Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-09 / 32. (2845.) szám

XI. évf. 32. (2845) szám Kecföí 1932 február 9 Előfizetési ár: évente 300f félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. H képes meréklettel havonként 2.50 Ké-val több Egye* szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kö. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja FELEL0S szerkesztő főszerkesztő DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHfl AZ ELSŐ NAGY NAP GENFBEN Sir Simon ős Tardlen merősxhangu beszédet mondott a lefegyverzési konferencián A francia hadügyminiszter szenzSciős bejelentései — Az angol kütügy- miniszter három tétele — „i nénszéyeiséget hatalmassá keli tenni!'1 A parlament munkája Prága, február 8. A banktörvény kerüli ku- lisezamögötti tárgyalások végre befejeződtek 6 a kormány a képvieelőkáz csütörtöki ülésén a parlament elé terjeszti a banktörvényjavasla­tot. Még igy is munka nélkül áld a parlament, mert a banktörvényjavaslaton kívül a kormány semmi egyebet nem készített elő a parlament számára. A különböző nyolcas bizottságok munkája is teljesen meddőnek bizonyult, pedig például a népjóléti miniszter nagyon sürgeti a munkanélküliségi alap törvénybeiktatását. Az egész januári hónapot a banktörvénnyel fecsé­relte el a kormány és a koalíció s csak most pénteken jutottak el odáig, hogy most már tel­jes határozottsággal számolni lehet azzal, hogy a javaslatot a képviselőház február 11-i, csü­törtöki ülésén beterjesztik. A javaslatot a plé- num költségvetési és valószínűleg az alkot­mányjogi bizottság elé utalja s ez a két bizott­ság legalább két hétig fog foglalkozni vele. Addigra is a különböző nyolcas bizottságok a munkanélküli segélyalap, a benzinkeverés, a lakóvédelem problémájával és az ellenőrzési és takarékossági bizottság létesítéséről szóló tör­vény tervezetével fog foglalkozni. A képviselőházban e héten a következő bi­zottságok üléseznek: Szerdán, február 10-ép a kereskedelmi és ipari bizottság albizottsága tár­gyalja a fogtechnikusokról szóló törvényjavas­latot. Ugyanaznap délután három órakor az al­kotmányjogi bizottság folytatja a vitát a be­csület védelméről szóló törvényjavaslat fölött és csütörtökön, február 11-én délután két óra­kor a kezdeményező bizottság ülésezik. A kép- viselő'ház plénuma minden valószínűség szerint pénteken is ülésezni fog. Nemzetközi konferencia lesz Budapesten az utódállamok gazda­sági közeledéséről Budapest, február 8. A Páneurópai Unió kezdeményezésére február 12-én és 13-án kon­ferencia lesz Budapesten, amelyen először fog­nak valamennyi érdekelt állam közéletének tényezői közösen az utódállamok gazdasági közeledésének lehetőségéről, módozatairól tanácskozni. A konferencián való részvételü­ket eddig többek közt a következők jelentet­ték be: Frangesch dr. volt jugoszláv minisz­ter, Vrbanics, a zágrábi Kereskedelmi Kama­ra elnöke, Popovie, a belgrádi iparkamara főtitkára, Givotic, a jugoszláv Unió főtitká­ra, Manoilescu volt román miniszter, a ro­mán Nemzeti Bank v. elnöke, Gafencu v. ál­lamtitkár, az Árgus főszerkesztője, Germani v. meghatalmazott miniszter és képviselő, Ti- léa v. államtitkár, Sohuster v. csehszlovák mi­niszter, Ma rés eh képviselő, Haensel nagy­iparos, Indric Kohn dr. prágai ügyvéd, Ketr- zynski volt lengyel miniszter, Lodnicky volt miniszter és dumaképviselő, Krzyzanowsky, a krakói egyetem tanára, von Strakosch osz­trák nagyiparos, v. Hofmannsthal dr. bécsi ügyvéd stb. Magyar részről Auer Pál, Fried- ricb István, Grátz Gusztáv, Hantos Elemér, Koos Mihály, Lukács György, Rainprecht An­tal és Székács Antal vesznek részt a konfe­rencián. tfeniie'os hazatér! pénzszerző útjáról Athén, február 8. Venizelosz görög minisz­terelnök ma visszatért a görög fővárosba ró­mai, párisi és londoni utazásáról. A minisz­terelnök tájékoztatta a nyugati hatalmakat Gö­rögország