Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-12 / 60. (2873.) szám

'PRKGAI-yVWAARMlRIiAP 1052 mdrcfaa 12, agam/bai. Brland temetésének napján fontos tárgyalások lesznek Fárfskan a dunai kérdésről Lengyelország feizépessrépai és balkáni követei Varsában — Léon Óin® laráleu tervének kuHsszatitkairdi — MacDonald álláspontja Paris, március 11. Brland még temetése napján sem állhat távol a diplomáciai tárgya­lásoktól. Azok a külföldi államférfiak, akik Briand temetésére Párisba érkeznek, fölhasz­nálják az alkalmat, hogy rögtönzött konferen­ciát tartsanak Taráién miniszterelnökkel Euró­pa aktuális kérdéseiről. Mindenekelőtt Sir John Simon angol és Zaleski lengyel külügy­miniszter tárgyal a francia külügyminiszterrel szombaton. A kis konferencia legfontosabb pro­grampontja az uj dunai politika kérdése, to­vábbá a lausannei jóváíételi konferencia és a lefegyverzési konferencia. Lengyelország szem- melláthatóan nagy érdeklődéssel figyeli Tar- dieu uj dunai politikáját, amit többek között az bizonyít, hogy a varsói kormány a főváros­ba rendelte Lengyelország bécsi, prágai, buda­pesti, szófiai, belgrádi és bukaresti követeit, hogy kellő információkat kapjon a dunai hely­zetről. A hivatalos lengyel körök kiadták a jelszót, hogy Tardieu javaslatai egyáltalán nem ártanak a lengyel érdekeknek, természetesen csak abban az esetben, ha a részes államok mai kontingenseiket és vámszerződéseikeí megtartják. Zaleski Genfhen tegnap tárgyalásokat foly­tatott Titulescu román delegátussal. A francia lapok nagy jelentőséget tulajdonítanak Sehül- ler dr. osztrák minisztériumi igazgató római utazásának, amely huszonnégy órával a ma­gyar külügyminiszter útja után történt és azt jelenti, hogy Olaszország a saját felelősségére tárgyal Béccsel és Budapesttel, mert nem fo­gadja el fönntartás nélkül Tardieu dunai ter­veit. León Blum a Populaire mai számában han­goztatja, hogy Tardieunek azt az állítását, amely szerint dunai politikáját Angliával és Olaszországgal a legjobb egyetértésben kezdte meg, fönntartással kell fogadni. León Blum szerint a dunai konföderáció kezdeményezői tulajdonképpen a magyarok voltak, még pedig Gratz és Friedrich, akik Bethlen gróffal egyet­értve, Tardieu miniszterelnökhöz fordultak a gondolattal. Ennek a bizonyitéka az, hogy Csehszlovákia kezdetben egyáltalán nem értett egyet a tervvel. Egyébként az uj dunai politi­ka ellentétben áll azzal a gazdasági rendszer­rel, amelyet egy év előtt Francois Poncet dol­gozott ki Középeurópa számára. Az akkori gazdasági államtitkár terve tágabb volt, mint a mai, amennyiben valamennyi középeurópai államot össze akarta fogni és magátólértetődő- nek tartotta Németország közreműködését. Anglia a francia tér* ellen Gén S, március íl. Sir John Simon ma este Géniből Párisba utazik Briand temetésére és az alkalmat fölhasználja, hogy a francia mi­niszterelnökkel az európai helyzetről tanács­kozzék. Párisból azonnal tovább utazik Lon­donba és vasárnap érintkezésbe lép MacDo- oaíddal, akivel megvitatja a dunai tervek to­vábbi kezelési módját. Illetékes angol körök szerint MacDonald igényt tart a dunai konfö­deráció gondolatának értelmi szerzőségére, mert már akkor hangsúlyozta a dunai népek összefogásának szükségességét, amikor erre még senki sem gondolt. Természtesen Anglia a négy érdekelt nagyhatalom közreműködése nélkül nem tartja megoldhatónak a problémát. A tervet egyébként tisztán gazdasági jellegű­nek tartja és néni kever belé politikát. Éppen ezért a francia terv mai formájában elfogad­hatatlan Angliára nézve már azért is, mert pre­ferenciáiig vámrendszert helyez kilátásba, mig Anglia nem hajlandó lemondani a legtöbb ked­vezmény alapján kötött szerződések előnyéről. Az angol domíniumok különben is bizalmatla­nok a középeurópai tervekkel szemben. Más­különben azonban Angliában is szükségesnek tartják az öt dunai állam és a négy európai nagyhatalom együttműködését, mert ez jelen­tené az első lépést a mai gazdasági helyzet megjavítására és talán utat is Páneurópa felé. Walfes isRf&gíí fog tárgyalni lardtessal Pár is, március 11. VV'alko magyar külügy­miniszter tegnap Géniből Párisba utazott, ahoi szombaton résztvesz Briand temetésén. Az ed­digi terv az volt, hogy a magyar külügyminisz­ter a temetés után Tardieuvel megvitatja a dunakoníöderáciő® tervekét. Ez azonban ke- reaztülvthetetlen, miután Tardieu úgy a kama­rában, .mint a szenátusban rendkívül el van fogatva, walko tehát a temetés után visszatér Genfbe, ahová vasárnap követi Tardieu Is. Tardieu Genfbe érkezése után Walko behatóan mevitatja vele a gazdasági összefogásra vo­natkozó tervet és egyúttal kifejti Magyaror­szág álláspontját a terv gyakorlati és elvi ke­resztülvitelét illetőleg. A Temps szériát a középeurópai probléma megoldására irányuló tárgyalások a jövő hé­ten határozott formát öltenek Géniben. A tár­gyalásoknak, amelyeken Tardieu is résztvesz, első föladata lesz, hogy a nagyhatalmak nfég- egyezzenek abban a fölhivásban, amelyben föl­kérik az összes középeurópai államokat az egy- másközti tárgyalásokra. Az igazságügyin iniszter ur a költségvetési bizott­ságban két év előtt kijelentette, hogy a köztársa­ság védelméről szóló 192b. évi 50. számú törvény helyes alkalmazásának érdekében két egyetemi tanárnak megbízást ad arra, hogy a felső bíróságok jogkiterjesztő magyarázatának kritikai felülvizs­gálatát ejtsék meg és tegyenek javaslatot a tekin­tetben, hogy mik lennének az igazságügyi minisz­térium teendői a káros jogkit erjesztő magyarázat megelőzésére, illetve -megszüntetésére. E hivatalos kijelentés óta az eredmény két éve nem jelentke­zett. legalább is az eredmény hivatalosan publikál­va nem lett. A felsőbíróság s Ítéletei nyomán az. akófokíu bíróságok is egyremásra hozzák a jog- kitrjesztő magyarázat alapján az ítéleteket, ame­lyekhez az első lépést az igazságügyül misztérium rendelkezése alatt álló államügyészségek adják akkor, amikor a köztársaság védelméről szóló törvény rendelkezései alá nem vonható tényálláso­kat önkényes jogkiterjesztő magyarázattal a rend­törvény rendelkezései alá vonnak és ez alapon vádolnák. Ezen álitás konkrét bizonyítására hivat­kozunk azon állandó államáigyéezeégi gyakorlatra, amely -ezen dal miatt: „■Recaoe nwn vagyok én kapitány, Recece nem járok én paripán. Harminckettes baka vagyok én, Recece gyalog masírozok én" ’ akkor, amikor bizonyítva van, hogy csak ez a szöveg lett éneket/ve, vagy pláne szövegének!és nélkül ennek a dalnak több évtized előtt megszüle­tett melódiája lett valamely Iiangszeren reprodu­kálva, vádat emel, sőt az elsőfokú felmentő Ítélet esetén perorvoslattal él. Még jobban megvilágítja ezen államügyészségi gyakorlat abszurditását az a Helybenhagyták a feleség­gyilkos járásorvos halálos ítéletét Brünn, március 11. A legfelső bíróság ma foglalkozott Mayer József csontos Írni járás- orvos bünpőrével, akit az égeri esküdtszék múlt év október 9.-én öt napos tárgyalás után felesége meggyilkolása miatt halálra Ítélt. Mayer dr- a halálos Ítélet elten harmincöt lapnyi terjedelmű semmiségi panasszal élt. A mai tárgyaláson a vezóprOkuratura képviselő­je, Mayer dr. ügyész indítványozta, hogy a bíróság a semmisségi panaszt teljes terjedel­mében mint indokolatlant vesse el. Déli fél kettőkor hirdették ki a legfelső bíróság dön­tését, amellyel Mayer semmiségi panaszát el­és visszautasították 6 a halálos ítéletet meg­erősítették. tény, hogy Prágában ezt a dalt e fentebb közölt szöveggel tisztek vezetése alatt menetelő e Prágá­ban szolgáló magyar nemzetiségű katonafiuk osz­tagai szabadion énekelhetik és tényleg énekelik is. Mindezek alapján kérdezzük az igazságügy- miniszter urat: 1. Mikor fogja az igazságügyi minisztériumi a bíróságoknak a köztársaság védelméről szóló törvény alkalmazásánál! meghonoeuit jogkiter- jesztő magyarázatnak megszüntetése érdekében törvényhozási utón a kezdeményező lépéseket megtenni? 2. Mikor fogja a jogkiterjesztő magyarázat •káros és jogellenes hatásainak megszüntetése érdekében az államügyészségek részére a meg­felelő rendeleti intézkedéseket általában meg­lenni? ■■■■-’ . 3. Hajlandó-e az áUömügyészségeknek rende­letileg meghagyni, hogy a „Recece nem vagyok én kapitány..." kezdetű e fentebb teljes szöve­gében közölt dal éneklése és dallamának zene­reprodukciója miatt vádemelésnek helye nincs és amennyiben emiatt bűnvádi eljárás volna folyamatban, ez áEaroügyámság tartozik a vádat elejteni és a* esetleg bejelentett felWbbeeéet, ' illetve semmiség! panaszt visszavonni, hogy • bíróságok emiatt a dal miatt törvényszerű vád hiányában ítéletet egyáltalán ne hozhassanak? Prága, 1932. március 7. (Aláírások.) Ü3»r Ajánlja a „Nagyasszonyt" nöisnierősei PfT közt! Inft@reell£cl6 ez IganágSgyminiszter uráoz a köztársaság védelméről szőlő törvény kiterjesztő magyarázatának megakadályozása tárgyában Beadták: Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő és társai I olyan ordítást fog véghezvinni, hogy az i egész világ meghallja" ... Amikor Solon atya ezeket elmondotta, (52) Solon atya felkelt, kissé előréhajjolt Kiirt felé s halkan, ünnepélyesen ennyit mondott: — Ha a veszedelem órája elkövetkezik a titkok kutatójára, a doctor eoclesiae-tői kér­jen tanácsot. Kurt kétségbeesetten csapott az asztalra. — Hát ez megőrjít Ez a sok misztikum! A veszély órájában kérjek segítséget a doc­tor eoclesiae tői. Ki az az ur. aki ezt a díszes címet viseli? Hol találom, hol keressem, amikor már csak óráim, talán csak perceim vannak? —■ A doctor eoclesiae Aquinói szent Ta­más! — Úgy? Egy jóságos szent, aki — ha fo­gyatékos történelmi ismereteim nem csal­nak — éppen hétszáz esztendővel ezelőtt született, ő aztán igazán jó tanácsot adhat. Nyugalma, amelyet eddig a legnehezebb pillanatokban is megőrzött, mos! elhagyta s idegesen szaladgált fel s alá a széles hall­ban. Páter Solon és fráter Godefridus úgy ültek a kis aszal mellett, mint a szobrok. Jó öt perc telt el igy. Kurt egyszerre csak megállóit Solon atya előtt. —• Szent atyám, ön bizonyára jól ismeri az egyház doktorának életrajzát, mesélje el nekem röviden. — Szívesen, kedves fiam. Nagy és nemes élet volt ez, amely hétszázesztendeje tündö­köl az egyház égboltozatán. Az isteni mester 1236-ban született egy előkelő grófi nemzet­ségből. — Grófi nemzetségből? Érdekes. (Copyright by Prága! Magyar Hírlap.) — A kor .előkelőségeinek szokása szerint ő is kitűnő' iskoláztatásban részesült. Filozó­fiát és filológiát tanult a nápolyi egyetemen és a filozófia,, a teológiának ez a szolgáló leánya, vezette őt Isten közelségébe. Az elő­kelő grófi gyermek kolduló barát lett, belé­pett a domonkosok rendjébe. Családija, per­sze, ellenezte ezt a lépését. Anyja minden­képpen el akarta téríteni tervétől, ő azon­ban elhagyta Nápolyi, Rómába ment, majd mikor itt is felfedezték és itt is zaklatták, Parisnak vette az útiját, De fivérei megtud­ták a szándékát, meglesték, elfogták s szülő­helyére, Roocaseocába hurcolták, ahol a csa­ládi vár egyik donzsonjában tartották fogva és ott folytonos őrizet alatt állott... — Hogy mondta, atyám? Az őrtoronyban tartották fogva? — Igen, évekig... Csak két nővére láto­gathatta meg, akiknek az volt a feladatuk, hogy szándékának feladására bírják. De ez nem sikerült nekik, sőt Tamás példája és állhatatossága annyira hatott rájuk, hogy ők is lemondtak a világi élet hiúságáról... Kiírtnak már világosság gyűlt a fejében. A vár donzsonjában tartották fogva Tamást, most már tudta, hogy miért kell neki éppen a doctor ecclesiae-től tanácsot kérnie.-- Később hozzátartozói sem ellenkeztek. Kölnbe került, ahol Albertul# Magon? tanít­ványa volt. Annyira szerény, magáiba zárkó­zott természetű volt, hogy tanulótársai „né­ma ökör“-uek nevezték. De mestere felis­merte tehetségét és igy szólt róla: „Mi ezt néma ökörnek nevezzük, de a tudományban Kurt .már a lépcsőfokokon állott és gyorsan szaladt ír z emeletre. A könyvtárba nyi­tott s elő . ,e a katalógust. A doctor eccle- siae könyvei az ötödik regálét töltötték ki. A felső két sort. Egy hét sem kellett volna hozzá, a könyvtár titokzatos látogatója elért volna idáig s akkor célnál lett volna. A „néma ökör“ megszólal és ordítani fog. Ott álltak sorjában a nagy skolasztikus müvei: a Questiones quodlibetales, a De ve- ritate, a Coimpendium theologiae, a De per- fectiohe vitae spirituális, az örökbecsű Summa contra gentiles s a többiek. Lázas izgalommal dobálta le a könyveket az asz­talra s a megürült falon most láthatóvá vált egy freskó, szent Tamás glóriával övezett feje, felette gótikus betűkkel egy hexa­meter: Arcanum aperit dexter coehrmque si- nister. Lázas gyorsasággal forgatta át a poros folíánsokat. Sejtelme nem csalta. A Summa theologiae első kötetének első, tiszta lapján bejegyzést talált: In Domine Domini! Joseiptous Laduay aedificavi t hanc carna- ram sub protectione illustrissimi ecetesíae doctor is A. D. MDCCLXXXV ut in hac ex- ploretur arcanum, quod usquc ad liodier- na.ni diem incognituim erat cöraim hominibus. (Az Ur nevében! Ladnay József építette ezt a kamarát az Illusztris doctor eoclesiae védelmié alatt az Ur 1785-ik esztendejében, hogy abban fel­kutat tassék a titok, mely mind mai napig rejtve volt az emberek szeme elől.) Ezután néhány sor hézag következett, majd vastag latin betűkkel egy disztichon: Arcanum aperit dexter coelumque sinister Introituim si quaeris, aspico hoc sjgillum. — Disztichonnak ugyan gyalázatos, de hát poéta nasoitur, non fit — vélte Kurt. — Intronitum si quaeris, ha a bejáratot kere­sed,- persze, hogy azt keresem, mit is keres­nék egyebet, akkor nézzem meg ezt a pe­csétet. A disztichon alatt finom miniatűrben ott volt a Ladnay-Ovsalád címere, a háromágú aranyfolyó, amely szelíden öleli körül a kincseket rejtő aranybányát. A könyveket nagy sietve visszarakta a he­lyére a katalógus sorrendjében. Azután ala­posan végigkutatta a könyvtárszobát. Végre a negyedik regálé belső falán, a harmadik és negyedik polc között megtalálta a dom­ború címert. Megnézte óráját. Fél négyet mutatott. * Most még zavartalanul végigkutathatja a titkos kamrát és a belé vezető folyosót. Biz­tosra vette, hogy ellenfele csak később fog jelentkezni, addig jó lesz megtartani a te­repszemlét s megcsinálni a haditervet. A folyosó csakis a kriptáiba vezethet Ezt mutatják a lábnyomok. Roltó is a ‘emelő kö­rül ólálkodott s olt érte a halálos lövés. Talán jó volna óvatosságból szótant a töb­bieknek. Ejh, minek, hiszen pár perc alatt visszatér. Lázas türelmetlenség hajtotta. Olyan közel van már céljához, hogy egyetlen pillanatot sem szabad elveszítenie Megvizs­gálta zseblámpáját és revolverét. Mind a kettő rendiben volt. Tehát Isten nevében, .szent Tamás védő­szárnya alatt — előre! * PÁTER LAURENTIUS TITKA BÜNDGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom