Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-09 / 32. (2845.) szám
XI. évf. 32. (2845) szám Kecföí 1932 február 9 Előfizetési ár: évente 300f félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. H képes meréklettel havonként 2.50 Ké-val több Egye* szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kö. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja FELEL0S szerkesztő főszerkesztő DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHfl AZ ELSŐ NAGY NAP GENFBEN Sir Simon ős Tardlen merősxhangu beszédet mondott a lefegyverzési konferencián A francia hadügyminiszter szenzSciős bejelentései — Az angol kütügy- miniszter három tétele — „i nénszéyeiséget hatalmassá keli tenni!'1 A parlament munkája Prága, február 8. A banktörvény kerüli ku- lisezamögötti tárgyalások végre befejeződtek 6 a kormány a képvieelőkáz csütörtöki ülésén a parlament elé terjeszti a banktörvényjavaslatot. Még igy is munka nélkül áld a parlament, mert a banktörvényjavaslaton kívül a kormány semmi egyebet nem készített elő a parlament számára. A különböző nyolcas bizottságok munkája is teljesen meddőnek bizonyult, pedig például a népjóléti miniszter nagyon sürgeti a munkanélküliségi alap törvénybeiktatását. Az egész januári hónapot a banktörvénnyel fecsérelte el a kormány és a koalíció s csak most pénteken jutottak el odáig, hogy most már teljes határozottsággal számolni lehet azzal, hogy a javaslatot a képviselőház február 11-i, csütörtöki ülésén beterjesztik. A javaslatot a plé- num költségvetési és valószínűleg az alkotmányjogi bizottság elé utalja s ez a két bizottság legalább két hétig fog foglalkozni vele. Addigra is a különböző nyolcas bizottságok a munkanélküli segélyalap, a benzinkeverés, a lakóvédelem problémájával és az ellenőrzési és takarékossági bizottság létesítéséről szóló törvény tervezetével fog foglalkozni. A képviselőházban e héten a következő bizottságok üléseznek: Szerdán, február 10-ép a kereskedelmi és ipari bizottság albizottsága tárgyalja a fogtechnikusokról szóló törvényjavaslatot. Ugyanaznap délután három órakor az alkotmányjogi bizottság folytatja a vitát a becsület védelméről szóló törvényjavaslat fölött és csütörtökön, február 11-én délután két órakor a kezdeményező bizottság ülésezik. A kép- viselő'ház plénuma minden valószínűség szerint pénteken is ülésezni fog. Nemzetközi konferencia lesz Budapesten az utódállamok gazdasági közeledéséről Budapest, február 8. A Páneurópai Unió kezdeményezésére február 12-én és 13-án konferencia lesz Budapesten, amelyen először fognak valamennyi érdekelt állam közéletének tényezői közösen az utódállamok gazdasági közeledésének lehetőségéről, módozatairól tanácskozni. A konferencián való részvételüket eddig többek közt a következők jelentették be: Frangesch dr. volt jugoszláv miniszter, Vrbanics, a zágrábi Kereskedelmi Kamara elnöke, Popovie, a belgrádi iparkamara főtitkára, Givotic, a jugoszláv Unió főtitkára, Manoilescu volt román miniszter, a román Nemzeti Bank v. elnöke, Gafencu v. államtitkár, az Árgus főszerkesztője, Germani v. meghatalmazott miniszter és képviselő, Ti- léa v. államtitkár, Sohuster v. csehszlovák miniszter, Ma rés eh képviselő, Haensel nagyiparos, Indric Kohn dr. prágai ügyvéd, Ketr- zynski volt lengyel miniszter, Lodnicky volt miniszter és dumaképviselő, Krzyzanowsky, a krakói egyetem tanára, von Strakosch osztrák nagyiparos, v. Hofmannsthal dr. bécsi ügyvéd stb. Magyar részről Auer Pál, Fried- ricb István, Grátz Gusztáv, Hantos Elemér, Koos Mihály, Lukács György, Rainprecht Antal és Székács Antal vesznek részt a konferencián. tfeniie'os hazatér! pénzszerző útjáról Athén, február 8. Venizelosz görög miniszterelnök ma visszatért a görög fővárosba római, párisi és londoni utazásáról. A miniszterelnök tájékoztatta a nyugati hatalmakat Görögország gazdasági helyzetéről és sürgős pénzügyi segítséget kért. Legújabb nyilatkozatai szerint sikerült ötven millió dolláros kölcsönt szerezne. Ezenkívül két és fél millió font előleget kapott egy később megköteti dŐ kölcsönre. Genf, február 8. A lefegyverzési konferenciáin a vezető európai államférfiak megkezdték nagy beszédeik elmondását. Ma délelőtt egyetlen hely sem maradt üresen az óriási teremben, amikor Sir John Simon angol külügyminiszter beszédével megnyitotta a fővitát. Az első sorban, közvetlenül a szónoki emelvény előtt ült Brüning német kancellár. Figyelemmel kísérte az angol szónok minden egyes szavát és többször csatlakozott a delegátusok helyeslő tapsához, amellyel gyakran megszakították Simon beszédét. Az angol államférfin belső izgalmában néha szinte prédikációs hangon szónokolt és egy óráig tartott, amig fejtegetéseit befejezte. — A háború után — mondotta többek között — a négyéves borzalom hatása olyan erős volt, hogy mindenki reménykedett abban, hegy a lefegyverzést hamarosan megvalósítják. Azóta több mint tiz év telt el és az ‘összeülő Lefegyverzési konferencia egy uij, keleti háború hatása alatt álL De senki se mondja, hogy a pillanat nem alkalmas a lefegyverzésre. - Ellenkezőleg, az a nemzedék, amely a háborút végig szenvedte, év- ről-évre fogy és a fiatalok nem ismerik a háború borzalmait. A távol keletről idáig hallatszó Agyudörgés kedvező me mentő lehet és uj belátásokat ébreszthet a fiatalokban is. A háború befejezése óta az egyes államok különböző módokon fegyverkeztek Néhány államot a szerződések megkötöttek, mások a közvélemény nyomása alatt kénytelenek voltak fegyverkezni. A lefegyverzési konferencia feladata az, hogy egységes irányelveket dolgozzon ki a lefegyverzés módjaira. E tétel elfogadása mellett azonban nem szabad a pénzügyi kérdést az élőt éhbe helyezni. A békét kell biztosítani és megszi,Iárditani. A ver se nyfegy veikezéssel ez a cél sohasem valósítható meg. A fegyverkezés nem jelent biztonságot s a konferencia célja, hogy minden államnak egyforma biztonságot ganantáljon. Praktikus szempontból Sir Simon a következő három javaslatot tette: 1. A fegyverkezés maximális határának megállapítása az egyes államok számára. 2. Bizonyos fegyvernemeknek betiltása, elsősorban a kémiai eszközök megszüntetése. 3. Nemzetközi autoritás teremtése, melynek feladata az lesz, hogy a béke megszegőit megbüntesse, Simon véleménye szerint a fegyverkezés csökkentésének módjai bennfoglaltaknak az előkészítő lefegyverzési bizottság konven- '"'ós tervezel ében. Ez a tervezet a konferenciának még nagy szolgálatokat fog tenni. £ szavaknál Taxáién félig fölemelkedett üléséről és melegein Simon felé tapsolt. Az angol külügyminiszter folytatta: „Mindent meg kell tennünk, hogy a fegyverkezés maximumát a lehető legalacsonyabban határozzuk meg.“ A repülőgépek, a légi bombák és a tengeralattjárók fegyvernemét okvetlenül meg kell szüntetni. „A tengeralattjárók megszüntetését ajánljuk — mondotta emelt h' n ámbár tudjuk, hogy több állam '•ja azokat tartani. Egyetlen argumentum sincsen, amely i tengeralattjárók megszüntetése ellen szólna és a világ közvéleménye rendkívül helyeselné ennek á fegyvernemnek eltüntetését.. A tengerészeti redukciók ügyében a konferencia meg •fogja mutatni, hogy milyen messze lehet még ezen a téren menni.“ Beszédének végén Simon megállapította, hogyha a védelem erősebb, mind a támadás, akkor a háború kitörése nehézzé válik s éppen ezért a fegyverkezés csökkentését olymódon kell megvalósítaná, hogy elsősorban a támadó felet gyengítse. A tengeri lefegyverzés tekintetében Anglia minden olyan módot elfogad, amely a hajók nagyságának és az ágyuk kaliberének csökkentésében áll. Tardieu nagy szónoki sikere Amikor Taráién francia hadügyminiszter a szónoki emelvényre lépett, a taps és a tetszés másfajta megnyilvánulása nagyobb volt, mint amikor Sir John Simon kezdett szónokolni. A francia delegáció vezérének beszéde sok tekintetben szenzációt jelentett. Valamennyi francia nyilatkozat a szerződések tiszteleti) entartásának követelményével kezdődik, de Tardieu egy árnyalattal talán még erősebben hangsúlyozta ezt a francia alapelvet. Véleménye szerint a világ többször kifejezte azt a meggyőződést — s ehhez a belátáshoz ő is csatlakozik, — hogy az elmúlt tizenhárom év alatt a népszövetségi paktumból senki sem von le praktikus következtetéseket. A népszövetség bizonyára szorgalmasan dolgozott, de nem volt elég bátor a nagyvonalú munkához. A lefegyverzés négy föltétien követelménye Tardieu szerint a következő: biztonság, a vállalt kötelezettségek teljesítése, a földrajzi fekvés és az egyes államok különleges helyzetének tekintetbevétele. „Nem becsülöm le a népszövetség szívós erőfeszítéseit, — mondotta Tardieu — amelyeket a népek reményének ébrentartására tett. De azt is tudom, hogy akármilyen tiszteletreméltók is a politikai gesztusok, nem szabad őket jogi kötelezettségekkel összetéveszteni. A világ megelégelte az örökös tárgyalásokat és azt kiáltja felénk, hogy akármilyen korlátolt határok között mozgó, akármilyen csekély kötelezettségeket is vállalunk, vállaljuk őkei mert határozott tetteket jelentenek, életei le hélnék s nem meddő tanácskozások, tervez- getések és beszélgetések.” Merész légvárak helyeit megvalósítható kötelezettségek „A franciák felfogása a lefegyverzés kötelességéről szoros összefüggésben áll a nép- szövetségről való felfogásával. Az a véleményük, amig a népszövetség kezében nincs végrehajtó hatalom, soha sem hozhat valódi határozatokat.” Tardieu még ma is az 1924-es genfi jegyzőkönyvben látja a legtökéletesebb rendszert a népszövetség tekintélyének emelésére és a béke biztosítására. A francia delegáció semmiesetre sem egyezhet bele a biztonság és a lefegyverzés problémáinak különválasztásába. Franciaország a kérdést egységesnek tekinti és tudja, hogy a fegyverkezések csökkentése egyedül a hatásos népszövetségi organizációk megteremtése után lehetséges. „Sokat tehetünk itt a békéért, ha nem távolodunk el túl messzire feladatunktól. Nem azért jöttünk ide, hogy a világ térképét megváltoztassuk, vagy uj békeszerződést dolgozzunk ki és a népszövetség keretén kívül álló problémákat oldjuk meg. A fontos az, hogy túlzott követelések helyett megvalósítható kérdésekben határozzunk és ne kerüljünk abba a helyzetbe, hogy elérhetetlen légvárak kívánása miatt üres kézzel távozzunk innen“ Tardieu a továbbiak folyamán rendkívül élesen követelte a konvenciós tervezet feltétlen elismerését: „Az előkészitő munkát a népszövetségi paktum keretein belül az elmúlt években elvégezték. A mi feladatunk az, hogy ezt a munkát tiszteletben tartsuk, semmi más. Kevesebbet tenni, mint ameny- nyit a konvenciós tervezet kíván, bűn volna, mert a világ csalódása elsöpörne bennünket, többet tenni veszedelmes volna és a rosszakarók játékává tenné országainkat. Ha a hatalom garanciáit szerződésszerű garanciákkal akarjuk helyettesiteni, akkor legelső kötelességünk az, hogy föltétlenül biztosak legyünk a múltban kötött szerződésekhez való hűségünkben, mert csak igy bizhatunk a jövőben kötött szerződéseink erejében és érvényességében. Mert ki bizna abban, hogy a most kötött szerződéseket, amelyek a fegyverek elvetésére vonatkoznak, a jövőben betartjuk és igy biztonságban élünk, ha egyesek közülünk nem maradnának hűek az eddig megkötött szerződésekhez és megszegnék régebben adott szavukat? Ilyen körülmények között attól kellene tartanunk, hogy a jövőben is meg fogják szegni adott szavukat.” Sz-1924-1 genfi jegyzőkönyv szelleme Ezek után TaTdieu a francia lefegyverzési javaslatok indokolásához fogott és hang-
