Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-28 / 49. (2862.) szám

15 1988 február 28. vasárnap. Irodalom, művészet, kritika: a „Magyar Irás“ hasábjain A március közepére megjelenő 80 oldalas folyóirat és a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet Srlovemezikó, február 27. „Magyar írás44 címen, — mint már hírt ad- fcund róla, — március közepére jelenik meg D&rkó István szerkesztésében a csehszlová­kiai magyarság irodalmi, művészeti, kritikai folyóirata. Meg lehet állapítani, hogy az első híradások nyomán nagyfokú érdeklődés vár­ja a folyóirat első számát Számonként 80 oldalon, szép nyomdai kiál­lításban, évenként tízszer jelenik meg a „Magyar Irás“, hasábjain a legjobb szlo­vénekéi, erdélyi, magyarországi Írók irá- sajval. De a magyar irodalom ismert nevein kívül már az első szám bemutatja azt a komoly tu­dományos felkészültségű fiatal gárdát Is, amelynek tagjai javarészt még egyetemeinken tanulnak, de irodalmi, esztétikai, társadalom­tudományi, kritikai munkásságuk és kifejlő­désük, megfelelő folyóirat hijjáu, eddig nem volt lehetséges. Nébányan közülük mar a ,.Magyar írás44 első számában bizonyságát nyújtják tehetségűiknek. A „Magyar írás* missziója sokágú. Rende­ző, átmulató, sokrészben úttörő munkát akar végezni, hogy bonyolult korunk út­vesztőiben fáklyát emeljen a kutató ma­gyar szellemnek. Kétségtelen, hogy salovenszíkói magyar éle­tünkben egy Ilyen komoly, irodalmi, tudomá­nyos, s amüvészet eszközeivel dolgozó mun­kának sűrített lehetősége és fokozott jelen­tősége van. A „Magyar Irá«“ az előjelek szerint olyan műhelye lesz a szlovenszkói magyar szel­lemi életnek, amelyben tiszta műszerek­kel, jó célok érdekében hozzáértő szakem­berek fognak dolgozni- A „Magyar írás44 tartalomban és nívóban, jelentőségében s a nehézségekkel is számoló Géltudatosságában nem maradhat el a leg­magasabb értékű ilynemű folyóiratok mögött. Az uj szlovenszkói magyar folyóirat nem kér előlegezett bizalmat és elnéző jóindula­tot most születő s nagyon egészségesnek ígérkező élete számára, hanem csak egyet kér: Mondjon véleményt olvasóközönsége majd néhány számának kézhezvétele után, az előő év végén s váljék akkor nyilvánvalóvá, hogy szükség volt-e a „Magyar írás44 megteremté­sére, amely az írókat impozánsan felrázta a szlovenszkói magyar élet kulturális életcéljait előre kijelölte, a közönségnek eddig kielégi- fetlenü! hagyott ilynemű érdeklődését és igényeit mégegyszer felkeltette? Az érdeklődés nagy és szellemi életünk fiatal gladiátora, a „Magyar írás" tudja, hogy ezúttal győznie kell g elesnie nem sza­bad! * Az uj folyóirat anyagi bázisát egyedül ol­vasóközönsége biztosítja s ez, a „Magyar Lrás" esetében különösen még azt is jelenti, hogy a folyóiratot valóban az olvasóközönség igé­nye és megfelelő irodalmi lap utáni vágya hozta létre. Évek óta folytatja csendben, szelény esz közökkel és eredményekkel kezdett munká­ja! egy másik irodalmi sajtóvá!!alkozás, az egy év óta fellendült és Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet néven ismert kiadó vállalat. A Kazinczy Szövetkezet példája azt mutatja, hogy a fejlődés nagy lehetőségei szunnyadnak szlovenszkói magasságunkban s mutatja azt is, bogv a fejlődésnek a legne­hezebb viszonyok között sem szabad me-gál- lania, mert a megállás csakugyan nem más, mint a halál. A Kazinczy Szövetkezet a „Magyar írás" megteremtésénél is felismerte a maga hiva­tását. A folyóirattal rendkívül előnyös megálla­podást kötött s evvel az erők szétforgácso- Lása helyett az erők összefogásának a mód­szerét követte. A megállapodás szerint: A Kazinczy Szövetkezet könyvbarát szer­vezete, a Könyvbarátok Társasága tagjai az évi sorozatiban kapják kézhez a „Magyar írás" tíz számát, éspedig: 1., Évi 120 korona, részletekben is fizet­hető tagsági díjért egy évig kapják a folyó­iratot és mellette 4 könyvet fűzve. 2., Évi 150 koronáért a folyóiratot kapják egy évig és mellette 4 könyvet uj, modem egészvászon kötésben. A könyvbarátok eddig évenkint 6 könyvet kaptak fűzve 120 koronáért, kötve 150 koro­náért. Most mindkét sorozatban négy köny­veit kapnak, de a másik kettő helyett a szá­monként 80 oldalas nagy folyóiratot kapják, a „Magyar Irás“-t, amelynek egyébként Satvendy Frlda tiz litográfiáját: Szlovenszkói várromok Egy mappában tiz lap szlovenszkói várakról és romokról: Beokó, Csejbe, Temetvény, Tren- osén, Pozsony etb. Nem várromokról készült rajzok a szó megszokott grafikai értelmében. Technikai felkészültség, pompás meglátása az összefogó felületeknek és vonalaknak: ki­tűnő rajzok és mesteri tudása a matiernek, de különös hely illeti meg őket azért, mert a várrom ezoterikus lényegét megörökítve a múltat a jelennel szerves összefüggésbe hoz­zák. Ami volt, azért hat aktív energiával eze- ben a lapokban, mert Snlvendy Fridának sike­rült azt az akaratot, amely ezeket a várakat égnek tornyositotta, belerájzolni a sziklák és falak közé. Ez az akarat egyéni és történelmi: Bercsényi Tetemetvénye, Báthory Erzsébet Csejtéje. Ég és föld közé emelve, azt mutat­ják a mohos kövek, hogy minden múlandó dolog szimbóluma az öröknek, az abszolút lé­tezőnek. Mindezt ez a kitűnő festőnő szinte vázlatosnak ható (mert csak a lényeget tük­röző) rajzain meggyőző erővel adja elő. Nagy 1 sikerei nem kapatták el. Évről évre jobban mélyül el a világmozgás kaleidoszkópjába és művészi ihletű meglátással a sokszerüben, tü- nő-mulandóban (az életórák romjaiban) a szellemi arculatot látja meg. Evvel a nagyvo­nalú belső haladással lépést tart Salvendy Fri- da tudása is. Nőben ritkán látni ilyen bátran férfias fölényt és erőt. A várrom csúcsa ököl, amely nekitámad az enyészetnek. A művésznő azonban tudja, hogy minden a földből meríti az erejét. Egy-két impozáns összetevőből hoz­za ki ezt a gondolati eredőt: a csúcstól egye­nes a föld mélyébe futnak a romok kontúrjai, mint karmok, amelyekkel a váratemelő akarat belemarkol a talajba. Akvarellel színezett né­hány mappája is van, amelyeken a letompitot- tan is frappáns hatású Színek csak aláhúzzák a rajzok belső tartalmát. A rajzoknak Cseh­szlovákiába igen erős sikerük volt. Minisz­egy száma 8 koronába kerül, évi előfize­tése pedig 80 korona lesz. A ,„Magyar lrás"~t a könyvbarátok te­hát feleáron kapják. Ezt az óriási áldozattal biztosított fejlődést, amellyel a Kazinczy. Szövetkezet teljes mér­tekben bebizonyította, hogy tiszta kulturális hivatásának a magaslatán áltl, másképpen így világíthatjuk meg: A Könyvbarátok Társaságának tagjai az évi sorozatban két könyv, tehát kb. 100 ol­dalnyi olvasmány helyett évenként 800 ol­dalt kitévő folyóiratot kapnak, tehát ugyanazért az évi 120, illetve 150 koro­náért kb. nyolc könyvnek megfeletJő olvas­mányt. Ezek az adatok mindennél ékesebben be­szélnek. Ebből a megegyezésből mindkét félre a szebb fejlődés uj arányai fognak kibonta­kozni. * A „Magyar írás44 március közepéire megje­lenő első számának a tartalmát a következő vasárnap közöljük. A „Magyar írás" szerkesztősége közLi, hogy az „A Nap" cimü pozsonyi napilapban a Ma­gyar írással kapcsolatban megjelent rágal­mazó, a közönséget téves irányban informáló, hitelrontó cikkre, amely Kalász József alá­írással látott napvilágot, kielégítő és súlyos választ fog adni. (ón.) ♦ Mint má.r közöltük, a tavaly megjelent Uj Munka előfizetőit semminemű károsodás nem éri, amennyiben régi előfizetésük fejében a „Magyar lrás“-t kapják meg. tóriumok, képtárak és magánemberek vásárol­ták őket. Newbaiier Pál dr. (*) Hubay március 10-i hegedűszólóját egész Eu­rópa hallani fogja. Budapestről jelentik: Hubay Je­nő, a magyar zenei életnek egyik legnagyobb élő büszkesége, az utóbbi években mind ritkábban lé­pett bangversenydobogón a közönség elé. Éppen ezért különös érdeklődéssel tekint a magyar kö­zönség a világhírű művésznek március 10-iki buda­pesti zeneakadémiai szereplése elé. Fokozza a zenei esemény érdekességét, hogy Hubay ez alkalommal a magyar zenei irodalomnak egyik ritkán hallott legszebb alkotását, Liszt Koronázási miséjének he­gedűszólóját adja elő, mig a szopránszólót Németh Mária énekli. E hangversenyen Hubay azonban nemcsak mint előadó virtuóz szerepel, hanem zene­költői . művészetének javával is gyönyörködteti a közönséget. Á Budapesti Hangverseny Zenekar ugyanis Zsolt Nándor vezényletével előadja Hu­bay: „Álarc" cimü operájának balettzenéjét, ame­lyet a magyar közönségnek az operaházi előadáson kívül eddig még nem volt alkalma hallani A nagyszabású theatre párét, amely a magyar zenei életnek reprezentatív megnyilvánulása lesz Európa számára, a budapesti és bécsi nagyadón kívül több európai rádióállomás is közvetíti. (*) A prágai magyar ifjúság Győry-estje. A prágai magyar ifjúság már több ízben bizonyságát adta Győry Dezső iránt való szere tétének és ragaszkodásának. Most, a közeledő húsvéti vakáció előtt, a magyar diákság kulinrmunkájának kiemelkedő pont­jaként, a prágai MÁK március 5-én, szomba­ton este 8 órakor saját klubhelyiségében (Praba II, Vádlavöké nám., Fénix-palota) teaestével egybekötött Győry-estet rendez Győry Dezső tiszteletére, akinek költészete a csehszlovákiai magyar ifjúsághoz szól. A Győry-est célja éppen az, hogy a prágai ma­gyar diákság minél szélesebb rétegei megis­merjék és megszeressék ezt az izig-vérlg magyar költőt. A Győry-est programjának első száma megnyitó szavalat lesz. Scihwartz Imre elszavalja Győry „Ujarcu magyarok" cimü költeményét, mely a MAK-oknak van dedikálva. Az ifjúság részéről Zapf László szavalatokkal illiüsztnált előadást tart Győry Dezső költészetéről Az előadást illusztráló Győry-verseket (ősz a kúriában, Prédikálok, HB-ceruzaheggyel Harmincévesek jelentik, Költő beszél) Nagy Árpád és Schwarlz Imre szavalják. A kővetkező programszám Győry Dezsőnek ez alkalomból a magyar ifjúság­hoz intézett önvallomása életéről és költé­szetéről. Az önvallomást Baráth László ol­vassa fel. Majd Veres László megzenésített Győry-versekét ad elő. A műsor utolsó szá­ma Nagy Árpád szavalata fesz. A Freskó és a Nagy változás cimü Győry-venseket szaval­ja el. Műsor után kedélyes táncesté lesz a reggeli órákig. A rendezőség ezúton is meg­hívja a prágai magyar diákságot, és a prágai magyar kolónia tagjait. (*) Lehár-jubileum Bécsben. Lehár Ferenc Szép a világ cimü operettje századik előadásához érke­zett el a Theater a<n dér Wien színpadán. (•) Gordon 3Iaccreagb: Két ér Brazilja őserdői­ben. (Dante kiadás.) Bármily paradoxnak tossék Í6: a repülőgép és az autó, miközben eget-földet meghódít az emberkutató kíváncsisága és rekord szenvedélye számára — lassanként meggyilkolja az érdekes útleírás műfaját. Lindbergh bámulatos óreánrepüléséről csak riportot lehetett írni, köny­vet nem. Ée még ebben a riportban is felejthetet- leu az a mondat, hogy a hős óceánrepülő, harminc órát töltvén ég és víz között, őszintén — unatko­zott. Perse. ha valaki nászutazást tesz autón vagy repülőgépen s néhány hét alatt több földet jár be, mint Marco Polo egész életében — elhisszük neki, hogy nem unatkozott, de a röptében látott világról vajmi kevés érdekeset mondhat nekünk, lévén aa autó-utak s az uimenti benzinállomások meglehe­tősen egyformák — még Afrikában és Ausztráliá­ban is. Valósággal keresni kell már a földnek azokat a zugait, ahol a közlekedés modern eszközei még semmiképpen nem helyettesíthetik a biztoslábu öszvért e a könnyű fából készült tutajt: ahol még valódi, kultúrától meg nem fertőzött bennszülöttek közt nyílik kilátás érdekes és veszélyes kalandokra s térképfölvevéstől a növény és állatvilág tanul­mányozásáig csupa uj feladat áll az expedíció tag­jai előtt. Ilyen helyen aztán nem kell egyéb, mint egy friss elméjű és jó tollú iró. aki el is tudja mon­dani az expedíció történetét Maccreagh könyve azért emelkedik ki magasan az utolsó évek út­leírásai közül, mert nemcsak „kalandos", de meg­írásában is hallatlanul friss és elmés, egy nagysze­rű kedélyű igazi iró munkája, aki nemcsak szirto- ket, folyókat és őserdőket, lát, hanem embereket is — önmagát, úti társait s mindazokat a különös typusokat, akikkel délamerikai utján összehozza a sors. Éles 6zeme nem kiméi senkit, humora rneg- barátkoztat mindenkivel. Igen jól el tudjuk kép­zelni, hogy ugyanezt az expedíciót egyik társa szá­raz tudományossággal, a másik megsértett hiúság minduntalan felbuggyanó keserűségével irta meg (ez bizonyára meg is történt) s lehet, hogy vala­melyik tragikus páthosszal rajzolta azt a sok ne­hézséget, fáradalmat, veszélyes és reménytelennek látszó helyzetet, amelyet Maccreagb oly könneyd humorral tár elénk. Az embertől függ minden. A láb csontjáig behúzódó élősdi, a dermatobium, vagy az orvosi szempontból annyira érdekes botu mér­gezés — hogy csak a serző testi épségét legköz­vetlenebbül fenyegető veszélyeket és szenvedéseket említsük — magukban véve nyilván nem valami mulatságos dolgok. De aki ezekről is jóízű humor­ral tud beszámolni, attól utitársaj 6em vehetik rossz néven, ha kicsinyes hiúságaikat, veszekedé­seiket, különböző vesszőparipáikat elvonultatja az olvasó mulattatására. Maccreagh, mint mondja, óvakodik attól, hogy tudományos könyvet írjon. Nem is tudóskodik egy pillanatra sem. Nem tehet róla, hogy mire könyvének végére érünk, tiszta fogalmaink vannak Brazília egy óriási, tudományos szempontból úgyszólván szűz területéről, félelmes- birü indián bennszülötteinek életéről és lelkivilá­gáról s egyben a tudományos expedíciók lélekta­náról is. A harmadfélszáz nagy oldal terjedelmű könyv tele van a szerző érdekesnél érdekesebb fényképfelvételeivel. Fodor Erzsébet fordítása igen jól adja vissza Maccreagb könnyed humorát. — Ara 21.5 Kö. Portó 3, utánvétnél 5.— Kő. Kap­ható a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában. AZ EPERJESI SCALA MOZGÓ MŰSORA: Péntek, szombat és vasárnap: EGY ORRHOSSZAL. Főszereplő: Siegfricd Ar.no. xx A szlovenszkói és ruszinszkói magyar nők lapja: a „Nagyasszony”. / I > *V <7* ' 1 A kos ült őszi vetés megmentése érdekében a tapasztalt mezőgazda csilei salé­trommal trágyáz, amely most je­lentékenyen olcsóbb lett. A csilei salétrom az egyedüli természetes salétrom és 15l/2-16/o könnyen oltható nitrogént ésa növény zet s állatok számára feltétlenül szük­séges jó dót tartalmaz. Hosszú évi földművelő gyakorlat bizonyítja, hogy a csilei jeletösen fokozott tiszta hozamot tesz lehetővé. jjgL .SEbBÉL irtH IS&L eSalreF Pontos fölvilágositást mindenkor készségesen nyújt. A csilei salétrom termelők csehszlovák küldöttsége Prága II., Dittrichova ul.9. Csilei salétrom Kf. 2 b un?. Í2X2S0 m»

Next

/
Oldalképek
Tartalom