Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-28 / 49. (2862.) szám

T^GM-MAfifeARfnMiAP 1982 február 38, vasárnap. za tokát, az elvi álláspontról való lemondást. Ezek nélkül pedig tartós gazdasági megálla­podások nem Jöhetnek létre. Csak az világos, hogy a csehszlovákiai gazdasági helyzet éppen úgy küzd a hajók­kal, mint a szomszédai. Álljunk meg egy pillanatra még annál a kérdésnél, mik lehetnek Benes nyilatkozatá­nak indokai? Bizonyos, hogy a békeszerző­dések revíziójának megbeszélése a világ pxibliciszti kajában divattá vált és a publi­cisztika csemegéje. Bizonyos, hogy minde­nütt utal tőrt a hivatalos köröknél is az a felfogás, hogy a bajokat szabványos kor­mányintézkedésekkel, törvényhozással, aiprő nemzetközi szerződéosk ékkel és a genfi konferenciák elméleti vitáival rendezni nem 'lehet. Bizonyos, hogy a csehszlovák nagy­ipar erős nyomást gyakorol a kormányra, hogy a® állami pénzügyek vonata lefelé ten­dál, hogy a munkanélküliség növekedése újabb és újabb veszedelmek és bajok forrá­sa. Végül köztudomású, hogy nagyon ko­moly cseh politikai körök nem állanak távol attól a gondolattól, hogy a békeszerződések bizonyos vonatkozásokban revízióra szorul­nak és Franciaország politikájának, gazdasá­gi törekvéseinek elengedhetetlen szüksége lesz a középenrópai béke, hogy igy kizáró­lag a franoia-német kérdésre koncentrálhas­sa politikai hatalmát. A prágai belügyminiszter is nyilatkozott, természetes azonban, hogy szavaiból érezni lehetett azokat a megkötéseket, melyek pártja, a csehagránpárt felfogását jellemzik. Szeretném, ha megindulna a vita a nyil­vánosság előtt arról: lehetséges-e, meg­érett-© a helyzet a magyar-csehszlovák ki­egyezésre? Mik volnának annak politikai és ga zd a sági fel tételei ? "Nem akarok prejudikálni a megnyilatko­zásoknak. csak annyit kell a tárgyi igazság kedvéért leszögeznem, hogy mindazok, akik a puszta gazdasági kiegyezés lehetőségét hirdetik, úgy a magyarországi, mint a cseh­szlovákiai közvéleményt félrevezetik és nem tesznek jő szolgálatot az ügvnek. Mé­lyebb tartalma és értékes megállá,r>odások­hoz csupán a politikai kérdések elintézése utján lehet eljutni. Templomi imájába foglalta Törköly képviselő nevét Brach Salamon, a kassai ortodox zsidóság főpapja A zsidóság háláját fejezi hi a főrabbi áldd imája a magyar nemzeti párt országos elnökének a szlovenszkóf letartóz­tatott zsidók érdekében tett intervenciójáért — Magyar katolikus istentisztelet Prágá­ban. A prágai magyar katolikusok részére minden vasár- és ünnepnap pontosan ne­gyed 12-kor szentmise van (magyar ének­kel és magyar evangéliuraolvasással) a prá­gai ferencesek kápolnájában (Jungmannovo nám.). Kassa, február 27. (Kassai szerkesztőeégünk- től). A Prágai Magyar Hírlap egyik muitheti szá­mában beszámoltunk arról, hogy a kassai zsidó­ság körében milyen osztatlan rokonszenvet vál­tott ki Törköly József dr. magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő bátorhangu és pompás jogi fölépitetteégü interpellációja, melyben a bé­keszerződés amnesztiaintézkedésére hivatkozva, a „forradalmi rendcsinálások” nagyrészt zsidó letartóztatottjainak szabadlábrahelyezését és a további nyomozások és letartóztatások beszünte­tését 'kívánta az igazságügyi és a belügyminisz­tertől. Még a zsidó párti korifeusok is mélyen elitélték a zsidópárt tétlen hallgatását, amely két parlamenti mandátuma ellenére sem mert eddig szót emelni ebben az ügyben. Éppen ezért egészen szánalmas 6zinben tűnt fel hogy Törköly dr. interpellációja után Gold- stein dr. zsidópárti nemzetgyűlési képviselő és Margulics dr., a cionisták országos főtitkára még­is észbekaptak és lóhalálában interveniáltak Meissner dr. igazságügy- és Slávik dr. belügymi­nisztereknél, akiktől „megnyugtató** Ígéreteket kaptak. Nem sok logika kell azonban annak a megállapításához, hogy az utólagosan interveniáló zsidcpárti vezérek már a kész gesztenyét akarták kikaparni, me­lyet Törköly dr. interpellációja sütött meg s igy akartak volna díszelegni párthiveik előtt. Csakhogy ezúttal élénken tévedtek. A komoly zsidó körökben erősen megmosolyogták a két zsidópártj vezér megkésett erőlködését, mert egy­re erösbödik az a felfogás, hogy egyedül Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő jogi érvei — miket Kissich fő­ügyész is magáévá tett, —- voltak azok, melyek az igazságügy- és belügyminisztert rábírták ar­ra, hogy ígéretükhöz híven valóban megszün­tettetek az eljárást azokban az esetekben, me­lyekre nyilvánvalóan vonatkozik a békeszerző­dés amnesztia rendelkezése. Ég a bizalmatlanság legnagyobb fokának kifeje­zésével tárgyalják Reisz Gyula dr. nemzetgyű­lési képviselő szerepét ebben az ügyben, aki nem tartotta^, szükségesnek hittestvérei politikai vé­delmét, hanem ehelyett Brünnbe ment előadást tartani s úgy látszik, ezzel akarta megjavítani erősen leromlott presztízsét. „Reisz Gyula azért ment Brünnbe, mert közénk már nem mer lejönni** — mondotta egy tekinté­lyes zsidó informátorunk, aki szerint Reisz Gyula ezek után végleg lejárta magát a zsidóság ko­moly elemei előtt. Rendkívül jellemző egyébként arra a hatásra, melyet Törköly dr. interpellációja váltott ki zsidó körökben, hogy Brach Salamon kassai ortodox főrabbi a na­pokban templomi imát mondott Törköly József dr. életéért és Isten áldását kérte további mun­kájára. Ennek a ténynek a jelentősége túlnő a szokott kereteken, mert tudvalevő, hogy zsidó egyházi funkcionáriusok csak a legritkább esetben imád­koznak másvallásuakért, kivéve a hivatalos vagy állami ünnepeken szokásos könyörgéseket. Ez mutatja, hogy Törköly József dr.-nak s vele együtt a magyar nemzeti pártnak és szövetkezett pártjaink közös klubjának akciója milyen hálára és rokooszenvre talált a zsidóság körében, amely ebből a példából is megláthatja, hogy melyik tá­bor az, amely bátran és tettrekészen száll síkra mindenkor a magyar zsidóság érdekeiért, is. Csak március közepén jut a banktörvény a képviselőház plénuma elé Hodzsa vagy Maiypetr van kiszemelve Udrzsal utódául! - fiiért akar a cseh iparospárt ellenzékbe mentiJ Prága, február 27. A képviselőt) áz a jövő héten ismét munka nélkül áll, miután e hé­ten a koalíciós pártok fognak tanácskozni az alkotmány jogi bizottság banktörvény tárgya­lása során benyújtott módosító indítványok fölött. A koalíció csak kedden kezdi meg ta­nácskozásait s az esetben, ha már kedden megegyezésre jutna, az alkotmányjogi bizott­ság szerdán miár szavazhatna és a banktör­vény ja vaslat a költségvetési bizottság elé ke­rülhetne. A költségvetési bizottság munkája már sokkal rövidebb lesz, de optimisztikus ■becslés mellett is csak körülbelül március közepén kerül a bamkj&vasljat a képviselőház plénuma elé. A belpolitikái helyzetről igen érdekes jelen­tést közöl a Národni Politika. A banktör- vényjavaálat nem képezi — írja a Lap —- a kormány legnagyobb gondját, a súly azon van, hogy kiutat, kell keresni azokból a ne­hézségekből, amelyekkel az állami pénzügyek egyensúlyának megvédése kapcsolatos. A je­lenlegi helyzet olyan kényes, hogy a koalíció struktúrájában bármilyen eltolódás, különö­sen a kabinetben való személyi változások egyelőre teljesen ki vannak zárva. Azonban később valószinü’leg lesz személyi változás, igy például Udrz&l teendő utódaként ismét Hodza volt minisztert és Maiypetr képviselőházi elnö­köt emlegetik. A cseh iparospárt a jövő hét elején végre- hajtobizottsági ülést tart. Najman hivatalos sajtóorgánumában ujiból hangsúlyozza, hogy a párt semmiféle kompromisszurmra nem haj­landó és a legvégsőkig viszi a harcot a for­galmi adó emelése ellen. Azt írja, hogy ha a kormány az emelés mellett döntene, az ipa­rospárt kilép úgy a kormányból, mint a koalícióból. A Ceské SÍ ovo szerint a cseh iparospárt a forgalmi adó kérdését csak ürügynek használja fel, mert a valódi oka annak, hogy minden áron ellenzékbe szeret­ne vonulni, tisztán az, hogy retteg az elkerülhetetlen mandátumvesz­teségektől. A Ceské Slovo az iparospárt egész ideoló­giáját és munkáját csak adódemagógiának bélyegzi s mivel a pártnak nem volt szilárd ideo'lótgiai alapja, ezért egyre jobban erősö­dött benne a züllés folyamata. Ezt a züllést akarná most Najmann az ellenzéki radika­lizmussal megállítani. PÁTER LAURENTIUS TITKA B13NÖGYI BEGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (42) Kurt körülnézett a szobában s pillantása először a falinaptáron akadt meg. Fürkészöleg nézett a komornára — No lássa, gyermekem, hogy az asszo­nyok miudig elárulják magukat még ha na gyón vigyáznak is. A falinaptárhoz lépett és annak legfelső lápját leszakította. Magasra tartotta a leté­pett lapot s látta, mint rezzen össze a leány, mint válik halálsápadtra az arca. — November huszonhetedike. Péntek. Fü- löp napja. Kár volt, hogy ezt az egy lapot még le nem szakították! A leány úgy érezte, hogy fojtogató kezek szorítják össze a torkát. Szemei előtt sötét­ség támadt s ha Kurt hozzá nem, Ugrik és nem támogatja, talán összeroskad. Kurt a díványhoz Vezette s leültette- El­ér kezeidnek látta a lélektani pillanatot, hogy a leányt őszinte vallomásra bírja. A terített asztalon gyufaskatulya hevert. Kurt meggyujtot! egy szálat <s a naptárlápot a kis láng felé tartotta. A lap meggyulladt e nagy lánggal égett. Kinyitotta a kályhaajtót s bedobta. — Lássa, az első nyomot, .ami úrnője el­len szó’hat ott volna, mégsem m t si tettem. El­hiszi-e most már, hogy nem ártani, hanem segíteni akarok? XXVI. A leány lelkében egyszerre megszűnt a nagy feszültség. — ön jó ember, testvér és én megbízom önben. Érzem, hogy néni tudnia ártani sze­gény úrnőmnek. Semmit sem fogok eltagad­ni, amiről tudomásom van, igy táján még inkább meggyőződik ryla, hogy milyen, (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) alaptalan minden gyanú, ami asszonyomat ért. — Bizonyára nagyon jól visszaemlékezik azoknak a napoknak eseményeire, amelyek a gróf meggyilkolását megelőzték és követ­ték. — Mindenre tisztán emlékszem. — Mindvégig a grófnő mellett volt? — Igen. Állandóan mellette voltam. — Mikor jöttek ki Hidegkutra? — Október elején. Akkor már a grófnő szilárdan elhatározta, hogy minden körül­mények közöli válni fog. Már nem tudta el­viselni a sok megaláztatást és szenvedést. Napról-napra kapta a névtelen leveleket. A gróf mindenkivel összeezürte a levet és szeptemberben kivitte magával a Riviérára Krucsay ZsuZskát, az erdőmester özvegyét, akivel már régen jóban volt. — A ladnai jegyző húgát? — Azt,, azt a díszes pensraóuát. A gróf ki­öltöztette, ellátta ékszerekkel s potom áron adta át neki a ladnai uradalmi házat, ami­hez nem is v.olt joga, mert az a méltóságos asszony vagyonából volt Ezért akár csalá­sért is felelősségre lehetett volna vonni. Ám az úrnőm nem tett semmiféle lépést, osák annyit mondott, hogy most már végleg be­telt a mérték. És amikor a gróf űrt ól meg­jött az értesítés, hogy október tizenötödikére visszatér, az úrnőm nem várta be, hanem kijöttünk Hidegkutra. — No és a gróf ur? ő nem jött ki ide a feleségéhez, hogy tisztázza az ügyeket? — Nem, csak folyton leveleket küildözge tetit. Az asszonyom egyre sem válaszolt, a végén már el se olvasta őket. — A gróf ur a kastélyban halála előtt azt mondogatta, hogy vasárnapra, november hu- szonkiloncedikére várja a grófnőt vissza. Maga arról nem tud, hogy a grófnő vissza •akart volna térni az urához? — Ebiből egy szó sem igaz és ha a gróf ur azt mondta a személyzetnek, hazudott, Isten rossznéven ne vegye tőlem. — ügy? Lássa, ez nagyon érdekes. Tehát a grófnőnek egyáltalán nem volt szándéká­ban, hogy visszatérjen? — Némi Meg akarta indítani a válőpört A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Levegő Fürdő Napfény Diéta Igmándi leeterűvis. Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. és csak egy üzenetre várt. Ez az üzenet azonban egyre késett. Végre pénteken este­felé, a gróf ur meggyilkolása előtti napon, megjött az üzenet. Kurt izgatottan hallgatta a leány nyugodt és szabatos előadását Egy pillanatig sem kételkedett aban, hogy minden úgy történt, ahogy elmondotta. De mindaz, amit elmond, csak megerősíti az ő teóriáját. — Nem tudja, kitől jött az üzenet? — Nem, a grófnő ezt nem mondta meg nekem. — És ki hozta az üzenetet? — Valaki autóval jött. Rinkáról. — Rinkáról? — kiáltott fel Kurt és aünyi izgalom volt a hangjában, hogy Panna elcso­dálkozva nézett rá. — Igen. Rinkáról. Ezt a sofőr mondta. Én vezettem be az illetőt a grófnőhöz. Levelet hozott, a grófnő átolvasta és csak annyit mondott, hogy rendiben van. Amikor a hír­hozó eltávozott, a grófnő elégette a levelet — És milyen ember volt a hírhozó? Nem tudná leírni? — Ez most már nehezen menne. Rövid ideig láttam s jelentéktelen arcú ember volt. Azt mondta, hogy felfogadták. — Nos és a grófnő nem mondta el magá­nak, hogy mi volt a levélben? — Nem, egy szó említést se tett róla. — Mondja csak, Panna, de most legyen egészen őszinte, mindenben bizalmas volt magához a grófnő? — Az úrnőm nagyou szeretett, d© kissé zárkózott természetű volt így én erre a kérdésre nem is tudok határozottan telelői. Sokat elmondott, sokat láttam és tudtam meg magam is. — Mióta van a grófnő szolgálatában? — Kezdettől, amióta férjhez ment Az apám első sörfőző mester volt a pelpai Brauer-gyárban, én egykorú vagyok a gróf­nővel s gyermekkori játszótársak voltunk. Amikor az öreg Brauer komornál kereseti a leánya mellé, a grófnő engem kívánt. — És a tíz évnél hosszabb idő alatt állan­dóan mellette volt? 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom