Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-09 / 32. (2845.) szám

1932 február 9, kedd. l'I^GAlAVVO^AR-HlRIiAR • ■■rainirmnMM«™«n»wqM mm n 11 -rr tttt A pénxQgymlnltzter félmilliárdos féd«w*«i keres 296 millió koronái az egyes minisztériumoknál akar megtakarítani 369 millió koronát a sör- és forgalmi adó emelése, esetleg a fize­tések leszállítása révén remél elérni Prága, február 8. A Národni Politika vasár­napi száma az államháztartás helyzetével fog­lalkozva a következőket Írja: — A válság nem mentesíti a gondoktól a pénzügyminisztert sem. A miniszter az egyes reszortokban különböző takarékossági intéz­kedéseket tesz és azzal számol, hogy ilyen módon sikerül neki az ezévi költségvetésben körülbelül 200 millió koronát megtakaríta­nia. Ez az összeg azonban nem elegendő arra. hogy biztosíttassák a költségvetési egyensúly s éppen azért nem titok az sem, hogy a pénzügyigazgatás újabb bevételi források után néz. Jólinformált politikai körökből úgy értesülünk, hogy valószínűleg sor ke­rül a söradó újabb emelésére, ami 180 mil­lió korona jövedelmet jelentene. Azonban még ez az összeg sem elegendő az állami kiadások fedezetére, amelyeket külö­nösen a munkanélküliek támogatása súlyosan terhel s éppen ezért még két eshetőséggel számolnak. Az egyik: energikus takarékossági intézkedések az államháztartásban, ami valószínűleg az ál­lami tisztviselők fizetésének leszállítását jelenti, a másik újabb jövedelmező adó be­I A I | SALVATQR i jjj FORRÁS I vezetése, legvalószínűbb a forgalmi adónak j fél százalékkal való emelése. A Lidové Novlny becslése szerint 200 millió koronát meg lehet takarítani a költségvetés keretén belül, azonban a pénzügyminiszternek van szüksége. egy félmilliárdra A mai állapot mellett — írja a Lidové No- viny — nem lehel elkerülni valamely adók és illetékek újabb felemelését, valószínű., hogy a söradó és a forgalmi adó emelését fogják javasolni. M inda két hir minden bizonnyal megfelel a valóságnak, mert a mai napig hivatalosan egyiket sem cáfolták meg. Azonban a söradó fölemelése ellen heve­sen tiltakoznak a szocialista pártok, inig a forgalmi adó fölemelését a nemzeti demo­kraták és az iparospárí ellenzik. A két adó fölemelése tehát újabb harcot fog előidézni a koalíció keretén belük a vese- és hólyagbeteg­ségek különleges ásvány­vize. Kérdéssé meg orvosát! Csalás? sikkasztás? ohirathamisitás és hmííem kezelés miaít kerüli a pozsonyi bíróság elé János volt nagyszombati lelkész A monstre biinper Sőtérgyalására, amely előreláthatólag három hétig fog tartani, több mint száz tanú kapott idézést *— A volt lelkész nyaktörő kalandozása a politika és a közgazdaság területén — Sikerült és meghiúsult szökési kísérletek sorozatáról tesz említést a vádirat Pozsony, február 8. (Pozsonyi szerkesztő­ségünktől.) Ma, hétfőn délelőtt kezdődött a pozsonyi kerületi bíróság Terebessy-tanácea előtt Vanák János 42 éves volt nagy szombati római katolikus lelkész sorozatos csalási és sikkasztási bünpörének több hétre tervezett! főtárgyalása. Vanák János mozgalmas élete detektív regénybe illő részletekben bővelke­dik. Jómódú Nagyszombat-környéki — maj- cüchavi — gazdálkodó fia a vádlott, aki a szeminárium elvégzése után egy ideig kü­lönböző helyeken segédlel'kész/kedett. A pa­pi élet azonban nem sokáig ízlett neki s rö­videsen a politika mezejére lépett. Volt szlovák szerkesztő Nagyszombatban, azután „bankigazgató". Főként utóbbi mi­nőségében követte el szélhámosságait. Bankot gründolt, persze' alaptőke, pénz nél­kül, alkalmazottakat vett fel kaucióval, akik­nek a pénzét elsikkasztotta. Vanák ügyeivel két évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a nyilvánosság, amikor mint az általa gründolt ,,Ludová Pokladnica" fiókjá­nak igazgatója feljelentést tett a pozsonyi rendőrségen, hogy a „bank" Lakatos-uecai helyiségében 1930 május 2-ikán éjjel betörők jártak, akik 60.000 koronát elloptak. A pozsonyi rendőrség előtt, amely már ré­gebben figyelte Vanák János kártékony mű­ködését, első perctől kezdve gyanús volt a feljelentés és a nyomozást vezető Pongrácz főtanácsos rögtön látta, hogy itt fiktiy rablásról van szó, amely mögött valami rejlik. Csakhamar kiderült, hogy Vanák a bankot nemrégen biztosította betörés ellen 100.000 koronára és a betörésről széló mesét csak azért találta ki, hogy a biztositó társaságtól a 100.000 koronát fölvegye. Ezt a rendőrség meghiúsította, mert Vanákot letartóztatta. Két társa, akiik a fiktiv betörésben részesei voltak és 13.000 koronát tényleg kiemeltek a bank pénztárából, még idejében kereket oldottak és ma sem kerültek elő. Az egyik: Herodes Béla, volt esi. nemzeti demokrata párti titkár, állítólag Ausztriáiban él, a má­sik: Dvoreczky Kaim illő, volt zsupánt altiszt, ismeretlen helyen tartózkodik. Vanák a pozsonyi rendőrség kezébe ke­rült, de nem sokáig maradt ott. Igen ügyes furfanggal megszökött a po­zsonyi rendőrség kezei közül. Kivitette magát detekttvekkel Máj,dohov fa­luba azzal, hogy a pénz az apja lakásán a szalmazsákban van elrejtve. Mig a detektívek házkutatást tartottak, Vanák macskaugrással künn termett a szobából, a detektivekre zárta az ajtót és ahogy volt, hajadonfővel, kabát nélkül az autóban termett, a sofőrnek parancsot adott a hajtásra és a naiv sofőr engedel­meskedett. A bősi Dunaágig vitette magát Vanák az — A vér felfrissítése céljából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár ter­mészetes „Ferenc József" keserüvizet inni. Az egész világon rendelik az orvosok a va­lódi Ferenc József viz használatát, mert ez szabályozza a bélmüködést, erősiti a gyomrot, javítja a vért, megnyugtatja az idegeket és ezáltal uj életerőt teremt A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. autóval. Ott kiszállt, az autót gavallérosan kifizette és ő maga rejtett utón, ceempészcsónakon átszökött a csehszlovák-magyar határon. Győrig meg sem állt. Itt a kőrözőleviél alap­ján fölismerték és letartóztatták. Előbb politikai bűncselekmény miatt vonták felelősségre Győrött, mert feljelentés érkezett ellene, hogy a cseh­szlovák csapatoknak Nagyszombatba való bevonulásakor magyar embereket denun- cfiált és megkinoztatott. Ez a vád nem igazolódott be a magyar bíró­ság előtt, amely fölmentette Vanákot. Mi­után nem sikerült magát „politikai mene­kültnek" kijátszania, a magyar hatóságok közönséges bűntettes­ként átadták a csehszlovák hatóságoknak. Közben Vanák I a győri f egy házból kétszer kísérelt meg szökést. Egyszer a szlovenszikói recept szerint rázár­ta a szobát a vizsgálóbíróra, egyszer pedig leütötte a fogházőrt. Az ezekért kijáró fegyelmi