gazdasági helyzetéről és sürgős pénzügyi segítséget kért. Legújabb nyilatko­zatai szerint sikerült ötven millió dolláros kölcsönt szerezne. Ezenkívül két és fél millió font előleget kapott egy később megköteti dŐ kölcsönre. Genf, február 8. A lefegyverzési konfe­renciáin a vezető európai államférfiak meg­kezdték nagy beszédeik elmondását. Ma délelőtt egyetlen hely sem maradt üresen az óriási teremben, amikor Sir John Simon angol külügyminiszter beszédével megnyi­totta a fővitát. Az első sorban, közvetlenül a szónoki emelvény előtt ült Brüning német kancellár. Figyelemmel kísérte az angol szónok minden egyes szavát és többször csatlakozott a delegátusok helyeslő tapsá­hoz, amellyel gyakran megszakították Si­mon beszédét. Az angol államférfin belső izgalmában néha szinte prédikációs hangon szónokolt és egy óráig tartott, amig fejtege­téseit befejezte. — A háború után — mondotta többek kö­zött — a négyéves borzalom hatása olyan erős volt, hogy mindenki reménykedett ab­ban, hegy a lefegyverzést hamarosan meg­valósítják. Azóta több mint tiz év telt el és az ‘összeülő Lefegyverzési konferencia egy uij, keleti háború hatása alatt álL De senki se mondja, hogy a pillanat nem alkalmas a lefegyverzésre. - Ellenkezőleg, az a nemze­dék, amely a háborút végig szenvedte, év- ről-évre fogy és a fiatalok nem ismerik a háború borzalmait. A távol keletről idáig hallatszó Agyudör­gés kedvező me mentő lehet és uj belátá­sokat ébreszthet a fiatalokban is. A háború befejezése óta az egyes államok különböző módokon fegyverkeztek Néhány államot a szerződések megkötöttek, mások a közvélemény nyomása alatt kénytelenek voltak fegyverkezni. A lefegyverzési konfe­rencia feladata az, hogy egységes irányelve­ket dolgozzon ki a lefegyverzés módjaira. E tétel elfogadása mellett azonban nem sza­bad a pénzügyi kérdést az élőt éhbe helyez­ni. A békét kell biztosítani és megszi,Iárdita­ni. A ver se nyfegy veikezéssel ez a cél soha­sem valósítható meg. A fegyverkezés nem jelent biztonságot s a konferencia célja, hogy minden államnak egyforma biztonsá­got ganantáljon. Praktikus szempontból Sir Simon a kö­vetkező három javaslatot tette: 1. A fegyverkezés maximális határának megállapítása az egyes államok számára. 2. Bizonyos fegyvernemeknek betiltása, elsősorban a kémiai eszközök megszünte­tése. 3. Nemzetközi autoritás teremtése, mely­nek feladata az lesz, hogy a béke megsze­gőit megbüntesse, Simon véleménye szerint a fegyverkezés csökkentésének módjai bennfoglaltaknak az előkészítő lefegyverzési bizottság konven- '"'ós tervezel ében. Ez a tervezet a konferenciának még nagy szolgálatokat fog tenni. £ szavaknál Tax­áién félig fölemelkedett üléséről és mele­gein Simon felé tapsolt. Az angol külügyminiszter folytatta: „Min­dent meg kell tennünk, hogy a fegyverkezés maximumát a lehető legalacsonyabban ha­tározzuk meg.“ A repülőgépek, a légi bom­bák és a tengeralattjárók fegyvernemét ok­vetlenül meg kell szüntetni. „A tengeralatt­járók megszüntetését ajánljuk — mondotta emelt h' n ámbár tudjuk, hogy több állam '•ja azokat tartani. Egyetlen argumentum sincsen, amely i tengeralatt­járók megszüntetése ellen szólna és a világ közvéleménye rendkívül helyeselné ennek á fegyvernemnek eltüntetését.. A tengeré­szeti redukciók ügyében a konferencia meg •fogja mutatni, hogy milyen messze lehet még ezen a téren menni.“ Beszédének végén Simon megállapította, hogyha a védelem erősebb, mind a táma­dás, akkor a háború kitörése nehézzé válik s éppen ezért a fegyverkezés csökkentését olymódon kell megvalósítaná, hogy elsősor­ban a támadó felet gyengítse. A tengeri le­fegyverzés tekintetében Anglia minden olyan módot elfogad, amely a hajók nagyságának és az ágyuk kaliberének csökkentésében áll. Tardieu nagy szónoki sikere Amikor Taráién francia hadügyminiszter a szónoki emelvényre lépett, a taps és a tet­szés másfajta megnyilvánulása nagyobb volt, mint amikor Sir John Simon kezdett szóno­kolni. A francia delegáció vezérének beszé­de sok tekintetben szenzációt jelentett. Valamennyi francia nyilatkozat a szerző­dések tiszteleti) entartásának követelményé­vel kezdődik, de Tardieu egy árnyalattal ta­lán még erősebben hangsúlyozta ezt a fran­cia alapelvet. Véleménye szerint a világ többször kifejezte azt a meggyőződést — s ehhez a belátáshoz ő is csatlakozik, — hogy az elmúlt tizenhárom év alatt a népszövet­ségi paktumból senki sem von le praktikus következtetéseket. A népszövetség bizonyára szorgalmasan dolgozott, de nem volt elég bá­tor a nagyvonalú munkához. A lefegyverzés négy föltétien követelmé­nye Tardieu szerint a következő: biztonság, a vállalt kötelezettségek teljesítése, a föld­rajzi fekvés és az egyes államok különleges helyzetének tekintetbevétele. „Nem becsülöm le a népszövetség szívós erőfeszítéseit, — mondotta Tardieu — amelyeket a népek re­ményének ébrentartására tett. De azt is tu­dom, hogy akármilyen tiszteletreméltók is a politikai gesztusok, nem szabad őket jogi kötelezettségekkel összetéveszteni. A világ megelégelte az örökös tárgyalásokat és azt kiáltja felénk, hogy akármilyen korlátolt határok között mozgó, akármilyen csekély kötelezettségeket is vállalunk, vállaljuk őkei mert határozott tetteket jelentenek, életei le hélnék s nem meddő tanácskozások, tervez- getések és beszélgetések.” Merész légvárak helyeit megvalósítható kötelezettségek „A franciák felfogása a lefegyverzés köte­lességéről szoros összefüggésben áll a nép- szövetségről való felfogásával. Az a vélemé­nyük, amig a népszövetség kezében nincs végrehajtó hatalom, soha sem hozhat valódi határozatokat.” Tardieu még ma is az 1924-es genfi jegyzőkönyvben látja a legtökéletesebb rendszert a népszövetség tekintélyének eme­lésére és a béke biztosítására. A francia de­legáció semmiesetre sem egyezhet bele a biz­tonság és a lefegyverzés problémáinak kü­lönválasztásába. Franciaország a kérdést egy­ségesnek tekinti és tudja, hogy a fegyverke­zések csökkentése egyedül a hatásos népszö­vetségi organizációk megteremtése után le­hetséges. „Sokat tehetünk itt a békéért, ha nem távolodunk el túl messzire feladatunk­tól. Nem azért jöttünk ide, hogy a világ tér­képét megváltoztassuk, vagy uj békeszerző­dést dolgozzunk ki és a népszövetség kere­tén kívül álló problémákat oldjuk meg. A fontos az, hogy túlzott követelések helyett megvalósítható kérdésekben határozzunk és ne kerüljünk abba a helyzetbe, hogy elérhe­tetlen légvárak kívánása miatt üres kézzel távozzunk innen“ Tardieu a továbbiak folyamán rendkívül élesen követelte a konvenciós tervezet fel­tétlen elismerését: „Az előkészitő munkát a népszövetségi paktum keretein belül az el­múlt években elvégezték. A mi feladatunk az, hogy ezt a munkát tiszteletben tartsuk, semmi más. Kevesebbet tenni, mint ameny- nyit a konvenciós tervezet kíván, bűn volna, mert a világ csalódása elsöpörne bennün­ket, többet tenni veszedelmes volna és a rosszakarók játékává tenné országainkat. Ha a hatalom garanciáit szerződésszerű ga­ranciákkal akarjuk helyettesiteni, akkor legelső kötelességünk az, hogy föltétlenül biztosak legyünk a múltban kötött szerző­désekhez való hűségünkben, mert csak igy bizhatunk a jövőben kötött szerződéseink erejében és érvényességében. Mert ki bizna abban, hogy a most kötött szerződéseket, amelyek a fegyverek elvetésére vonatkoz­nak, a jövőben betartjuk és igy biztonság­ban élünk, ha egyesek közülünk nem ma­radnának hűek az eddig megkötött szerző­désekhez és megszegnék régebben adott szavukat? Ilyen körülmények között attól kellene tartanunk, hogy a jövőben is meg fogják szegni adott szavukat.” Sz-1924-1 genfi jegyzőkönyv szelleme Ezek után TaTdieu a francia lefegyverzé­si javaslatok indokolásához fogott és hang-

Next

/
Oldalképek
Tartalom