Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-17 / 64. (2877.) szám

2

<Kw<OTMAfifcA&Fnra^

1952 március 17, csütörtök.

<nek formáját a természet és a mai adottság elegendően kijelöli. Az egyik oldalion zárt gazdasági területet képoz az ipari vidék és a másik oldalon ugyanúgy egy gazdasági be- iriiiletté olvadnak az agráráülamOk. Kiét ellentétes szükségletet találunk tékáit egymással iszemben, melyek egymást kiegészítik és feleslegeiket kicserélhetik. Az ipari blokk maradék nélkül s más irányú érdekeinek sérelme nélkül felveheti az agrárá-lil amok feleslegeit, mellyel szeműben az agrárájlOjaimok az ipari termékek részére jelen tékemy elhelyezési Lehetőséget biztosítanak. Ha ...

Ha egyrészt senki sem áll útjában annak, hogy a Duna mentém elterülő iparvidék és agrárvidék között kölcsönös gazdasági érdekeik szem előtt tartása alapján egészséges kereskedelmi forgalom alakuljon ki. Olyan ‘forgalom, melyet minden kényszer-rendszabály nélkül kizárólag a gazdasági törvények alapján maguk a gazdasági élet követelményei alakítanak ki. És ha másrészt a középeurópai kérdés végleges s tényleg eredményességet biztosító megoldásának érdekében mindazokkal a termietekkel szemben, melyek ■a gazdasági szükségleteket és követelményeket figyelmen kívül hagyó politika miatt ma 'sorvadásra vannak ítélve, késedelem nélkül az egészséges gazdaságpoiitiika alapelveit érvényesítik.

Ma már, mikor számtalan bizonyíték igazolja, nem lehet kétséges, hogy a jelenlegi gazdasági alakulatok, gazdasági szövetségek, Illetve szövetségid sértetek most ani fo rmájukban egészségtelenek és életképtelenek. Ezt Tardieu is elismerte, mikor javaslatát meg- 1 tette és ezzel egyszersmind azt is elismerte, hogy Középeurópa közös gazdasági felvirágoztatása, Európa megnyugvása és a jövő fejlődésének biztosítása követeli a mai helyzet gazdasági revízióját.

A világválság nem ismer érzéken y kedéseket s hatalmas ereje szuggeráűja az igazi, végleges és teljes megoldást, avagy könyörtelenül elsöpri azokat, akik a gazdaságii élet vasíörvén yenben lefektetett követelmények 'teljesítésének ellemtáknak. A természeti erők előírta megoldás megvalósítása elkerülhetetlen. Az .egyesek idéig-óráig megakadályozhatják s végleges megvalósulását időbelileg kitolhatják, de a fejlődés, az élniakarás, az élet ereje minden emberi ármánykodásnál erősebb és azokon végül is diadalt árat. 'Lehet, hogy Taídiéu terve nemi őszinte és nem annyira a gazdasági szükségletek kielégítése áll előtte, mint inkább podátiikai célkitűzések alátámasztását tartja szem előtt, de a Duna eredetét máshova eltenni, a Duna folyásának irányát megváltoztatni, a Duna medencéjének rendjét á talak iíami, a dunai államok ö mte tar iozand óságát szétszakítani

■semmiféle hatalom sem képes. Németország nélkül éppenugy, minit a gazdasági kövéből- ményeknek megfelelő revíziója nélkül Kö- népeurópa egészséges gazdasági életét és vérkeringését megteremteni teljes lehetetlenség és bármilyen más megoldás nyerjen kierőszakolást, avagy pedig a jelenlegi helyzet további fenntartása határoztatmélk etL, azzal csak a mái nyomorúságot áHandésáitják és ^késleltetik a természet követelte eredményes és végleges megoldást.

Szüllő Géza beszéde

(Tudósítás eleje az i. oldalon)

A választások ebiben a köztársaságban krónikus jellegűek. Itt nem azért választanak, hogy a nép akarata váljék valóra, de azért választanak, mert a közélet beteg s ennek egy tünete a választás. Más országokban minden köztestület választási ideje egy határnapra esik, például egyszerre van a k, ép viselői, tairtoanánygyillési s egyéb köztestületek választása, — nálunk ez nincs így. Nálunk minduntalan megsemmisítik a sokfelé már nem alkalmas választásokat s ezért — a határidők folyton eltolódván — itt tulajdonképpen folytonos választásokkal telített közéletet látunk, amelyek eredményeá után azután igazán elmondhatjuk, hogy sókan a választottak, de kevesen a hivatottak.

A lefolyt községi választásokban egy pre- domináns: az, hogy az ellenzéki szellem

szélső osajpongása lett úrrá, s feltűnő, hogy a kommunista párt az egész országban mekkora előretörést mutat föl. Ez a polgári társadalomra alapozott republikában bizonyára igen sok meggondolásra vezet, de ez a kormánynak a feladata s én evvel nem foglalkozom, — de

az ellenzéki hangulat megnyilránulásából kétségtelenül igazunk alátámasztását láthatjuk.

Megingathatatlan a magyar paraszt nerazathüsége

A községi választások alkalmával nagy és erős harcokat kellett vívnunk, de nyugodt lélekkel rá tudok mutatni arra, hogy a mi táborunk fejlődése állandóan tart, sőt egyes helyeken számottevő, örvendetes erősödést mutat. Jellemző az ellenünk indított harcra az, hogy a kormányhatalom a divide et impera régi elvét akarta érvényre juttatni és a magyarságnak a sorait meg akarta bontani. Az a tendencia vezette a kormányt, amely azt hiszi, hogy miután a nemzeti érzés és a nemzeti öntudat a legnemesebb érzés, hogy ez a nemes érzés a magyar parasztságban nincs meg. Hát

ez tudatos megsértése a magyar parasztságnak, a magyar paraszti rendnek!

M agyar országon a nemesség sohasem volt kaszt. A meraewég közjogi intézmény volt, amely azt jelentette, hogy nemes az, aki minden közjogi jogosítványnak részese, nemesen cselekszik és ősei nyomdokába lép. Magyarországon az egész politikai magyar nemzet — példa rá csak itt Szlovenszkón számos község: Draskóc, ahonnan Ivánka származik, Jeezen, ahonnét valamennyi Jeszenszky származik, Folkusháza, ahonnét a Folkusházyak szármázPÁTER LAURENTIUS TITKA

BlINöGYI REGÉNY

Irta: VÉCSEY ZOLTÁN

(CoMrrifht fcy PrfnS Meryu Hírlap.)

(56)|

A portás bámész szemekkel nézett a J rendőrkapitányra.

— Mi történt volna? Tudtommal nem történt semmi.

— Semmi? Az magának semmi, hogy Kiirt Resner ur eltűnt a kastélyból?

— Ki az a Kurt Resner ur, kérem?

— Hát a barát! János fráter! Mi van vele?

A főkomornyik futólépésben közeledett.

— Jaj de jó, hogy kapitány ur kijött, éppen telefonálni akartam, de nem jelentkezik senki. Vagy elromlott a vonal, vagy pedig elvágták.

— No végre, egy értelmes ember. Mondja el gyorsan, mit tud a barátról? Mi történt aztán, hogy a baráttal visszajött Pelpáról?

— A hallban tárgyalt Páter Solonnal és egy másik baráttal. Én nekem néhány elrendezni valóm volt s magukra hagytam őket. Amikor másfél óva múlva visszamentem a hallba, már nem találtam őket. Úgy gondoltam, hogy mind a hárman együtt mentek el «s visszatértek a kolostorba. Csak a vacsoránál tudtam meg a portástól, hogy János barát, azaz az újságíró ur visszamaradt a kastélyban.

— Nos és a keresésére indult?

— Már megbocsásson kapitány ur, de az utolsó éjszakák eseményei után..,

— Mi az, hogy az utolsó éjszakák eseményei után? No várjon, majd apróra elmond mindent odabenn, közben azonban elhozab juk a papokat.

Odafordult a csendőrhöz, aki az autót vezette.

— Fiam, fordulj s amilyen gyorsan csak tudsz, vágtass a kolostorba s hozd magaddal Páter Solont, meg azt a barátot, aki vele itt volt,

A hallban a kapitány apróra kihallgatta a komornyikot, aki elég Összefüggően e részletesen mondotta el az eseményeket, csupán azt a beszélgetést hallgatta el, amelyet hálótársával a grófnőről folytatott.

— Semmi kétség — kiáltott fel a kapitány — a toronyban van s a könyvtárból került oda. Elő a grófi autót! Doktor, rajtam kívül maga a legértelmesebb köztünk, menjen azonnal Pelpára, keres*© fed a katonai parancsnokságot s kérjen tőle egy szapőr- tisztet meg vagy 20 legényt. Feltörjük ml a kínai falat is, ha arról van szó.

Minden úgy ment, miint a karikacsapás. Amikor a doktorral kifordult a fenyősorból az autó, a osendőrautó mór hozta is a két barátot.

— Jöjjön, jöjjön, szent atyám —■ kiáltott feléjük Kaliuay. — Ugyancsak pácban vagyunk és itt már csak a magas egyház bölcsessége segíthet!

D© bizony, amit megtudott Solon atyától, azzal nem lett okosabb. Azt Igazán nem tudta megérteni, hogy s mint kerül az egyház tiszteletreméltó szentje ebbe az ügybe.

A csendőrök már jó egy órája kerülgetik a kastélyt, de nem tapasztalnak semmi feltűnőt. Még csak egy friss lábnyomot sem találnak.

nak stb. — száz- és százezernyi nemest termelt ki, akiknek életstandardja alig különbözött a parasztság standardjától. Maga ez a tény igazolja azt, hogy

nem igaz, amit a kormánysajtó hirdet, hogy a magyar nemesség verte-iitötte a parasztot, a magyar nemesség megalázta a magyar parasztot, — ebből semmi sem igaz. Igaz azonban az, hogy a magyar parasztság és a föl- desur úgy élt egymással, mint a családtagok élnek.

Ezért nem tudott semmi sikert elérni az a propaganda, amely Dózsa Györgyök és mindenféle meg nem értett képletekkel akart éket verni a magyar in teliig énei a és a magyar parasztság közé. Mert

a magyar paraszt és intelligencia egyformán nemesen érez, szereti fajtáját, szereti a rögöt, amelyen él, ezért harzol azok ellen a tendenciák ellen, amelyek nemzeti öntudatát gyöngíteni akarnák, azért nem kapható a szinte nemzefárulás számba menő elvhez, hogy ö magyarul beszélő, de csehszlovákul érző honpolgára az országnak.

Ennek legjobb bizonyítéka az, hogy sehol sem tudtak Hodzsa seregei diadalt aratni, hanem mindenütt győzött a nemzeti gondolat. Alikor, amikor pár évvel ezelőtt Hodzsa fölhozta ide Prágába holmi napidijak fejében a magyarok egy megfizetett csapatát s azok végig heje- hujázták Prága uocáit, akkor a fizetett kor- mánysajtó azt irta, hogy a máglyán égett Dózsa György fiai jöttek meglátogatni a máglyán megégetett Hús fiait. Mán akkor konstatáltam azt, hogy , k

lehet, hogy ezen a meneten résztvettek a máglyán égett Húsnak a vérei és résztvehettek azon a máglyán égett Dózsa György vérei, de kétségtelen, hogy ezen az ünnepélyen nem volt jelen sem Dózsa Györgynek, sem Húsnak a lelke, mert ezeknek a lelkét nem lehetett megvenni!

Éppen azért-, mert ellenünk ilyen ádáz harcot indították,

nekünk ittlévőknek nem szabad egymás ellen harcolnunk.

Nekünk ittiévő magyaroknak egymást mindenben támogatnunk keli! Ki kell kapcsolnunk azokat a nézőpontokat, amelyek kicsinyes helyi szempontokat elsőrangú dolgokká fújnak föl s azután, sorainkat megbontva, a harmadiknak előrejutását segítik elő.

Szüllő Géza dr. beszéde után a közös klub alaposan megtárgyalta az aktuális bel- és külpolitikai helyzetet, különös tekintettel a súlyos gazdasági válságra, amely kiváltképpen Szlovenszkón és Ruszinszkón immár katasztrófáiig mérteket Öltött és amely alapos és gyors segítség után kiált.

A közös klub elhatározta, hogy erőteljes akciót kezd, hogy a kormányt mulasztásaira figyelmeztetve, a tarthatatlan gazdasági helyzet megjavítása és az elviselhetetlen közterhek könnyítése céljából cselekvésre bírja.

A törvényhozók munkájának racionális beosztására vonatkozólag kisebb módosításokkal elfogadta a Hofota János dr. képviselő által kidolgozott javaslatot. Megállapította a tavaszi és nyári munkaprogramot és megbeszélte a,

kassai képviselőtestületi választás előkészületeit- A lezajlott komáromi, úgyszintén a késmárki előljáróválasztás körüli eseményeket az elnöklő Szil'lő Géza dr. és Szent-lvdny József ismertette, amelyek kivizsgálására a közös klub bizottságot küldött ki, még pedig Komáromba Jabl(MÍczKy János dr. és Rolót,a János dr. képviselőket, Késmárkra Grossckmid Géza dr. szenátort és Törköly József dr. képviselőt- A közös klub elhatározta továbbá, hogy

a jövőben havonta tartja üléseit fölváltva:

egyezer Prágában, egyezer Szlovenszkón, egyben Kimondotta a közös klub tanácskozásaiba a szövetkezett ellenzéki pártok gazdasági és kulturreferenseinek, valamint a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének bevonását is.

A közös parlamenti ‘klub végül kimondja, hegy e súlyos időkben minden adóemelést per- horeszkál és minthogy különösen a forgalmi adó az, amely egzisztenciákat tesz tönkre, a közös klub a forgalmi adó ellen a legélesebb harc álláspontjára helyezkedik. Követeli a kormánytól a mezőgazdasági hitei sürgős rendezését és a közmunkák azonnali megindítását,

hogy a krízisben vergődő mezőgazdák és földmunkások megélhetése biztosítva legyen. A közös klub összes törvényhozói elhatározták az interparlamentáris unióba való belépésüket.

i müirisch-ssfraui bányászok és bánystuialdoiiosok tárgyalásai

Pfdga, március 16. A közmunkaügyí min is z- tórium ©Iható rozta, hogy a maehrisch-ostraui bányászok óh báyatulajdonosok közötti tárgyalásokat Prágában fogják folytatni. A bányar üzemok egyelőre nem mondják föl a kollektív szerződést- A tárgyalások a közmunkaügyi miniszter jelenlétében pénteken kezdődnek. A minisztérium először külön-külőn tárgyal a felekkel, majd közös tárgyalásra ülnek ösz- sze.

Tizenegy óra tájban hatalmas teherautón érkeznek meg az utászok. Kalinay rövid hadi-tanácskozást tart a vezető főhadnaggyal. Az két legényt rögtön kiparancsol, hogy keressék meg a telefonvezetékben a hibát s igazítsák helyre. Az első dolog az, hogy a külvilággal való érintkezésük helyre legyen állítva.

Alaposan megvizsgálják a könyvtárszobát, az ablakokról leszedik a vasrácsot, megmérik a falak vastagságát, megbecsülik a torony falának a vastagságát is.

A könyvtárszoba felül legalább is másfél méter, ha nem több, kívüliről, az udvar felől ■pedig jó egy méter a fal,

— A mi eszközeink elég primitívek, hogy •ezt a munkát gyorsan és eredményesen végezhessük. Robbantani pedig nem lehet, anélkül, hogy a fogolynak életét ne veszélyeztessük — mondja a tiszt, — Azt tanácsolom, hogy hozassuk el Kakuskáród a bá- nyafurógépet, három-négy bányászmesterrel. Azalatt, amíg megjön, mi is tehetünk valamit, legalább is szellőztető lyukakat fúrhatunk, hogy friss levegője legyen.

Kalinay a telefonvezeték helyreállítása után rögtön felhívta a bányaigazgatóságot s előterjesztette a kérelmét. Megígérték, hogy teherautón nyomban küldik a géipet. Kakus- ka jő hetven kilométernyire van ide, f^'ak sem valami prímák, de délután hárodrtká- ra mégis . itt lehetnek.

És megindul a szapora munka.

Kurt nagy Örömmel fedezte fel, hogy előzékeny támadója, aki olyan nonsalansszal verte be a fejét, a cigarettatárcáját s az öngyújtóját nála hagyta, hogy a pénztárcáról ne is beszéljünk. Ezzel bizonyára dokumentálni akarta, hogy nem professzionista rablógyilkos és meg tudja különböztetni a uüán- ezokat. Felnyitotta a cigarettatárcáját, még tizenkét darab szorongott benne, tehát órájára kettőt számítva, dohánykészlete hat óráig tart ki. Az éhség már alaposan gyötörte, a dohányfüst majd elaltatja a gyomor kö- vetelőzéisét. Igazán kiélvezte a pillanat gyönyörűségeit, olyan gonddal gyújtott rá, mintha ettől függne az élete. Lassan, tempósan szívta mellre a füstöt 6 közben a Germinal bányászaira gondolt, akik sokkal veszedelmesebb és rosszabb helyzetben voltak nála s mégis túlélték a bajokat.

De hogyan? Testben, lélekben összetörve, néhány éjszaka alatt megőszülve, rokkantán. Már ő akkor inkább szeretné a szép, enyhe halált. Szinte szeretettel tapogatta meg hűséges browningját.

Ohó, már erőt vesz rajta a ketrec-pszichózis? Ennek még nincs itt az ideje, hiszen még az első huszonnégy órának sem ért a végére s annak is jelentékeny részét át- aludta. Biztaitgatta magát, sőt halkan dudo- rászni kezdett.

A tompa kongások szünet nélkül tartottak s most mintha valami éles, sistergő hangot is hallana. Mi az? Olyan, mintha fúrnák a követ s az adna ilyen hangot, hogy a grá- nittömib durva szemekké morzsolódik.

— Jönnek már a fúróval — gondolja. — Vájjon milyen masinériával dolgoznak? Mennyit halad előre percenként? Hány millimétert? És milyen széles nyílást fúr a komor kőfalba?

Megtalálják, annyi bizonyos, csak az a kérdés, hogy élve-e vagy halva. Most felébred benne az újságíró s érzi kötelességét hűséges olvasóközönségével szemben, mely Középeurópa legjobb bűnügyi riporterét szerette és tisztelte benne. Megírja az n ób- bi évtizedek legszenzációsabb npor'.'ít, a saját halálos veszedelmét s a földalatti fogságban eltöltött borzalmas órákat. Megírja most azonnal, inig értelme tiszta, inig nem rohanják meg a rémképek és nem hagyta el teljesen testi és szellemi ereje.

9