büntetést: sötét zárkát vasban, elszenvedte és a múlt év nyarán visszahozták a pozsonyi fogházba. Itt eleinte a bolondot játszotta, de rövidesen kideritették az orvosok, hogy beszámítható. Az ügyészség elkészítette el­lene a vádiratot. Mintegy 200 feljelentés érkezett Vanák János ellen csalás, sikkasztás, hűtlen ke­zelés és okirathamisitás címén. A kár 150.000—300.000 korona között mo­zog. 1926-tól 1930-ig, tehát négy év alatt kö­vette el Vanák ezeket a szédelgéseket. Az ügyészség a 200 feljelentésből vagy százat részint elévültnek, részint alaptalannak ta­lált és „csupán" száz feljelentés alapulvételével készített ellene vádiratot. Közben Vanák a pozsonyi fogházból is meg akart lépni. Tavaly juniius 19-ikén, amikor egy sajtóper főtárgyalására vezették elő, amelyen mint főmagánvádló lépett fel egy őt „megrágalmazó" újságíróval szemben, hirtelen kiszakította magát a fogházőrök kezei közül és menekülni próbált, de hamarosan lefogták. Mikor szökési kísér­lete meghiúsult, éhségsztrájkot kezdett, de rövidesen ezzel is felhagyott. Az éhségsztrájk nyoma nem igen látszik meg Vanákon, mert a győri fogházból való kiadatása óta hat kilót hízott. Meleg, ujjnélküli gvapjuszvetterben tanul­mányozta a főtárgyalás előtt napokon át •bűnügye iratait a kerületi biróság földszint­jén lévő bűnügyi iktatóban. Két börtönőr vigyázott rá, mert azt hitték, hogy csak az­ért mélyed úgy el az iratok tanulmányozá­sába, hogy alkalmas pillanatban megint szökést kíséreljen meg. A mai főtárgyalás iránt nagy az érdeklő­dés. Mintegy száz tanú kapott idézést. A ta­nukat turnusokban fogják behívni, mert a fő- táxgyaXáe bárom hétig is eltarthat. A vádhatóságot Formánok Jaromír állam- ügyész képviseli, Vanák Jánost Tauber Ár­pád dr. védi. Be vannak idézve ezenkívül könyv- és írásszakértők, orvosszakértők, akik Vanák elmebeli állapotát figyelték. A főSárgyalés megnyitása A bünpör főtárgyalása ma reggel 9 órakor kezdődött meg. A főtárgyalási terem főként fét- fihallgatókkal telt meg, nők nem érdeklődnek Vanák iránt, s mindössze két idősebb hölgy vau a teremben. A biróság elnöke Terebossy bíró­sági főtanácsos, tagjai pedig Babos és Pollák bírósági tanácsosok. Pót.birót is hívtak be Pav- tiotti bíró személyében. A vádhatóságot For­mánok államügyész képviseli, a vádlottat pe­dig Tauber Árpád dr. ügyvéd védi. Krakora dr. és Krivi dr. orvosszakéTtők. Pollák és Berko- vits Nándor tanár, mint könyvszakértők vannak jelen a tárgyaláson. Két fogházőr vezeti be a terembe Vanák Já­nost. Először Vanák személyi adatait veszik föl. amelyek szerint 1889-ben. született, édes­apja füszerkeroekedő, iskoláit Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, a szemináriumot pedig Temesváron. 1911-ben szentelték pappá és jelenleg a papi funkcióktól föl van függesztve. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy kétszázezer korona készpénzvagyona van, ami azonban ki van kölcsönözve. Tizennégy izben volt büntetve, főként sajtó­vétségekért, személyes szabadság megsérté­séért és egy izben okirathamisitásért. A vád­irat hűtlen kezeléssel, csalással, okirathami- sitással, sikkasztással, a házibéke megzava­rásával vádolja Vanák Jánost, aki a vádirat szerint ezen bűncselekmények egész halmaza- tát követte el. Az elnök kérdésére Vanák kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Majd elmondja, hogy 1911-ben szentelték pappá Temesváron és elő­ször a temesmegyei Dejtén volt káplán. Még a bábom előtt összeütközése támadt a magyar hatósággal, mert egy szerb katona védelmére kelt. A temesvári ügyészség 1913-ban haza­árulás miatt vádat emelt ellene, de ebben az ügyben fölmentették. 1914-ben, a háború kitörésekor emiatt az eset miatt Pápára internálták, ahol három évig volt internálás alatt. 1917-ben Haller dr. magyar képviselő közben­járására megszüntették ellene az internál ári, visszament egyházmegyéjébe, majd a prevratkor 14 napi szabadságot kért a temesvári egyházi hatóságtól, Nagyszom­batba jött, azonban többé nem tért vissza pa­ródiájára. i Nagyszombatban fölesküdött a nemzeti tanács­nak, majd 1919-ben századosi rangban kinevez­ték a nagyszombati helyőrség tábori lelkészé- : vé. 1920-ban, miután a lelkészségből nem igen tudott megélni, Rolnické Hlasy címen lapot alapított, amelyet teljesen egyező tartalommal ! több helyen jelentetett meg. 1923-ban megis­merkedett a csehszlovák néppárt mozgalmával . és Sa malik csehszlovák néppárti képviselő ré- ■ vén Brünnben tanulmányozta az úgynevezett néptakarékpénztárakat és azt gondolta, hogy h Szlovenszkón is fog ezek mintájára néptaka- k rékpénztárakat alapítani. Hét helyen: Nagy­szombatban, Pöstyénben, Tapoloányban és t még négy helyen létesített néptakarékpénztárt, amelyeknek Brünnben volt a központjuk. - 1925-ben tevékenysége politikai térre csapott . át és megalapította a szlovák gazdapártot. Turóc- szentmártonban a nemzetgyűlési választáso­kon pártja első helyen jelölte is őt, de meg­bukott. Később látta, hogy az agrárpárt nagyon ráfek­• szik a gazdákra, ezért saját pártját úgy pró- . bálta megerősíteni, hogy az agrárpárt mint-á- i jára népszövetkezeteket létesített Bazinban, Vág- seJJyén és egyéb helyeken, amelyeknek o volt az igazgatója. Ezeket azután egy szö­vetségbe tömörítetté, amelynek szintén I Brünnben volt a központja. Elnök: Ezt a szövetséget nem maga találta • k{ és az egész szövetség nem egyedül ön volt? Vanák: Nem, ezek a szövetkezetek alapsza­bályszerűen működtek és be is voltak jelentve a kerületi bíróságnál. Sikerült nekem az álta­lam alapított szövetkezetek számára az iglói városi tkarékpénztárból 300.000 koronás köl­csönt is szereznem. Ezután az elnök rátér Vanák első bűncse­lekményének ismertetésére. Vanák a vád­irat szerint a nagyszombati népszöverkezettől 24.000 koronát vett fel jogtalanul. Erre vo­natkozólag Vanák azt állítja, hogy a nagyszom­bati népszövetkezet 10.000 korona szubvenciót szavazott meg lapjainak támogatására. Édes­apjának 100.000 koronás betétje volt a bank­ban és neki joga volt minden hónap elején a bankból 4000 koronát kivenn.i A 24.000 koro­na felvétele szabályszerűen történt és a re­vizornak nem jóit jogában őt e 24.000 korona elsajátításával vádolni. Vanákot ezután a többi vádpontokra vo­natkozólag allgatják ki. Vanák tagad. Délután négy órakor folytatták a Vanák-ügy tárgya­lását, amely még mindig a vádlott kihallgatá­sával telt el. Vanák azt állítja, hogy az el­lene emelt vádakban nem bűnös és a nemzeti demokraták politikai hajszájának az áldozata. Lapunk zártakor Vanák kihalilgtása még tart 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom