Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-09 / 32. (2845.) szám

1982 febrnir 9, kedd. 'T>RAGAlA\\GtARHlRLM> üQHaama 11 KóZCÍAZPA^ÁfiT1 ^|ÉBWrMlBPHWWBPa——jw—ü'iwiwht'—iiii innaliiíTirrriMUfirnt ulaaaM——mm—BH3BH1 A banktörvény-javaslat alapéival Prága, február 8. Közöltük már röviden, hogy a kormány a banktörvény javaslatának üjüietes vajúdása után végül elhatározta, hogy a meglevő javaslatot a parlamentben benyújtja s a még vitás kérdések eldöntését a törvényhozásra bízza. Ilyen előzmények után egyes prágai és brünni lapok vasárnapi számaikban a bank- javaslatot részleteiben ismertetik, igy a Li­dové Noviny, míg a szociáldemokrata Právo Lidu — s ennek nyomán a Prager Presse és Bchemia — a javaslat bírálatába is bocsátko­zik. A Lidové Noviny szerint a legvitásabb s ágy a törvényhozás által eldöntendő kérdés a bank igazgatósági tagságának a törvényhozói tisztséggel való összeférhetetlensége. Nincs kizárva — írja a lap —, hogy az uj törvény ezt a kérdést teljesen mellőzni fogja s a tör­vényhozó testületekre bízza, hogy ezt az ügyet legjobb tudásuk szerint rendezzék. A lap a következőkben szószerint ezt írja: — A novella az 1924. évi ismert banktör­vényhez kapcsolódik s tulajdonképpen annak szerves folytatása és betetőzése. A javaslat első két fejezetében gondoskodás történik a bankok teljes szanálásához s a pénzügyek egyéb intézményei segélyalapjának megerő­sítéséihez szükséges újabb eszközökről; termé­szetes, hogy ha az állam a bankok ez újabb megerősítésére határozza el magát, úgy a má­sik oldalon megerősítendő annak a garanciája, hogy a bankok a reájuk bízott vagyonnal ren­desen fognak gazdálkodni. Azok az intézetek, amelyek az illetékes alapokból eddig segélyt kaptak, ennek a segélynek jelentős részét kö­telesek lesznek visszatéríteni, úgy hogy az alapba fölemelt tagsági dijakat fognak fizetni. Még szigorúbb lesz az eljárás azokkal az inté­zetekkel szemben, amelyek a jövőben, kapnak az alapból segélyt. Az állami igazgatás a tör- vényn övei Iával széleskörű lehetőségeket nyer arra., hogy a szanált bankok szervezetére be­folyást gyakoroljon. A pénzintézetek szervei­nek felelőssége kellőképpen fokozódik s gaz­dálkodásuk szakellenőrzése biztosittatík. — Ebből a rövid vázlatból — Írja a Lidové Noviny — nyilvánvaló, hogy nagyon messze- ható s a csehszlovák nemzetgazdaság egész fejlődésére igen jelentős intézkedésekről van szó. A legfontosabb az, hogy a kormány min­den erejével törekedjék arra, hogy az uj tör­vény — amennyiben a bankok rendes gaz­dálkodásának nagyobb biztosítását jelenti — a gyakorlatban tényleg megvalósuljon. Ez igen nehéz lesz, enélkül azonban a törvény nem sokat segít. Az uj törvény legfontosabb részleteiből a Lidové Noviny ezeket idézi: — A háborút követő 'viszonyokból támadt veszteségek csökkentésére létesített különle­ges alap az általános alappal együtt továbbra ás a középpontja marad a bankszanálási ak­ciónak. A különleges alap tagsági dijai azon­ban újonnan szabályoztalak. Az eddig leg­feljebb évi 30 millió koronát kitevő állami hozzájárulást fölemelik, úgy hogy az legfel­jebb 70 millió koronát tehet ki. A kereseti pénzintézetek önsegélydijait is emelik. Az emelés a bankoknál 4 százalékot tesz ki s csak az eddigi — lehető legkisebb, egy tized százalékot kitevő tétel (amelyet a dividenda nélküli intézetek fizettek) emelkedik techni­kai okokból egyötöd százalékra. Ha az tűn­nék ki, hogy az emelt dijak fölöslegesek, úgy a kormány azokat visszavonhatja. Az altruis­ta pénzintézetek eddig a különleges alapba tiszta nyereségük 10 százalékát fizették, emel­lett azonban mindig vitás volt, hogy mit kell venni tiszta nyereségnek. A novella ezért azt mondja k.i, hogy ezek az intézetek az üzemi költségeken felül maradó hozamuk fölöslegé­nek 10 százalékát fizetik az alapba. Az ilyképpen nyert pénzeszközökből az alap uj kötvényeket bocsát ki s ezeket a köt­vényeket kapják azok az intézetek, amelyek az első eredeti szanálásban részesedtek. A kölcsönkötvények 4 százalékot kamatoznak és legfeljebb 40 év alatt törlesztendők­— Ugyancsak emelkedik az általános alap tagdíjának tétele is a kifizetett vagy számlá­zott kamatok összegének 1.5 százalékáról 3 százalékra. A kormánynak a jövőben is mód­ja lesz ennek a díjnak a leszállítására vagy teljes megszüntetésére. A bankok betétgyűj­tési versenye szempontjából rendkívül fon­tos intézkedés az, hogy az alapból való kielé­gítésre nincs igénye annak, aki aránytalanul magas kamatot fizettetett magának a betétje után. — A szanálás szükségességének mutatko- zása esetén a jövőben as zanáláshoz nemcsak az alap, hanem az intézet igazgatósága s a ve­zető hivatalnokok is hozzájárulni kötelesek. A törvényjavaslat megoldja a tantiémek visz- szafizetésének s a fizetés visszaható erővel való leszállításának kérdését azok számára, akik kötelességüket nem teljesítették. A sza­nálási segélyben részesülő bank divídendát nem fizethet bizonyos föltételek teljesüléséig (a veszteségek pótlása s a tartalékalapok bi­zonyos összegre való emelkedése). — Egy bankfunkcionárius legfeljebb tiz igazgatósági tagságot vállalhat; az ezek után járó tantié- meket a banknak fizetik s ez ad a funkcioná­riusnak külön díjazást, amely azonban nem haladhatja meg a tantiéin összegének felét. — A novella jelentősen megszigorította az ellenőrzésre vonatkozó, a bankigazgatók és az igazgatósága tagok felelősségéről szóló rendelkezéseket. A vezető hivatalnokok is el­bocsáthatók negyedévi fötimondás alapján. Vesatességek esetén a bank a vezető funk­cionáriusok fizetését a szerződés intézkedé­sei ellenére is leszállíthatja. A javaslat kel­tőképpen gondoskodik arról, hogy az intézet az alkalmazottai nyugdíjalapjának pénzéhez ne nyúlhasson. A szociáldemokraták meg vannak elégedve A cseh szociáldemokrata Právo LkLu va­sárnapi számában. Krizs Károly mérnök dr. részletesen foglalkozik a baukjavasliat tizhe- tes készítésének a történetével, majd az egyes Intézkedéseket méltatja erősen szo- ciáldeunokrata szemszögből Kriza mérnök szerint a banknovella célja az, hogy a cseh­szlovákiai bankügy terén s az egyes bankok­ban is rendet teremtsen. — Bankjaink — írja szó szerint Krizs —• a háborúban és a háború után eltávolodtak céljuktól, megszűnt finanszírozó szerepük s legnagyobb részben kereskedelmi és gyár­ipari konszernek tulajdonosaivá váltak. A fi- nanszirozóból kereskedő és gyáros lett. Ezért aztán a. javak termelési és szétoszíási terüle­tén támadt minden vesztesség áthárult a fi­nanszírozóra annál is inkább, mert a bankok mértéktelenül spekuláltak, a vezető tisztvise­lők funkciójukkal visszaéltek a saját meggaz­dagodásukra, a bank rovására, emellett gyak­ran érvényesült a protekció és a politikai be­folyás és a bankok ügyesen kitértek az elől az állami ellenőrzés elől, amelyet a régebbi törvények előírtak. Ha aztán az ilyen bank­nak rosszul ment a dolga, az állam szanálta, a bankigazgatók, vagy ezek örökösei azon­ban mái’ biztonságban tartották sokmilliós vagyonukat és számosán még fényes végki­elégítést kaptak a bankból való kényszerű távozásukkor „érdemeik* elismeréseképpen. Ismerünk oly eseteket, hogy a lekracholt bank igazgatójának özvegye évi 200 ezer ko­rona nyugdijat élvez. A bank szegénnyé vált, az igazgató meggazdagodott s az állam fize­tett, Csodálható, ha a közvélemény a bank­igazgatókra úgy nézett, mint a tolva jókra? Ez a jövedelmező mesterség nagyon gyűlö­letessé vált s emellett a rendes emberek együtt szenvedtek a tisztességtelenekkel. Ilyen virágos bevezetés után Krizs mér­nök a javaslat egyes intézkedéseit ismerteti nagyjából ugyanúgy, ahogyan a Lidové No- viiny s amint fentebb közöltük. A már kö­zöseken ldvül Krizs mérnök ismertetéséből megtudjuk, hogy a bankigazgatók és az igaz­gatósági tagok polgárilag és bünvádilag is a részvénytőke egynegyed része erejéig egye­temlegesen és egyénenkint is felelnek az in- 'tézet vesztességeiért abban az esetben, ha a hivatalos ellenőrzés eredménye szerint a betétek veszélyben vannak. Emellett a veze­tő funkcionáriusok s az igazgatóság tagjai a bank ügyeinek intézésénél a rendes keres­kedő gondosságával tartoznak eljárni s a rendes gazdálkodás biztosítását célzó min­dennemű előirás megsértése a javaslat sze­rint büntetendő cselekmény. Megszűnnek a hosszú lejáratú szolgálati szerződések s a vezető funkcionáriusok is ne­gyedévi ieilimondássál elbocsáthatók. Ez vo­natkozik a bank konszernjébe tartozó gyár­ipari és nagyikereskedői üzemek vezető hiva­talnokaira is. A törvény megszünteti a bank terhére va­ló spekulációt. Megtörtént, hogy a bank is spekulált, a vezető tiszviiselője is. Ha nyert, jó, a nyereséget zsebre rágta, ha, vesztett., a vesztességet a bank terhére irta. A novella ezt nemcsak megtiltja, hanem büntetendő cselekménynek minősíti. Krizs mérnök a javaslat intézkedéseivel rendkívül meg van elégedve. A magunk ré­széről a javaslatra még visszatérünk akkor, ha annak teljes szövegét ismerni fogjuk. Krizs mérnök közlése szerint a javaslat 60 paragrafusból áll s a legterjedelmesebb tör­vénytervezet, amelyet a mai kormány eddig benyújtott. Német propaganda a cukorfogyasztás érde­kében. A németországi cukorgyárak szövet­sége most hagyta jóvá a cukor és a cukortar­talmú takarmányok fogyasztásának emelését célzó propaganda tervezetét. Spengler tanár a téli répa cukortartalmáról tett jelentést. A téli répát Németh magyar professzor 14 évi kísérlet után termelte ki. Berge mérnök, a tiriemonti cukorgyárak vezérigazgatója a cu­kor ipari felhasználásáról, különösen a cu- koroldatnak kenőanyágként való felhasználá­sáról telt jelentést, Spengler professzor azon­ban óvatosságra intette az érdekel.1 teket ezek­kel a kísérletekkel elért eredményekkel szemben. Állítólagos olajforrásra bukkantak Délszlo- venszkón. Komáromi tudósítónk jelenti: A dél- szlovenszkói Madar község határában nagy erdő húzódik, ahol már régebben is kutattak szón után. Találtak is szenet, de azt még tüze­lésre használni nem lehetett s igy a kutatást beszüntették. Most ismét történt egy nevezetes esemény, amely a kutatók figyelmét Madar község felé fordítja. Bósza János földműves •kutat fúrt a perbetei határban. Húsz méterre ásott le, amikor a viz ömleni kezdett a kutbói. A viz azonban erősen olajos volt e minél mé­lyebbre ásott, annál olajosabb viz tört elő. Mi­vel a viz élvezhetetlen volt, a hutásáét, be kel­lett szüntetni. Most annak eldöntését várják, valóban nagyobb mennyiségű olaj rejtőzik-e a földben. A vásáráruk mentesek a rendkívüli deviza- hitelesítésektől. Ez a tény a legnagyobb fon­tossággal bir a 24. Prágai Tavaszi Vásár (1932 március 13—20.) résztvevői számára. Minden közelebbi információval a kiállítók számára a vásár időtartama alatt a Prágai Mmtavásá.rnak a Hodaö-t eremben lévő információs hivatala szolgál. Befejezés előtt a dohánybeváltás. Szloven- szkón és Ruszinszkóban a dohánybeváltóo be­fejezéséhez közeledik s egy héten belül telje­sen befejeződik. A dohánybeváltó hivatalok ed­dig 14 millió kg. dohán yftev etet vásároltak 80 mulió K értékben. A dohány minősége körül­belül ugyanolyan, mint tavaly volt. Orosz—osztrák kontingensszerződés? Becs­ből jelentik: Az Oroszországba szállító gyár- vállalatok üzemi tanácsának konferenciáján olyértelmü megnyilatkozás történt, hogy a szovjetorosz és az osztrák kereskedelmi tár­gyalások folyamán a legfontosabb kérdések­ben, különösen az árukontingenseket illetőleg megegyezni sikerült. A régebbi keletű tartozá­sok és követelések ^egyenlítéséről• most tár­gyalnak. Az oroszok az uj szerződés reményé­ben máris 3—4 millió sohilling értékű árut rendeltek Ausztriában. A csehszlovák államvasutak szénszállítása. A vasutügyi minisztérium hivatalos jelentése szerint a vasúti,gazgatás a múlt napokban dön­tött az 1932. évi szén szükséglet, szálilitásáról. Összesen 1,771.500 tonna barnaszenet és 2,157.000 tonna kőszenet rendeltek, ami vala-' mivel kevesebb a tavalyi szükségletnél. A vé­telárat a tavalyival szemben 26.5 millióval si­került leszállítani s igy az idei rendelés értéke 511 millió K. A hivatalos jelentés hallgat arról, hogy mely cégek kapták a ezénrendelést és hogy az egész mennyiségből mennyi jut a szlo- venszkói szénbányáknak. A behozatali deviza engedélyezésének kérel­mezés! módja. A pénzügyminisztérium hivata­losan közli: A behozatali deviza engedélyezése, illetve az 1932—7. számú kormányrendelet sze­rinti tanúsítvány iránti kérelmet a Csehszlovák Nemzeti Bank B-fiókjához, Prága, III., Leteu- eká u. 18. címre kell benyújtani, iüetve 'bekül­deni. A kérelem csakis hivatalos' nyomtatvá­nyon adható he. A nyomtatványok a Nemzeti Banknál kaphatók. A kérelem három példány­ban áMitandó ki s arra 5 K értékű okmánybé­lyeg, a mellékleteire 1—1 K-s bélyeg ragasz­tandó. Az elégtelenül fölülbélyegzott kérelme­ket nem veszik át s — postai beküldés esetén — nem is tárgyalják. A devizaengedélyt min­dig az egy vám tarifát étel alá tartozó árura kell kérni, vagyis ha valaki 3—4 féle árat importál, úgy 3—4 devizaengedélyt kell kérnie. Miután a devizaengedélyt az európai államokból szár­mazó árura 6 heti, egyéb földrészekből eredő árura 3 havi érvényességgel adják, ezért csak oly mennyiségű árura kell kérni a tanúsít­ványt, amelyet a kérelmező a jelzett időben tényleg importál. Ha az ára elkészítése a jel­zettnél hosszabb időt vesz igénybe, úgy ezt a körülményt külön kell megjelölni. A kérelmek gyors elintézése érdekében ajánlatos, hogy a kereskedő kisebb mennyiségű áru behozatalára kérjen devizaengedélyt, mint amennyit az elő­ző évek megfelelő szakaszában importált. Aki a gazdasági szükségletet meghaladó mennyi­ségre kér engedélyt, az fenyitő eljárásnak teszi ki magát. A bizottság a 'tanúsítványt postán küldi meg a félnek s emellett a tanúsítvány 5 K éTtékü bélyegének diját s a 2.5 ezreléknyi kezelési dijat utánvételezik. Az importőrök a saját érdekükben cselekszenek, ha előbb meg­szerzik a devizatanusitványt s csak azután rendelik meg a külföldi árut, mert igy elkerül­hetik a f ebbér-, 'bánatpénz- s esetleg fölösleges fnvárd!jkölteégeket. A szálitási, illetve hatátr állomási kezelés egyszerűsítése érdekében cél­szerű a külföldi szállítóval közölni a deviza- tanusitvány keltét és számát s azt is, hogy a belföldön a tanúsítvány hol van elhelyezve. A föladó ezeket az adatokat a szállítólevélre föl­jegy zi s ebben az esetben a tanúsít vány t a ha­tárállomáson nem szükséges fölmutatni, csak az ára átvételénél a belföldön fekvő vámhiva­talnál. Disznóhizlalás — borral. Maiim jelentés sze­rint a sörgyárosok attól tartanak, hogy az ol­csó bor teljesen ki fogja szorítani a híres né­met söröket. A német gazdasági lapok most azt a gondolatot vetették föl, hogy jó lenne, ha amerikai vendégeket hívnának, akik bizonyára örvendenek a szives vendéglátásnak és mig egyrészt meginnák a sok fölösleges bort., uta­zásukkal a német hajóst ár sasé gok forgalmát is f öltén ditenék. A német borok olcsóságára jel­lemző, hogy egyes gazdák újabban sertéshizla- lásra használják az ó-boTokat. Bár a disznók állandóan be vannak rúgva, és folyton tánto­rognak a finom boroktól, a súlyúk erősen nö­vekszik a borral való hizlalás következtében, A behozatali engedélyezési eljárás kiter­jesztése. A kereskedelemügyi minisztérium most kiadott rendelete szerint január 9.-től behozatali engedélyt kell kérni a sörét, go­lyó s kész töltény behozatalára. A nemzetközi gabonapiacokról, Január utolsó hetének végén bekövetkezett erős ár­esés után a múlt hét elején az árfolyamok ugyan némileg javultak, a hét folyamán azon­ban ismét csökkentek annyira, hogy a pén­teki, szombati jegyzések az egy hét előtti árfolyamokon alul maradtak. Nagy bizonyta­lanságot keltett a távoli keleten dailó há­ború. Az üzletek általában gyengék voltak. Kedvezőtlen hatást váltottak ki a bizományi eladások és a jó időjárásról szóló Ilinek. A látható készletek csökkenése folytán emel­kedtek a fedezeti vásárlások. A látható kész-, letek az Egyesült Államokban 204 millió 298 ezer bushelre esteli vissza (egy hét előtt 206 millió 595 ezer busliel volt) s Kanadá­ban 84 millió 222 ezerről 83 millió 333 ezer bushetre csökkentek. Ugyanilyen arányban csökkenitek a látható árpa és rozskészletek is. — A csikágói tőzsdén a sárga tengeri 2.5, a fehér tengeri 1, a zab 0.75 ponttal esett, a rozs és árpa változatlan' maradt. A határ­idős piacon a márciusi búza 1-9, a májusi 2, a jiMius—szeptemberi 1.9 ponttal, a tengeri valamennyi határidőre 2 ponttal esett. A zab májusra 1, júliusra 1.2 ponttal ősökként. A rozs májusra 2.25, júliusra 1.6 ponttal esett. — Newyorkiban a tengeri 2.25 pontot, veszí­tett. A Manitoba 1.2, a Red Win tér 1.75, a Hard Win,tér 2 ponttal esett. A rozs 1, az árpa 0.6 ponttal esett. — Winnipegben is ál­talános volt a csökkenés, azonban az egy pontot nem haladta meg. Az európai tőzsde ken is általános a csökkenés, bár itt nem öltött jelentősebb méreteiket. ÉRTÉKTŐZSDE Csöndes a prágai értéktőzsde Prága, február 8. Az uj bét kezdetén sem­milyen vállalkozási .szellem nem mutatkozott a tőzsdén. Az áriotyamtáblázat ody.au üres he­lyeket mutatott -fel, amilyenek még a kániku­lai stagnáció idejében is a ritkaságok közé tartoznak. Általában legnagyobb tartózkodást lehet észlelni, mivel a külföldről nem futnak be ösztönzések s a belföldi helyzet is tisztá­zatlan. A tőzsde a legnagyobb érdeklődéssel követi a kormány pénzügyi tervezeteit, ame iyeket a legközelebbi napokban publikálnak. Az üzleti stagnációval egybehangzóan az ár- folyameltolódások is minimálisak voltak. Az összirányzatot' áltálában tartottnak lehet mon­dani. —- Az ipari részvénye^ piacán emelked­tek; Skoda 6, Sellier, Poldi 4, Sólo 2 koro­nával, ezzei szemben Prágai Va,s 4, Aussigi Vegyi 3, Rotha-u 2, Alpine 1.5 koronával esett. — A bankpiacon nem volt változás. —- A be­ruházási piacon a közlekedési-beruházási 50, a konvertálási 45, a lisztkölcsön, a konszolidá­ciós, a 6 százalékos negyedik, az 1931-iki be­ruházási 30, a 4 százalékos pót, a 4.2 száza­lékos pót, a 3.5 százalékos negyedik, az 5.5 százalékos negyedik 25, a 4.5 százalékos ne­gyedik 15, a prémiumkölcsön 5 fillérrel esett. — Az exótapiacon magasabb párisi pa­ritásra a magyar Caisse Commune 7, osztrák Caisse Commune 10 koronával emelkedett. Prága, február 8. Valuták: Holland 1856, jugo­szláv 58.171^, német 798.50, belga 467, magyar 443.50, román 19.85, svájci 658.50, dán 023, angol 117.50, spanyol 268.50, olasz 176.40, északamrikai 33.55. norvég 613, francia 132.70, bolgár 22.40, 6vcd 628, lengyel 376.6214, osztrák 391. + A prágai devizapiacon London 0.72 K, Alexandria 0.37 34, Brüsszel 0.37 >4, Bukarest 0.1, Kopenhága 1, Lissabon 0.25, Madrid 4.5, Montreal 0.12 >4, Oslo 4.25, Szófia 0.02, Stock­holm 5.1234 és Becs névleges jegyzés mel­lett 2.5 ponttal esett, Belgrád 0.0214, Milánó 1.37 34 ponttal sziláid ült.-f- A bécsi értéktőzsdén az uj hét tartóz­kodó irányzattal indult. Kuiiszb.au realizációs törekvéseik észlelhetők, úgyhogy többnyire nagyobb árfolyamesések állottak elő. Korlát­ban Nemzeti Bank, amelyet külföldi szám­lára vásároltak, erősen emelkedett. A legtöbb sörérték esett. Egyébként nem voltak jelen­tősebb változások. Árutőzsde + A prágai szarrasmarhavásárra ma felhajtottak 746 darab szarvasmarhát és pedig 485 történelmi országbelit és 261 szlovenszkóit. Eladási árak: tör­ténelmi országbeli ökör: 2 drb 3—3.25, 42 drb 4— 4.90, 6 drb 5.20—5.60, 9 drb 6—6.20, bika 8 drb 3— 3.75, 105 drb 4—4.80, 7 drb 5, tehén: 6 drb 2.20— 2.90, 70 drb 3—3.90, 60 drb 4—4.75, 1 drb 5. üsző: 4 drb 2.50, 3 drb 3.80-3.90, 37 drb 4—4.80. 43 drb 5—5.60, 7 drb 6—6.20 korona, szlovenszkói ökör: 5 drb 3.65—3.90, 7 drb 4—4.90, 22 drb 5.60—5.90, 111 drb 6—6.90, 20 drb 7—7.50, bika: 8 drb 3.55— 3.60, 10 drb 4—4.50. tehén: 2 drb 3.25—3.80, 5 drb 4—4.50, 1 drb 5.10, üsző: 2 drb 3.25. 23 drb 4.50— 4.90, 8 drb 5—5.75 korona. El nem adtak: 75 drb történelmi országbelit, 37 drb szlovénekéi szarvas- marhát. A vásár lefolyása lanyha volt, az árak egy kilogram élősúlyra fogyasztási adó nélkül érten­dők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom