Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-01 / 50. (2863.) szám

TIW<íAIv/VVA.GíVAR-HIRI»A3? 1932 március 1, kedd. Á mayeriingi tragédia legújabb verziója: egy féltékeny erdész ölte meg Rudolf trónörököst Vecsera Mária nem is volt oíí ezen verzió szerint Mit mondott el Bmtiiseh tiakkeros a barátjának? Prága, február 29. Rudolf trónörökös egy­kori komornyikjának, Loscheknek a halála, akinek fia bejelentette apja memoárjait Ru­dolf trónörökösről, ismét felkeltette az ér­deklődést a mayorliugi tragédia iránt. Az ezeregy verzióhoz most egy újabb járult, amelyről a Veoemi Ceskó Slovo szerzett, tu­domást. A lap egy Bourek József nevű öreg nyugdíjastól, aki ma 73 éves s aki 1879-től 1891-ig Becsben élt, szerezte az újabb adato­kat. Bourek három éviig szolgált a tüzérség­nél s aztán ott maradt mint egy magánfogat kocsisa. .Tóbarátja volt Bratfiseh fiakkere&nek, aki közvetlen tanúja volt Rudolf titokzatos ha­lálának­Tőle tudott meg részleteket a mayeriingi tra­gédiáról, eddig azonban nem beszélt róLuk, csak fiával és menyével. Attól tartott, hogy őt is eléri Bratfiseh sorsa, akit állítólag megmérgeztek azért, mert sokat tudott. Boureknek, mint jóbarátjának azonban mégis elmondott egyek mást azzal, hogy addig, amed­dig ő, Bratfisoh él, senkinek semmit el ne áruljon. Bourek csak most szánta el magát, hogy túlad a rábízott titkon. Ezt beszéli el a 73 éves, de még friss kedé­lyű és kitűnő testi kondícióban levő öreg nyugdíjas: Bratfisoh fiákk-eres kocsijának 4-es száma volt e a kocsi a császári Burg előtt állott a standon. Rudolf trónörökös mindenféle magáuutakra vette igénybe a kocsit, Brat.fiscbt még a katonaságtól ismerte, tudta róla, hogy jól énekel népdalokat, különösen tiroliakat s nem egyszer megtörtént hogy vig társaságban lévén elhivatta Bratfischt, hogy daloljon. Bratfisoh bizalmas fiákkerese volt a trónörökösnek, is­merte Rudolf valamennyi szerelmi titkát s a? ö kocsiján ment a trónörökös szerelmi tan devukra, Bratfiedh gyakran eldicsekedett barátai előtt, hogy „a Rudi“-t — így nevezte a trónörököst hová vitte el kocsiján. Egyeideig két feketehaju szépséghez vitte, akiknek trafikjuk volt a Tábor- strassén. Valahányszor behatott kocsijával abba az udv.fba, ahol Bourek ig a lovait tartotta, kö­zölte vele; „Elvittem a Rudit a fekete leányokhoz!" Bourek virginia-szivart vásárolgatott ezeknél a nőknél, nyilván hizelgett neki, hogy a trónörökös kedvesei szolgálták lei. Ez 1886-ban é<5 87-ben volt. Bratfiseh kocsiján ment Rudolf a mayeriingi vadászatra is. Rudolf kíséretében Lajos nevű magyar vadásza volt. Végig az ütőn a trónörö­kös maga ült a baknn és hajtotta a lovakat. Bratfiseh és Lajos viszont a kocsi belsejében ültek. Már sötét volt, gikor Mayerlingbe ér­ek. A kastélyban, amelyben Rudolf megszól­ott, csak egy kertész lakott. Rudolf este so­mig maradt fenn, Lajos teát főzött és Lordod­at ta a borokat, Bratfisoh viszont Rudolffal ült a énekelt neki. Nőnek sehol nyoma sem volt, Ve cser a bá­rónő sem volt ott. :j amidőn Rudolf aludni tért, megparancsolta ratfisohnak, hogy hét óra tájban kocsijával lljon a kastély elé, mert nyolc és kilenc kő­éit megérkeznek a vadászatra a meghívott avallérok. A vadászatnak kilenckor kellett olna megkezdődnie. Lajos viszont azt a pa~ ancsot kapta Rudolftól, hogy hatkor keltse ;1 és főzzön neki teát reggelire. Az eddigi erziók szedni ezen a reggelen találták meg Rudolfot és Vecsera Máriát agyonlőve, holtan. e Bourek szerint ez nem igaz. Bratfisoh az- ap reggel hét órakor kocsijával valóban ott • 'Jött a mayeriingi kastély előtt és Rudolf hamarosan megjelent, egyedül. bajos vadász a kastélyban maradt. Rudolf iegparancsolta Bratfisdhnak, hogy a közeli rdészházba hajtson, amely a kastélytól csak éhány percnyire van. Az erdésziházban egy Hadik nevű erdész lakott a feleségével. Brat- : beh már régen tudta, hogy Rudolf a fiatal asszony után jár. Ezért nyomban tudta, hányat ütött az óra és niért viszi oda Rudolfot. Az erdészház előtt Rudolf leugrott a kocsiról, Hladlk elébe jött. Néhány szavas üdvözlés után Rudolf elküldte az erdészt, hogy vizsgálja fölül az előkészüle­teket a vadászathoz, hogy minden rendben le­gyen és a vadászat megkezdődhessék. Rudolf azután visszaült a kocsiba, amely elindult. Az erdész elment az erdőbe s amikor Rudolf ezt látta, megparancsolta Bratfitehnak, hogy csak darabig hajtson az erdő irányában, de aztán térjen megint vissza az erdészlakhoz. Vissza is tértek. Az erdészlak előtt Rudolf megál- Uttatta a kocáit, kiszállott belőle és megparancsolta Bratfisdmak, hogy várjon rá. Bratfiseh a közelben várakozott urára. Hirtelen lövést hajlott az erdószlakból. Erre az erdészlak felé futott s megpillantotta az erdészék cselédleányát, aki a kerten keresztül sza­ladt. Az erdészt is látta futni az erdő felé, kezében fegyverrel, A házból semmi sem hallatszott s Bratfiseh bement. A szoba nyitott ajtajában meg­döbbentőn állott meg. A földön Rudolf feküdt, mellét lövés járta át g a fején a balhalántékát puskatussal zúzták szét. A pamlagon ájultan feküdt az erdész felesége. Bratfisoh nyomban tisztán látta az egész helyzetet. Az erdész gyanakodott a trónörökösre s úgy tett mintha az erdőbe menne, holott valójában rejtett fedezékben húzódott meg. Midőn aztán Rudolf tény­leg visszatért, utánament és feleségénél találta a trónörököst. A puskalövés és a puskatus-ütés volt az erdész válasza becsülete védelmében. Rudolfot tehát nem a kastélyban, hanem az er­dészlakban ölték meg. Ezt Bratfisoh látta. Az ő órája szerint az egész tra­gédia hét óra 10 perckor játszódott le. Bratfiseh ezután feldúltam szaladt ki az erdész­lakból, felugrott a bakra és lóhalálábau behajtott a kastély udvarára. Itt felriasztotta Lajos vadászt és a kertészt, akik beültek a kocsiba s ismét viez- szaszáguldottak az erdészlakba. Itt Rudolf trón­örököst úgy találták, ahogy Bratfisoh elhagyta, de az erdész felesége időközben eltűnt 6 bezárkó­zott a másik szobába. Lajos a kertésszel a halott trónörököst elvitte a kocsiig és elszállította, a kastélyba. Itt háló­szobájában ágyába fektették. Ez nyolc óra tájban történt. Ezután Bratfiseh kihajtott az állomásra és várta a meghívott vendégeket. Hárman érkez­tek, Bratfiseh Beck bárót és Hoyos grófot is­merte közülök. Röviden közölte velük, mi tör­tént s elvitte őket a kastélyba a halotthoz. Ott még egyszer részletesen elmondta nekik az ese­ményeket és a három ur egyike nyomban elment az állomásra, hogy feladjon egy, a császárnak címzett sürgönyt. A bécsi újságok aznap három különkiadást adtak ki. Az első különkiadás még kilenc óra tájban jelent meg és az igazsághoz híven először azt közölte, hogy Rudolf trónörököst M nyerőimben orvul agyonlőtték. Azonban hamarosan megjelent a második ki­adás, amely szerűn t Rudölfot halálosan megsebesítették a va­dászaton, S aztán jött a harmadik különkiadás, amely hírül adta, hogy Rudolfot szioszélhiidós ölte meg. Három nappal a tragédia után Bratfiseh be­szélt Bourekkel s részletesen elmondott néki mindent. Aznap tudta meg Bourek azt is, hogy Hladik erdészt egy parasztember a falu közelében elhúzódó erdő közelében holtan találta. Az erdésrz kevéssel a -gyilkosság után önmagá­val is végzett. Bourek szerint Vecsera bárónő nem volt a kastélyban, -ezért nem követhettek el öngyil­kosságot. Arról, hogy Vcsera Mária mint került bele az ügybe, Bratfiseh csak hipotéziseket mond­hatott. Csak azt tudta pontosan, amit saját szemével látott. A bárónőt nem szállította Rudolffal együtt Mayerlinkbe. Szerinte a Vecsera-mo-ti- vumokat csak utólag szőtték bele a dologba, hogy az esetből szerelmesek kettős öngyil­kosságát konstruálhassák. Rudolf temetéséig, amely 1889. február elején ment végbe, Récé­ben szabadon és igen sokat beszéltek Rudolf haláláról és ennek körülményeiről. A teme­tés után azonban az újságok figyelmeztették az embereket, hogy hallgassanak. Csak úgy hemzsegtek akkoriban Bécs-ben a titkosrend- őrök s igen eok embert letartóztattak, mert elővigyázatlanul beszéltek a dologról. Az erdész feleségét is eltüntették, valahová Franciaországba vitték, ahol a császári háztól kapott járadékból élt. Eltűnt a cselédleány is és Lajos vadász szin­tén elkallódott valahol Magyarországon. Brat­fischt Ferenc József elé idézték s a fiakkores részletes jelentési tett a császárnak, Rrat­fisok igen sok bútordarabot kapott Ru-dolf hagyatékából, hálószobát, könyv tárberende­zést és számos fizarvasaganosot. A Bécs mel­letti Dombachiban kisebb v-il-lát kapott és szép járadékot, de " meg kelllett esküdnie, hegy megőrzi a mayeriingi titkot. Mesterségével -természetesen szintén felha­gyott. De Bourekkel később is állandóan érintkezett és sokat dicsekedett gondtalan életmódjával. Azonban a jólét nem tartott to­vább két évnél. Egy reggel halva találták s kiadták a hivatalos jelentést, hogy7 szivszélhüdés ölte meg. Ezt azonban senki sem hitte és Bourek máig is meg van győződve róla, hogy Bratfischt megmérgezték, vagy pedig másféle utón tették el láb alól, mert nem őrizte meg a titkot teljesen eskü' jéhez híven. Berek maga soha sem mert be- szélnv Egy nap szintén beidézték a rendőr­Meghivő A U&ehszlovákiai Magyar Újságírók Uniója 1932 március 6-áii, délután 2 órakor Po­zsonyban a Savoy-szálloda HnbcrtuS-termé- ben rendkívüli közgyűlést tart, melyre az Unió tagjait tisztelettel meghivjnk. Tárgysorozat: 1. Az ügyvezető titkár jelentése. 2. A pénztáros jelentése. 3. A tisztikar lemondásának tudomásulvé­tele. A fölmentvény megadása. 4. Az uj tisztikar megválasztása. 5. A tagdíj megállapítása 6. A rendkivüli segély alapjának megterem­tése. 7. Indítványok. Indítványok legkésőbb négy nappal a köz­gyűlés előtt az Unió titkárságához Írásbeli­iéig nyújtandók be. Szóbelileg előterjesztett indítványok az alapszabályok értelmében rendkívüli közgyűlésen neon tárgyalhatok. Prága-Pozsony, 1932 február '26. Lukovich József s. k. elnök. Kopper Miksa s, k. ö. titkár. biztonságra, de csupán megintették. Csak most, amikor megint olvasott a mayeriingi tragédiáról és a sok verzióról, határozta el magát, hogy közre adja mindazt, amit Brat- fischtől megtudott. Bourek előadása szavahihetőnek tűnhetne, ha nem kellene számolni azzal a letavadhatai- lan ténnyel, hogy a fiatal Vecsera Mária bá­rónő szintén meghalt... Major Istvánt a választási biróság megfosztotta mandátumától Pergier ügyének tárgyalását újból elnapolták Prága, február 29- A választási bíróság ma dél­előtt Hácha dr.-nak, a legfelső közigazgatási bíróság elnökének elnökletével nyilvános tár­gyaláson tárgyalta Major István kommunista képviselő mandátumának ügyét. A képviselöház elnöksége ugyanis javaslatot tett Major mandá­tumának elvételére, mivel Majort a rendes bíró- >ág hatóság elleni erőszak miatt jogerősen el­ítélte. Major képviselő helyett, aki 18 hónapoe börtönbüntetését Lipótvárott tölti le, jogi képvi­selője, Sekanina dr. ügyvéd jelent meg. Az *10- adó referátuma után Sekanina ügyvéd azt kérte, hogy a választási bíróság érdemben foglalkozzék ezzel az üggyel. A bíróság rövid tanácskozása, után Hácha elnök kihirdette a határozatok amelynek értelmében Major Istvánt megfosztják képviselői mandátumától és Pazala István pös- tyéni munkás kapja a mandátumot. Utána zárt tárgyaláson foglalkozott a válasz tási bíróság Pergier mandátumának verifikálá-- jával. Többórás tanácskozás után elhatározta a választási bíróság, hogy a benevezett tanuk ki­hallgatása céljából kiegészíti az eljárást s evég- ből a tárgyalást elnapolta. Pergier már több mint. egy éve nem gyakorolhatja törvényhozói jogát. JWWWWWWWWWWWWWVVWWVWVWWMVWVWWVWVVWWWWWW* Szobrot és emléktábláé követel magának a bécsi fogház dühöngő Maiuska Szilveszter Drámai találkozás az apa és leánya között a fogház beszél­gető zsob áfában — Maiuska dühöngő türelmetlenséggel várja bünperének tárgyalását Becs, február 29. A bécsi lapok jelentése sze­rint Matuska, a biatorbágyi szörnyeteg, egy idő óta egyik rohamból a másikba esik és ál­talában olyan viselkedést tanúsít, mintha elmezava­rodott lenne. A fogházban teljesen elkülönítették a többi rabtól, még sétáit is egyedül kell elvégeznie. Hogy d-ühöngési rohamai valódiak-e, vagy pe­dig csak szimuláltak, azt még nem tudta meg­állapítani a fogházorvos. Matuskát állandó orvosi megfigyelés alatt tartják, amelynek eredménye m-é-g mindig bizonytalan. Rohamainak lefolyása egészen különleges. Dü- höngeni kezd és ordítva követeli, hogy állítsanak emlékmű­vet neki, ő nagy férfiú, aki nagy cselekede­tet vitt véghez. Legutóbb az udvaron séta közben kapott ro­hamot. Egy helyen a falra mutatott és íorkaszakad- tából bömbölte: „Ide fogják szögezni az emléktáblát." Amikor csillapítani próbálták, újból és újból azt kiáltozta, hogy ő az emberiség jótevője és olyan találmá­nyokkal ajándékozta meg embertársait, ami­kért szobrot érdemel. A cellájában is sajátságos életmódot- folytat M atuska. Fantasztikus modelleket készít és követeli, hogy találmányait szakértők vizsgálják meg és próbálják ki. Minduntalan hangoztatja, hogy türelmetlenül várja ügyének fő tárgyalását, amikor majd nyilvánosságra hozza az ö nagy titkát. Pár nappal ezelőtt olyan súlyos rohamot kapott, hogy izgalmi állapotában fejjel rohant a falnak és a szemén megsérült. Lecsillapítása csak hosszabb idő után sike­rült és akkor is csak azon az áron, hogy meg- ígérték neki leánya látogatásának engedélye­zését. Az apának és leányának találkozása meg- renditően drámai lefolyású volt. Matuska sírva, zokogva ölelte magához a kilenc éves kisleányát s olyan erővel préselte a mellé­hez, hogy a leányka fulladozni kezdett. Ér­dekes, hogy a kislány szivének egész hevé­vel szereti az apját és állandóan leveleket küldözget neki a fogházba. A Sonn- und Montagiszeitung a Matuska fog­házi életével kapcsolatos beszámolójához ér­dekes adatokat fűz a fogház lakóiról. Jelenleg hót gyilkost őriznek a törvényszék foghá­zában, s legutóbb Laudeiibach volt fogházfelügyelőt szállították be, aki tudvalévőén két asszonyt gyilkolt meg förtelmes kegyetlenséggel. Mint a fogház igazgatósága közli, Laudeiibach a szerelmes levelek egész tö­megét kapja és számos nő jelentkezik, hogy meglátogassa az „érdekes" vizsgálati fog­lyot. Laudeiiibaoh esrvóbkénl igen nyugodtan visel­kedik és flegmatikus egykedvűséggel várja bünperének tárgyalását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom