Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-12 / 60. (2873.) szám
1982 márcáua 18, siómban 5 KOMMENTÁROK ♦ VEGK1ÁRUSITÁS Az elvetődött magyar vasárnap délután érzo- moroan hozzámült a prágai kávéházban, csaknem rongyos volt, sav anyu és panaszos, tíz perc alatt elmondotta élettörténetét, hogy Beregszász vidékéről származik, sok baja volt életében, de valahogy megélt,de most, úgy látszik, mindennek vége van. Miközben beszólt, eltöprengtem, hogyan kerülhetett ide ez a kis rövidlátó ember, hivatásra nézve kereskedő- segéd, aki magyarul beszél, németül rosszul, csehül sehogy, tud gépen írni és járatos a konfekció eladásában. A helye valami vidéki kisüzletiben volna, ahol vesződne a tahiról bejött pajasztasezonyokkal, ha kendőt vesznek é6 érezué egész városi fölényét, bekapcsolódását a kereskedelmi életbe és estéukint végigsétálna a korzón, elmenne a moziba és fölényesen nem várna többet az élettő1!, legföljebb havi háromszáz koronával több jövedelmet Azt hiszem, ilyesféléket mondott 6 mintha néhány pillanatra a boldog eklépzelés örömpirt festett volna arcára: egy kde vidéki bolt, kint állni az ajtóban, tiszteletteljesen köszönni a városi uraknak és néném asszony ózni a parasztaeszonyokat, micsoda élet, boldogság és fölény! Itt semmiféle fölényérzete nem lehetett, kis elvetődött idegen emberke volt., ideges, türelmetlen, szomorú, boldogtalan. — Nem igen figyelhettem beszédére, mert észrevette, nagyot sóhajtott és az asztalon heverő napilapok után nyúlt. Nem az el éjükét nézte, hátralapozott az apróhirdetéséül ez. ..Utolsó reményeim,“ mondotta kényszeredetten és beléjük temetkezett.. Egy prágai cseh és egy német lapot, böngészett, a csebet nem értette, s megkért, ha már itt vagyok, segítsek neki „valamit keresni41, így kerültem ezen a délutánon az apróhirdetések birodalmába. Amikor tizet lefordítottam és elkezdtük csoportosítani a kis magyar igényeit és kívánságait, már érdekelt a dolog. így deter- minálódnak az életek, gondoltam. Ez a mellettem ülő ember talán egész életére szóló elhatározást szív ki e négysoros, non-pareille-el szedett csöpp kis jelentésekből, állást talál, bevágódik, élete irányt kap, beházasodik, spórol, boltot vesz, megöregszik, megnyugszik, — az lesz 'belőle, amit itt egy ilyen életlavinamag most megindít. Hallottam már védtelenül boldog házasságokról, amiket apróhirdetési alapon kötöttek. Sokan pompásan jövedelmező foglalkozásra tettek azért apróhirdetések révén. biztos abban, hogy baj van Európával, temetkezzék az apróhirdetésekbe és végleg bizonyosságot szerez. Európa végki árusítása ez. A resztlik eladása. Az utolsó rongyok elkótyavetyélése. Mindent odakinálunk egy darab pénzért. Szekrényeket, baromfit, gépirónőt, ötleteket, patentokat, tudást, nagybirtokot, tizenkét használt gramofonlemezt, „ludtollat és klasszikus magyar regényeket44 (szavamra, ugyanabban a hirdetésben olvastam), szép fiatal barátnőt, örökbe egészséges fiúgyermekeket, kecskét és tengeri halat, száz darab jómi- nőeégü dugót, kihullott aranyfogakat, luxuslakást- és jövendőmondást, egészséget és fertőtlenítő szert, doktori diplomát, disznóhólyagot, és biztos föllépést, rókaprémet, férfierőt és telt idomokat. Nem csodálkoznék,'ha valahol olvasnám: „Jóminőségü ország eladó Délameriká- ban.“ Esetleg egy lóért. Miudenki kétségbeesetten csak kínál, kínál Üvölti, hogy okasszió, de senkisem vesz. Átnéztem a Neues Wiener Journal negyven oldal apróhirdetését, a Pesti Hirlap huszonöt oldalát, a Lokalanzeiger harminc oldalát, az Intran- sigeant tíz lepedőoldalát, a Kurier Warsavszkit, a Národni Politikát, a Corriere deli a Serát: tízezer és tízezer kínálat és legföljebb néhány száz kereslet. Mi más ez, ha nem Európa, az öreg, áz antik, a lehasznált, a kikopott Európa végkiárusitása? Senkinek sem kell semmi. Sem a jövendőmondás, sem a ludtoll. Sem a 'kitűnő titkárnő, sem a bronzszinü haj. Sem a Louisquatorze óra, sem a Caruso áriái. Sem a három Z6ák korpa, sem az uj ragyogó Ötlet- Senki nem hallja az óriási, kétségbeesett sikolyt, amely ezekből a keserű apróhirdetésekből előtör. Senki nem hallja a háromsoros, non- pareille rimánkodásokat, aggodalmat, vergődést. Senki sem hallja, mert aki reszketve belenéz az apró betűknek a tengerébe, maga is kinál és nem vesz. Savanyúan néztünk egymásra, én és a szemüveges kis magyar. A fejünk belebódult az egyórás 'böngészésbe, semmit sem találunk. A glorióla lefoszlott a kis magyar fejéről — aligha lesz belőle valaha Rockefeller. Szvatkó Pál. xx A szlovenszkól és ruszinszkói magyar nők lapja: a „Nagyasszony**. Königgratzben letartóztattak egy kapitányi gazdasszonyával együtt Az egyik prágai lap szerint kémkedett, a másik szerint tolvajjal állott összeköttetésben — Hivatalos közlés szerint anyagi természetű dolgok miatt tartóztatták le Igaz, másokat, többnyire házasságra vágyó aggszüzeket, földaraboltak az apróhirdetéssel és baltával dolgozó szadista kéjencek. Ismét mások azonban, akik művészeknek indultak, pillanatnyi megszorultságukban állást kerestek « egy apróhirdetés egy röföeboltba vetette őket, ahol húsz év alatt az üzleti élet titánjaivá váltak, a legnevezetesebb rőfösnagykereske- dőkké Európában, s bár művészi vénájuk végleg bedugult, boldog gazdagságban fejezték ibe életüket. Micsoda ,perspektívák, micsoda lehetőségek! Az apróhirdetések birodalma a fölfedezetlen Amerika, gondoltam, a korlátlan lehetőségek hazája, s aki alapos és ügyes, Rockefeller lehet a miniatűr útmutatások alapján. Emlékszem, valahol olvastam, hogy az amerikai milliárdosok nyolcvan százaléka apróhirdetéssel kezdte. Most már mohó lendülettel vetettem magam az — Agy- és szirérelmesEesedésben szenvedő egyéneknek a természetes Ferenc József kese röviz megbecsülhetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltartalmat kíméletesen távolítja eh Tudományos tapasztalatok kétségtelenné tették, hogy a Ferenc Jézsef-viz számos féloldali hüdésbem fekvő betegnél is megtette a kellő hatást t Így nagy megkönnyebbülést Prága, március 11. A Teiegxai jelentése szerint tegnap este Königgriitzben váratlanul letartóztatták a königgrátzi hadosztály Kovarik nevű kapitányát, aki ellen katonai árulás indokolt gyanúja merült Jel. Kovarik tevékenységét már hosszabb idő óta figyelték. A katonai hatóságok és a csendőrség megállapít oi- ták, hogy Kovarik gyanús személyekkel áll összeköttetésben és sűrűn hagyja el Traute- naut, állandó tartózkodási helyét. Noha Trautenauban állomásozott, Königgrátzben a Pos- pisilova uüce 299 számú házában állandó lakást tartott. Tegnap este ebben a lakásban tartóztatták le. Kovánkkal egyidejűleg letartóztatták gazdasszonyát is, mert az a gyanú merült fdl ellene, hogy tudott gazdája tevékenységéről. A lakásban házkutatást tartottak, amelynek során a nyomozó közegek olyan anyagot találtak, amely még megerősíti a gyanút. Az esettel a trautenaui, königgr&tzi és pardubitzi csendőrségi nyomozó osztályok foglalkoznak. Pardubiitzm azért terjedt át a nyomozás, mert ott egy épitészeti rajzoüló ellen merült fel az a gyanú, hogy Kovariknak a segítőtársa volt. Kovarik kapitányt ma reggel beszállították a königgratzi hadosztály bíróság fogházába, gazdasszonyát pedig a kerületi bíróságra. Vájjon Pardubitzban is történt-e letartóztatás, a Telegraf nem tudta lapzártáig megállüapitani. A Národni Listy esti lapja szerint Kovarik kapitány a katonai épitkezésekjueiz volt beosztva és a trautenaui katonai objektumok építésénél is közreműködött. A lap szerint Trautenauban a kapitány avagy pedig gazdasszonya, akivel felesége halála óta közös háztartásban él, megismerkedett egy Korbelár nevű tolvajjal!, aki Trautenauban és egyebütt i.g vakmerő lopásokat követett el. A nyomozás során megállapították, hogy a katonatiszt Korbeiárral összeköttetésben állott. A trautenaui csendörség Körbejárt elvitte a kapitány lakására s a házkutatás során ott számos arany értéktárgyat tafflált, amelyek Korbelár tolvajlásaiból származnak. A kapitány letartóztatása a városban óriási feltűnést keltett. Az országos katonai parancsnokság az esettel kapcsolatban hivatalosan közli, hogy Kovarik kapitányt pénzügyi természetű dolgok miatt tartóztatták le. Egy állítólagos „légionista őrnagy“ vakmerő Rimaszombatban Hamis bazabehozatali engedéllyel ültetett fel egy rimaszombati malomcégei — A rendőrség már nyomában van a szélhámosnak okozott A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban ée füsz-erüzletekben kapható. apróhirdetések tengerébe, biztattam, lelkesítettem a szemüveg mögül riadtan pislákoló kis magyart: előre, kerecsen, talán egy Rockefeller lesz belőle, valamit talál, amiből Morgan nő ki, vagy Vanderhüt, mk tudom én. A kás magyarnak, úgy látszik, más tapasztalatai voltak. Nem osztotta véleményemet. Savanyúan bólogatott és sziszegve szántotta át a hirdetési hasábokat. Rossz, rossz, rossz. Húsz perc múlva megállapította, hogy mindenki csak •lad, senki sem vesz. „Végkidrusitás44, — dilny- nyögte és eltolta magától az utolsó lapot is. Ekkor már láttam, hogy az általános krízisen az apróhirdetés-oszlopok sem segítenek, s igana van a német ujságb öleseknek, akik megállapítják, hogy az apróhirdetések rovatában benne van a kor lelke, — minden 'bánat, nyomor, bűn és kívánság, amit a nagyváros átél. Rockefeller korában bizonyára az apróhirdetések csak vettek. Ma csak eladnak. Mint valami hatalmas okaseziós árjegyzék tárultak elém a hirdetések, csupa — eladó, eladó, eladó. Tiz keresletre száz kisállat ja1 Aki nem egészen Rimaszombat, március 11- (Saját tudósítónktól.) A maga nemében párját ritkító bűnügyben nyomoz néhány nap óta a rimaszombati államrendőrség. Egy álnéven szereplő állítólagos légionista őrnagy a prágai nemzetvédelmi minisztérium iratainak fölmutatásával katonai lisztszálli- tási üzletet kötött a rimaszombati Schreiber- Seidner-féle hengermalommal és az üzlet lerfektuálásához szükséges behozatali enge- lélyre — amiről utólag kisüli, hogy közönséges hamisítvány — 13.000 koronát harapott a hiszékeny malonitulajdonosoktól. Körülbei'ti két héttel ezelőtt, történt, hogy a hengermalom irodájában megjelent egy magát Buresch Józsefnek nevező „légionista őrnagy44 és közölte a malom tulajdonosával, hogy a hadsereg részére szóló nagyobb liezt- szállit-ási üzlet lekötésével van megbizva a nemzetvédelmi minisztérium részéről és szeretne ebben az üzletben segítségére lenni a Schrei- her—Seidner cégnek. Az állítólagos őrnagy minisztériumi iratokkal igyekezett bizalmat kelteni maga iránt a, tárgyalások során diszkréten elárulta, hogy elsőrangú összeköttetései révén rövid utón igen olcsón tudná szállítani a búzaimporthoz szükséges behozatali engedélyt. A megállapodás egyelőre harminc vagon magyar búzára történt meg ti a napokban a „légionista őrnagy44 pontosan jelentkezett is a behozatali engedéllyel a malom irodájában, ahol az érte járó 1800 korona illetéket, továbbá 1200 korona útiköltséget készpénzben azonnal ki is fizették kezeihez és tiszteletdijképpen ezenfelül még egy Tátra-banki 10.000 koronás csekket is adtak a „kiváló összeköttetésekkel rendelkező ,légionista őrnagyiak44. A malom egyik társtulajdonosa, Schreiber József az engedély átvizsgálásakor gyanút fogott e a furcsa bélyegzőkkel valósággal agyon- cicomázott okirattal azonnal leautózott a bánrévei vámhivatalhoz, ahol nyomban megállapították, hogy az engedélyokirat otromba hamisítás és a malomtulajdonosok furfangos csaló áldozatai lettek. A károsult malomcég azonnal letiltotta a Tátra-Banknál a csekket és ismeretlen tettes ellen csn'ás és közokiratkamisitás címén nyomban följelentést- tett az államrendörEÓgen. Információnk szerint a rendőrség máris biztos nyomon van s a szenzációs trükkel dolgozó szélhámos letartóztatása, a közeli órákban megtörténik.
