Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-22 / 68. (2881.) szám
6 1952 március 22, kedd. Agyonlőtte anyósát egy prágai rendőr Késdbb önként jelentkezett a csendörségen Többmilliárdos belföldi kölcsönt propagál Petr cseh néppárti képviselő Adóemelés helyett inkább az adókönnyítések politikájában látja a kivezető utat Prága, március 21. Tegnap újabb gyilkosság történt Prágában. Hejkal Vencel prágai közrendőr a Roudnic melletti Berkovidbam agyonlőtte anyását, Hrdilicska Rozáliát. Hejkal, aki négy év óta tagja a prágai rendőrségnek, nemrégiben tért vissza a kórházból, ahol hosszabb ideig feküdt. Feleslegének mind kevesebb pénzt adott a háztartásra, legvégül már csak 150 koronát, a többit maga költötte el, főképpen vendéglőkben. Mivel azonban mind több és tiöfbb pénzre volt szüksége, anyósától, aki jó viszonyok között élt, pénzt követelt Hrdlicskáné azonban nem volt kapandó pénzt adni neki, mivel Hejkal amugyis a kocsiméban hágott volna a pénznek a nyakára. Anyós és vő konfliktusa végül is csúcspontjára jutott el. Hejkal vasárnap polgári ruhájába öltözött, Prága, március 21. A cseh néppárt szócsöve, a Lidové Listy Alois Petr képviselő tollából vezető helyen cikket közöl, mely a válságból kivezető ut. kérdését tárgyalja. A képviselő egyebek közt ezeket Írja: — Hogy oldjuk meg a válságot? A válság enyhítésére vonatkozó egész pénzügyi terv néhány adóemelési terven rekedt meg. Forgalmi adó, söradó, gyufaadó st'b. Ez az elintézési mód nem segíthet. Amikor a nemzet minden rétegének a jövedelme amúgy is süllyed, még magasabb adókkal akarják terhelni a népet, nézetünk szerint ez a nehézségek fokozása felé vezető ut. A krízis által már érintett szervezetből még több erőt elvonni, úgy véljük, még nagyobb nehézségekre vezet: a fogyasztás még további korlátozására s a válság kiélezésére minden téren. — Ha azt akarjuk, hogy a demokrácia bizonyságot tegyen életképességéről, másképpen kell eljárnunk. Kívánatos, hogy az állam belső kölcsön utján néhány mii.1- liárdot teremtsen elő, mely pénzt aztán a gazdasági vérkeringés felfrissítésére fordítaná. Saját invesztíciók, állami garancia, a magánvállalatok részére nyújtandó hitel, a hiányzó állami eszközök kipótlása, adóemelés helyett inkább kedvezmények nyújtása, ezek volnának azok az eszközök, amelyek bizonyára sóik uj erőt öntenének a gazdasági életbe. A polgárság megértéssel volna akkor is, ha ez a kölcsön kényszerítölcsön lenne, melyet állampapirok fedeznének. Megértené, hogy most kis, ideiglenes áldozattal mindent megmenthet a maga és az állam számára — Írja Petr képviselő. se jutott, hogy közöljem azt, amit Írtam. Ha korán reggel ébredek, nem erényből teszem. Ideges természetem késztet erre. Az asztalhoz ülök és gondolataimat rendezem. Azután következik lerögzité&üik. A géphez ülök, mert a kézzel való írás fáraszt. VICTOR MARGUERITTE: A látásbeli élményeket lassan elrendezem. Az, hogy regényt Írjak, sokszor csak évek múlva öttik agyamba és pedisr akkor, ha megfigyeléseimet befejeztem. Akkor azután nagyon is jól tudom, mit akarok és regényem kerete nagy körvonalakban le is van rögzitve. Mielőtt nekilátnék a munkához, elég részletes tervet dolgozok ki. Mindig szeretek valamely eszméért harcolni: a nők emancipációjáért, a pacifizmusért. A háború óta legalább minden müvem erre tendál. Amikor leirom az riső sorokat, még nem tudom egészen pontosan, milyenek iesznek regényeim alakjai. Nem tudnám megmondani, hogyan merülnek föl agyamnak récéiből, de ha egyszer már megszülettek, előttem úgy számítanak, mintha ténylegesen léteznének. COLETTE: Töltőtollal írok, fekete téntával, kék papirosra. Kalonaöngyiiossíg Prágában Prága, március 21. A Csehszlovák Távirati Iroda jelenti: Vasárnap, március 20-án éjszaka a Pohorelecen lévő laktanában agyonlőtte magát Brabec Vencel, a 151- számú tüzérezred ö~. s z e köt ős zázadá n a k 24 éves továbbszolgáló szakaszvezetője. A tett okául minden kétséget kizáró, a g tisztára magántermészetű körülményt állapítottak meg. Az öngyilkosság sem- mi’yen ősi-zefüggésben nicsen a katonai stzol- gálattal. Brabec igen jó altiszt volt — Cselényi József újabb vendégszereplése Rimaszombatban. Ríme szombati tudósítónk jelenti: A nyomorenyhitő akció javára pompásan sikerült estélyt rendeztek csütörtökön a rimaszombati nőegyletek és leánykörök Somorjay Jánosáé vezetése mellett. Az estélyt zsúfolt ház élvezte végig s a főattrakciót Cselényi Józsefnek, a budapesti Nemzeti Színház népszerű énekművészének vendégszereplése képezte, aki közel harminc magyar nótát énekelt el Oláh Kálmán és cigányzeneka iának kísérete mellett, frenetikus hatást keltve. Cselényi felléptének hírére ez alkalommal is már egy héttel előbb minden jegy elkelt. Produkciója komoly müvés'zi teljesítmény volt, a magyar népdalnak tökéletes, népies elemekből táplálkozó, őszintén nyilfc- szivü, zamatosán magyar interpretálása. Cselényin kívül Werner Gyula dr. hegedűművész, Balog Margit zongoraművésznő és egész sereg műkedvelő is közreműködött az estély sikerének biztosításában. Szenzációs látványt nyújtott a bemutatásra került három élőkép is, amelyekben Rosenberg Loiti, Mi- bálik Alioe, Runyay Lenke, Báthory Lilly, Lecsó ! Ida, Tollár Julcsa, Almáéi Éviké, Re eh Aranka, Greiner Rózsi, Káposztás Sári, Kasko Lenke, Kra- mer Márta, Leeső Aranka, Smál Baba, Szabó Sári, Tóth Margit és Vladár Ica szerepeltek. Sövényházy Margit éls Perl Ilonka szavalataikkal járultak a siker fokozásához. Az estély a rimaszombati magyar és szlovák hölgyek első együttes rendezése volt s e dicséretet érdemlő társadalmi megmozdulás jelentőségéhez képest a szlovák vezetőkörök is nagy számban képviseltették magukat. A megnyitó beszédet a rendező bizottság felkérésére He nesz Emil járásfőnök mondotta szlovák és magyar nyelven. A rendezés tökéletes lebonyolításáért, valamint a színpadi dekorációk és az élőképek összeállításáért Makovits Jenő festőművészt és Korányi Zoltán fotóművészt illeti elismerés. — A budapesti aquincumi víziorgona bemutatása. Budapestről jelentik: Most mutatták be a nyilvánosságnak az Aquincumban talált ókori víziorgonát a budapesti Mérnök- egyesület nagytermében: Nagy Lajos, az Aquincumi Múzeum igazgatója tartott előadást az egész világon egyedülálló ritkaságról. A csodálatos antik zenem iiszerkezetet a múlt évi budai ásatások álkalmáiból találták az óbudai posztókészi tő céh pincéjében, mely fölött valaha, az antik időkben, római kollégium volt s a víziorgona a kollégium tulajdona volt 228-ban Kr. után. A víziorgonán egy kis bronzlapot találtak, amelyen az a felírás olvasható, hogy egy akkori tanácstag ajándékozta Aquincum városának. Másik bronztáblán az akkori két konzul neve: Mo- des'tus és Probslus neve olvasható. Az orgona a ,ybydraulis“ nevet viselte, de a talált felirat csak a „hydra“ szót adja vissza. Az antik korban ez a hydraulis a legnagyobb hangiszer volt, mintegy emibermugasságnyi lehetett, mig ma csak egy harmóniumnak tűnik fel Herou, Vitruvius leírásaiból, terrakottákból, érinek stb. alapján rekonstruálták most a víziorgonát, amelyet összelőne találtak meg. Az eredeti 52 sípból alig 5 sor maradt meg, ezenkívül a csuszkalrendszer, a szél- láda bronzból és a billentyű sor egy része. A hangszert kézzel hozták mozgásba — egy billentyű leütésével, — s a csuszka-rendszer mozgása alapján a szélláda húrjai a sipok lenyomással adták a hangot. A szélláda alatti viznyounókészülék elpusztult; úgy ezt, mint a hiányzó részeket restaurálják. A nagyszerű lelet méltán kelti fel már eddig is az egész tudományos világ érdeklődését,, magához vett© szolgálati lőfegyverét s 14 darab élestöltényt, zmajjd elutazott anyósához és ennek udvarán rövid szóváltás után agyonlőtte. Azután elmenekült, azonban néhány órával később önként jelentkezett a roudniici csendőrül!omláson. Nyomban letartóztatták. Egy három év elötfi halálos autóbaleset a bíróság előtt Kassa, március 21. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) A kassai kerületi bíróság Móricz-tanácsa ma tárgyalta annak az autószerencsétlenségnek az ügyét, amely 1929 junius 80-án a kassai Autó Club által rendezett megbizhatósági versenyen történt és amelynek halálos áldozata lett Mihályi Ödön sárosibogdányi földbirtokos és ismert költő. A versenyen résztvett Witlenberg Dezső zsolnai gyufagyáros egy nagy Tatra-ko- csin, kocsijában magával vitte Mihályi Ödönt, Hartmann dr. ügyvédjelöltet és a sofforjét. Verseny közben a Kassa melletti Pocskaj- tanya közelében Wittenberg az országúton ki akarta kerülni az előtte haladó autót, egy kanyarulatban nekiment egy kőrakásnak, az autó felborult és a benne ülők az autó alá kerültek. Az utasok közül Mihályi Ödön szenvedte a legsúlyosabb sérüléseket. A szerencsétlen embert beszállították a Nemessányi-szanató- riumba, ahol néhány napi szenvedés után meghalt. Wittenberg is súlyosan sebesült meg, mig Hartmann dr., úgyszintén a soffőr is csak könnyebb sebesüléseket szenvedett. A katasztrófából kifolyólag az ügyészség vádat emelt Wittenberg és soffőrje, Beim József ellen, aki Wittenberg mellett ült az autóban, mivel az ügyészség gondatlanságot látott fennforogni, mert nem tartották be a köteles rendőri előírásokat és a megengedett sebességnél gyorsabban haladtak. A mai tárgyaláson több szakértőt és szemtanút hallgattak ki és a bíróság többórás tárgyalás után a két vádlottat felmentette az ellenük emelt vád alól, azzal az indokolással, hogy felelősség nem terheli őket a katasztrófáért. A, vádlottak védelmét Zlatuer dr. kassai és Weríheimer dr. zsolnai ügyvédek látták el, mig a vádat Káderle dr. államügyész képviselte. — Négy havi fogházra Ítélték a kommunista párt volt eperjesi titkárát. Eperjesi tudósítónk jelenti: A kerületi bíróság szombaton tárgyalta a lázitással és többrendbeli izgatással vádolt Kiinger Jenőnek, a kommunista párt volt eperjesi titkárának bünperét. A vádlottat a nyitrai fogházból szállították át a főtárgyalásra, miután jelenleg a nyitrai fogházban politikai bűncselekményeik miatti büntetését tölti le. A tárgyalás iránt Eperjesen, különösen a kommunisták részéről nagy érdeklődés nyilvánult meg. Kiinger Jenő eredetileg orvosnak készült, tanulmányait azonban abbahagyta és minden idejét és munkaerejét a kommunista mozgalom szolgálatába állította. A párt Eperjesre küldte, ahol titkári minőségben hatalmas propaganda- és szervező-munkába kezdett. A rendőrség az első naptól kezdve éber szemmel figyelte, majd mikor bizonyítékokat szerzett a párttitkár tevékenységének törvénybeütköző voltáról, a Munkás Otthonban házkutatást tartott és rengeteg terhelő iratot lefoglalt. KI ingert letar- tóztaiták és eperjesi tevékenységéért szombaton vonták felelősségre. A bíróság beigazoltunk látta a vádpontokat és a vádlottat négy havi fogházbüntetésre ítélte, Heppi enda szülőknek, bubánál a Haláloknak Ui szerelmi szenzáció a greina greeni kovácsnál Mialatt ez történt, a két fél szülei sürgős konferenciára ültek össze. A konferencia eredményeképpen a két anya és a fiú apja repülőgépre ültek, hogy még idejében megakadályozhassák a „szerencsétlensóget“. Néhány perccel azután érkeztek, hogy a fiatalok a kovácsnál jártak. Végigrohanták a város összes szállodáit és végül megtalálták a fiatal párt, amint éppen szobát akart bérelni az egyik penzióban. Azonual szétválasztották őket és most már a két család külön-kül'ön utazott haza Londonba, Nem volt többé sürgős az ütjük, tehát vonaton mentek. A szülők az esemény után 'nyilatkozatot adtak a lapoknak és közölték, hogy a házasságból nem lesz semimi. HOGYAN DOLGOZOM? — Titok a nagy Írók műhelyéből — Nagy irók lelki rejtekeit tárja fel ez a cikk. Az Íróknak arra a krédésre kellett felelniük: hogyan dolgoznak? Válaszaik felette érdekesek, mert bepillantást engednek az irói teremtőerő legtitkosabb gépházába. TRISTAN BERNARD: Mintegy huszonnégy évvel ezelőtt munkamódszeremben lényeges változás állott be. O’Connor angol íróval találkoztam egy nap Alfréd Cápáénál és 0;Connor annyit beszélt az írógép előnyeiről, hogy én is vettem egyet. Azóta kopogtatom írásaimat. A géppel való Írásnak az az előnye, hogy a szellemet nem béklyózza le. A tollal való íráshoz az olvashatóságért való aggodalom is járul, ami zavarólag hat. Amikor géppel Írok, ujjaim megtalálják a megfelelő billentyűt és igazán nem tudnám megmondani, mely határig végzem ezt öntudatlanul. A gépelt oldal nagyon hasonlit a nyomtatotthoz, jobban észrevesszük a hibákat, a felesleges szavakat. Ha írok, gondolatom mindig gyorsabb, mint a toliam. Miután attól félek, hogy elvesztem a gondolatok fonalát, úgyszólván átugrom az egyikről a másikra. Különösen a színdarabjaimat szoktam diktálni és ebben a munkában csak kevéssé használom a jegyzeteket. így elérem azt, hogy mindig tudom, mennyit szabad szereplőimnek beszélni, illetve mennyi az, amit a közönség unatkozás nélkül elbír. GEORGES DUHAMEL: Éjnek idején mindig egy blokk és egy vastag ceruza fekszik éjjeli szekrényemen. Ha eszembe jut valami, a sötétben, tapogatózva lejegyzőm, sokszor természetesen macskákaparásszerüen. Neon szabad bíznunk emlékezőtehetségünkben, a legerősebb gondolatok sem térnek mindig vissza. Az Írónál az a fő, hogy hirtelen felvillant gondolatait lerögzítse. Más kérdés most már, vájjon rögtön feldolgozza őket, vagy pedig tiz éven át is érni engedi. A jegyzet legyen villám, bizarr gondolat, nem pedig megfontolt valami. Én mindenütt jegyzek: az ebédnél, társaságban és az emberek naivul azt hiszik, hogy azt jegyzem le, amit ők mondanak. A valóságban nem áll mindig szándékomban felhasználni azt, amit lejegyzők. de a lerögzített gondolatok mégis csak szellemi gazdagságot képviselnek. Ahányszor érni engedünk egy eszmét, sohasem mulasztja el, hogy bennünket tartalmával gazdagítson. Ez a pillanat mindig elérkezik. Ha valamivel össze akarnám hasonlítani, azt mondhatnám, hasonló ahhoz a processzushoz, amikor a sütőből kivesszük az ételt, még pedig a megfelelő pillanatban. ANDRÉ MAUROIS: Mindig igyekszem a valósághoz hü maradni. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy müveimnek valamennyi alakját természet után másoltam le. Az élő alakok legfeljebb csak szint és utasítást adhatnak nekem arra vonatkozólag, hogyan formázzam meg regényemnek valamelyik hasonló természetű figuráját. „Silence du colonel Bramble“ című müvemnek eszméje akkor villant fel bennem, amikor egy ilyen valóságos Bram- blet láttam. De miután az ezredek folytonosan változtak, csakhamar szem elől vesztettem és más angol tiszteket vettem mintául, akik hasonlítottak Bramblehez. A regényalak lassan érik. Ezer és ezer megfigyelésből táplálkozik, majd elkezdi élni a maga önálló életét és amikor már éles formákat öltött agyamban, kezdem kitalálni azokat a szavakat, amelyeket sohasem mondott, de mondania kellene. Proust hasonlóan cselekedett, Dickens is. Utóvégre is a mi mesterségünk nem más, mint az utánzásnak egy neme. Az élet csak vázat szolgáltat, amelyet ki kell töltenünk. A műnek bennünk kell megérlelődni, ahogyan a gyermek anyja méhében formálódik. Egyszóval: csak lassan 6zületlhetik. Első vázlataim mindig többszáz oldalt töltenek ki, de csak egy-két év múlva öltenek határozott formát. Egész nap irok. Akár otthon vagyok, akár utón, arra kényszerítem magam, hogy délelőtt félkilenctől déli egyig az íróasztalnál maradjak. De nem mindig dolgozok olyan regényen, amelyet, megkezdtem. Ha látom, hogy nem haladok előre, cikket irok, vagy másvalamit. PAUL VALÉRY: Fizikailag is rosszul érzem magamat, ha reggelenként nem tudok magamnak egy órát szakítani, hogy elmerüljek gondolataimba. A természetem megköveteli, hogy gondolataimat körvonalazzam, nem mindig azért, hogy írásba foglaljam őket. Nem mondhatom azt, hogy Írónak születtem. Az egyik barátomnak, aki azt mondta, hogy öngyilkos lenne, ha Írni nem engednék, ezt válaszoltam: ha engem arra kényszerítenének, hogy irja-k, én lennék öngyilkos. Mindig írtam, de évek hosszú során át eszembe London, március 21. Az angol előkelő társaságokat újabb gretna-greeni szenzáció foglalkoztatja. Az izgalmas szerelmi ügy hep- pienddel végződött, már tudniillik a szülők számára, — a fiatalok nem lettek egymáséi. Az ügy hősei: Tóm Haníbury 17 éves fiú, Cecil Hanibury konzervatív párti képviselő és dúsgazdag vállalkozó fia, valamint Miss Joan Eve, egy magasrangu bíró 16 éves unokája. A fiatalember, ld most érettségizett, megszöktette szerelmét nagyapja házából. Gyorsvonaton robogtak Gretua Green felé, hogy megesküdjenek a kovácsnál. A kovács azonban, akinek az utóbbi időben már számos kellemetlensége volt, ragaszkodott a törvényes formákhoz. Kijelentette, hogy csak akkor adja őket össze, ha előzőleg 21 napig Skócia területén tartózkodnak.
