Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-05 / 29. (2842.) szám
1932 február 5 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ká-val több Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.—Kö. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja FELEL0S szerkesztő mVRANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IU Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská alice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHfl i . Sárga veszedelem Japán a külföldi javaslatok két pontját nem fogadta el Hindin a régiben marad? — Különbség Shanghai és Mandzsúria közöd Stiiosawa harakirit követett el? (sp) Prága, február 4. Vilmos császár és Rooeewelt találták ki a „sárga veszedelem1' frázisát, Ők terjesztették és magyarázták, s voltak idők, amikor a háboruelőtti kávéházak kedvenc témájának számított. Ma újból aktuálissá vált. De csak mint beszélgetési anyag, mert reális veszedem-et, vagy megvalósítható szándékot eddig nem jelentett és ma sem jelent. 1926-ban Kínában véltük a sárga veszedelem uj hajnalihasad'ását látni, ma Japánban, de .Európa szempontjából nevetséges volna közvetlen veszélyt szimatolni a sárga faj mozgolódásában. Más a -helyzet Amerika és az angol dominiumok szempontjából. Amennyiben a „sárga veszedelem" frázisának némi reális magja van, két dolgot kell figyelembe venni. Az első Japán túlnépesedése és expanzív energiája, a másik a kínai piac egyre fokozódó leromlása, vagy önállósodása. Japán 1853 óta, amikor elmaradtabb és ismeretlenebb volt Kínánál is, csodálatos fejlődésen esett át. 1932-ben hetvenmilliós — a teljesen japánná vált Koreával együtt kilenc vén- milliós — világbirodalom, belső bajok nélkül s olyan szívós, céltudatos, bátor lakossággal, amely bármely pillanatban az életét áldozza hazájáért és a birodalom hatalmáért. Egyetlen epikád megérteti velünk, hogy kik a japánok. Shiosawáról, a Shamghai előtti japán haderő parancsnokáról az a hír járja, hogy harakirit követett él, mert elmozdítótták állásából. Nálunk a lemondatott tábornokok cilindert tesznek a fejükre és esernyőt vesznek a kezükbe, Japánban harakirit követnek el. Hány tábornok lett öngyilkos a legyőzött európai országokban az elvesztett háború után? Nagyon kevés. Japánban bizonyára ezren és ezren volnának öngyilkosok ilyen esetiben. Ezzel a vaderényü néppel nem jó kukoricázni, s bízvást mondhatjuk, hogy a mai Japán mind külsőleg, mind belsőleg nagyobb erőt képvisel, mint képviselt a rettegett német birodalom 1914-ben. A töméntelen sárga ember nem tud a kis szigeteken megélni. Terjeszkedik. Koreát elfoglalta és mintaországot formált belőle. Mandzsúriában egyre nagyobb japán töm-egek élnek és Japánnak előbb-utóbb el kell foglalnia ezt a területet, hogy gyarmatosíthassa és emberfölöslegét rá telepíthesse. Yoshisawa külügyminiszter ma föltűnő nyíltsággal 'kimondotta, hogy Mandzsúria Japán szempontjából élet-halálproblémát jelent, s mivel Szovjetoroszországnak alig ^an érdeke többé arrafelé, nyugodtan ráteheti kezét. Mellesleg szólva, Mandzsúriának a japán megszállás csak jót hozhat: az örökös polgárháborúk és bandaharcok után a békés gazdasági fejlődés é6 a civilizálás folyamatának kezdetét. Mandzsúriával — a hatalmas, erős, szívós, értelmes és uralkodásra született mandzsu törzs megnyerésével — Japán 120 milliós birodalommá válna, olyan erőssé, mint Szovjet- oroszország, vagy az Amerikai Unió. Ez a hódítás veszedelmes előretörést jelentene Tokió világbirodalmi álma felé. A sárga veszedelem Kalifornia, Ausztrália és Hátsó-India szempontjából reális valóság és jaj a domíniumoknak, Amerika csendesóceáni hegemóniájának, ha a rendkívül szapora és uj területek birtokába jutott Japán egy-két évtized alatt 150 milliós gazdag birodalommá válik. — A sárga veszedelem második reális kifejezése a kinai piac elvesztése. A fehér civilizáció óriási összegeket invesztált Kínába és óriási kereskedelmet 'bonyolít le vele. Vannak elméletek, amelyek szerint a világkrizist a délamerikai, gyarmati, ■orosz, indiai és főleg kínai piac leromlása okozta. Mi lenne Angliával és Amerikával, ha Kina öntudatra ébred és kiűzi nagy városaiból az idegeneket, akiknek kezében van ma minden (kereseti lehetőség? A négyszázmillió kínai évtizedekig eltarthatja Angliát és Amerikát, ha életstandardja emelkedik és vásárol, de nyomorba döntheti, ha megszűnik kliens lenni. A polgárháborúk, amíg külföldi érdekeket nem Tokio, február 4. Az angol-amerikai javaslatokra adott japán válasz szövegét ma nyilvánosságra hozták. A tokiói kormány a javaslatok második és ötödik pontját elveti. A többit elfogadja. A második pont a mozgósítás megszüntetéséről és az ellenségeskedés azonnali félbeszakításáról szól, az ötödik a Kínával való általános tárgyalások azonnalid megkezdéséről. A japán válasz hosszú bevezetése azt fejtegeti, hogy a japán csapatok beszüntetnék az ellenségeskedést, ha bizonyosak volnának abban, hogy a. kínai csapatok a maguk részéről ugyancsak beszüntetik fenyegető és nyugtalanító tevékenységüket. De ha a* kínai sorkatonaság és a polgári személyek továbbra is oly ellenséges magatartást tanúsítanak, mint eddig, akkor Japán kénytelen katonai intézkedéseiben megőrizni a cselekvési szabadságot. A kínaiak megbízhatatlanok 8 ezért a jelen pillanatban lehetetlen, hogy a japánok a megkezdett részleges mozgósítást beszüntessék. A tokiói kormány nem emel kifogást az ellen, hogy a japán konzulok és a parancsnokló tisztek tárgyalásokba bocsátkozzanak a kínaiakkal és előmozdítsák a kiürítésre vagy a japán és a kínai csapatok szétválasztására irányuló akciót s esetleg rész tv esznek a csapéi semleges zóna megteremtésében. Viszont japán felfogás szerint a mandzsuriai kérdés teljesen más jellegű, mint a Shanghaiban Kína és Japán között fölmerült ellentétek. A mandzsuriai kérdésben Japán ragaszkodik a népszövetségi bizottság december 10-iki döntéséhez és teljesen különálló problémának tartja azt. Japán Mandzsúriában nem tűri a sem- legrts mf\igyelők beavatkozását s éppen ezért nem fogadhatja el a nagyhatalmak javaslatainak ötödik pontját. A ja'•►'rí válaszjegyzéket ma délután hat órakor nyújtják át Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok képviselőinek. A Shangliaiból Nagaszakiba vezető kábelek egyikét ma délután ismeretlen tettesek elvágták. A Comimereial Pacific kábele két óra hosszat ugyancsak nem müködöití, mert a esapedi pergőtűz állítólag megrongálta. A japán külügyminiszter a helyzetről London, február 4. Joshizawa japán külügyminiszter a Times mai számában ismerteti Japán külpolitikájának alapelveit. A japán kormány lényeges különbséget tesz a shanghaii zavargások és a mandzsuriai állapotok között. Ezt a különbségtevést a nyugati hatalmaknak el kell ismerniök. Mandzsúriában Japán gazdasági és politikai érdekei óriásiak, úgyhogy ez a probléma Japán számára élet-halál-kérdést jelent. Shanghaiban a, japán érdekek nem nagyobbak, mint a töbérintenek, kitűnő üzletnek bizonyultak, mert rombolnak és nem hoznak fejlődést. Ha Kina valahogy ugyanúgy fejlődni kezdene, mint Japán tette 1853 óta, a fehéremberek sietve kitakarodnának a Mennyei Birodalomból, 6 a hatalmak gazdasági helyzetét valóban sárga veszedelemnek beillő csapás érné. De Kina el ernyedt állapotban van. A helyzet bi külföldi hatalmak érdekei. Itt Japánnak egyetlen kívánsága az, hogy akadálytalanul és békésen tovább kereskecLbessen, valamint gondoskodhassék állampolgárainak biztonságáról és gazdasági prosperitásáról. Shang- haiban Japán nem követ territoriális, vagy politikai célokat. A háborús bonyodalmakat itt az okozta, hogy a kinai csapatok rálőttek a japán katonákra- A háborús tevékenységnek azonnal végeszakad, amint a japán elleni támadások megszűnnek. A tokiói kormány hajlandó azonnal tárgyalás okba bocsátkozni, ha becsületes feltételeket kap és Kina jóváteszi az elkövetett hibákat A japán állampolgárok védelme úgy érhető el, ha a kínaiak visszavonják csapataikat s ha ez megtörténik, a japán csapatok is visszavonulnak. Más feltétele Japánnak nincsen. Ili támadás Charbin ellen London, február 4. Tokiói jelentés szerint a japán hadsereg előnyomulóban van Charbin felé. A tizenötezer főnyi kinai hadsereget a japánok több Ízben megverték. Mielőtt a Pozsony, február 4. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Prágai Magyar Hírlap többizben beszámolt arról, hogy az Erdélyi Helikon öt írója szlovenszkói turnéra szándékozik jönni és többek között február 13-án Léván, 14-én pedig Pozsonyban tartották volna meg előadóestjüket. Körülbelül tiz nap óta folyik az engedélyezés iránti eljárás Pozsonyban s ebben az ügyben eljárt az országos hivatalban Jablo- niczky János dr. kersztényszocialistapárti nemzetgyűlési képviselő is. Ma azután szóbelileg közölték az érdekeltekkel, hogy a turnét nem engedélyezik és Lévára ezt a végzést el is küldték az országos hivatalból. Ezzel kapcsolatban Sziillő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő még a mai nap folyamán a következő táviratot intézte Slávik György dr. belügyminiszterhez: „Miniszter Ur! A csehszlovák köztársasággal szövetségben lévő Romániában szervezett Erdélyi Helikon irodalmi társaságnak szlovenszkói városokban való tisztán irodalmi fölolvasásaira az országos hivatal ma szóval közölt és Lévára leadott rendeletével nem adta meg az engedélyt. Mivel ez az intézkedés sérti az alkotismerői tudják, hogy Kínából csak Japán formálhat életerős nemzetet. Ha átveszi a vezetést, ha ugyanúgy pacifizálja, mint Koreával tette, vagy most. Mandzsúriával tenni fogja, akkor a kínaiakból ugyanolyan értékes polgárokat és — katonákat fejlesztene, mint amilyenek a japánok. Isten őrizz ettől! A nyugati hatalmak mindaddig nyugodtak, arnig a japánok és kijapán hadsereg bevonulna Charbinba, erősítéseket vár, hogy a kínai haderőknek megadhassa a végső döfést. Ni történi Shiosawával Nanking, február 4. Eddig ellenőrizhetetlen hírek szerint Shiosawa tengernagy, a s,hang- haii japán haderők volt parancsnoka, akinek helyébe tegnap a békésebb természetű No- mura tengernagyot nevezték ki, harakirit követett el. A hirt Tokióból egyelőre cáfolják. Semmi baj sem érte a Shanghaiban élő magyarokat Budapest, február 4. (Budapesti sziedkesz- tőségümk telefon jelentése..) Komor Páll nagy- vállalkozó, magyar alattvaló Sh angliaiból táviratot intézett a Magyar Távirati Irodához, hogy a Shanghaiban élő nagyobb számú magyar ' alattvalót a kinai-japán ellenségeskedések folytán semmi baj sem érte és valamennyien jól vannak. mánytörvény 113. szakaszát és a kisebbség védelmét szolgáló nemzetközi szerződés 7. cikkelyét, mivel ez a határozat ellentétben áll a köz- társasági elnök urnák, valamint a Masaryk- akadémia megnyitásán a kormánynak Dérer miniszter ur által leszögezett intenciójával, mivel ez a határozat az utódállamokban lévő magyar kisebbségeket a megengedett kulturális érintkezési lehetőségtől fosztja meg, mivel ez ellentétben áll mindazokkal az ígéretekkel, amelyeket kulturális és demokratikus szabadság neve alatt a köztársaság kormánya a Pen-klub, a Roíary-klub, a népszövetségi ligák stb. vezetőségeivel közölt, ennek következtében, mint a magyar kisebbség egy klubba tömörült törvényhozóinak elnöke, tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy a sérelmes országos hivatali végzést semmisítse meg és rendelje el az alkotmánytörvényben hangoztatott demokratikus szellemnek megfelelően, eme kulturális fölolvasások engedélyezését. Kiváló tisztelettel Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, mint az ellenzéki magyar törvényhozók klubjának elnöke." naiak között áthidalhatatlan ellentétek tátongnak, mint most, mert érzik, amint az ellentét akár békésen, akár Japán fegyveres győzelmével megszűnik és Tokió megkezdi nevelő munkáját Ázsia szivében, a sárga veszedelem tényleg rettegésbe ejtheti a Csendes óceán vidékét Mongoliától Indián át. Ausztráliáig tó Kaliforniáig. A pozsonyi országos hivatal betiltotta az erdélyi irók szlovenszkói turnéját Szüllő Géza táviratban hérte Slávik belügyminisztertől a betiltó végzés megsemmisítését
