Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-20 / 67. (2880.) szám

1932 március 20, vasárnap. t>ra;gai-MagV5jíhirIíAI> 13 MILYEN IDŐ VARHATO Vasárnapra túlnyomóan derűs idő várható, napköz­ben azonban felhők is váltakoznak. Gyönge észak, nyugati szól. — Időprognózis: Nem lesz jelenté­keny változás. Az Időjárás enyhén emelkedik. xx „A XX. szásad szakácsmürés»ete“ a ©ime Csáky Sándor, a tátrai PaJace-Szanató- nium volt fősziakácsa szerkesztéséiben nemrég megjeletnt hatalmas könyvinek, mely széles körökben. méltó feltömést keltett. A díszesem kiállít ott inü majdnem ezer oldalion keresztül felöleli a szakácstmdoimány minden ágazatát. Hosszú évek lelkiismeretes s gondos munká­jának eredménye ez a szakácskönyv, melyet egyetlen család sem nélkülözhet. A szerény háztartás vezetésétől a legkényesebb igénye­kig benme vám a szakácstudomány eme aranykönyvébem minden recept, útmutatás, tanács és tudnivaló, melyek nélkül el sem képzelhető a mai konyiha. Rövid néhány hó­nap alatt töbibezer könyv fogyott el ebből a bővített kiadásból, melyet számos ikéip is tar- kit A könyv ára 130 korona. Havi 30 koro­nás részletekben is kapható. Rendelje meg azonnal Julins Kitti utóda cég könyvkeres­kedésében, Máhr iech -Ostrau. xx Jóhangzásu név hűtési és influenzás időkben, amely mindig eszünkbe jut: LA­KÉRÓL. — Egy megbízható áru megbízható neve. Olvassa el mai hirdetésünket. xx Elrontott gyomor, bélzavarok, émely­gés, kellemetlen szájiz, hoimloktfájás, láz, székszorulás, hányás vagy hasmenés esetei­nél már egy pohár természetes „Ferenc Jó­zsef* keserüviz gyorsan, biztosan és kelle­mesen hat. — Betörés vádja alól felmentették, a csendőr­ség megrágalmazásáért elítélték. Nyitrai tudósi­tónk jelenti: Múlt év októberében a privigyei já­rási hivatalban betörő járt, aki megfúrta a Wertheim-ezekrényt, de kárba veszett a fárad­sága, mert a szekrényben egy fillért sem talált. A csendőrség nyomozást indított a kasszafuró után és egy Suszten Károly nevű jicsini fiatal­embert vett gyanúba, aki pár órával a betörés előtt motorkerékpáron érkezett Privigyóre saját állítása szerint azért, hogy ottlakó rokonait meg­látogassa. A csendőrségen a gyanúsított beisme­rő vallomást tett, mire átszállították a nyitrai állam ügy észyeég fogházába. A vizsgálati fogoly a fogházból levelet irt a nyomozó csendőröknek, akikot felelősségre vont, mert állítása szerint brutálisan bántak vele és a beismerő vallomást erőszakkal csikarták ki belőle, jóllehet ártatlan volt az egész ügyben. A csendőrség feljelentése alapján most már hatóságok megrágalmazna címen is bűnvádi eljárás indult ellene, A két deliktumot egyesítve tárgyalta tegnap a nyitrai bíróság, amely Suszten Károlyt bizonyítók hiá­nyában felmentette a betörés vádja alól, ellen­ben bűnösnek mondta ki a csendőrség megrágal- mazásában s ezért kéthavi fogházra és hatszáz korona pénzbírságra ítélték. xx Ajándék-szőnyeget ad ezidén előfizetőinek a Tiindérujjak Magyar Kézimunkaujság. Mindenki, aki a. folyóirat 1932. évfolyamára 108 koronával előfizet (Lipa Ujságvállalat, Brafeislava, Hosszu-u. 13), a. gazdag tartalmú havi folyóiraton kívül már most megkapja a kelimszönyeg-ajándékot. A 70X 100 cm. alapméretü Szudán-szőnyeghez (kontúroz­va és megkezdve) ingyen kapja a .,Dreilátifer“ védjegyű Szudán-gyapjut is, melya teljes minta kihimzéséhez elegendő. xx A tífusz gyógykezelésénél, a baj teljes lefolyása után is a közönséges ivóvizek hasz­nálata a legveszedelmesebb recidivát idéz­heti elő. A SALVATOR FORRÁS vasmentes­sége folytán a legideálisabb lábbadozók szá­mára. _ HALÁLRAÍTÉLT AUTÓK. Francia autógyárosok, akik több mint félmillió mun kást foglalkoztatnak, egy vidéki városban kongresszusra ültek össze, amelyen elhatá­rozták, hogy a miniszterelnöktől olyan tör- vénc meghozatalát követelik, mely szerint a tiz évnél idősebb autók megsemmisíten­dők. Ha a végrehajtásra kerülne ez a törvény, akkor Franciaországban évente körülbelül 45-000 autót kellene megsemmisíteni, ami ter­mészetesen nagyban emelné a gyártási forgal­mat és korlátozná a munkanélküliséget. Az autógyárosok a törvénybe olyan pont felvéte­lét is kérik, hogy minden megsemmisített autóról bont állítanak ki, amely az uj autó lényegesen kedvezőbb beszerzésére jogosí­tana. xx Az angol gyógykollegium (British Medinai Council) azt az érdekes kijelentést tette a közel­múltban, hogy a Mesterséges napfény“-nyel kezelt gyermekek szellemileg gyorsabban fejlődnek, mint azok, akiket nem kezeitek. A kollégium minden nyilvános iskolának ajánlja a kvarclámpák felállí­tását és a gyermekeknek hetenként legalább há­romszori sugaraztaitását. — Kívánatos lenne, ba nálunk is kihasználnák 0Z uiltraviolett sugarak előnyös befolyását a gyermekekre és a tanuló if­júságra. — Alsópélen agyonlőtte magát egy erdőör. Lévai tudósi tónk jelenti: Alsópél községben Szabó József ötvenéves családos erdőőrt szol­gálati szabálytalanságok miatt nyugdíjba he­lyezte a birtok tulajdonosa, mire Szabó ön­gyilkosságot követett el. Szolgálati fegyveré­vel főbe lő He magát és meghalt. Amazonas őserdőiből életlel érkezett a hét évvel ezelőtt elhunyt Fawcett ezredesről - lázasan szervezek a segély expedíciókat Egy hutatóexpedició a nyomára bukkant az indiánok fogságában lévő fehér emberre Fawcett felbukkanása újból felidézi a szerencsétlcnvégü felderítő expedíció történetét Sao Pauio, március 19. Fawcett ezredes, az ismert angol etnológus hét esztendővel eze­lőtt, 1925-ben fiával és barátjával felkereke­dett, hogy felderítő útra menjen az Amazo­nas vidékére. Nem pusztán tudományos célja volt ennek a felderítő útnak, hanem beleját­szottak Amerika nemzetgazdasági érdekei is, amennyiben a felderítést Fawcett ezredes összekötötte az amerikai gumiipar szempontjából oly mérhetetlenül fontos „rubber“-ía utáni ku­tatással. Fawcett ezredes nem tért vissza a felfedező útról, egész expedíciójával nyomtalanul el­tűnt az őserdők rengetegében. Heteken, sőt hónapokon át kutattak utána, egyik expedíció a másik után indult el az ezredes nyomába, de egytől-egyig üres kézzel, eredmény nélkül térlek vissza, nem tudták megállapítani, mily sorsra jutott az angol tudós és kísérete. Az ezredest és társait elveszettnek hitték és az expedíció tragikus sorsa felett, régen napirendre tért a közvélemény. Annál várat­lanabbal bukkant most fel a meglepő hír, amelyet egy expedíció vezetője röpített vi­lággá arról, hogy Fawcett ezredes minden jel szerint életben van s egy indián törzs rabságában síny­lődik. Az expedíció megbízható adatokat szerzett egy nagyszakállu fehér emberről, aki ott évek óla egy vad indiántörzs fogságában él. A hét év után reménytelenül elveszettnek hitt Faw­cett ezredes megkerüléséinek híre nagy örö­mei keltett és tüstént megindul a lázas ké­szülődés. Sao pauloi jelentések szerint Rattin svájci oroszlánvadász máris bejelen­tette az United Pressnek, hogy a legköze­lebbi jövőben expedíciót szervez, maga mellé veszi négy vadásztársát, behatolnak Brazília belsejébe és felkutatják az indiá­nok által fogságban tartott Fawcettet. Rattin egyelőre nem hozza nyilvánosságra ama tervét, hogyan gondolja negyed magával ki­szabadítani Fawcett ezredest, meggyőződése azonban, hogy három hónapon belül biztosat közölhet a világgal az angol tudós sorsáról. Fawcett ezredesről érkezett életjel újból fel­eleveníti az expedíció szerencsétlen történe­tét. Az angol ezredes egyike volt azoknak, akik mérhetetlen szenvedést vettek magukra a kaucsukért, a modern ipar egyik legfonto­sabb nyersanyagáért, amelynek anyagi hoza­dékiban egyáltalán nem voltak érdekelve. Bizonyos, hogy ennek a csendes és szerény embernek a sorsában ezrek és tízezrek osztoz­nak, négerek, meszticek, katonák, farmerek, munkások légióját pusztította már eddig el az ipar nagy molochja: a gumi. Fawcett tragikus sorsa azonban a legsajá­tosabb és valószínűleg a legsúlyosabb is. Fawcett ezredes, fia és barátja R a leink Rím­mel, akik elindultak, hogy behatójának a Matto Grosso szivébe, bizonyára nem tekint­hetők az „American Rubber Coimpanie“ al­kalmazottainak, nem voltak sem ügynökei, sem megbízottai a gumitrösztnek, hanem tu­dósok, akik a gumiról és annak tulajdonsá­gairól nem tudtak többet, mint amennyit akármelyik lexikon elárul. Lehet, hogy tud­ták, hogy a Seri agából autógumit és labdát lehet- gyártani, de az sincs kizárva, hogy szakismereteik idáig sem terjedtek... Először akkor találkoztak össze Gumi őfel­ségével, midőn első nagy délamerikai expe­díciójukra indultak. Fawcett fejébe vette, hogy felkutatja a le­gendás fehér indiánok egykori országát, amely valahol Brazília legsötétebb belsejé­ben fekszik, az őserdők közepén, mocsaras vadonban. Ez a kirándulás azonba nsok pénzt emésztett volna föl, sok ezer fontsterlingre volt szüksé­gük, már pedig sem Fawcett, sem barátai nem rendelkeztek a szükséges anyagi eszkö­zökkel. Hogy a pénzt előteremtsék, Pontius- tól Pilátusig, múzeumtól múzeumig kilincsel­tek. Mesebeli kincseket ígértek a muzeumigaz- gatóknak, aranyat és gyémántot, csodálatos ősrégi ötvösmunkákat, amiknek rejtekhe­lye állítólag Matto Grosso egyik óriás ta­vának a medre lenne. Ők vállalkoztak arra, hogy kiemelik ezeket a kincseket. Szolgálatukért egy fillér jutalmat sem kí­vánnak és fáradozásuk eredményét, az in­dián kultúra emlékeit minden feltétel nél­kül a múzeumok és gyűjtemények rendel­kezésére bocsátják. Cserébe nem kértek egyebet, mint. azt a pénzt, ami az expedíció felszereléséhez és le­bonyolításához szükséges. A különböző múzeumok igazgatói, akikel fantaszták és kalandorok gyakran ostromol-, nak hasonló ajánlatokkal, jól tudták, hogy Fawcett ezredes nem tartozik a kalandorok közé, hanem komoly tudós és kutató, aki pon­tosan tudja, hogy mit akar. Odaadták volna neki a szükséges pár ezer fontot, de az idők rosszak voltak, az állami múzeumok és gyűj­temények nagyon csekély pénzösszegek felett rendelkeztek. Fawoett ezredes nem adta fel a küzdelmet kitűzött céljának elérésére. A világlapokat cikkeket publikált s azokban részletesen is­mertette terveit és felderítő utjának célját. Hosszan és szakszerűen mondotta el, hogy a Cujeba indián törzs milyen basoníitha­tatlan művészettel kovácsolt fegyvereket és ékszereket. De hiába volt a sajtó reklám, a műgyűjtők hallani sem akarlak a kockázatos vállalko­zás finanszírozásáról. Végre 1924 augusztusában olyan látogatók jöttek Fawcett ezredes newyorki lakásába, akiknek megjelenése felrázta közömbösségé­ből a mái' teljesen reményevesztett tudóst. Két szélesvállu jenki állott szembe a tudós­sal, rövid fapipájukat ki sem vették a szá­jukból, csak úgy íoghegyröl kérdezték meg, tulajdonképpen mennyi pénzre lenne szük­sége. A két tagbaszakadt, szögletes arcú férfi az amerikai gumitröszt megbízásából jött, ezt azonban nem tartották szükségesnek Fawcett ezredessel közölni. Szűkszavú párbeszéd folyt le közöttük. Az idegenek megkérdezték, hogy mennyi pénzre van szüksége s amikor Faw­cett ezredes megmondta az összeget, egyikük csekkonyvet vett elő, kitöltötte a csekklaput és átnyújtotta: „Parancsoljon!“ Az idegenek még csak nem is mosolyogtak azon, milyen bagatell összegre van szüksége a kitűnő tudósnak, holott a gumitröszt száz­szor, vagy akár ezerszer annyit is áldozott volna, hogy elérhesse a saját célját, amely lényegesen eltért Fawoett ezredes céljától. A kitűnő angol tudós nem is sejtette, hogy amikor a cseleket, az anyagi támogatást el­fogadta, tulajdonképpen a leghatalmasabb amerikai gumitröszt szolgálatába állott és csak úgy mellékesen magára vállalta azt a feladatot, hogy a brazíliai őserdőkben út­közben szét fog nézni a kaucsukot izzadó fák után. Tudnunk kell ugyanis, hogy Amerika gumiiparának, elsősorban az autó­iparnak mindmostanáig a legsebezhetőbb pontja maradt a nyersanyag beszerzésének problémája. A világ gumiültetvényeinek 90 százaléka Holland-Indiában, az ázsiai szigeteken, an­gol és holland tulajdonban van, ami más szó­val azt jelenti, hogy a legtekintélyesebb és legfontosabb ameri­kai iparágak egyike függő helyzetben van Angliától és Hollandiától. Egy háborús konfliktus esetén például, amely-' ben Anglia és esetleg Hollandia szembeke­rülne Amerikával, egyszerre megállana az amerikai autógyártás s a gumiiparnak majd­nem valamennyi üzeme, mert hiányzana a nyersanyag. Ennek a problémának a súlyos­ságát régóta érzik az amerikai nagyiparosok, de a politikai tényezők is. Ford, az autókirály, a vele baráti viszony­ban levő Edisont kérte fel, próbálna segít­ségére lenni abban, hogy Amerika gumi­ipara a nyersanyagot a belföldön állíthatná elő. A nagy feltaláló életének utolsó éveiből szá­mos napot szentelt ennek a problémának, amelyet részben kémiai utón, gumipótló anyagoik előállításával próbált előállítani. Le­hetséges, hogy ha a halál el nem ragadja őt kísérleti laboratóriumából, megtalálta volna a megoldást, igy azonban árván hagyta Ame­rika gumiiparát és más módok kigondolására kényszeritette barátját, Fordot is. Az autóki­rály az Edisonnal való experimentálsától füg­getlenül mintegy nyolc-tíz évvel ezelőtt más utakon kísérle­tezett a nyersanyagprobléma megoldása terén. Az equatoriális területeken nagyobb gumi- planlázst létesített, amelyet az utóbbi eszten­dők folyamán állandóan növelt és számítása szerint öt-hat év múlva már eljut odáig, hogy Ame­rika gumiszükségletének egy nem jelenték­telen részét ezeknek az ültetvényeknek a hozadékiból tudja lefedezni. Ez azonban csak félmunka lett volna, a gumi- trösztnek sokkal több nyersanyagra van szük­sége, mint amennyit a mesterséges ültetvé­nyektől vártak. Ez volt a főmozgatója az ex- ped ició finanszi rozásának. a gumitrösztök eminens érdeke volt kutatni a brazíliai őserdőkben a kaucsukot termő rubberfa után e csak kapóra jött Fawcett ezredes és számos, xx Sziy b etegs ég eke t abszolút eredménnyé gyógyít Luhaéovic-füirdő. tudóstársa, akik minden anyagi érdek nélkül, r expedíció készkiadásainak fedezése ellenébe vállalkoztak a tröszt szempontjából rendkivi fontos felderitömunkára. Fawcett ezredes, fiával ég barátjával. R. leigh Rimmellel 1925- január 10-én indul útnál Vitorláshajót béreltek ég Buenos Aires felé vei ték útjukat... A két jenki kívánsága nem zavarta meg se- az ut programját, sem a kitűzött cél eléréséin lehetőségét. Feltételeik nem voltak súlyosai csupán egy térképet adtak út az ezredesnek s aze vörös ceruzával húzták meg az útvonala amelyen Fawcett ezredes aránylag könny szerrel eljuthat a Matto Grossoig. Felkérték, hogy ezt a vonalat lehetőleg tartsa b adtak neki egy pár különös technikai eszköz megmagyarázták azok célját és rendeltetését i megkérték, hogy útközben nézzen gumi utá keresse a rendes gumifát, a Ficus elasticá „Érdekünk fűződik ehhez“ — adták meg a szül. ezavu magyarázatot a jenkik. Fawcett ezredes és társai tehát elindulta! hogy napvilágra hozzák a brazillal őserdők söté jéből évszázadok óta elmerült ind'án kultúrál soha nem látott produktumát, amelyek — ég ez Fawcett ezredes sohasem ismerte volua el — sokkal kevésbé érdekelték a világot, mint az hogy hány gumifát és hol talál az expedíció. Az ezredes és kísérői hét évvel ezelőtt elíiin tek a brazíliai őserdők rengetegében. Tegnap életjel érkezett róluk: állítólag az őser­dő mocsaras vidékén indiánok fogságában siny lödnek. Miért tartják fogva őket? Mi okuk vau erre az indiánusoknak? A világ sehogy sem tud­ja megérteni, hogy ártatlan tudósokat, csendes Masszázs, fürdő, manikűr, pedikűr Praha IL, VodíCbova 11. és minden politikától tartózkodó kutatókat, akik az őslakosság szokásait és életmódját alaposan ismerik, miért fűzték rabszolgaszijjra a „vad“ indiántörzsek. Valóban olyan érthetetlen ez? A Companla Ford Industríal eddig ezerkét­száz hektárnyi területen irtotta ki a brazíliai őserdő vegetációját, hogy annak helyére 1,200.000 gumifát ültessen. A tropikus lázak birodalmában 26.000 bennszü­lött munkással végeztetnek minden képzeletet felülmúló rabszolgamunkát. Ennek az őserdei civilizációnak az úttörője volt akaratlanul is Fawcett ezredes. A gumitröszt nem ismer akadályokat, nem gyá­szolja a Fawcett ezredeseket, hanem mind mé­lyebben nyomul az őserdőbe, mind több bennszü­löttet ragad ki nyugalmából és fog be a gumi­müvek szolgálatába, — egy üveg rossz pálin­káért, vagy egy maréknyi kukoricáért. Tényleg olyan érthetetlen lenne, hogy az indiánok véde­keznek ez ellen a civilizatórikus fejlődés ellen? Bizonyos, hogy Fawcett személyében a hatal­mas gépezetnek csak egy kis csavarját tették munkaképtelenné, még hozzá éppen egy ártat­lan emberen töltötték ki bosszújukat, más esz­közzel azonban nem tudnak hadakozni az iparosítás és civilizáció ellen. Jobb hijján elfog­ják és megkinozzák a tudósokat, akik akaratuk ellenére úttörő szerepre vállalkoztak az ameri­kai autó- és gumiipar megbízásából. xx Sportolók! Az összes sportágaikhoz szük­séges cikkeket gyári áron szerezhetik be Blödynól, Kassa, Fő u. 118. Sportegyesüleiek részére külön árengedmény! xx 3 szó, mely könnyen megjegyezhető: Urániabank, Novézámky, Banská-Bystrica. xx A forgalmi adó és fényüzési adó kézikönyve magyar fordításban még nem jelent meg, holott arra az államnyelvet tökéletesen nem biró, de ma­gyarul tudó adózó közönségnek nélkülözhetetlen szüksége van. Az adózó közönség már régóta várja egy ilyen hézagpótló könyv kiadását. Ezt a köny­vet adja ki Meislinger István pü. tanácsos Treu- esénben. Ezen kézikönyv segítségével adózó fél a netaláni téves adókivetés és bírságolás ellen sike­resen tud védekezni. A könyv körülbelül 400 oldal terjedelmű s részletesen foglalkozik a vallomások­kal, revíziókkal, jogorvoslatokkal, adóvisszatéricés- sel és büntető határozatokkal, nemkülönben az ex­port és import kérdéssel s általában kiterjed a for­galmi adó terén felmerülhető minden szakkérdés­re, az érvényes joggyakorlattal, bőséges magyará­zatokkal s kimerítő betüsoros névjegyzékkel ellát­va, úgy, hogy azt úgy a szakember, mint a laikus könnyedén használhatja. A könyv folyó évi március havában jelenik meg s ára 55 korona. Kapható a könyvkereskedésekben, viszontelárusitóknál s meg­rendelhető a szerzőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom