Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-07 / 31. (2844.) szám

1932 február 7, vasárnap. T>RAGA1-A\aG^ARH1RIíAI> 17 KöZ6ÍAZPAiSÍÁ€ri Ifaa multévi Prága, feb már 6. A statisztikai hivatal kimuta­tása szerint az 1931. év folyamán a fákivitel és behozatal is erősen visszaesett. Az exportált fa mennyisége 1931-ben 1,025.000 tonna, az 1930. évi 1,508.000 tonnával szemben, vagyis a fakivitel egyik évről a másikra 482 ezer tonnával, majdnem a har­madával csökkent. A fafeldolgozó ipar helyzetének romlását az bizonyítja, hogy a fabehozatal is erő­sen visszaesett és pedig az 1930. évi 358 ezer ton­náról 350 ezer tonnára. A kivitel jelentős visszaesésének főoka a magyar kereskedelmi szerződés főim dása volt. Magyarországra főként tűzifát szállít Csehszlovákia s igy az 1931. év első felében még azt remélték az illetékesek, hogy a Magyarországra irányuló kivi­tel csökkenését be lehet máj 1 hozni a nyugati ál­lamokba irányuló ipari fa kivitelén, közben azon­ban a gazdasági helyzet mindenfelé annyira lerom­lott, hogy ezek a várakozások nem teljesedtek. A külkereskedelmi mérlegben a fakereskedelem aktívuma 1931-ben 675 e~er tonna az 1930. évi 970 ezer tonnával szemben. Az 1930. évi aktívum azért magasabb, mert ak­kor még kerek 400 ezer nna tűzifát sikerült ex­portálni Magyarországra, mig ugyanakkor az egész tüzifakivitel 430 ezer tonnát tett ki. Ha az 1931. évi aktívumból levonjuk a tűzifa kivi­telét. ami nem tekintheJ, ipari nyersanyagnak, úgy az 1931. évi fakülkereskedelmi fölösleg 646 ezer tonna, vagyis, 13 százalékkal nagyobb az 1930. évi aktívumnál, amikor csak 570 ezer tonna volt. A tűzifát kizárólag Szlovenszkóról és Ruszinszkó- ról szállították Magyarországra s Itt látható a leg­jobban, hogy milyen bajokat okozott a magyar szerződés felmondása a szlovenszkói és ruszin- szkói iatermelőknek. Az értékesítési nehézségek ellenére az aktivum emelkedése különösen a behozatal csökkenésének és a gyalult fa kivitele emelkedésének köszönhető. Különösen Németország felé emelkedett ez a ki­vitel és pedig az 1930. évi 210 ezer tonnáról 1931- fben 375 ezer tonnára. Az egyes fajták szerint a múlt évi fakülkereske­delem tonnákban kifejezve a kövekező eredménye­iket érte el (zárójelben az 1930. évi eredmény): tűzifa plus 29.086 (plus 399.175), bányafa plus 22.455 (plus 29.955), gyalult fa plus 311.524 (plus 97.428), gömbfa plus 147.353 (plus 221-914), hordó- donga 3.590 (mimis 3.417), talpfa minus 1.052 (mi- uus 15.408), épületfa plus 9.818 (plus 9.886), vágott tölgyfa minus 7.808 (minus 7.133), bükkfa plus 28.389 (plus 31.829), egyéb keményfa plus 8.950 (plus 1.852), puhafa plus 136.135 (plus 197.755), összesen plus 675.249 'plus 970.179). A tűzifa és rönkfa magyarországi és németországi kivitelének csökkenése nem volt kiegyensúlyoz­ható a Hollandiába irányuló kivitel növekedésé­vel. A belföldi donga, talpfa előállítás és a belföl­di nemesebb fajtájú fa már évek óta nem fedezi a szükségletet s igy abból állandóan jelentős a behozatal. Eme fajták behozatalának csökkenése a fafeldolgo­zó ipar helyzetének rosszabrafordulását mutatja. A vágott bükkfa értékesítésének csökkenése elsősor­ban azért állott elő, mert a hajlitottfa-butorgyárak a belföldön és Németországban is kevesebbet vá­sároltak, különösen az angol font esése miatt. A puha gömbfa kiviteli fölöslege 1930-al szemben teljes 30 százalékkal esett vissza s számszerűleg a tavalyelőtti 250 ezer tonnáról 170 ezer tonnára ősökként. Csak a Magyarországra irányuló kivitel ez 1930. évi 95.564 tonnáról 3.867 tonnára esett vissza a puha gömbfában. Megemlítendő még, hogy Csehszlovákia 1931-ben a fabehozatalt egyáltalán nem korlátozta kormányintézkedésekkel, mint más államok, igy a vámot nem emelte, a behozatalt nem korlátozta s igy a fabehozatal csökkenése egyedül és kizárólag a gazdasági viszonyok romlásának a következmé­nye. I A kormány a fakülkereskedelem eredményeivel általában meg van elégedve, a tüzifakivitel kivé­telével, melynek csökkenése helyrehozhatatlan. j külkereskedelmi mérlegben A szlovenszkói fagazdálkodás feladatai A Pozsonyban megjelenő Národny Hospodár leg­utóbbi számában Danyha mérnök a szlovenszkói fagazdálkodás feladatairól a következőket Írja: — A háborút követő években 1926-ig a termelési és kereskedelmi szabadság liberalizmusának régi eszméje uralkodott. Az államgazdasági politika eme irányának következménye az volt, hogy Szlovenszkó — ez ideig nem jelentős — gyár­iparát teljesen elnyelte a történelmi országok fejlett gyáripara, amelynek módjában állott a szlovenszkói gyáripar legnagyobb részét egysze­rűen beszüntetni, mint amely fölösleges versenyt okoz. — Ma, amikor az állam a gazdasági válság or­voslása érdekében a termelésbe és kereskedelembe is nyúl, nagyon kell ügyelni arra, hogy az egyes termelési ágak helyzete ne oldassák meg csak az egyes helyi üzemek és helyi iparok javára. — Szlovenszkőn elsősorban a fa az, amely ipari feldolgozás céljaira szolgálhat. Milyen nagyfontos- ságu volna, ha a szlovenszkói fafeldolgozó ipar leg­alább a történelmi országok fafeldolgozó iparának a színvonalán állana! — Azt mondhatná valaki, hogy mit csináljunk a szlovenszkói faiparral, ha ebből elég van a törté­nelmi országokban? Ez ugyan igaz, azonban nem szabad felejtenünk, hogy a legújabb időkben uj elvek érvényesülnek az ipari szervezésben is. Egyre jobban és jobban győz a regionalizmus, vagyis bizonyos vidék va’amennyi gazdasági le­hetőségének legnagyobb fokú kihasználására irá­nyuló törekvés, — anélkül, hogy a másik vidék — amely sokkal szerencsésebb helyzetben van — a gyengébbet kihasználja. — Ez a helyzet Szlovenszkó föleegitése kérdé­sében is. Eddig ugyan nagy összegeket költöttek SzIovenezkóra(?), ennek legnagyobb része azon­ban csak a legnagyobb nyomornak az enyhítésére jut s igazán kevés a produktív kiadás. Amennyire az csak lehetséges, törekedni kell az egyes vidékek önellátására, hogy ne legyen szükséges a szegény vidékekre való ráfizetés. Az ily önellátás egészen jól megvalósítható, ha az államgazdasági politika is erre az ntra térne. Minden vidéken elegendő lehetőség van az élet- nehézségek elviselésére. Szlovenszkón nincsenek oly pusztaságok, ahol 8eir.tmi sem teremne meg. Mert mindenütt lehetséges vagy a mezőgazdaság, a gabonatermelés, vagy a legeíőg ,zda6ág, végül itt vannak a nagykiterjedésü erdők. — Az óllamgazdasági politikának a fagazdálko­dásra való figyelemmel arra kell törekednie, hogy a faipar a nyersanyag te métáéi helyén, vagyis az erdőségek közepette épüljön fel. A városba va­ló szállításnak már csak a teljesen kész árut kell átadni. A nyersanyag és a féláru szállításánál ugyanis sok fölösleges anyagot is kell szállítani. De nemcsak a szállítástechnikái racionalizáció, hanem mindenek előtt s főként a gazdasági és szociális szempontok is amellett szólnak, hogy a faipar az erdőségek között építtessék ki. Ez ter­mészetesen azt jelenti, hogy a fafeldolgozó ipar­nak a kevésbé alkalmas helyekről az alkalmasabb helyekre kellene átköltöznie. A faáru azonban ennek következtében jelentékenyen leszállana, mert a termelési költség legalább is a 6zállitási költségekkel olcsóbbodik. Ez mindenek előtt a belföldi értékesítésre vonatkozik, mert egészen természetes, hogy gazdaságilag végtelenül előnyö­sebb a készáru kivitele a külföldre, mint a nyers­anyag kivitele. Az államgazdaságnak tehát igen nagy föladatai vannak a szlovenszkói fagazdálkodás megszerve­zése terén s ezeket a föladatokat bizonyos elő­re elkészített tervek szerint kell megoldani. A cikkíró végül ama reményének ad kifejezést, hogy végül is a jobb belátás győzedelmeskedik az illetékesek körében és hogy Sdovenszkó fagazda­sága megkapja végül az annyira várt s őt megillető támogatást. Azt gondoljuk, hogy ez a remény na­gyon hiú, mert a kormánynál nem látunk semmi alapos tervet nemcsak a szlovenszkói fagazdaság talpraállitására, hanem más gazdasági kérdésekben sem. M idegenforgalom gazdasági jelentősege egyenlő a cukorgazdaságéya! Prága, február 6. A csehszlovákiai gyógy­fürdők szövetsége már régebben elhatározta, hogy panaszait és kívánságait memorandum­ba foglalva a kormányhoz juttatja. A szövet­ség a memorandummal a múlt napokban ké­szült el s azt tegnap adta át az illetékes köz­ponti hivataloknak. A íűr4Szövetség a me­morandumban mindenek e ürdőügy és az idegenforgalom gyakran len. élt, a va­lóságban azonban igen nagy gazua^ági jelen­tőségére hívja föl a kormánykörök figyelmét. A lekicsinylés oka az, hogy nincs pontos és megbízható satítsztikaj az idegenforgalomról s csak a vezető nagy fürdők készítenek pontos kimutatásokat. Ezekből la kimutatásokból az tűnik ki, hogy 1930-ban a csehszlovákiai nagy­fürdők 642 millió koronát hoztak a csehszlo­vákiai gazdasági élethe s ez azt jelenti, hogy az idegenforgalom és a fürdőügy jelentősége olyan nagy, mint a cukorgazdálkodás gazda­sági fontossága, s a csehszlovákiai fürdők te­hát igen jelentős tétellel szerepelnek a fize­tési mérlegen. A szövetség a memorandumba "foglalt köve­teléseit azzal indokolja, hogy a köztársaság területén lévő fürdők látogatottsága 1850 óta évről-évre, állandóan emelkedik, mig a há­borút követő években alig marad az 1910. évi színvonalon. Annak érdekében, hogy a cseh­szlovákiai fürdők a mai súlyos gazdasági vi­szonyok között legalább az eddig elért színvo­nalat megtarthassák, mindenek előtt az szük­séges, hogy az utazás egyáltalán ne legyen korlátozva, különösen, hogy a csehszlovákiai lakosok külföldre való utazása . ne légyen megnehezítve, mert ez a többi államban retor- ziós intézkedéseket hívna elő. Különösen fon­tos a szomszédos államokkal va’ó utazási for­galom zavartalanságának a biz.ositása. A für­dőszövetség továbbá azt kívánja, hogy a kor­mány a csehszlovákiai fürdőket látogató ide­genek számára biztosítson kedvezményeket a devizaforgalomban, illetve idejében kezdje meg a tárgyalásokat az érdekelt államokkal, hogy a devizaforgalmi nehézségek az idegen- forgalom utjából kölcsönösen elháríthatok legyenek. A hitelkérdéseket illetőleg a fürdőszövet­ség a pénzügyminisztériumhoz azzal a, kérés­sel fordul, hogy ez támogassa a fürdőknek a bankoknál való hiteligényléseit, különösen ami a beruházási hiteleket illeti. A fürdők ezenkívül az adóztatás terén helyzetük mél­tánylását kérik. A fürdővendégek vasúti kedvezménye vala­mennyi államban, ahol azt bevezették, kitű­nő propagandaeszköznek bizonyult, ezért kí­vánatos,, hogy a fürdőutazási kedvezményt a lehető legkevesebb alakiságtól tegyék függővé. Az idény folyamán a fürdővonat-járatok meg- tartandók. A fürdőszövetség azt javasolja, hogy az autóforgalom előmozdítása érdekében triptik nélkül engedjék be a külföldi auto- utasokat, ha ezek a határon bejelentik, hogy legfeljebb tiz napig maradnak a köztársaság valamely fürdőjében. A triptik nélküli határ- átlépés legalább bizonyos meghatározott vám- állomások számára okvetlenül biztosítandó. A határon a vám- és utlevélkezelés a legszüksé­gesebbekre korlátozandó. A fürdőszövetség végül a természetes gyógy­források védelméről szóló törvény haladékta­lan megalkotását követeli. A szerencsejátékok engedélyezése kérdé­sében a fürdőszövetség határozott indítványt nem tesz, azonban arra kéri a kormányt, hogy ezt tegye mérlegelés tárgyává, hogy a für­dőüzemek föllenditésébez szükséges financiális eszközök nem volnának-e előteremthetők szi­gorú állami ellenőrzés alatt álló és csak kül­földi állampolgárok által látogatható játék­termek engedélyezésével, különösen hogyha a tapasztalat azt mutatja, hogy a hazard játéko­kat teljesen megszüntetni semmiféle szigorú törvénnyel sem lehet. A memorandum végül a csehszlovákiai für­dőknek a külföldön való propagálását illető­leg több indítványt ad. A februári gabonabehozatal. A gabonabe- hozatalt engedélyező tárcaközi bizottság teg­nap tartott ülésén a február hónapban enge­délyezendő gabonamennyiség kérdését tár­gyalta. Miután a határozatot a szlovenszkói malmok kivételével egyetlen más érdekcso­port sem sürgette s mert megállapítást nyert, hogy a belföldön megfelelő gabonakészletek vannak s igy a közellátást veszélyt nem fe­nyegeti, ezért a bizottság a februári gabona­behozatali kontingenst nem állapította meg. Egyes körök arra törekszenek, hogy figye­lemmel a meglevő nagy készletekre, február­ban kisebb mennyiségű gabona behozatala volna engedélyezendő, mint az előző hóna­pokban. Ezenkívül felmerült az a terv is, hogy a jövőben a bizottság ne hónaponként, hanem a tényleges szükségletnek megfelelően en­gedélyezze a behozatalt. Ezt a tervet azonban a legtöbb érdekelt csoport ellenzi, ezért a bi­zottság is csak akadémikus jellegű vitát foly­tatott arról, s határozatot ebben a kérdésben sem hozott. Belgium kontingentálta a csehszlovákiai ci­pő behozatalát. A csehszlovák—belga keres­kedelmi tárgyalások során a két állam kor­mányainak megbízottai olyértelmü egyez­ményt kötöttek, hogy Belgium az 1932. évben az 1931. évi külkereskedelmi statisztika ada­tai alapján behozatali kontingenst állapit meg a csehszlovákiai cipő számára. A cseh­szlovákiai komló behozatala ügyében a tár­gyalások még tovább folynak. A belga kor­mány egyébként a gyapjúszövetek vámját 50 százalékkal emelte. Az uj vám különösen az angol szövetek behozatalának csökkentésére irányul. Francia, retorziód intézkedések a deviza- forgalmat korlátozó államokkal szemben. A francia kormány bejelentette, hogy a felha­talmazási törvény alapján úgynevezett kom­penzációs pótlékokkal sújtja az oly államok­ból eredő áru behozatali vámját, mely álla­mok nem adnak elegendő devizát a kereske­delem rendelkezésére francia eredeti áru vá­sárlására. A francia kormánynak ez a rende­leté a csehszlovákiai árura nem vonatkozik. Vontatott tárgyalások az acélkartell meg­hosszabbításáról. Parisban a múlt n ápoltján újabb tárgyalások folytak az acélkartell meg- hosszabbitásáról, ezek a tárgyalások azonban konkrét eredményre nem vezettek. A tárgya­lásokat a legközelebbii hetekben valószínűleg Düsseldorfban folytatni fogják. A gyümölcskereskedők a déligyümölcs behoza­tala ellen. A gyümölcskereskedők szervezete a múlt napokban memorandummal fordult a pénz­ügyi és kereskedelemügyi minisztériumhoz s ab­ban azt kérte, hogy a kormány a devizaengedé­lyezési bizottság utján s annak segítségével korlá­tozza a déligyümölcs behozatalát. Jelenleg ugyan­is az a helyzet, hogy a nagykereskedők naponkint 46—48 mótermázsa déligyümölesöt és mindössze 2—3 métermázsa belföldi yümö’ceöt forgalmaz­nak, mig ba a kormány a gyümölcsbehozatalt a devizák megtagadásával megnehezítené, úgy a belföldi gyümölccsel nagyobb forgalmat lehetne el­érni, ami a belföldi gyümölcstermelők javát szol­gálná. Ez egyébként az első eset hogy az im­portkereskedelem maga kéri a behozatal csök­köztársaság összes földművelőinek Jelentékeny árcsökkenés Fedezze a szükségletét ezen egyedüli természetes nitrogénes trágyában és a legnagyobb kilátása lesz kielégítő termésre 1932-ben. A csilei salétrom 151/*—16% tiszta salétrom nitro­gént tartalmaz könnyen oldható alakban. A benne tartalmazott jód a növényzetre és álla tokra életszükséglet. Hosszú évi földművelő gyakorlat bizonyítja, hogy a csilei salétrom mai való trágyázásnál a tisza hozam jelenté­kenyen fokozódik. Pontos folvilágosítást mindenkor kész­ségesen nyújt Tschechoslovakische Cbilesalpeter- Delegation Prága II., Dittrichova ul. 9. Cs íki salétrom

Next

/
Oldalképek
Tartalom