Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-22 / 68. (2881.) szám

1932 anáiredfUis 22, kenld. 'K«<ÍMM.\G^ARFnRLS!> 11 Németországban újabb adó- és vámrendele- tet adtak ki A német birodalmi kormány most kiadott ujaibib gazdasági rendeletéivel a söradót 3 már kával leszáll tóttá, ezzel egy­idejűleg az im/portsör adóját 12 márkáról 9 márkára csökkentette. A rendelet szigorai in­tézkedéseket tartalmaz a házilag főzött sör árusitása ellen, A sör községi pótadóját a rendelet 40 százalékkal csökkenti. A közsé­gek bevételeinek csökkenésié fedezetére a bd- rodadimi kormány 28 millió márkát bocsát a községek rendelkezésére. Az alacsonyabb sörárak március 20-án még nem léphettek hatályba, mert a sörgyárosok a kormánnyal folytatott tárgyalásaikat még nem fejezhették be. Az alacsonyabb eörárak hatálybalépésé­nek napját a kormány külön rendelettel fogja megállapítani. A szeszadó általános csökken­tését egyelőre elhalasztották. A rendelet egy másik része a motoros járómüvek adóját 10 százalékról 5 százalékra csökkenti s ezen kí­vül a házbéradó kérdését is végleg rendezi. Március 31-én hatályukat vesztik a váimren- deleteknek a behozatali lapokról szóló intéz­kedései. Magyarországson erősem csökken a deviza- engedélyezés. Budapestről jelentik: A Ma­gyar Nemzeti Bank hivatalos kimutatása sze­rint a jegybank a mull év augusztus 1-től ez év március 15-ig mindössze 108 millió pengő értékű devizát engedélyezett a külföld] áru­vásárlások céljaira. Borértékesitósi szindikátus létesül Szloven- szkón. A Národni Politika jelentése szerint a húsvéti ünnepek után megkezdődnek a csehszlovákiai borértékesitő szindikátus meg­szervezésére irányuló tárgyalások. A szindi- ikábufl a szlovenszkói bortermelők szövetségé­nek a kezdeményezésére létesülne, amely a . legerősebb ilynemű szervezet. A létesítendő szindikátusban a bortermelők, borkereskedők kiküldöttein kívül a pénzügy-, földművelés- ügyi és kereskedelemügyi minisztériumok megbízottai is helyet foglalnának. A szindi­kátus célja a borárak stabilizálása és ama nagy különbség kiküszöbölése, amely a bor termelői kereskedelmi ára és detailára között mutatkozik. A szindikátus ezen kívül a bor- behozatal kérdéseit is szabályozná, végül fon­tos szerepe jutna a borra vonatkozó törvé­nyek unifikálása terén is. Általános az a né­zet, hogy a Szlovenszkón érvényes szeszelési és oukrozási tilalmat ki kell terjeszteni a történelmi országokra is. Argentínai búza német szénért. Berlinből jelentik: A Börsenkourier jelentése szerint Argentína azzal az indítvánnyá! fordult a né­met kormányhoz, hogy argentínai búzát haj­landó volna ruhrvidéki nemet szénért szállí­tani. A lap az ily csereüzlet lehetőségét na­gyon szkeptikusan Ítéli meg s arra utal, hogy hasonló csereügyletet akartak létrehozni a brazíliai kávéval is, a kísérlet azonban ha­jótörést szenvedett A zöldségbehozatal és a devizaitamisitvlá- uyok. A zöldségtermelők és kereskedők s a zöldségkonzervgy árasok szövetsége a gyü- ■möleskereskedelem megbizottaival karöltve a múlt napokban interveniált a pénzügyminisz­tériumban annak érdekében, hogy a deviza­engedélyező bizottság k©Hő időben s megfe­lelő mennyiségű devizát bocsásson a gyü­mölcs- és zöldségkereskedelem szükségletére. A zöldségkereskedők ezzel egyidejűleg a ke­reskedelemügyi minisztériumiban is interve­niáltuk, hogy ez a minisztérium kezelje libe- rálisabban a behozatali engedélyek kiadását. Jugoszláv hang az Olaszországgal való gaz­dasági egyezség érdekében. A Belgrádiban megjelenő „Trgovinski Glasnik“ cirnü gaz­dasági lap „Legelőször a gazdasági érdekek” ciimü cikkéiben a jugoszláv-oiasz kereskedel­mi szerződés megkötését sürgeti. A cikk sze­rint immár halaszthatatlanul szükséges oly kereskedelmi szerződés megkötése, amely mindkét állam javára válnék. A cikk megál­lapítja azt, hogy a jugoszláviai kereskedők szívesen vásárolnak Olaszországban s Olasz­ország viszont jó piaca volt s ma is az ,a ju­goszláviai árunak. A lap azt ajánlja, hogy a két állam gazdasági köreit ne tévesszék meg bizonyos politikai irányzatok és áramlatok, amelyek mindkét állam érdekeinek kiárára vannak. Aa áru jelzésének nemzetközi szabályozása. A nemzetek szövetségének gazdasági bizottsága most készítette el az ára jelzésének nemzetközi szabá- iyezásárói szóló egyezmény tervezetét. Ennek lég­iont csabb intézkedése az, hogy bizonyos áru ere­dete az illető állam nevének bárom, sőt négy betűjével jelezhető, mely jelzősaövakat nemzetközi nyilvántartásokban kellene bejegyezni Emelteti az egyezmény tervezete tehetővé teszi azt is. hogy az áru eredetét a jövőben is a ..Made in Germania“ slb. szavakkal jelöljék miéig. A egyezmény terve- setóhaz indítványozott rezotucics javaslat szerint minden államnak szuverén joga oly intézkedések kiadása, amelyekkel a belföldi és a külföldi erede­tű áru megkülönböztetését teszik lehetővé a fo­gyasztók számára. A nemzetközi kamara véle­ménye szerint a rezoluciós javaslatban foglalt elv feltétlenül helyeselhető, azonban kiegészítendő volna azzal, hogy nem helyeselhető csak a külföldi áru külföldi jellegének a feltűntetése anélkül, hogy ugyanakkor a belföldi áru jelzés nélkül is forgalomba hozható legyen Vagyis a javaslat olyképpen volna módosítandó, hogy minden állam­nak jogában áll az áru kötelező jelzésének a be­vezetése, ennek a rendelkezésnek azonban nem szabad sújtania csak a külföldi árut, anélkül; hogy ö belföldi árura is hatályos volna. De vizaártolyamok DAPEST BÉCS BERLIN ZÜRICH ma tegnap ma tegnap ma tegnap ma tegnap Buenos Álra* ..»•••« —1.073 1-C73 133.- 132.— Konstantinápoly ••••ti ——•— — •— —— •— Undon v 20.85 2C.62 26.- 25.70 15,26 15.23 18.94 18.68 N*w-¥ork .*••••. 571.- 571.- 709.20 709.20 4.20g 4.209 L18.12 515.12 Rio <le Janeiro •••••• —•— ——.— 0.24g 0.249 —•— —• — ánuterdaa ..•••••* 230.30 230 35 286.20 286.20 t70.l3 !69.93 ^08.80 207.75 Athén «>••••••• —5.445 5.445 6.55 6.60 BrtUsel .«•■••••• 79.76 79.70 S8.90 98.90 £8.74 £8 76 '2.80 72.­aeWnrfori ,„•.»••» —7.OI3 6.083 8.7.-> 8.70 Róma .,,•••••» 29.45 29.45 37.- 37.- 21.81 21.76 26.77 26.70 Bábuid ............................... 9.97 10.05 12.50 12.56 7.413 7.413 9.09 9-02 Ko penháCT 114.60 113.60 Í42.~ 140.50 84 07 8^.92 104.- 1C3.25 Oslo ..«•••••■• 111.60 111.40 137.50 138.- 82.67 82.27 101.80 102 — Piri* . s •■•••■• 1 22.40 22.40 27.97 27.92 16.57 16.57 20.37 20.29 Prán ,.•••••••• 16.94 16.94 21.01 21.01 12 465 12.465 15.34 15.26 íttrick » . ....................... 110.80 110.80 137.05 137.30 81.37 81.41 — So fi* .>•••••••• 4.C8 4.C8 5.13 • 5.13 3.057 3.C57 3.74 3.73 Madrid...................... • • -.— 55.20 55.20 32.12 32.12 39.10 39.40 St ockholm ,,■••••• 114.- 113,40 141.- 140.50 83 52 83.62 U3.£0 103.50 Budapect »••■■••> 124.29 124.29 £6.94 6.94 -.— Béo» .<••••• 1 ■ 1 80.45 80.45 —49,95 49.95 -.— — •­Varsó ..••••••■» 64 05 64.05 79.45 79.46 47.15 47.15 58.- 57.80 Berlin >•..••••• 135.55 135.55 168.90 168.70 -----128,15 122.70 Harmadára csökkent a vas termel és. A sta­tisztikai hivatal most kiadott jelentése sze­rint a február havi vastermelés mennyisége nyersvasiból 46.643 tonna, nyersaoéiból 63.146 tonna volt a januári 51 ezer tonna nyersvas- sal és 61 ezer tonna nyereacélla‘1 szemben. Még szembetűnőbb a visszaesés, ha figyelem­be vesszük azt, hogy 1931 februárjában a nyersvastermelés még 98 ezer tonna, a nyers- acél termelés 127 ezer tonna s 1930 február­jában a nyer sva s termelés 132 ezer tonna s a nyersacél termelés 174 ezer tonna volt. Ezekből a számokból kitűnik az, hogy a vas- termelés a konjunktúra 1930. évének ered­ményeivel szemben ezidén a harmadára csökkent A fakereskedők az engedélyezési eljárás ki- terjesztését követelik. A fakereskedők és fabi­zományosok szervezetei a múlt napokban azzal az indítvánnyal fordultak az illetékes hivata­los tényezőkhöz, hogy a kereskedelemügyi minisztérium kösse engedélyezési eljáráshoz a tűzifa, táviróoszlop, talpfa és hántott puhafa behozatalát, ezenkívül, hogy a devizabizottság szorítsa a minimumra a fabehozatalra szüksé­ges devizák engedélyezését. Ezzel szemben a szlovenszkói papír- és ■ cellulózé ipar arra hivat­kozik, hogy a lengyel fakulladékot nem nélkü­lözheti már csak azért sem, mert a szlovenszkói fűrésztelepek szünetelnek s így nem tudják az igényelt árut rendelkezésre bocsátani. Az en­gedélyezési eljárás egyelőre átmenetileg egy évre volna bevezetendő. A tengeri behozatala és a devizatanusítvány. Ismeretes, hogy a pénzügyminisztérium leg­utóbbi devizarendeiete szerint a tengeri beho­zatalához is kell kérni deviza-tanúsítványt. A tengeri behozatalához szükséges tanúsítványo­kat a devizabizott&ág a Kooperativa, a szövet­kezetek nagybani bevásárló központja s a né­met szövetkezeti központ nevére állítja ki s ezek a központi--szervek osztják ki azután a tanúsítványokat az egyes ta-gszövetkezetek kö­zött. Ez okból szükséges, hogy a tengeri-impor­tőr a szállítmány vámkezelésénél kellőképpen igazolja, hogy a szövetkezeti központnak a tagja, A világ gabonapiacainak hírei. A legfonto­sabb gabonapiacokon a múlt hót folyamán nagyon lanyha volt az irányzat. Nemcsak az amerikai, hanem az európai piacokon is ál­talános áresés volt s a csehszlovákiai tőzsdé­ken is nagyon lanyha volt a hangulat búzá­ban és rozsban. Árpában az irányzat elég szilárd volt, az árak azonban olyan alacso­nyak, hogy az árak már nem is eshetnek mé­lyebbre. Nemcsak a termelőknél, hanem a raktárszövetkezetekben is igen nagymennyi­ségű árpakészletek vannak, amelyek iránt a malátagyárak alig érdeklődnek, mert ezeknek is igen nagy raktári készleteik vannak el­adatlanul. Erősen hiányzik a Németországba irányuló kivitel. Csehszlovákia az utóbbi he­tekben nagymennyiségű szalmát és száraz ta­karmányt vásárolt Németországban s így most szakkörök azt remélik, hogy Németország re- kompenzár lóképpen csehszlovákiai árpát é-s malátát ismét nagyobb mennyiségben fog vásárolni. Kuba fölmondta a nemzetközi cukoregyez­ményt. Parisból jelentik: A nemzetközi cukor- konferneián bombaként hatott az a ihir, hogy Kuba a Ghadbourne-féle nemzetközi cukor- egyezményt fölmondta. A fölmondás az egyez­mény második cikkére támaszkodik s a kubai cukoripar azt azzal indokolja, hogy Jáva állí­tólag nem akarja csökkenteni a kiviteli kvótá­ját. A Sugár Council táviratilag értesítette Ku­bát, hogy a fölmondást nem veszi tudomásul. Kevés a diófa. A csehszlovákiai faföldolgozó iparban az utóbbi időben erősen érezhető a dió­fahiány. Az ipar a meglévő készleteket teljesen földolgozta s az uj szükséglet csak behozatal­lal fedezhető. Ez a jelenség szoros összefüggés­ben áll az 1929. évi nagy fagyokkal, amelyek különösen a diófában igen nagy károkat okoztak + A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 243— 45, rozs 194—06, sörárpa 182—89 takarmányárpa 169—77, zab 154—61, búzaliszt 30.75—34.25, rozs­liszt 26.75—27.90, buzakarpa 10.80—11.10, rozskor,pa 10.40—10.70, viktória'boroó 19—26, kis étkezési borsó 21—24, takarmány borsó 15—17. pe'lueka 16.50—18.50, lóbab 15—17, bükköny 16—19.50, len- pogácsa 12l20, szárezpze’ot 13.40—13.60. burgonya­reszelék 16.90-17.30. Pozsonyi terménytőzsde 1932 március 21-én: ÉRTÉKTŐZSDE Újabb árfolyamesések a prágai értéktőzsdén Prága, március 21. A heti nyitáskor a tőzsde lováb'brfi is gyenge irányzatú volt. A szombati kül­földi tőzsdék gyenge irányzatától eltekintve, lehan­golóan hatottak a vasárnapi sajtónak kormány- rekonstrukciós tervekről szóló elmélkedései, a nemzetközi cukorkonvenció szétesése, valamint a lapok vasárnapi kommentárjai, amelyekben az ál­talános gazdasági helyzetet s különösen az osztalék- kilátásokat többnyire igen szkeptikusan Ítélik meg. Elmek folytán újabb eladási megbízások gyülem- 1-eitek össze a bankoknál, amelyeknek a kivitele csak nagyobb áldozatok árán volt lehetséges. Vá­sárlóként csak a kontremin lépett. Ennek követ­keztében egyes papírokban. így Sáléban, ahol csali kevés kontremin állott fenn, nem lehetett árfolya­mét összehozni. A bankpiac tartott volt, a beruhá­zási piac nyugodt. — Az ipari részvények piacán esett: Északi Vasút 100, Königshofi 65, Északi Vasút Bonnok 30, Cseh-Morva 30, Bánya és Kohó 35, Aussigi Vegyi 17, Dux-Bodenbachi 12, Krizsik 15, Koiini Műtrágya. Selilter 10. Nyugatceeh Szén 9. Pólói 7, H-eínriehstali 5, Ringfhoáfer. Nestomitzi 2 koronával. Javult: Soböller 2 koronával. — A bankpiacon Nemzeti Bank 5 koronával emelkedett. + A prágai devizapiacon London 0.3125, Belgrád 0.05, Bukarest 0.2, Zürich 1.625. Helsingfors 0.05 Pár is 0.425, Stockholm 1 ponttal esett; Kovno 1.5 Kopenhága 7.5, Milánó 0.225, Oslo 1, Szófia 0.125 Varsó 0.075 egységgel emelkedett, + A bécsi értéktőzsdén megbízások hiányában s a közeledő ünnepekre való tekintettel az üzlet igen tartózkodó volt s a legtöbb értékben szórvá­nyos kötések után üzletteten&ég állott be. K-tó K-io Basa 80 kg>*««iiaiiti 144 — 146 Boss •..•••••••«■■■■* 143 — 146 árpa export ••••••••■•■•• llo — 1}8 m prim» •■■•■••••••«• 107 — 110 n merkantil ■•••••■••••• 98— 1C1 östl 4rpa — — — Zab . . .*••■•••• ( ( ( • • 133 — 134 tengeri neme*.....................••••■•» — — — „ ex uszály Pozsony ■•••••» 70— 71 Viktória borsó .................. láO . 160 Fe hér bab . ..........................., # , . 115 _ 120 Ta vaszi bükköny ••■••■•«••• 140 - 146 Őszi bükköny ^ — R«P°« • 120 - 125 ...................... 480 — 500 Vö röshere natúr .••••••••• . 1000 - 11.00 „ plombAívs »•»»*'«»•; — — Lucerna oatur . 550 _ 750 „ plombizva . 1000 - 1150 étkezési rózsa burgonya _ ­„ sárca burconva 31 — 33 Ipari bnreonv* ,...*•••«•«. 24 — 26 Búzadara , .,•.•••.••••. 240 — 745 UGG búzaliszt O30 - 236 Rozsliszt . .......................... 215 - 220 £° .rp» ,.■ •»•«••••••»• 65— 6S I akarmáDyliszt ......... t ( , 5g _ 60 Szárított répaszelet ................... • , . , ag _ go Am erikai disznózsír •* Pozsony . . . . , _ _ _ Magyar „ ab batár . . . ••> _ — _ Am erikai szalonns ab Pozsony ..,••• _ _ _ Magyar .. ab hatir .•••••• _ _ — Sz éna félédes, laza .... ...» r . — «. ,, préselt <*.•••••• .— Zsúp szalma .*111111* —~ — — Takarmány szalma laza •••.•»• _ _ — „ „ oréselt , . t , . . , _ _ _ Alom (salma iaza _ — „ „ Préselt — Irányzat: Lanyha külföldi irányzat folytán „vu- godtabb. A prásas értéklfizstfe arioiymah teng.ip ma •*enz ái"- péu/ atu Nyereménykölcsön .... nc‘i^ ny'f? 97.- 97.50 5%-oi beruházás! kölcsön ne 96.85 6%-os beruházási kölcsön 1928 94.95 1»J.4p 95.3u 95.80 Lisztkölcsöo. 9130 SÍ 80 91.10 91.60 5%-o» konvertálható kölcsön 94 60 -.Síp 94.5 c, 9o.0ó 5%-os It. államkölcsön . fi - 91 50 90.45 91.45 5%-os államkölcsön 1928 . ^'.95 S8,tp 4%-o» Kassa-oderbertri . ~ '0 50 '0,íü ~.— 4V4%-oi pótjáradék . . ^7,50 í-2%~ot uótjáradék . , °°.6- 0/ lo ,6.60 6/.15 4%-Os Pótjáradék . . . bllü cO.ö^ pl.öő: 3.50%-o8 uótjár^c^ • • *1 §9 or. Hadikölcsönkártalanitás ■ • oi,3C 51,80 5%-o« morva országot, kölcsön _. . ,— 3%-o» háború előtti adósság .TIvV 6%-o$ cseh leizálog bank ^92^7o 103^75 Í02,7o 100^75, 5%-os morva leizálog és ___ ___ _ or szágos bank . , . . * i%~oa Kassa oderbergi 1889 cn,." ,77* Cseh Agrár Bank . . . £00 - 502 - 490.- 492.­Lánder Bank .... ^£0.~ 5o6— Cseh llnio ............... os eb Eszkoint . . • • , 43a_—■ -29, t31.— Cseh Ipar bank . , . . . _. ~ . . *”• Szlovák Bauk ...................„8g.~ oQr~ nZi'Z oZcC~ iivnostenská . . , ( , . 441,™ 284." z86.— Osztrák Hitel . . ■ . , . ._ • — Wiener Bankverein . * • . _.~ *~ Sd bihn üaak ‘ ! ! 392C;- 39-cC 37CÖ*.- 37201— Nordbahn Bonnok • • • ■ ^Vö'^ ^28-*— 260'­Cseh Cukoripar . , , • . 4/ö 28u 2h0 z6p.— Schöller . ..sis* t,2v* u -Z 57ü’_ 7i‘"" Horvát Cukor ...... c1n-_ cr­Aussigei Finomító .... • . 000. Frágaj Malmok . • s • • oí.*~ ve-•— ' • . 7ot. KoIiuj Műtrágya . . • • » Koiini Kávé . . • • • iZ‘~ /y*— _ Kolmi Szeas .•••«. gan*_ ,71*~ 920, íejipar , , , • * i i « “82. 3o0. 3c8. Aussigi Vegyi . • • s • ‘*47._ 408._ ,4l2-_ Budweissi Sör . • . , » i7J0- _ 178D­Königshofei Cement . . . j ,8ö._ l020._ 1050.““ Cseh-Morva Kolbeu-Danék . ,20._ 1800._ 18.30. Brüuni Gépek , . , , . AQU. ^ *10. 100-. Í05.~ Ruighoífer ...... ■ ^2^- 415- 420,^ Nyuáatoseh Szén . . s • ^8Ö-_ _ Z/b. 278. Alplne .....sí* ,n4a- 46-_ 40.46.OO Berg ét Htttteo ■ * . . . ‘^40' '-60- _ — — goo. Földi ...................isit '468- . k7u-„ 258." 2ö2.~ Pr ágát Vaj • s • • • . ®7ö’... 670. ÖpO. Skoda ....ssss* ^09"_ 413’,. hIÖ ~ 414. Pozsonyi Kábel »•••« ' — — •_ •— * inwald ...••••< 80' 38- 83-- 87._ OUeschaui Papír . . • . 4lo. - 41o 393.~ SS7­A prágai tőzsde devizajegyzései: márc. 21 márc. 19 Hiv. pénz áru pénz áru disk.% Amsterdam 1361.125 1365.125 1361.125 1335.125 3 Berlin . . 803.75 306.25 803.75 806.25 6 Zürich . . 650.— 652.— 651.620 653.625 2 Oslo ... 657.50 660.50 €56.50 659.501 5 Kopenb. . 680.75 f 83 75 573.25 676.25 5 Danzig. . 660.50 66.3.50 660.50 663.50' 6 Stockholm 676.— ■ 79.— 677.— 680.— 5 Mailand . 175.20 76.- 174.975 175.775 7 ■Paris. . . 132.35 132.75 132.77.0 133.175 ?»/* London . 122.70 23.30 173.0125 123.6125 C'/. New York 33.7137;. £3.8137c. . 3.7137,) c3.8137o 3 Brüssel. . 470.15 171.35 __iZQ15_ 471.35 3V, ­Madrid . . 256.50 258.50 256.50 258.50 6»/» Belgrad . 59.375 59.625 £9.425 59.675’ 5’/, Sofia. . . 24.475 24.575 24.35 24.451 9»/j Wien . . 375.75 377.25 375.75 377.25' 7 Warschau 377.625 £79.625 S77.55 379.55 7'/i fíelsingf. . 54.- 54.40 54.05 54.45 7 Alexandria 124.975 125.775 124.975 125.775' 7 Bukarest . 19.925 20.125 20.125 SO.S^S 7 Kowno . . 332.- 334.- 330.50 382.60' 7Vt Lissabon . 11135 112.15 111.35 112.15' 7 Montreal . 30.065 30185 30.065 30 185’ 81/* Árutőzsde + A prágai cukorpiac gyengült. Nyersáru prompt Aussig loko 55—55.50. + A nuai budapesti gabonatőzsdén, amint buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csen­des volt; A következő árfolyamokat jegyezték: ti- szavidékd búza 13.40—14.40, pestvidéki, bácskai 13—13.30. egyéb 12.90—13.15, rozs 15.40—15.00, tengeri 16.05—16.20 pengő. I MEGJELENT! VICK1 BAUM I 4Z ATHENAEÜM IS KORONÁS WW WT* W W*9 Ek 7 1 KÖNYVEINEK I I KÖTETE MM, oLa M^é A W | DOKTORKISASSZONY ll!ll!lilllllllllll!llll!lllll!llll!llillllllllll!llllll!ll!ll!llll!iyi!lllllllllllllllllllli A KŐVETKEZŐ REGÉNYEK : ^ 6. Szitnyai: Nincs feltámadás | JS a 7. Földi M.: Isten országa feh! | /» Jní 8. Maurois: Családi kör vniriri: > 9’ zi^ahy Laj°s úi re£ényc 00 A V £1 10. Undset: Pogány szerelem I 11. Szomory Dezső: Gyuri É 12. S. Maugham ói regénye ^ A négy első kötet­p . Im| Ursula Parrou: EX-FELESÉG S8 ifióffij Ja Werfel: A NÁPOLYI TESTVÉREK | Móricz Zsigmond: FORR A BOR Bródy Lili* A MANCI Portó 3 Ke az összeg zlözetes beküldésével eddig 80.000 | példányban fogyott el ......................................... Kaphatók és megrendelhetők a P. M. H. kiadóhivatalában | i ... Pr ága, március 21. Valuták: Holland 1357. jugo­szláv —.—, német 794, belga 468, magyar 438-501, román 19.87há, 6vájci 652.50, dán 653, angol 122.50, spanyol 258.50, olasz 182.40, északon lexikai 33.60, norvég 638, francia 133.45, bolgár —.—, svéd 648, lengyel 376.75, osztrák 397.50. PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP i — Rnszinszkői szerkesztő Rá ez Pál. — Irodalmi , rőmunkatárs: Síiklay Per d- " Éder-u 9« i — Budnoestl szerkesztő: Zólyomi Dezső. I.. Döb-< 1 rentei tér 9. Telefon: Aut. 559-49.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom