Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-03 / 52. (2865.) szám

Az ideológiák zűrzavarában A magyar főiskolád hallgatók munkaközös­sége ez év januárjában alakult meg Prágá­ban és ebben a formában az egészséges fej­lődés lehetősége kétségtelenül megvan, csak céltudatos munkával kell helyes irányban fejleszteni. A diákságnak szervezeti formák­tól ment tömörülése a legalkalmasabb fórum lehet abban az irányban, hogy mindazokat a problémákat minden oldaláról megvitassa, mindazokat a sorsdöntő kérdéseket tisztázza, amelyek elé a kisebbségi élet kényszerűsége állította a fiatalságunkat. A magyar főiskolai hallgatók előkészülete a nemzeti élet nagy/ feladataira nem mutat fel még idáig oly je­lentős eredményeket, a mi nőket szintén ki­sebbségi sorsban élő erdélyi testvéreink ép­pen az ifjúsági mozgalmak terén olyan bősé­gesen produkáltak. Természetesen minálunk olyan nehézségekkel is számolnunk kell, amelyek Erdélyben nincsenek meg s amelyek — hogy úgy mondjuk — elsősorban geográ­fiái adottságokból származnak. Mimálunk nem egy egyetemi központban koncentrálódik a fő­iskolai hallgatóság, hanem három városban oszlik meg :s már az anyagi eszközök hiánya is meggátolja a sűrű érintkezést, az intenzív belső kapcsolatot, amelyből pedig egyediül sarjadat a közös célú. és irányú munka. , Az.az egészséges fejlődés iránya, amely magának az ifjúságnak kebeléből indítja el a mozgalmakat s a fiatalság iniciativ erejéből táplálkozik. Főiskolás ifjúságunknak a fejlő­dés ilyen irányát kell felvennie, komolyan kell foglalkoznia az előtte álló kérdéskomple­xumok rengetegével, meg kell vizsgálnia, tisztáznia kell helyzetét, jövőjének útját, sze­repét a magyarság kisebbségi életében s azo­kat a nagy feladatokat, amelyeket a sors ren­deléséből vállalnia és teljesítenie kell. A munkaközösség eszmei lényegében az a kiemelkedő fontosságú, hogy a magyar ifjú­ságnak a magyar kisebbség életében betöl­tendő szerepét fűzze programjának központ­jába. Itt azután le is egyszerüsitődik az egész probléma. Klasszikusabban talán nem is fe­jezhetnék ki a lényegét, mint azzal a szózat­tal, amelyet Miszkiewicz katolikus lelkész, a poroszországi lengyel kisebbség egyik nagy vezetője 1903-ban intézett a lengyel ifjúság­hoz: „Szemben álltok a világ legszervezet­tebb nagyhatalmú tényezőjével, az 17. század óta csodálatos tökéletességben kiépített po­rosz államhatalommal. Nem tesz közöttetek különbséget osztályok szerint, a porosz jun­ker nem öleli keblére a lengyel birtokost, a porosz vasmunkás nem látja az internaciona­lizmus sérelmét abban, ha elveszi a pozeni gépgyári munkás munkahelyét. A nemzeti kö­zösségek keretében is érvényesül az önzés, mint az egyén alapvonásaiban, ez a tömeg­lélektan törvénye. Nem válogatnak köztelek, nem favorizálják a demokratát a liberális vagy a reakciós rovására, nem részesítik előnyben a szabadgondolkodót az ultramon- tán felett, egyformán tapos rátok a porosz csizma, Osztáiy.nélküli társadalommá tettek minket s ezért a mi életünkre vonatkozólag csődöt mondanak a marxizmus merev dogmái s minden egyéb teóriák. Hiába lesz .meghu­nyászkodó, hiába keresed az uralom kegyeit, ha makacs vagy és dacos, vagy ha talpat nyalsz és koncok után csengesz, szemben ta­lálod magadat az uralommal, amely nem vá­logat köztelek, hanem mindnyájatokra egyen­lő súllyal nehezedik. Én lengyel véreim, drá­ga lengyel fiuk, viseljétek megadással az édes terhet, hogy lengyelnek születtetek és a boldogulás útját nemzeti életünk kereteiben keressétek. Ti rajtatok múlik, hogy ez az élet jobban virágozzon és több lehetőséget adjon, mint az eddigi, mert a ti öntudatos munkátok emelheti a magasba. Nem ígérek bőséget és jólétet, de hol van az megirva, hogy ennek a nemzedéknek bőség és jólét legyen az osz­tályrésze? És ki tudja felmérni az öntudatos A sanghai-i háború a likvidálás előtt? A kínaiak az egész fronton megkezdték a visszavonulást állásaikat kiürítették - Eifentáilésuk megtört - Bekerítés fenyegette csapataikat - Brimmámor Tokiéban - A sanghai-i huszkilométeres zénán beiül nincs többé kínai katona — Sanghaj, március 2. A kínaiak az egész fronton megkezdték a visszavonulást. A Wu- sung-Kiangwan vonalon valamennyi állásukat kiürítették és Csapeiben csak kis hátvéd ma­radt, hogy fedezze a csapatok zömének Nan- kingba való szállítását. A japán hadvezetőség közli, hogy a japán csapatok ma délben 12 óra 30 perckor elfoglalták Tazang községet. A kínai állások kiürítése a legnagyobb rendben folyt le. A kinai katonák nem kísérelték meg, hogy behatoljanak a nemzetközi koncessziók területére. Cseipingkai, a kinai hadsereg főpa­rancsnoka kijelentette, hogy az általános visz- szavonnlást azért rendelte el, mert a 11. japán hadosztály liuhoi partraszállása veszélyezteti a kínaiak harcvonalát. Liuho a Jangcse folyó mentén fekszik körülbelül 25 kilométerre Wu- sungtól északi irányban. A kínaiak Quinsan közelében uj védelmi vonalat építenek. Quin­san a huszkilométeres sanghaii zónán kívül fekszik, azaz, ha a kínaiak oda visszavonulnak, teljesítették a japánok legfőbb kívánságát. Csajpingkai tábornok kijelentette, hogy az uj vonal mentén is védekezni fog, ha a japánok megkísérlik az előnyomulást. S a n g h a i, március 2. A japánok valameny- nyi fronton három oldalról egyszerre támadást intéztek a kinai állások ellen, amelyek csakha­mar meginogtak. A kínaiak Csapéit is kiürítet­ték. A japán hadvezetőség hivatalosan jelenti, hogy Lilláénál húszezer japán katona partra- szállt és hátbatámadással fenyegette a kínaia­kat, akik erre sürgősen kiürítették állásaikat. A kínaiak visszavonulása lassú volt és még visszavonulásuk közben is nagy veszteségeket okoztak a japánoknak. A japán tengerészkato­nák délután újból áttörték a kinai frontot és Pazujot megszállották. A sanghai—nankingi vasútvonalat, amelynek mentén a kínaiak visz- szavonulnak, japán repülők bombázzák. Sanghai Kilélegzett Sanghai, március 2. A kínaiak váratlan visszavonulása a városban nagy föltünést kel­tett, mert a kinai csapatok az elmúlt napokban szívós ellentállást tanúsítottak. A lakosság föl- lélegzik, mert most már bizonyos, hogy az eset­leges harcok a várostól távol fognak lefolyni. A kínaiak visszavonulása után az ellenségeske­désnek valószínűleg vége szakad, mert a japá­nok főcéljukat elérték s a kínaiakat visszavo­nulásra kény8zeritették a várostól huszkilotné- ternyi távolságban. A japán hadvezetőség a közel jövőben valószínűleg megkezdi a sang­haii akció likvidálását és elrendeli a csapatok visszaszállítását. Előbb azonban fegyverszüne­tet kell kötni a kínaiakkal. A kínaiak visszavonulásáról szóló hírek To­kióban nagy örömet keltettek. Az eseményt mindenütt úgy ünnepük, mint a japán fegyve- rek győzelmét és a kinai eüentállás megtöré­sét. A japán hadsereg Sanghaiban elérte azt a célt, amit maga elé tűzött és Sanghai körül Pária, március 2- Taráién miniszterelnök tegnap Hoesch német nagykövettel tárgyalt s a tanácskozásokon résztvett Francois Poncet berlini francia nagykövet is. A Matin értesü­lése szerint elsősorban a lefegyverzésről volt szó. Tardieu közölte a német nagykövettel, hogy milyen pontokban lehetséges a meg­huszkilométernyi körzetben nincs több'é^k'Sát katona. Béke vagy háború 1 London, március 2. Charbin egyik déli kerületében a kinai lőszerraktár fölrobbant. A robbanásnak száz emberáldozata van. A me­rényletet állítólag japán katonák követték ek Az angol sajtó véleménye szerint Japán presztízs-szempontból tovább fog küzdeni Sanghaiban mindaddig, amíg döntő katonai eredményt nem ér ek Ha ez megtörtént, hajlan­dó békét kötni. Hivatalos japán jelentések sze­rint a tegnap megkezdődött offenziva minde­nütt sikerrel járt. Más értesülések szerint a to­kiói kormány egyelőre rendkívül kétértelműen nyilatkozik a genfi békejavaslatokról s nem mond sem igent, sem nemet. Araki japán had­ügyminiszter határozottan ellenzi a békekötést, különösen most, amikor a japán fegyverek végre sikeresen harcolnak Sanghaiban. egyezés Németországgal és fölvázolta azokat az engedményeket, amelyeket a francia kor­mány tenni hajlandó. Taráién diplomáciai fogadtatásait tegnap este a csehszlovák követtel való tárgyalássai fejezte be. Közölte vele, hogy a kamara pénz- gyi bizottsága beleegyezett a Csehszlovákiá­Tardieu i francia kamarában kierőszakolja a költségvetés gyors elfogadását Egyetlen szénok sem jelentkezett a hadügyi kfiitsésvetés vitáján — Manciéi újból akcióba lépett szegénység erkölcsi értékének hatalmas sú­lyát, ha nemzetünk érdekében hozzuk az ál­dozatot. Az ut világos és csak egy iránya le­het: az összes nemzeti erők koncentrálása a jövendő számára." Ez a programot jelentő nyilatkozat úgyszól­ván szóról-szóra alkalmazható a magyar ki­sebbség problémájára is. Éppen ezért annak a vitaülésnek alkalmából, amely Prágában a közelmúltban végbement s amelyben külön­böző világszemléletek képviselői csaptak ösz- sze, ezeket az igazságokat szögezzük le. Teo­retikus fejtegetések, amelyek nem ismerik el a speciális magyar kisebbségi kérdést, mert azt csak a világkapitalizmus következményé­nek tartják és éppen ezért a világkapitaliz­mus elleni harcra szólítják fel a magyar ifjú­ságot, id eol ógikus zavarokból támadnak 9 egé­szen olyan értelműek, mintha gátszakadás al­kalmával valaki a fenyegetett falu népét a Tisza gátjáról az Óceán partjára szólítaná, hogy azt kell eldugaszolni, mert az óceán min­den víznek a forrása. Az ilyen teoretizálók a középkor köldökimádóinak lolküle tőben él­nek, akik egy fixa ideára állították be egész értelmi rendszerüket s nem veszik észre, hogy az életnek reális tényei s adottságai vannak. * Itt idézhetjük Grosechmid Gézának a men­zabizottság vasárnapi ülésén mondott, általá- iános figyelmet keltett beszéde idevágó ré­szét. — Nemcsak az ifjúsági, de az egész háború utáni válságnak — mondotta Grosschmid szenátor többek között — alapokia ez: „Nincs munka." Eltűntek a munkalehetőségek, — nem csoda, hia a reményvesztett emberek nagy tömege a múltat megtagadva, a jelent egy bár ismeretlen, de jobbnak hitt jövő re­ményében feldúlni akarja és az elkeseredés­től és nyomorúságtól elszédülten dűl be szél­sőséges irányzatok szolgálata utján egyesek hirtelen érvényesülni akarásának hálójába. Ezeknek a szemében a „kisebbségi" jelző már megalázó értelmű és ahogy az Erdélyi Helikon egy irodalmi ankétjén egyikük mondja: „csak só és kovász akarnak lenni Isten töbiblieztü kenyerében, Erdély európa- minitáa népegyvelegében ..Vájjon ezt, akarhatja az államok nemzeti életének mai fonrpoűtján bármely öntudatos nemzet ifjú­sága? Nem hinném! Ez egyenlő az öngyil­kossággal I Nem akarunk mi sem „só", sem „kovász" lenni, nem akarunk semmiféle tész­tába belesülni! Mások minden sérelme és hántása nélkül akarunk itt egyszerűen to­vább élni mi is és magyarok akarunk itt is maradni. V * Az emberiség lelkét olykor-olykor elön­tötte a ragály. Az ezredik év előtt a chiliasták hirdették, hogy ne csináljon senki semmit, ne dolgozzon, ne fáradozzon, minden hiába, itt az ezredik esztendő, elpusztul a világ. Szerencsére voltak elegen okosak, akik á .^próféták" ellenére is dolgoztak. A magyar fiatalok is a modern chiliasták ellenére dol­gozni akarnak, még pedig a kisebbségi élet területén kívánnak dolgozni és a munka útja nem lehet más, m:int a nemzeti koncentráció, az összes erők egybefogása a nemzet örök értékeinek megmentésére. A chili ásták, köl­dökimádók és kondlesők pedig csak várják a világ végét vagy a manna Ígéretes hullását. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A ^1 PK rUSzirtSzkcÁ ellenzéki nártok Szerkesztőség* Prága H, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, ^ SZLC/UenSZKOl C5 JUSZinSZ KOI PUPnZPKl paiTOK H, emelet. — Telefon! 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226 negyedévre ^ havonta 38 Kt FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja FELELŐS SZERKESZTŐ Pr49a U- ? 1" *U ernelet* fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több . ietetőn. Egyes «ám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.-KÖ. VZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA SÜRGÖNY Cl M: HÍRLAP, PRRHR

Next

/
Oldalképek
Tartalom