar királyi miniszteri biztossal, amely tárgyalásokba Halász-HradÜ Elemér festőművész, mint az idea tulajdonképpeni kezdemónywőjo it bekapcsolódott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom