Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-02 / 51. (2864.) szám
3 193S március 2, szerda. ____________________________________________ _______________^KVGAlA\\G^ARH!,RIi.AP Le hetségese a csehszlovák-magyar kiegyezés? A csehnyelvü félhivatalos lap szerint politikai kiegyezésnek nincs helye s a gazdasági kiegyezés csak mindennemű békerevlzió nélkül valósítható meg (ki-egyezésre,. bár elismerjük, hogy szükség van a politikád megnyugvásra. De a politiPrága, március 1. A cseh politikai körök nagy figyelemmel kisérik lapunk azon cikkeit, melyek a csehszlovák-magyar gazdasági és politikai közeledés lehetőségeit mérlegelik. A legtöbb lap, főleg a Lído-vé Novi- my, Národni Politika és mások, minden alkalommal ismertetik Tarján Ödön erre vonatkozó vezércikkeit s hasonló figyelmet keltett Szent-Ivány József vasárnapi számainkban megjelent vezető cikke, olyannyira, hogy a félhivatalos Oeskoslovenská RepuMika szükségesnek látta, hogy vezércikkben válaszoljon Szent-Ivány és Tarján fejtegetéseire. Miután Szent-Ivány cikkében egyenesen fölhívta úgy a csehszlovák, mint a magyar fényezőket, hogy a fogalmak tisztázása érdekében fejtsék ki álláspontjukat a cseh szlovák-magyar közeledés és kiegyezés kérdésében, a félhivatalos lap megnyilatkozását teljes egészében ismertetjük olvasóinkkal, A félhivatalos lap „A csehszlovákiai magyar irredenta a Magyarországgal való gazdasági közeledés el len “ óimén a következőket irta: —• Nemcsak nálunk, hanem Magyarországon is vannak politikusok, akik nemzetgazdasági szempontból szorgalmazzák a két szomszédos állam közeledését és gazdasági együttműködését. Ebben az a meggyőződés vezeti őket, hogy az ikren együttműködés, amelyben kölicsönöisen kiegészítenék egymást s amely nem szorítkoznék csupán erre a két államira, mindkét ítél csak nyerhetne és ez jelentős lépéts lehetne a jelenlegi gazdasági krízis fokozatos kiküszöbölése félé, legalább is Középeurópában. Azok a hangok, amelyék ezt a gondolatot propagálják, Magyarországon, m ind gyakori aibhak és határozott abba k lesznek. Felhozhatjuk példának Friedrich István volt magyar . miniszterelnököt és Gnatz Gusztáv volt külügyminisztert. Sőt Te- leky gróf volt miniszterelnök, bár maga ellenzője ennek a gondoláinak, beismerte minap Bécsiben, hogy a magyar körök komolyan foglalkoznak ezzel az eszmével. Ez olyan probléma, amelyet minden gazdasági szem- pontiból lelkiismeretesen, óvatosan, hűvösen, és józanul kell mérlegelni. Úgy nálunk, mint Magyarországon sok ok szól amellett, hogy a közeledés gondolatát meg kell valósítani, de sok ellenérv is van, melyet nálunk főleg a mezőgazdasági körök tolmácsolnak. Ennek eldöntése a két állam felelős gazdasági köreire tartozik és csak aztán fog kitűnni, hogy a megegyezés elképzelhető és lehetséges-e és hogy milyeai terjedelemben s mely alapon lehetséges? De már előre bizonyos az, hogy a problémát vizsgálat tárgyává lehet tenni és egyedül gazdasági szempontok szerint kell megvalósítani. — Az első pillanatra azt gondolhatná az ember, hogy a gazdasági közeledést szorgalmazó mozgalmat — ha lehet így nevezni — a csehszlovákiai magyar kisebbség politikai 'képviselői csak üdvözölhetnének. Legalább is a német kisebbség felelős politikai tényezői mindig szorgalmazták Csehszlovákia és Németország gazdasági megegyezését. Ez a feltevés azonban téves. Az utóbbi napokban elhangzott nyilatkozatok tanúsága szerint — ha nem csalódunk — Csehszlovákia és Magyarország gazdasági közeledésének gondolata tövisként bántja a magyar kisebbség egyes politikai vezéreit. A múlt héten a Pi'ágai Magyar Hírlap heves támadást intézett Cratz dr. volt magyar külügyminiszter ellen s azt vetette a szemére, hogy a gazdasági közeledés szorgalmazásával a csehszlovákiai magyar kisebbség érdekei ellen dolgozik'. Ebből azt a 6zomocu, már mint a Prágai Magyar Hírlap számára szomorú konzekvencia követkéz ük, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség érdeke azt diktálja, hogy u két állam közt soha ne legyen gazdasági megegyezés. Ez az irredenta intranzingens 'politikája, de kérdés, hogy vájjon ez a balga [Wlitlka megegyezik-e a magyar kisebbség érdekeivel ? — A Prágai Magyar Hírlap a maga szerke szlő.técri megnyilatkozásával — amely különben a két állam gazdasági együttműködésének gondolata ellen nem volt az első tá- rrr dás s valószínüleg az utolsó sem, — nem sokáig maradt egyedül. A lap újabb cikket hozott, ezúttal vezető helyen. Szerzője Szent- Ivány képviselő. A cikk azt a követelést tartalmazza, hogy a gazdasági megegyezést politikai megegyezés előzze megu A mi jogi nézetünk szerint nekünk Magyarországgal semmiféle vitás politikai kérdéseink ninPrága, március 1. Csehszlovákia 600 millió frankos kölcsönét még mindig nem perfektuálta a francia parlament, aminek erős visszhangja van a cseh újságokban. A szociáldemokrata Právo Lidu feltünéstkeltő megállapításait alant közöljük: — Mint ismeretes, azzal a kölcsönnel, amely csupán 800 millió csehszlovák koronát hoz és amely összegért a dohányjövedék jövedelme van elzálogosítva, kezdettől fogva balszerencsénk és kellemetlenségeink vannak — írja a lap. — Kétszer bukott meg Franciaországban a Laval-kormány és a kölcsön javaslatának kétszer kellett ismét a parlament gépezetén átfutnia. Most Tardieu uj kormánya van a kormányrudnál s annak dacára, hogy a kölcsön elvileg már garantálva van, harmadszor is várnunk kell, mig a javaslat a parlamenten keresztülmegy s ki tudja — ha a válásztások előtt netán váratlanul kompiikálódnak á viszonyok — nem fog-e vájjon negyedszer Is oda kerülni Ehhez nyíltan a kővetkezőket mondjuk: Ez az eset arra tanít bennünket, hogy elsősorban is csak önmagunkban bízzunk. Habár nem kételkedünk nagy szövetségesünk őszinteségében, ez mégis szomorú jelenség s vezető politikai és gazdasági körökben le- hangoltságot idézett elő. Azt hisszük, hogy némi büszkeséget is kell mutatnunk, a pénzt magunknak kell fölhajtanunk, nem pedig se. gitségre várnunk különösen, ha az újonnan fölállított föltételek elég feltűnőek és kelle. mellenek. „ Még mindig vagyunk olyan erősék, hogy önerőnkre bízzuk magunkat. Ha Franciaország a kölcsönt adni akarja nekünk, jó — fejezi be a Právo Lidu — azonban úgy kell berendezkednünk, mintha nem is számitanánk rá. A Národni Politika a következőket írja a francia kölcsönről: — A csehszlovák kölcsön Franciaország parlamentjében újból megakadt. E halasztás indító okát a francia pénzügyi kormányzat újabb követelései idézték elő, amelyek értelmében a hatszázmillió frankos kölcsön teljes garanciáját kivánják, amely — mint ismeretes — tulajdonképpen a dohánymonopóliummal már le is volna fedezve. Hogy ez miéjrt történik ennek okai még nem egészen tiszták s egyelőre meg kell elégednünk azokkal az információkkal, melyek párisi pénzügyi körökben a mi kölcsönünkről elterjedtek és ezek a következők: A francia pénzügyminisztérium, elsősorban Flandin francia pénzügyminiszter a legszívesebben azonnal folyósítaná a kölcsönt, azonban ez nem lehetséges, mert a kölcsön megvalósítása ellen jelentős ellenzék lépett föl. < Rámutatnak Csehszlovákia egyes jelenségeire, többek között Czech népjóléti miniszter pozíciójára és a mukanélkiiliek számára szánt közpénzekkel való gazdálkodásra. Franciaország még azt a föltételt is fölállította, hogy maga kontrolálhassa a kölcsönösszeg hovafor- ditását, mert attól fél, hogy olyan célokra fordítanák, amelyek Franciaországra nem volnának kívánatosak. Nagy gondot fordít arra is, hogy Csehszlovákia ezt a kölcsönt föl ne használja Szovjetoroszországgal való kereskedelmi kapcsolatainak kibővítésére. További pont még a csehszlovák állami gazdálkodás struktúrája, amely megengedi, hogy az állam állal különböző intézményekbe (bikái megnyugváshoz csupán egyetlenegy ut vezet s ez a lehetőségek között mozgó gazdasági együttműködés. Szent-Ivány képviselő, aki ugylátszik pártja nevében, amennyiben' lehetséges, szívesen felállítaná a politikai kiegyezés posztulátuimát, tudatosan és határozottan arra törekszik, hogy a gazdasági közeledés gondolatát elgáncsolja. Mert Szent-Ivány cikkének, értelmezése szerint mit is jelent az a politikai kiegyezés? Saját maga mondja meg: a békeszerződés revízióját. Tehát irredenta és isimét csak irredenta! — Szent-Ivány képviselő cikkét Magyarországnak ciimezi 6 azt hangsúlyozza, hogy addig odaát ne gondoljanak gazdasági közeledésre, amíg Csehszlovákia nem hajlik a békeszerződések neviziójára. őszerinte eny- nyit jelent a politikai kiegyezés. Ecélból Szent-Ivány kitalálta, hogy „igen komoly cseh politikai körök nincsenek távol attól a kásgondoskodás, szociális intézetek, pénzügyi és ipari vállalatok) fektetett pénznek jelentékeny részét nem követelik vissza s ezért kívánja, hogy ne történjenek olyan intézkedések, amelyek az ilyen befektetéseknek csak az önkéntes visszatérítését írnák elő. Olyan Stockholm, március 1. A Finnországból érkező jelentések még mindig ellentmondóak. A hivatalos jelentés szerint a kormány a helyzet ura, mivel a köztársasági véderő kilencven százaléka a kezében van. Más hírek szerint a helyzet az elmúlt tizenkét óra alatt rendkívül elmérgesedett A .lappo-mozgalom hívd állítólag rendkívül brutálisan bántak ellenfeleikkel s az események hasonlítanak az 1918-as polgárháború napjaira. A küzdelem nem az államhatalom, hanem a vörös marxizmus ellen irányul. A lappo-mozgalom vezetői ultimátumot intéztek a kormányhoz és fölszólítják az állaimhatalmat, hogy válasszon a szociáldemokrácia, Budapest, március 1. (Budapesti szerkesztősé- günk telefonjelentéee). A képviselőház mai ülésén Károlyi Gyula gróf miniszterelnök nagy beszédben ismertette a kormány programját. Minthogy a világgazdasági helyzet javulását egyelőre nem várhatjuk, — mondotta a miniszterelnök, — fokozott munkával kell saját erőnkből segíteni helyzetünkön. Erős nemzeti összefogásra van szükség, ezért kérem a pártokat, hogy legyenek bizalommal a kormány munkája iránt. A kormány első feladata a külföldi kölcsönök kamatainak leszállítása. Külföldi hitelezőinknek is meg kell érteniök, hogy saját szempontjukból is fontos ez, mert különben sohasem fogjuk tudni megfizetni adósságainkat. Az erre vonatkozó tárgyalások teljes sikerrel kecsegtetnek. Második fontos feladata a kormánynak a belföldi kamat leszállítása, azután a hitelviszonyok megjavítása és a földreform kapcsán előállott anomáliák rendezése. Néhány legsürgősebb gazdasági feladat megoldása után a kormány hozzákezd a választási törvény megalkotásához, mert — úgymond — tudatában van annak, hogy a mai választó- jogi törvény alapján nem lehet megválasztani a következő házat. Türelmi időt kér, amelynek elmúltával a kormány az összes problémák megoldási tervével járul majd a képviselőház elé. Károlyi miniszterelnök ezután borítékot vett elő és felolvassa a kormányzói kéziratot, amely szerint a kormányzó a képviselőház üléseit március 31-ig elnapolja. A szélső baloldal viharos zajjal fogadta az elnapolás tényét. A parlament polgári ellenzéke általában megnyugvással vette tudomásul a ház elnapolását. Rassay, Pallavicini, a keresztény ellenzék, valamint Gaal Gaszton pártja helyeslőén vette tugondolattól, hogy a békeszerződések bizonyos vonatkozásokban revízióra szorulnak". Ezek az igen komoly cseh politikai körtük csupán Szent-Ivány képviselő képzeletében léteznek. Biztosíthatjuk őt, hogy még sokáig 'kell várnia, mig képzeleti képei tapintha- tókkó válnak. Félünk azonban, hogy ezt nem éri meg, bár hosszú életkort kívánunk neki, A békeszerződéseik revíziójána!k balga* ságával csak a Prágai Magyar Hírlap é* Szent-Ivány képviselő körei foglalkozhatnak, rajtuk kívül azonban senki más. A gazdasági közeledés probl-émáija csak mindennemű béke szer ződés-reviziót ól függetlenül oldható meg. Ennyit válaszol a csehnyelvü félhivatalos lap Szent-Ivány kérdésére: lehetséges-e a csehszlovák-magyar kiegyezés? A válasz rövidlátó egyoldalúságára és tényeket fuml.gá- ló komolytalanságára alkalomadtán leaz még módunk rámutatni. vélemény is elhangzott, hogy a francia kölcsön ilyen körülmények között nem felelne meg eredeti hivatásának, azaz a reorganizációs feladatoknak, amelyekre Csehszlovákiában szükség van. Erre sokkal magasabb összegre volna szükség — fejezi be a Národni Politika. vagy a lappo-mozgalom között. A helsingforsi lapok elitélik a szélső jobboldali organizációk magatartását. Viszont a lap- popárti lapok kijelentik, hogy a mSntsalüi események megadták a jelt a finn polgárháború kitörésére. A finn kormány tegnap ismét hatályba helyezte a köztársaság védelméről szóló törvényt, azaz az országban kihirdette az ostromállapotot. Ezt a törvényt 1930-ban a jobboldali szervezetek azért erőszakolták ki, hogy a kommunisták ellen fölhasználhassák, de most a törvény egyes paragrafusait reájuk is alkalmazni fogják. domásul az elnapolást, szintúgy Károlyi miniszterelnök beszédét is, amely nagy mértékben alkalmas a nemzeti koncentráció megalapozására. Gaal Gaszton csupán azt kifogásolja, hogy Károlyi közvetlenül programbeszéde után olvasta fel az elnapolásról szóló kormányzói kéziratot, amivel nagy mértékben csorbította azt, a népszerűséget, amit mai kijelentéseivel az ellenzék előtt szerzett. Az elnapolást csupán a szocialisták támadták elkeseredetten. Peyer Károly pártja nevében nyomban indítványt nyújtott be, hogy a képviselőház legközelebbi ülését holnapra tűzzék ki, amelynek napirendjén a titkos választójog és a BetbleD-kor- mány vád alá helyezésének kérdése szerepeljen. Az indítványt a többség elvetette. Budapest, március 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). Zsitvay igazságügymi- niszter ma benyújtotta a képviselőházban az uj összeférhetetlenségi törvényjavaslatot. A javaslatnak több érdekes pontja van. így például felelős szerkesztő ezután nem lehet országgyűlési képviselő, ügyvédképviselő csak a bíróság előtt járhat el ügyfele képviseletében. A miniszter működésének megszűnte után öt évig nem kaphat megbízást vagy alkalmazást oly nyerészkedő vállalatnál, amely tárcája körében adott hozzájárulással keletkezett. Elnapolják a felsőházat is Budapest, március 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az országgyűlés felsőháza március 4-én, péntek délelőtt tizenegy órakor ülést tart, amelynek napirendjén az országgyűlést elnapoló kormányzói kézirat kihirdetése szerepel. csenek, így tehát nincs szükségünk politikai A eted saité a csalódás hangsán ir a francia kólcsón kásásáról A szociáldemokrata Právo Lidu és a Národni Politika Franciaország föltételeiről Ellentétes hírek a finnországi lappi-puccsról A helyzet megnyugodott? — Ultimátum a kormányhoz? Károlyi miniszterelnök hejelentette az uj választási törvényt Zsitvay benyújtotta az uj összeférhetetlenségi törvényjavaslatot - Kormányzói kézirattal március 31-ig elnapolták a magyar képviselőházat
