Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-06 / 30. (2843.) szám

6

rHlREKL-^

A Teltéry-árvák javára

ina a következő koazorumegváltások érkeztek:

K

iBaksay József Rimaszombat 50

Salamon Gyula Beregszász 50

Egy munkácsi előfizető 50

Hatfaludy Sándor Alsó-Apsa 50

JRőck Ernőné dr. Somorja 40

•Sallay Gyula Nagy-Selmenc 30

N. N. Giráit 25

összesen 295

A neme* célra ezideig 7.068 K érkezett be szerkesztőségünkbe.

•— Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket, hogy a P. M. H. 1932. évi nagy képes naptárának expediciós és bétyegköStsége fejében 5 (Öt) koronát vagy bélyegekben, vagy az előfizetés] díjhoz csatolva szíveskedjenek kiadóhivatalunkhoz beküldeni

£f

— Dókns Ernő 80 éves. Budapestről jelenítik: Dókus Ernő, a tiszáiuinneimi református egyMakerüHe-t főgendmoka, a magyarországi egyetemes kenvént és az országos zsinat világi elnöke, ma töltötte be 80. életévét. A születésnap megünneplésében résat/vesz az egész magyar protestáns világ.

— Magyar református istentisztelet. Prágában. Vasárnap délelőtt fél kilenc órakor a prágai Szent-Márton-templomban (Uhelny trh) Tótii Imre református segédlelkész magyarnyelvű istentiszteletet tart.

— A prágai MÁK műsoros bálja. Szerdán este tartotta meg a prágai MÁK szokásos évi bálját, •mely ezúttal egyszerűbb keretek között folyt le. A közönség soraiban megjelent a magyar követség tisztikara űhiczy .lenő követségi tanácsos vezetésével, valamint az olasz követség néhány tagja s a teljesszámu prágai magyar kolónia. Az esedékes harmadik reprezentációs bál helyett a prágai magyar diákok műsoros estet rendeztek, amely minden tekintetben kielégített, A műsor első száma Síéin Bözsinek, a prágai német zeneakadémia növendékének hegedüelőadása volt. Iskolázott technikájával. eredeti és megnyerő temperamentumával őszinte sikert aratott. A közönség szűnni nem akaró tapsára Kóczián kiváló tanítványa eredeti programját pótszám ni a! is megtoldotta. Stein Bözsit Liubica Marzenec belgrádi leány kisérte zongorán

precíz zenei készséggel

___Kossá nyi József végzett

tan

ító, prágai főiskolás két ízben lépett fel savn- lattal és részben magyar költők, részben pedig saját verseiből adott elő nagy hatással. — Zádor Dezső, a prágai diákság közkedvelt fiatal zongoraművésze egy Mendels5ohn-6zerzeményt adott elő kiváló technikai készséggel és élményszerüen át- érző elánnal — A nagy tetszéssel fogadott műsor után megkezdődött a bál, amely azután fokozódó jókedvvel másnap reggelig tartott. A zenét éjjel két óráig jazz-band, azután pedig magyar cigányzene szolgáltatta.

— A Rozsnyói Karitász intézőbizottságának

ülése. Rozsnyói tudósítónk jelenti: A Rozsnyói Katolikus Karitász intézőbizottsága most tartotta havi rendes ülését, melyen egyebek között az ezévi közgyűlést is előkészítették s annak napját e hó 7-ére tűzték ki. Az intéző- bizottsági ülés a karácsonyi segélyakciókról is beszámolt. A ruhasegélygyüjtés, valamint karácsonyi kalácsok szétosztása nagy sikerrel járt. Andrássy Manó százmázsás tüzifaadomá- nyából kisebb mennyiség jutott a népkonyha tüzelőanyagfedezetére, legjavát pedig a Karitász szétosztotta az ínségesek között. Január és februárra a római katolikus fiúiskola napi tiz liter tejet kap a Karitász jóvoltából a szegény tanulógyermekek között való kiosztásra. A jótékonyságban kifogyhatatlanul tevékeny Karitász közgyűlése szép határköve lesz a mull évi áldásos munkának és biztos kiinduláspontja az ezévi eredményes akcióknak.

— Kosáry Emmyt megoperáíták. Budapestről jelentik: Kosáry Emmy hétfőn reggel hirtelen megbetegedett. Orvosai eleinte gyomormérgezésre gyanakodtak, a délutáni órákban azonban Bihari László dr., a művésznő háziorvosa megállapította, hogy Kosárynak súlyos vakbélrohama van. Azonnal beszállították a beteget a Park-Szanatóriumba, ahol a késő esti órákban megoperáíták. Az operáció kitünően sikerült, Kosáry már túl van minden veszélyen és Scheiber főorvos véleménye szerint egy hét múlva már elhagyhatja a szanatóriumot, körülbelül tiz nap múlva már színpadra is léphet.

— A Csárdáskirálynő másodszor Pozsonyban. A pozsonyi keresztényszocialista műkedvelők közkívánatra megismétlik a Csárdáskirálynő előadását február 7-én, vasárnap este 8 órakor az YMCA-ban. A második előadás iránt is nagy az érdeklődés, ezért ajánlatos jegyekről elővételben gondoskodni. 5- tol 10 koronád árbair kaphatók a Hoklerer- féírnél (Lőrindk&pu u.) és este 8-tól 10-ig az országos kiereszfényszociialista párt központjában (Ventur u. 9.)

Kétszázötven esztendővel ezelőtt született Johann Friedrich Böttger, a meisseni porcellán feltalálója

Hogyan lett a varázslóból feltaláló? ~ Aranyat keresett és porcellánt talált

1932 február 6, szombat.

Prága, február 5. Az 1697. óv egyik szomorú szeptemberi napján Berlin kapuja előtt megállóit egy postakocsi, amely igen messziről, tudniillik Magdeburgból jött. A postakocsi két magdeburgi utast hoz. Magdeburg város mérnökét és a várce majorját és 15 éves keresztfiát Johann Friedrich Böttgert. „Pompás fickó" mondja keresztapja a kölyökröl. S a postakocsi utasainak széltében- hosszában beszéli, hogy a kis Jancsi rendkívül érdeklődik a kémia és a pyrotechnika iránt és ezért hozza fel Berlinbe a Zorn-féle patikába, hogy itt kiváló gyógyszerésszé képezze ki magát. Á postakocsi gyerniekutasa volt az a Johann Friedrich Böttger, akinek kétszázötven éves születési jubileumát most ünnepli a kulturvilág. Tizenkilencéves volt a patikustanonc, amikor egy napon az az őrült eszméje támadt, hogy aranyat fog gyártani

Az ő korában még mindig a levegőben volt az aranygyártás titka után való sóvárgás. Még az ő korában is, éppen úgy, mint a középkorban, egészen komoly tudományu képzettségű emberek hittek abba, hogy a bölcsek kövének segítségével közönséges fémeket arannyá lehet változtatni. Hogy azonban ezt a lapis philosophorumot miként lehet előteremteni, abban senki sem volt tisztában. A patikussegéd fantáziáját is elragadta az alchimisták álma. Az akkori korszak patikája különben is inkább hasonlított egy titkos alchimista műhelyhez, mint a mai gyógyszertárhoz, amelyben titokzatos tinkturákat, gyógyszereket készítettek és ebben a légkörben Böttger maga ie alehimistává lett. Egész napon át kísérletezik a gyógyszertárban és otthon a kamarájában s egy szép napon azzal Aliit, be mesteréhez, hogy nagyon különös dolog történt vele, találkozott. egy öreg archimandritával, aki Németországban váltságdíjakat gyűjt a törökök által fogságban tartott keresztények kiváltására.

Az archimandrita rábízta az aranycsínálás titkát, sőt egy bizonyos mennyiséget ajándékozott is neki abból a mágikus tiukturából, amellyel aranyat lehet csinálni Az elbámuit patikus szemei előtt most jókora tömegű ólmot olvaszt meg, azután hozzáönt néhány cseppet a titokzatos tinkturából és ime előállt a legtisztább arany, amelynek minden próbát ki kell állania.

Böttgernuk azonban hamarosan észre kell vennie, hogy ez a kig csalafintaság nagyon súlyos és nem kivánt következményekkel járt. A hír az egész Berlint és elsősorban a mindig pénzéhes fiatal porobz királyi udvart nagy izgalomba hozta. Azzal a gondolattal kezdenek foglalkozni, hogy a fiatal kölyköt fogságba vetik és akkor egyszerűen kényszeríteni fogják rá, hogy titkát elárulja. Akkor az ország egyszer és mindenkorra megszabadul minden pénzgondjától. Amikor Böttger megneszeli a dolgot, mi készül ellene, összecsomagolja kis cók-mókját és

Szászországba szökik át, ahol a szász választófejedelem védelme alá helyezkedik, de csöbörből-vödörbe kerül. Erős Ágoston a szász fejedelem éppen olyan pénzéhes, mint berlini királyi kollégája, I. Frigyes. Böttgert ugyan Drezdában a legnagyobb tisztelettel fogadják és veszik körül, de ebben a barátságos magatar isban ott lappang a titkos remény, hogy

Böttger művészetével aranyossá varázsolja a pompázó szász udvart, amelynek még több pénzre volt szüksége, mint a porosz királyi

udvarnak.

Böttgernek a helytartó jelenlétében próbát kell

tennie tudományáról. A kísérlet újból csak sikerült. Ez azonban nem elégiti ki a bizalmatlan Ágostont. Azt követeli, hogy Böttger foglalja Írásban a secretumot. Mindaddig az ideig Drezdában kell maradnia, ha nem is fogságban, de biztonságos őrizet alatt. Most azután egérfogóba került s első gondolata megint csak a szökés volt, azonban a szászok figyelmesebbek, mint a poroszok, jól vigyáztak és nem engedték ki a drága madarat a kalitkájából. Nincs más hátra, kénytelen-kelletlen bele kell mennie a veszélyes játékba. Addig kell a királyt az orránál fogva vezetnie, amíg elunja a dolgot. Azt állítja tehát, hogy a tinktura előállításának eljárása rendkívül komplikált és igen fáradságos, az elokészités munkája sok időt raboi el s nagyon sok szerszámot, edényt és mindenfajta matériát kell beszerezni hozzá. Böttger talán abban reménykedett, hogy ezek a nehézségek visszariasztják az uralkodót. Ágoston azonban makacskodik. Mindenről gondoskodik, amit Böttger követel, laboratóriumot rendezett be az alchimistának és annak

a komák egyik legnagyobb természettudósát, Tschörnhaus urat, Leibuitznek barátját megbízta, hogy Böttger munkálatait ellenőrizze.

Böttger nem mindennapi vakmerősége, vbzont azonban kétségtelenül meglevő ismeretei mellett is bizonyít, hogy még ezt a tudóé és tapasztalt embert is sikerül megtévesztenie. Tschörnhaus ugyan jó adag bizalmatlansággal és nem nagyon ezivesen megy bele a rábízott feladatba, de anuak ellenére, hogy a kisérlet éveken át nem jár sikerrel és mindig újabb és újabb nehézségek merülnek fel, nem tudja elszánni magát, hogy tisztán világosan állapítsa meg az eredmény lehetetlenségét. Böttger adatai alapján folytonos újabb ée újabb kísérleteket végez, de semmi sem sikerül. Csupán azok a próbák, amelyeket. Böttgernek időről-időre végre kell hajtania az uralkodó előtt, járnak mindig eredménnyel és ilyenkor mindig tiszta arany kerül ki a kísérletekből. Sohasem derül ki, hogy milyen büvészlrükkel csempészi be a fémoldatokba az aranyat. Egy-egy ilyen kisérlet mindig uj bizalommal tölti el Erős Ágostont és türelmesen várakozik. Azonban nem adja vissza a fogolynak a szabadságát, sőt

meg a kinai parcellán minőségének. Éppen ezért már hosszú évtizedek óta nyomoztak abban az iráuyban, hogy a kínaiak féltve őrzött titkát valahogyan felderítsék. Azonban nem sikerült rájönni a poroellán készítésének a módjára. Pedig ezek a gyengéd, Kínából importált kis műtárgyak általános kedveli- ségnek örvendtek és ezért újból és újból megismételték a poroellán előállítására irányuló

kísérleteket. És Tsdhirnihausnak a titok megfejtésében nagyobb lépéssei sikerült a célhoz közelednie, mint bármelyik kor társának. Egy általa konstruált gyűjtőlencsével ugyanis olyan tempera túrákat tudott előidézni, amelyek mellett több ideig abszolút tűzállónak hitt ásvány megolvadt. Az anyag kémiai ösz- szelételérői is voltajk bizonyos elképzelései, amélyek nagyon tiszta kísérleteken nyugodtak.

A meisseni laboratóriumban céltalanul elherdált időt tehát valami hasznosabb dologra akarja felhasználni és Így jut arra az eszmére. hogy Böítgert beavassa terveibe. Elképzelhetjük, hogy az évek óta kutyaszorítóban élő alchimistára mit jeiemeit ez a váratlanul felbukkant terv. Itt van végre az alkalom, hogy a tisztességes fogságból olyan módon szabaduljon, hogy ne kelljen büntetést kiállania. Jól sejti, hogy a poroellán titkának felderítése éppen olyan érdemet fog majd jelenteni számára, mintha eredeti Ígéretét váltotta volna be és aranyat állított volna elő. Már öt esztendő óta van állandó felügyelet alatt olvasztótégelyek mellett és elérkezett az ideje, hogy valami módon szabaduljon a kényelmetlen helyzetből.

Azonban mégsem megy olyan gyorsan és könnyen a dolog, amint szerelné-El keli hagynia Meisseni, amikor a svédek Szászországba betörnek és csupán 1707 végén foghat újból rendszeres munkához. Munkálatait most már Drezdában, a Jungfern-báslyában végzi. Még nem tudja magát elhatározni arra, hogy a királynak megmondja az igazságot, de aztán mégis beismeri, hogy az arkanum felderítésére fordított munkája hiábavaló volt. ő és Tschirnhaus most már csupán a porcéiban kérdésével foglalkozik. A király is érdeklődik az eszme iránt. Végre a sok fáradozásnak megvan a gyümölcse,

Tschirnhaus és Böttger megtalálják a ve- röskőanyagoi, amelyet később Böttger-por- cclláunak neveznek.

Ezzel azonban az első megállót érték el. Szakadatlanul kíséretednek tovább, azonban Tschirnhaus korai halála együttműködésüket megszünteti. Kérdéses, vájjon Böttger egymagában célhoz jutott volna-e, ha barátjának

azonban a sok évig tartó fogság megtörte. Alig 37 esztendős, amikor Drezdában meghal.

Neve kétszáz esztendőn kéresztül a hírnév ragyogásában tündökölt s a kulturhistóriku- sok csupán mostanában jutottak arra á meggyőződésre, hogy talán nem is annyifa Böttgert, mint a zseniális Tschirnhaust illeti & meisseni porcellán felfedezésének a dicsősége.

még szigorúbb őrizet alá helyezi es ezért a Jíeissen közelében levő Albreehtsburg várába viteti.

Itt is kényelmes és minden szükségessel ellátott laboratóriumot rendezett be a számára. De Tschirnhaus előtt most már rendkívül analmasnak tűnt fel, hogy még egyszer végigcsinálja az annyiszor elvégzett kísérleteket. Uj terv fogamzik meg agyában, olyan porcellánt kellene előállítani, amely teljesen egyenlő értékű lenne a kinai por- cellánnal.

Abban az időben már Európában is értettek ahhoz, hogy porcellánszerü anyagokat állítsanak elő. Ez azonban csupán olyan anyag volt, amelyet lehetett ugyan fényesiteni, struktúrájában és szilárdságában azonban nem felelt

halála előtt már nem lettek volna megállapítva az elvi alapok. Amikor végre í709-ben, szászországi fogságának kilencedik érében valódi íehérporcellánt tud felmutatni, amely semmiben sem marad el & kinai porcellán mögött, egyszerre híres emberré lesz. Találmányának eredménye felülmúl minden várakozást. A rövidesen megalapított meisseni poroelián- gyár hihetetlenül rövid időn beiül Szászország legvirágzóbb vállalatává fejlődik és az államnak óriási jövedelmeket hajt.

Böttger természetesen nemcsak szabadságát kapja vissza, hanem az uj vállalat vezetői állásába is helyezik, amellyel nagy jövedelem és sok tisztesség jár együtt. Fizikai erőit

— Pelsőc is emléket álüt a világháborúban

elesett hőseinek. Rozsnyói tudósítónk jelenti: Pelsőcön Pápezsik Andor volt városbiró, a magyar nemzeti párt elnökének vezetése alatt már régebben megalakult az a bizottság, melynek feladata a peisőci hősök emlékművének felállítása. A bizottság kulturesték rendezésével s egyéb rendelkezésre álló eszközökkel gyűjti össze az emlékmű megrendeléséhez szükséges összeget. A kulturmun- ka és a gyűjtés egyaránt szép eredménnyel jár s a bizottság tegnap helyszíni szemlével egybekötött gyűlést tartott, melyre szakértőket is meghívott. A szemle eredménye s a gyűlés határozata az, hogy az emlékművet a pelsőci ref. egyház ősrégi templomtornyának a főtérre néző falában fogják elhelyezni. A fekete svéd gárnitlapok terméskő keretet kapnak s kellő ártisztikus kiképzéssel lesznek a falba mélyítve az emlékmű előtere pedig szintén művészi kiképzést nyer. A gránitlapokon mintegy hetvenöt név kerül megörökítésre. A bizottság megfelelő módon még gyűjti és pontosan ellenőrzi az adatokat, hogy senki, akinek neve az utódok számára meg- örökitésre méltó, ne hiányozzék a névsorból. Ugyancsak a költségfedezet gyarapítását célozza a bizottság egy másik akciója, mely az egyes kaid t u resték keretéiben Pelsőc történetét ismerteti, a nagy értékeket rejlő városi levéltár eredeti okmányai alapján. Erre a munkára Tichy Kálmán festőművész, Írót kérték fel, akinek le.éltári tanulmányait

egy kötetbe egyesítve könyvülakíbam fogják kiadni az emlékmű javára. A könyv előjegyzése nagy érdeklődés mellett folyik s teljes példányszámánaik elhelyezése máris biztosítva van.

— Megint a sztratoszférába készül egy német tudós. Berlinből jelentik: Egy neves német meteorológus, Sehürung bitterfeldei egyetemi tanár, 6ztrj- toszféra-repülést tervez. Másodmagával akar fel- szállani 10.000 méter magasságba, hogy tudományos méréseket eszközöljön és az ibolyántúli Bugarakat tanulmányozza. A ballon már kész és mihelyt az időjárás kedvezni fog, meglesz a start.

— Nem engedik a külföldre vinni a „Hippolyt, a lakáj" timii magyar hangosfilmet. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Hír szerint a kereskedelmi minisztérium meglepetésszerűen nem engedélyezi, hogy az idei moziszezón nagysikerű magyar hangosfilmjét a „Hippolyt, a lakáj‘‘-t kivihessék a külföldre azzal az indokolással, hogy a nyers filmért valutában kellett fizetni, amit senki sem téríthet vissza. A fűmet, az utódállamok magyarlakta városaiban akarták bemutatni.

— Pénzhamisító társaságot lepleztek le Budapesten. Budapesti 6zerkesz‘.őségünk telefonálja: A

rendőrség n tegnap esti órákban arról értesült, hogy hivatásos pénzhamisító társaság hatezer pengőért öt pengős bankjegyek előállítására való klisét kínál. A pénzhamisító társaság négy tagját előállították, egy ötödik személyt keresnek. Az elfo- gottak bevallották, hogy 370 darab hamis ötpengőst hoztak eddig forgalomba, nrg 120 hamisítvány nem sikerült, ezeket beolvasztották. A nyomozás folyik.

— Leégett egy nagy angol rádiógyár. Londonból

jelentik: Az E. K. Colé rádiógyárat, amely ezer- kétszáz munkást fog’alkoztatott, tegnap teljesén elhamvasztották a lángok. A gyár egész berendezése tönkrement és a tüikár milliókra rúg.

— A rozsnyól Katolikus Legényegylet kul- turdélutánja. Tudósítónk jelenti: Az ősszel restaurált 6 hivatásának újra átadott egyleti ház birtokában a Katolikus Legényegylet örvendetesen fokozott kuiturmunkához látott.. Gyűlési határozatból kifolyólag kulturdéhitánok rendezését vezette bo s ezeket állandóan, rendszeresen folytatja szélesen kidolgozott program szerint. Az első kulturdélutánt múlt vasárnap tartották meg zsúfolt, nézőtér előtt. A műsoron megnyitó, zene- és énekszámok, szavalatok., gyermekszámok szerepeltek, kedves változatosságban. Az egyleti zenekar magyar dalokat, adott elő Dagy tetszés mellett. Fiió Ede premontrei házfőnök-tanár a növénytan köréből választott nagyon érdekes szabadé! dudással adott kiváló értéket a műsorba. A nagysikerű kuíturdélután erősen fokozta a tervbevett további előadások iránti érdeklődést.

xx Zord, hűvös és változó idő nagy fájdalmat jelent nkeumások számára. „Alpa“-sós- bo ns zesz-ma sszá zs nagy meg kön n yebbülésf jelent. A vérkeringés felélénkül, megfelelő táplálékot nyújt a testnek, ami erősíti az izmokat és jó hatást gyakorol az idegekre. Tárgyalja meg orvosával, milyen masszázst