Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-07 / 31. (2844.) szám
1932 február 7, vasárnap. T>RAGA1-A\aG^ARH1RIíAI> 17 KöZ6ÍAZPAiSÍÁ€ri Ifaa multévi Prága, feb már 6. A statisztikai hivatal kimutatása szerint az 1931. év folyamán a fákivitel és behozatal is erősen visszaesett. Az exportált fa mennyisége 1931-ben 1,025.000 tonna, az 1930. évi 1,508.000 tonnával szemben, vagyis a fakivitel egyik évről a másikra 482 ezer tonnával, majdnem a harmadával csökkent. A fafeldolgozó ipar helyzetének romlását az bizonyítja, hogy a fabehozatal is erősen visszaesett és pedig az 1930. évi 358 ezer tonnáról 350 ezer tonnára. A kivitel jelentős visszaesésének főoka a magyar kereskedelmi szerződés főim dása volt. Magyarországra főként tűzifát szállít Csehszlovákia s igy az 1931. év első felében még azt remélték az illetékesek, hogy a Magyarországra irányuló kivitel csökkenését be lehet máj 1 hozni a nyugati államokba irányuló ipari fa kivitelén, közben azonban a gazdasági helyzet mindenfelé annyira leromlott, hogy ezek a várakozások nem teljesedtek. A külkereskedelmi mérlegben a fakereskedelem aktívuma 1931-ben 675 e~er tonna az 1930. évi 970 ezer tonnával szemben. Az 1930. évi aktívum azért magasabb, mert akkor még kerek 400 ezer nna tűzifát sikerült exportálni Magyarországra, mig ugyanakkor az egész tüzifakivitel 430 ezer tonnát tett ki. Ha az 1931. évi aktívumból levonjuk a tűzifa kivitelét. ami nem tekintheJ, ipari nyersanyagnak, úgy az 1931. évi fakülkereskedelmi fölösleg 646 ezer tonna, vagyis, 13 százalékkal nagyobb az 1930. évi aktívumnál, amikor csak 570 ezer tonna volt. A tűzifát kizárólag Szlovenszkóról és Ruszinszkó- ról szállították Magyarországra s Itt látható a legjobban, hogy milyen bajokat okozott a magyar szerződés felmondása a szlovenszkói és ruszin- szkói iatermelőknek. Az értékesítési nehézségek ellenére az aktivum emelkedése különösen a behozatal csökkenésének és a gyalult fa kivitele emelkedésének köszönhető. Különösen Németország felé emelkedett ez a kivitel és pedig az 1930. évi 210 ezer tonnáról 1931- fben 375 ezer tonnára. Az egyes fajták szerint a múlt évi fakülkereskedelem tonnákban kifejezve a kövekező eredményeiket érte el (zárójelben az 1930. évi eredmény): tűzifa plus 29.086 (plus 399.175), bányafa plus 22.455 (plus 29.955), gyalult fa plus 311.524 (plus 97.428), gömbfa plus 147.353 (plus 221-914), hordó- donga 3.590 (mimis 3.417), talpfa minus 1.052 (mi- uus 15.408), épületfa plus 9.818 (plus 9.886), vágott tölgyfa minus 7.808 (minus 7.133), bükkfa plus 28.389 (plus 31.829), egyéb keményfa plus 8.950 (plus 1.852), puhafa plus 136.135 (plus 197.755), összesen plus 675.249 'plus 970.179). A tűzifa és rönkfa magyarországi és németországi kivitelének csökkenése nem volt kiegyensúlyozható a Hollandiába irányuló kivitel növekedésével. A belföldi donga, talpfa előállítás és a belföldi nemesebb fajtájú fa már évek óta nem fedezi a szükségletet s igy abból állandóan jelentős a behozatal. Eme fajták behozatalának csökkenése a fafeldolgozó ipar helyzetének rosszabrafordulását mutatja. A vágott bükkfa értékesítésének csökkenése elsősorban azért állott elő, mert a hajlitottfa-butorgyárak a belföldön és Németországban is kevesebbet vásároltak, különösen az angol font esése miatt. A puha gömbfa kiviteli fölöslege 1930-al szemben teljes 30 százalékkal esett vissza s számszerűleg a tavalyelőtti 250 ezer tonnáról 170 ezer tonnára ősökként. Csak a Magyarországra irányuló kivitel ez 1930. évi 95.564 tonnáról 3.867 tonnára esett vissza a puha gömbfában. Megemlítendő még, hogy Csehszlovákia 1931-ben a fabehozatalt egyáltalán nem korlátozta kormányintézkedésekkel, mint más államok, igy a vámot nem emelte, a behozatalt nem korlátozta s igy a fabehozatal csökkenése egyedül és kizárólag a gazdasági viszonyok romlásának a következménye. I A kormány a fakülkereskedelem eredményeivel általában meg van elégedve, a tüzifakivitel kivételével, melynek csökkenése helyrehozhatatlan. j külkereskedelmi mérlegben A szlovenszkói fagazdálkodás feladatai A Pozsonyban megjelenő Národny Hospodár legutóbbi számában Danyha mérnök a szlovenszkói fagazdálkodás feladatairól a következőket Írja: — A háborút követő években 1926-ig a termelési és kereskedelmi szabadság liberalizmusának régi eszméje uralkodott. Az államgazdasági politika eme irányának következménye az volt, hogy Szlovenszkó — ez ideig nem jelentős — gyáriparát teljesen elnyelte a történelmi országok fejlett gyáripara, amelynek módjában állott a szlovenszkói gyáripar legnagyobb részét egyszerűen beszüntetni, mint amely fölösleges versenyt okoz. — Ma, amikor az állam a gazdasági válság orvoslása érdekében a termelésbe és kereskedelembe is nyúl, nagyon kell ügyelni arra, hogy az egyes termelési ágak helyzete ne oldassák meg csak az egyes helyi üzemek és helyi iparok javára. — Szlovenszkőn elsősorban a fa az, amely ipari feldolgozás céljaira szolgálhat. Milyen nagyfontos- ságu volna, ha a szlovenszkói fafeldolgozó ipar legalább a történelmi országok fafeldolgozó iparának a színvonalán állana! — Azt mondhatná valaki, hogy mit csináljunk a szlovenszkói faiparral, ha ebből elég van a történelmi országokban? Ez ugyan igaz, azonban nem szabad felejtenünk, hogy a legújabb időkben uj elvek érvényesülnek az ipari szervezésben is. Egyre jobban és jobban győz a regionalizmus, vagyis bizonyos vidék va’amennyi gazdasági lehetőségének legnagyobb fokú kihasználására irányuló törekvés, — anélkül, hogy a másik vidék — amely sokkal szerencsésebb helyzetben van — a gyengébbet kihasználja. — Ez a helyzet Szlovenszkó föleegitése kérdésében is. Eddig ugyan nagy összegeket költöttek SzIovenezkóra(?), ennek legnagyobb része azonban csak a legnagyobb nyomornak az enyhítésére jut s igazán kevés a produktív kiadás. Amennyire az csak lehetséges, törekedni kell az egyes vidékek önellátására, hogy ne legyen szükséges a szegény vidékekre való ráfizetés. Az ily önellátás egészen jól megvalósítható, ha az államgazdasági politika is erre az ntra térne. Minden vidéken elegendő lehetőség van az élet- nehézségek elviselésére. Szlovenszkón nincsenek oly pusztaságok, ahol 8eir.tmi sem teremne meg. Mert mindenütt lehetséges vagy a mezőgazdaság, a gabonatermelés, vagy a legeíőg ,zda6ág, végül itt vannak a nagykiterjedésü erdők. — Az óllamgazdasági politikának a fagazdálkodásra való figyelemmel arra kell törekednie, hogy a faipar a nyersanyag te métáéi helyén, vagyis az erdőségek közepette épüljön fel. A városba való szállításnak már csak a teljesen kész árut kell átadni. A nyersanyag és a féláru szállításánál ugyanis sok fölösleges anyagot is kell szállítani. De nemcsak a szállítástechnikái racionalizáció, hanem mindenek előtt s főként a gazdasági és szociális szempontok is amellett szólnak, hogy a faipar az erdőségek között építtessék ki. Ez természetesen azt jelenti, hogy a fafeldolgozó iparnak a kevésbé alkalmas helyekről az alkalmasabb helyekre kellene átköltöznie. A faáru azonban ennek következtében jelentékenyen leszállana, mert a termelési költség legalább is a 6zállitási költségekkel olcsóbbodik. Ez mindenek előtt a belföldi értékesítésre vonatkozik, mert egészen természetes, hogy gazdaságilag végtelenül előnyösebb a készáru kivitele a külföldre, mint a nyersanyag kivitele. Az államgazdaságnak tehát igen nagy föladatai vannak a szlovenszkói fagazdálkodás megszervezése terén s ezeket a föladatokat bizonyos előre elkészített tervek szerint kell megoldani. A cikkíró végül ama reményének ad kifejezést, hogy végül is a jobb belátás győzedelmeskedik az illetékesek körében és hogy Sdovenszkó fagazdasága megkapja végül az annyira várt s őt megillető támogatást. Azt gondoljuk, hogy ez a remény nagyon hiú, mert a kormánynál nem látunk semmi alapos tervet nemcsak a szlovenszkói fagazdaság talpraállitására, hanem más gazdasági kérdésekben sem. M idegenforgalom gazdasági jelentősege egyenlő a cukorgazdaságéya! Prága, február 6. A csehszlovákiai gyógyfürdők szövetsége már régebben elhatározta, hogy panaszait és kívánságait memorandumba foglalva a kormányhoz juttatja. A szövetség a memorandummal a múlt napokban készült el s azt tegnap adta át az illetékes központi hivataloknak. A íűr4Szövetség a memorandumban mindenek e ürdőügy és az idegenforgalom gyakran len. élt, a valóságban azonban igen nagy gazua^ági jelentőségére hívja föl a kormánykörök figyelmét. A lekicsinylés oka az, hogy nincs pontos és megbízható satítsztikaj az idegenforgalomról s csak a vezető nagy fürdők készítenek pontos kimutatásokat. Ezekből la kimutatásokból az tűnik ki, hogy 1930-ban a csehszlovákiai nagyfürdők 642 millió koronát hoztak a csehszlovákiai gazdasági élethe s ez azt jelenti, hogy az idegenforgalom és a fürdőügy jelentősége olyan nagy, mint a cukorgazdálkodás gazdasági fontossága, s a csehszlovákiai fürdők tehát igen jelentős tétellel szerepelnek a fizetési mérlegen. A szövetség a memorandumba "foglalt követeléseit azzal indokolja, hogy a köztársaság területén lévő fürdők látogatottsága 1850 óta évről-évre, állandóan emelkedik, mig a háborút követő években alig marad az 1910. évi színvonalon. Annak érdekében, hogy a csehszlovákiai fürdők a mai súlyos gazdasági viszonyok között legalább az eddig elért színvonalat megtarthassák, mindenek előtt az szükséges, hogy az utazás egyáltalán ne legyen korlátozva, különösen, hogy a csehszlovákiai lakosok külföldre való utazása . ne légyen megnehezítve, mert ez a többi államban retor- ziós intézkedéseket hívna elő. Különösen fontos a szomszédos államokkal va’ó utazási forgalom zavartalanságának a biz.ositása. A fürdőszövetség továbbá azt kívánja, hogy a kormány a csehszlovákiai fürdőket látogató idegenek számára biztosítson kedvezményeket a devizaforgalomban, illetve idejében kezdje meg a tárgyalásokat az érdekelt államokkal, hogy a devizaforgalmi nehézségek az idegen- forgalom utjából kölcsönösen elháríthatok legyenek. A hitelkérdéseket illetőleg a fürdőszövetség a pénzügyminisztériumhoz azzal a, kéréssel fordul, hogy ez támogassa a fürdőknek a bankoknál való hiteligényléseit, különösen ami a beruházási hiteleket illeti. A fürdők ezenkívül az adóztatás terén helyzetük méltánylását kérik. A fürdővendégek vasúti kedvezménye valamennyi államban, ahol azt bevezették, kitűnő propagandaeszköznek bizonyult, ezért kívánatos,, hogy a fürdőutazási kedvezményt a lehető legkevesebb alakiságtól tegyék függővé. Az idény folyamán a fürdővonat-járatok meg- tartandók. A fürdőszövetség azt javasolja, hogy az autóforgalom előmozdítása érdekében triptik nélkül engedjék be a külföldi auto- utasokat, ha ezek a határon bejelentik, hogy legfeljebb tiz napig maradnak a köztársaság valamely fürdőjében. A triptik nélküli határ- átlépés legalább bizonyos meghatározott vám- állomások számára okvetlenül biztosítandó. A határon a vám- és utlevélkezelés a legszükségesebbekre korlátozandó. A fürdőszövetség végül a természetes gyógyforrások védelméről szóló törvény haladéktalan megalkotását követeli. A szerencsejátékok engedélyezése kérdésében a fürdőszövetség határozott indítványt nem tesz, azonban arra kéri a kormányt, hogy ezt tegye mérlegelés tárgyává, hogy a fürdőüzemek föllenditésébez szükséges financiális eszközök nem volnának-e előteremthetők szigorú állami ellenőrzés alatt álló és csak külföldi állampolgárok által látogatható játéktermek engedélyezésével, különösen hogyha a tapasztalat azt mutatja, hogy a hazard játékokat teljesen megszüntetni semmiféle szigorú törvénnyel sem lehet. A memorandum végül a csehszlovákiai fürdőknek a külföldön való propagálását illetőleg több indítványt ad. A februári gabonabehozatal. A gabonabe- hozatalt engedélyező tárcaközi bizottság tegnap tartott ülésén a február hónapban engedélyezendő gabonamennyiség kérdését tárgyalta. Miután a határozatot a szlovenszkói malmok kivételével egyetlen más érdekcsoport sem sürgette s mert megállapítást nyert, hogy a belföldön megfelelő gabonakészletek vannak s igy a közellátást veszélyt nem fenyegeti, ezért a bizottság a februári gabonabehozatali kontingenst nem állapította meg. Egyes körök arra törekszenek, hogy figyelemmel a meglevő nagy készletekre, februárban kisebb mennyiségű gabona behozatala volna engedélyezendő, mint az előző hónapokban. Ezenkívül felmerült az a terv is, hogy a jövőben a bizottság ne hónaponként, hanem a tényleges szükségletnek megfelelően engedélyezze a behozatalt. Ezt a tervet azonban a legtöbb érdekelt csoport ellenzi, ezért a bizottság is csak akadémikus jellegű vitát folytatott arról, s határozatot ebben a kérdésben sem hozott. Belgium kontingentálta a csehszlovákiai cipő behozatalát. A csehszlovák—belga kereskedelmi tárgyalások során a két állam kormányainak megbízottai olyértelmü egyezményt kötöttek, hogy Belgium az 1932. évben az 1931. évi külkereskedelmi statisztika adatai alapján behozatali kontingenst állapit meg a csehszlovákiai cipő számára. A csehszlovákiai komló behozatala ügyében a tárgyalások még tovább folynak. A belga kormány egyébként a gyapjúszövetek vámját 50 százalékkal emelte. Az uj vám különösen az angol szövetek behozatalának csökkentésére irányul. Francia, retorziód intézkedések a deviza- forgalmat korlátozó államokkal szemben. A francia kormány bejelentette, hogy a felhatalmazási törvény alapján úgynevezett kompenzációs pótlékokkal sújtja az oly államokból eredő áru behozatali vámját, mely államok nem adnak elegendő devizát a kereskedelem rendelkezésére francia eredeti áru vásárlására. A francia kormánynak ez a rendeleté a csehszlovákiai árura nem vonatkozik. Vontatott tárgyalások az acélkartell meghosszabbításáról. Parisban a múlt n ápoltján újabb tárgyalások folytak az acélkartell meg- hosszabbitásáról, ezek a tárgyalások azonban konkrét eredményre nem vezettek. A tárgyalásokat a legközelebbii hetekben valószínűleg Düsseldorfban folytatni fogják. A gyümölcskereskedők a déligyümölcs behozatala ellen. A gyümölcskereskedők szervezete a múlt napokban memorandummal fordult a pénzügyi és kereskedelemügyi minisztériumhoz s abban azt kérte, hogy a kormány a devizaengedélyezési bizottság utján s annak segítségével korlátozza a déligyümölcs behozatalát. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a nagykereskedők naponkint 46—48 mótermázsa déligyümölesöt és mindössze 2—3 métermázsa belföldi yümö’ceöt forgalmaznak, mig ba a kormány a gyümölcsbehozatalt a devizák megtagadásával megnehezítené, úgy a belföldi gyümölccsel nagyobb forgalmat lehetne elérni, ami a belföldi gyümölcstermelők javát szolgálná. Ez egyébként az első eset hogy az importkereskedelem maga kéri a behozatal csökköztársaság összes földművelőinek Jelentékeny árcsökkenés Fedezze a szükségletét ezen egyedüli természetes nitrogénes trágyában és a legnagyobb kilátása lesz kielégítő termésre 1932-ben. A csilei salétrom 151/*—16% tiszta salétrom nitrogént tartalmaz könnyen oldható alakban. A benne tartalmazott jód a növényzetre és álla tokra életszükséglet. Hosszú évi földművelő gyakorlat bizonyítja, hogy a csilei salétrom mai való trágyázásnál a tisza hozam jelentékenyen fokozódik. Pontos folvilágosítást mindenkor készségesen nyújt Tschechoslovakische Cbilesalpeter- Delegation Prága II., Dittrichova ul. 9. Cs íki salétrom
