Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-07 / 31. (2844.) szám
MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 88 OLDAL Ára a korona 31. (2844) szám * VaSáfliap • 1932 február 7 Előfizetési ár: évente 300, félévre 130, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 430, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1*20 Kő, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja telelős szerkesztő mVRANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II, Panská ulice 12. H. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága IL, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÚRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA TISZTÁZZUK írta: TARJÁN ÖDÖN A FOGALMAKA A pozsonyi magyar egyetemi hallgatóság a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság megalakulása alkalmából egy röpiratot adott ki, melyben az ifjúság képviselői mintegy irányt szabnak az uj társaság működésének. A röpirat szerint a magyar ifjúság a Ko- mensky-egyetemen tartott gyűlésén megadta az akadémia számára a szlovenszkói magyar kisebbség kulturális életében végzendő mun- íkájának vonalát s a kLstebbségi kulturális aktivitás koncepcióját. Csupa jó szándék, becsületes igyekezet, amellyel az ifjúság bekapcsolódni kiván az épitő munkába. Az ifjúság jót akar, érzi, hogy kisebbségi életünkben vannak hibák, fogyatékosságok, keresi az utat, amely az itt élő magyarság számára biztosíthatná a többséghez tartozó népekhez hasonlóan a kulturális fejlődés lehetőségeit. Mégis a sok jó szándék csak efemer érték, mert egyszersmind szomorú bizonyítéka annak, hogy kisebbségi életünk legelső és legfontosabb feladatát eddig nem tudtuk megoldani A magyar főiskolások megnyilatkozása azt bizonyítja, hogy kisebbségi politikánk képtelen volt eddig a kisebbségi sors jövőnket fenyegető veszedelmeit a nagy tömegek lelkében megfelelően tudatosítani. A magyar kisebbséghez tartozó széles nép- rétegek, de a röpirat tanúsága szerint maga az egyetemi ifjúság sem látja tisztán az itt élő magyarság helyzetét, nem ismeri fel a jövőjét fenyegető, fejlődését gátló politikának a magyar jóh/szemüségre épitett cselszövéseit. (Érdekes kortörténeti dokumentum a pozsonyi főiskolások röpirata. Bizonyítéka annak, hogy az egyetemi hallgatóság, mely bizonyos megelégedettséggel állapítja meg, hogy a kisebbségi öncélú és sajátos kulturmozgalom zászlaját elsőnek az ifjúság ragadta a kezébe, s állítása szerint mind inkább tisztuló szemlélettel megtalálta sajátos helyzetét s a magyar kisebbségi harc realitását önmagában és korszerűségében, olyan célokat jelöl meg a torz- szülött Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság feladatául, melyeknek megvalósítása csupán elméleti jelentőségű és a kiebbségi jövőért folytatott harcban nem jelent az eddiginél értékesebb fegyvert. Az ifjúság számvetéséből kimaradt a legfontosabb tényező. Annak a realitásnak a felismerése, hogy a magyar kisebbségnek mai helyzetében nem adtak módot arra sem, hogy sorsának alakulására befolyást gyakoroljon s hogy tényleges hatalomrészesedés nélkül a kiszolgáltatottság mai állapotában nem az a döntő jelentőségű, hogy az egységes irányítású, koncepciójú és szigorúan tudományos alapon működő társaság a magyar falu ?s város szo- ciografikai adatait minél lelkiismeretesebben feldolgozza e hogy önálló társadalomtudományi kutatásokat elősegítsen. Mindez épp oly kevéssé viszi előbbre magyar kisebbség jövőjének biztosítását, mint az ifjúság által lajánlott kisebbségi alosztálynak a megszervezése a tudományos társaság kebelében, melynek feladatául az ifjúság a kisebbségi kérdés politikamentes tudományos ápolását és a kisebbségi kérdés kutatásának feladatát jelöli ímeg. A csehszlovák demokrácia az ilyen ki- fcebbségi munkát nem akadályozza. A párt- mraloim haszonélvezői mit sem törődnek azzal, hogy ha a magyar tudományos élet általuk kiválasztott „gut gesinnt" munkásai megnyilatkozásaikkal megerősítik őket törekvéseikben. Sőt magukban bizonyára megelégedett őrömmel állapítják meg, hogy a magyar kisebbség neon a hatalomból követeli a számarányának megfelelő részt, hogy kisebbségi önvédelmi munkáját nem összpontosítja a közigazgatási, kulturális és gazdasági fronton azzal az átütő erővel, mely megsemmisíthetné az áldemokrácia politikájának félrevezetésre és megtévesztésre épített délibábját. Azok számára, akik saját hatalmi pozíciójuk erősítését és biztosítását a magyar kisebbség gazdasági és kulturális erejének elsorvasztására építik, örvendetes minden olyan megnyilatkozás, mely a visszautasítás helyett az együttműködés alapjára helyezkedik. A Masaryk elnök által alapított Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság megalakulása egyenesen iskolapéldája annak, hogy a becsületes elgondolást és jó szándékot hova juttatja a huncutságra és becsapásra beállított gyakorlati politika. Masaryk elnök kötelességszerüen a nyolcvanadik születésnapjára adományozott húsz millió koronából a köztársaságban levő magyarságnak is juttatott egy millió koronát egy irodalmi, tudományos és művészeti társaság létesítésére. Ez az elhatározása természetes és magától értetődő volt. A rendelkezésére álló összegből a magyarságnak annyit adott, amennyi számarányánál fogva körülbelül megillette. Ezt elismeréssel nyugtázza a Csehszlovákiában élő magyarság. A köztársasági elnök abban az egy esetben, amikor módja volt közvetlenül tanúbizonyságát adni igazságérzetének, A hatmillió aláirás napja Genfben A lefegyverzési konferencia mai ülésén átnyújtották a világ minden részéről érkezett békepeticiőkat - A francia javaslatok és kommentárjaik 0 e n f, február 6. A lefegyverzési konferenciának ma volt második nagy napja. A delegátusok padsorai és a tribilnök már jóval az ülés megnyitása előtt megteltek. Mint ismeretes, a mai Ülést fönntartották a különböző petíciók át- nyújtására. Henderson elnök rövid megnyitó beszéde után, amelyben köszönetét mondott a világ minden részéről érkezett támogatásnak és Tltulescu román delegátus technikai bejelentései után megkezdődött a petíciók megindokolása. Elsőnek a különböző női szervezetek delegátusai szólaltak föl és átnyújtották az ötven országból érkezett s lefegyverzést kivánó aláírásokat. A megindult8ág halálos némasága honolt az óriási teremben, amikor a több száz asz- szony elvonult az elnöki emelvény előtt és elhelyezte ott a világ minden részéből érkezett, csaknem hatmillió aláírást. Az aláírások közül másfélmillió Németországból, 45.000 Ausztriából jött. Az asszonyok ünnepélyes menete után az egyházi szervezetek delegátusai emelkedtek szólásra. Később a gyülekezet nagy tapssal fogadta a két diákkiküldöttet, akik a fiatal generáció nevében az állandó és valódi béke megteremtését követelték. Lord Róbert Cecilt szűnni nem akaró éljenzés fogadta. Róbert Cecil a népszövetségi ligák nevében beszélt s nem mint Anglia képviselője. Ismételte azt, amit már 1927-ben mondott, hogy a ligák föladata elsősorban a közvéleményt fölrázni és megnyerni a lefegyverzés követelésére. A mai ülés politikai szenzciója Vandervelde belga delegátus beszéde volt, aki a II. interna- cionáte és a nemzetközi szakszervezeti szövetség névében erélyes szavakkal követelte a lefegyverzést Vanderveldé beszédét számtalanszor félbeszakította a lelkesedés és a helyeslés tapsorkánja. A szociáldemokrácia öreg harcosa óva intette a konferenciát a lefegyverzés újabb elodázásától, mert — mint mondotta — a népek türelmének vége van. Ezt a kijelentését ugyancsak percekig tartó lelkes helyeslés fogadta. Vandervelde beszédét a következő szavakkal folytatta: — Nem azért jöttem ide, hogy reményemnek adjak kifejezést, hanem azért, hogy a munkásosztály nevében követelésekkel lépjek elő. A másod ik intern adónál e kövofcM0É8PaÍÍÍH- ványban tájékoztatta a konferenciát s a beadvány végén a következő szavak állanak: A népek türelme véget ért. Követeljük a lefegyverzési konferencián képviselt kormányoktól, hogy végre a tettek mezejére lépjen. Szerződést kell kötni, amely azonnal intézkedik a fegyverkezés nagyarányú csökkentéséről, a háborús eszközök megsemmisítéséről és a katonai kiadások csökkentéséről. Vandervelde beszédének legérdekesebb rész© az volt, ahol követelte, hogy a győzők és a legyőzőitek közötti különbségnek vége szakadjon, továbbá az a fenyegetés, ahol megállapította, hogy egy uj habomnak kitörése esetén valamennyi európai országban niég szörnyűbb események játszódnának le, mint 1918-ban a legyőzött államokban. Jellemző, hogy a beszéd szövege eredetileg enyhébb volt, de az előadás hevében Vandervelde sokkal energikusabb kitételeket használt, mint eredetileg tervezte. Tardieu szenzációs javaslata Genf, február 6. A lefegyverzési konferencia tegnapi plenáris ülésén Tardieu beterjesztette a francia lefegyverzési javaslatokat, amelyek közül az első négy tisztán katonai dolgokra vonatkozik, míg az ötödik pölitiikai rendszabályokat tartalmaz. A francia beadvány azzal a javaslattal kezdődik, hogy a világ teljes kereskedelmi léghajózását és a katonai bombavető repülőgépeket a népszövetség rendelkezésére kellene bocsátani és a jövőben csak a népszövetség rendelkezhetne velük, A francia kormány ezzel a legrettenetesebb harci eszközt veszélytelenné kívánja tenni. A kereskedelmi léghajózásról a jövőben a népszövetség gondoskodna, csak ő adhatna engedélyt repülőgépek építésére és előre meghatározott számban bocsáthatná e gépeket az egyes államok rendelkezésére. Ezenkívül joga volna az egyes államokban lévő magángépeket bármikor elrekvirálni, A polgári léghajózás ellenőrzése a bombavető repülőgépek lefoglalásának előfeltétele volna. Ily módon a világ légi hadereje teljesen a nép- szövetség ellenőrzése alatt állna. A javaslatot a francia delegáció kiterjeszti a tengerészeire ie, amennyiben kívánja, hogy tízezer tonnás és legfeljebb 203 mili- méteres ágyukkal felszerelt hadihajóknál nagyobb hajókat nem szabad építeni. A tengeralattjárók nagyságát is a népszövetség ellenőrizné és az egyes államoknak tengeri és szárazföldi haderejüket adott esetekben a népszövetség rendelkezésére bocsátanák. Ezenkívül a népszövetség nemzetközi rendőrséggel rendelkezne, amelynek feladata az volna, hogy meggátolja a háború kitörését és alkalomadtán kellő csapatokat vethessen a vészéi yeztetett zónákra. Franciaország hajlandó egy vegyes brigádot, egy könnyű flotta-diviziót és a megfigyelő és vadász- repülőgépek egy vegyes csoportját a nép- szövetség rendelkezésére bocsátani, A francia javaslat végül azt követeli, hogy a polgári lakosság védelmére a népszövetség tiltsa meg a fronttól messze eső városok légi vagy tüzérségi bombázását Aki ez elfogadandó rendszabályok ellen vét, megsérti a népszövetségi paktum 16. cikkelyét és a népszövetség a rendelkezésére álló haderővel azonnali szankciókat foganatosíthat ellene. A beadvány végén a francia kormány hangsúlyozza, hogy a locarnói szerződés óta lényegesen csökkentette haderejét, ami annak a tanujele, hogy komolyan veszi a békére irányuló törekvéseket. Londoni visszhang London, február 6. Tardieu tegnap benyújtott lefegyverzési javaslatai az angol sajtóban nagy szenzációt keltettek, de több- helyütt ellentmondó kommentárokba ütközőitek. A Daily Héráid vezércikkében azt kérdi, vájjon Franciaország őszinte-e? A szocialista lap a francia javaslatok értelmét abban látja, hogy Franciaország a Versailles!, st.-germaini és trianoni békeszerződések állandósítására törekszik. Többek között a következőket mondja: „Ha a francia javaslatok el akarják téríteni a figyelmet e szerződések bizonyos igazságtalanságairól, amelyekről minden belátó ember régen meggyőződött, akkor megvitatásuk csupán időveszteséget jelent.” Lényegileg a francia tervezet nem uj, hanem csatlakozik León Mourgeois, Viviani és Paul Bon- cour régi javaslataihoz. (Folytatás a 3. oldal 2,hasábján) HT Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül ~HH
