Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-02 / 26. (2839.) szám

'PÍHAOaí-J V ÍA&VAftHIRIiAP! >jií< mi.mrmfrtamuivMr^KaaMvnuK^>n-/f^njifnflfgt 1932 február 2, kedd. ahhoz, hogy a csita-karbini vasút, a karbin-. mnkdeni vasút, valamint a karbin-jeboi vasút ellenőrzés alatt álljon. Miután ezek a vasutak biztosítják az egész Laiukó-völgynek, gazdag és termékeny területnek uralmát. Ezen a' föl­dön egymillió japán telepedett le, főleg mint farmer, de a japáni itt kétségtelenül erős erdőgazdaságot és bányapipart is akar folytat­ni. Tudnunk kell, hogy Kinában nagyon nagy értékek vannak, igy Sangsi és Hope tartomá- yokban óriási antracittelepek, amelyeknek széngazdagsága felülmúlja akár Kelet-Szilé­ziáét, akár pedig a Saar-vidékét. Nagy higany-, wolfram-, antimon-, cingazdagságot is felmu­tatnak ezek az északi területek s igy nem cso­da, ha mindezek iránt a gazdaságok iránt az amerikai tőke is erősen érdeklődött. Mert ami nagyon fontos és ami szemközt áll a japánok „ázsia az ázsiaiaké" elvével, hogy Kína katalmas területe óriási gazdasági értéket jelent, mert fogyasztóterülete nagyon hatalmas. Kina mai külkereskedelmének mint­egy 30 százaléka már a Japáné. Japán után az Egyesült Államok következnek átlagosan 16 százalékos érdekeltséggel, mig Anglia kínai forgalma mindjobban csökken. De még mindig Honkong forgalmával együtt a külkereskedel­mi forgalom 20 százalékát jelenti. Franciaor­szág inkább vevője Kínának, mint eladója. Kina gazdasági élete tehát különösen két állam számára fontos, mint termelési és fo­gyasztási terület: Japánnak és az Egyesült Államoknak. Az Egyesült Államok részéről azért érthető, hogy a különböző kínai köztár­sasági uralmak idején gyakorlata biztosított bizonyos kölcsönöket s általában az amerikai tőke mindenkor erőteljesen hajlamos volt ar­ra, hogy Kina újjáépítésében tevékeny^ részt vegyen. De Japán azt mondja, hogy Ázsia az ázsiaia­ké! Ezért kell az egész világnak figyelemmel várnia, mi történik most Kínában és izgalom­mal nézni az elé, mi történik majd a Csendes óceánon ? B—y B. Jankóvics: Magyarok vagyunk... ez azt jelenti, hogy kevesen vagyunk... és ezért fokozottabban össze kell tartanunk A pozsonyi Toldy-Kör tisztulná közgyűlésén újból a régi vezetőséget választotta meg — Házavatási ünnepség a kör helyiségében Hónapok éta egyetlen fillért seüi feipiii az erdélyi nyugdíjasok Elkeseredett hangulatban folyt le a kolozsvári kongresszus Kolozsvár, február 1. Az erdélyi ée bánsági nyugdíjasok kolozsvári kongresszusa rendkívül izgatott és elkeseredett hangulatban folyt le. A kongresszus lefolyását több ízben megzavarta egy Fedorca nevű ember, aki ismételten tiltakozott az ellen, hogy a gyűlésen magyarul is beszéljenek, mert „aki Nagyromániában más nyelven beszél, mint románul, az nem jó hazafi". Pop Valér el­nök végül is azzal intette le. hogy nem tűri, hogy egy agent provocateur botrányba fullassza a gyű­lést. Az első beszédet Pocol nyugalmazott posta- igazgató tartotta. — Könnyek szöknek a szeműnkbe — mondotta — és ökölbe szorul a kezünk, ha látjuk, hogy tizenhárom év alatt mivé tették ezt az országot, amelytől mi erdélyi románok, életet, nyugalmat és boldogságot reméltünk. barbár sző csak sze­líd kifejezés a politikai klubok lelkiismeretlen kalandoraira, akik ezer és ezer tisztviselő uccára dobásával, álláshalmozással panamával, korteske­déssel demoralizálták, tönkretették Nagyromániát és félig negölték már Erdély népét. Pop Valér, a nyugdíjas egyesület elnöke ezt a 'kijelentést tette: — Ha kell, hetenként tüntetünk s Erdély és a Bánság minden városából egyszerre ordítjuk világgá azt a szégyent, ami velünk esett. Draghiceanu ezredes a következőket mondotta: „Nem tűrjük tovább, hogy bennünket semmibe vegyenek. A bukaresti központi nyugdíjpénztár 4.900.000.000 leit szed be különböző járulékokból a nyugdíjalapra, ellenben öt és fólmilliárd leit' eladminisztráh a pénztár vezérigazgatója pedig egyenesen fantasztikus fizetést húz, mig a sze­gény nyugdíjasok ennek folytán hónapok óta nem kapnak egyetlen fillért ­— Elkészült Anglia legfél elmésebb harci repülőgépe. Londonból jelentik: Az angol légügyi minisztérium sike-res kísérleteket folytatott egy ÁrmstrongTSiddeley biplánnal, amely állítólag a világ legfélelmetesebb harci repülőgépe. Több mint három mért- föld magasságban óránkról 220 mértföld se­bességgel repül, felszerelése két gépfegy­verből s nagyobb bombarakományból áll, rendkívül erős motorai segélyével majdnem függőlegesen emelkedihetik és 15 perc alatt négy mértföld magasságot érhet el. Tekin­tettel a magas régiókban uralkodó hidegre és ritka levegőre, a teljesen zárt kabint vil­lamos fűtéssel és világítással, oxigén belé- legző készülékkel s villamosán fűtött ruhá­zattal látják el. Pozsony, február 1. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Vasárnap délelőtt tartotta a pozso­nyi Toldy Kör Káptalan ucca 2 szám alatti uj helyiségében évi rendes tisztújító közgyűlé­sét Jankovics Marcell dr. elnöklete alatt. A közgyűlésre szép számiban jelenteik meg a kör tagjai, jakik eyértelmüleg állapították meg, hogy az uj helyiségek tágasabbak s földszinti fekvésüknél fogva jobban megközelíthetők, mint az eddigi emeletes helyiség. A közgyűlést Jankovics Marcell dr. elnök nyitotta meg lendületes beszéddel: Utána Biosovszky Kázimér dr. főjegyző tar­totta meg beszámolóját az évről. Jelentésé­ben hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság nyoimását a kör munkája is megérezte. A kör tagjainak száma a mai napon 641, ebből helybeli: 580 és 61 vidéki. A tavalyihoz képest a tagok számának csök­kenése mindössze 17. Örvendetes ez, mert a tavalyi közgyűlés emelte a tagdíjat és ennek elleniére a tagok száma nem mutat jelentő­sebb csökkenést. A kör vezetősége is igyek­szik ezt az áldozatkészséget honorálni és uj helyiségével, mely barátságosabb mint a régi volt, igyekezett kellemes otthont nyújtani azoknak a tagjainak, akik azt állandóan láto­gatják. A főjegyző megemlékezett a kör ez- évi halott a Írói Sághy Kálmán alelnökiül, So- imossy Tiborról és Tagányi Nándor tisztelet­beli elnökről, majd részletesen ismertette a kör munkáját. A számvizsgáló bizottság jelentésének tudo­másul vétele után a könyvtáros, majd a ház­nagy tette meg jelentését, amit tudomásul vettek. Miután indítvány nem érkezett be, az elnök a tisztikarral lemondott és átadta az el­nöki tisztet Illés Emil pénzügyi főtanácsos­nak, hogy az uj tisztikar választását meg­ejtse. A választás szavazólapokkal történt, A .régi tisztikart választották meg újból a ház­nagy" kivételével. Uj háznagynak Matzóh Er­nőt választották meg. A megválasztott tisztikar a következő: Elnök: Jankovics Marcell dr., ügyvezető alelnöki Aixinger László dr., adelnök: Ba- csák Kálmán dr., főjegyző: Biosovszky Káz- mér dr., jegyzők: Tamás Lajos, Jarnson Jenő, ügyészek: Neumann Tibor dr., Prenghy Ár­pád dr., Tornasdhek László dr., főkönyvtáros: Zsakay Ödön, könyvtárosok: Csenkey Jenő dr., Pohl Artúr, főpénztáros: Oszeszta Béla, pénztáros: Stroimp Jenő, háznagy: Matzon Ernő, háznagyi titkárok: iifj. Aixinger László, Bojtos József, Décsy Aladár, Ghiczy Ernő, Zatbálik Lajos dr., Mojzes Ferenc, Reimunn Gyula. Szám vizsgáló bizottság: Prenghy Já­nos, Malatinsky Elek, Kellőit Ferenc, Laky István dr., Thüriuger István. Választmáuy: Lampérth Klári, Matzon Ernőné, Alapy Gyu­la dr., Arkauer István, Baranyay Dezső dr., Bárényi Vilmos, Belányi Tivadar, Berghof- fer Károly, Botih János dr., Böhm Rudolf, Burgics Tivadar dr., Cottely Jáno3, Drábek Antal, Feigler Otímár, id. Forray Béla, For- ray Tibor, Gánóczy Sándor, Hardmuth Ká­roly, IUós Emil, Késik Herold, Knapp Artúr, Lederer József dr., Németh István, László, Neumann Ferenc, Páll Miklós, Pataky Tiva­dar, Raiter Lajos, Reiuel János dr., Schubert Tódor, Stromp Gyula, Szeiff Géza dr., Sze- lényi Miklós, Tichy G. György, Vargha Iván, Végh Ferenc, ZeUiger Ernő dr. Választmányi póttagok: Csáder Sándor, Császár István, Far­kas Lajos, Lángh Jenő dr., Márton Győző. Jankovics Marcell dr. újból elfoglalván az elnöki széket, a következő záróbeszédet mon­dotta : Jankovics beszéde — Nehezen vállalkoztam arra, hogy e ne­héz időben tovább is megállják ezen a he­lyen, melyre évek óta bizalmuk és barátsá­guk állított. Azt hittem, csak a.kör érde­keinek rendelem magamat alá, ha tisztes­séggel félreállok, hogy utat nyissak uj erők­nek. Hogy újra szeretettel és bizalommal vállalkozóim, bizonyára nem a hiúság vezé­rel, mely kéreti magát, hanem egyedül a kö­telességérzés, mely azt jelenti, hogy éppen keserves időkben mindenkire szükség van. Programiról beszélni tatán ma nem aktuális, hiszen nem mehetünk szép álmok és csa-; lóba lidércfények után. De néhány gondola­tot le akarok szögezni, mely az én szándé­kaim lehetőségéinek előfeltétele. Először azit, hogy magyarok vagyunk. Ez azt jelenti, hogy kevesen vagyunk és ezért félretéve min­den személyi érzékenységet és kicsinyes­séget — sokkal fokozottabban össze kell tartanunk, A rejtélyes Agabekovról kiderült, hogy semmi köze kalandor, sőt szélhámos A konstansai állítólagos emberrablásé kísérlet hősét leleplezte a bolgár rendőrség Bukarest, február 1. Az Agabekov-üigy, a konstanzai rablás egyre jobban összekuszáló- dik. A „magasállásu külföldi személyiség", ahogy a nyomozás első stádiumában a lapok Agabekovot emlegették, mind gyanusabb sze­mélyiséggé változik át. A párisi Le Journal című lap az Agabekov-ügynek Kutjepov tá­bornok elrablásával való összekapcsolódásai miatt alapos kutatást indított Belgiumban, Franciaországban és Svájcban. Nyilvánvaló most már, hogy Agabekovnak az az állítása, mintha őt Trockijjal való barátsága miatt tették vol­na ki a G. P- U. szervezetéből, nem fedi a valóságot. Trockij Párásban megjelenő lapja Agabekov­nak ezt az állítását a leghatározottabban cá­folja és azt állítja, hogy éppen ellenkezőleg, maga Agabekov volt a szovjet részéről megbízva azzal a feladattal, hogy Trockijt és párthiveit ellenőrizze. Egy másik lényeges pont, amely Agabekovot gyanússá teszi, az a megállapitás-sorozat, ame­lyet a bolgár állambiztonsági hivatal tett és ame­lyet legutóbb közöltek a nyilvánossággal. Esze­rint a múlt, év októberében Agabekov beutazási engedélyt kért Bulgáriába azzal, hogy nagyon fontos felvilágosításokat fog adni a G. P. U. bulgáriai szervezetéről és ott működő ágenseiről. A beutazási engedélyt megkapta g december 21-én, Ruszcsukon át Szófiába is érkezett. Kide­rült azonban, hogy értékes információi nem ér­nek semmit. Szófiában azt mesélte, hogy Paris­ból azért küldték ki, hogy szervezze meg két nőnek Odesszából való elmenekülését. Az egyik nőt, az anyát, Eúdoohiá Fiba Benoscáuak hívják és rendkívül nagy bankbetétekkel rendelkezik Svájcban. Agabekov kapcsolatba akart lépni egy várnai hajóskapitánnyal, de meggondolta a dol­got és egyhónapi tartózkodási engedélyt kért Bulgáriában. Néhány nap múlva a bolgár ál­lambiztonsági hivatal teljes mértékben meggyő­ződött arról, hogy Agabekov állitása azokról a, kapcsolatokról, amelyekkel szerinte bolsevista- ellenes körökben rendelkezik, hamisak. Nem volt Trockij hive és nem bírta az orosz emigránsok bizalmát. Megtudták azt is, hogy miért kellett elhagynia a G. P. U. szolgálatát. Afganisztánban: elrabolt egy hölgyet és ezenkívül kellemetlen financiális háttere is volt a dologinak. Ezeknek az információk­nak következtében a bolgárok nem kívána­tos elemnek minősítették és el távolí tották az országiból. Egyébként kétségtelen, hogy az ö ügye minden ellenkező állitása ellenére is valami­lyen kapcsolatban van a Kutjepov elrablás­sal. A francia hatóságok és a francia sajtó kutatásának sikerült megállapítania, hogy Kutjepov kevéssel eltűnése előtt, néhány na­pon át lakott a párisi Bretagne et Orleans hotelben, amelynek a tulajdonosa Lecoque asszony, annak a Lecoque mérnöknek a fele­sége, aki most az Agabekov ügyben is szere­pel. Gyanús momentum az is, hogy Agaíbekov Brüsszelben a már többször emlegetett au- goltól, Stapfordtól tizozor frankot vett fel az Odesszában fog-1 mert érezzük, hogy magyar szellemi kincse­ket kell megtartanunk és ezért ennek a gondolatnak alá kell rendelnünk minden egyebet. Másodszor azt, hogy feltétlenül fo­koznunk kell munkásságunkat. Nem szabad abba a speciális magyar hibába esnünk, hogy ez vagy az már azért jó, vagy elég, mert körünkből vagy körünk tagjaitól ered és mert bevonja patinájával a magyarság fé­nye. Nem! — fokozni kell a szellemi igénye­ket és fokozni annak értékét, amit adhatunk, — többet és jobbat! — ez adja meg a létjo­gosultságot mindennek. — Végül újra fel ve teán az üres két jel­szót, melyet évről évre unos-untig lapokban, irodalmi termékekben hallunk, olvasunk: ez a teljesen fölösleges szétválasztás konzerva­tív és progresszev telkekre. Milyen felesleges ez a „Hie Guelf, hie Ghibellin"-iféle jelszó, egy nemzet fiai között! — Felesleges, valótlan és áldatlan is. — Konzervatív vagyok és maradok min­denütt, hol nemzetemet, fajtámat vagy bánt­ják vagy felejtik, hol nagyképűen sutba ve­tik, ami a múltnak tisztes emléke vagy meg­szentelt kincse, hol önhittség vagy hóbort el akarja velem hitetni, hogy művészien szép, ami csak szertelen; de progresszív vagyok mindenütt, hol szűk látókörű emberek meg­tagadnak valamit csak azért, mert nem a megszokott vagy egészen uj, progresszív va­gyok ott, hol megtagadnak valamit csak azért, mert nem egyazon gondolkozásnak tá­borának M'-otása, progresszív vagyok ott, hol megcsillan bármely szépség, mely igazán az én nemzetem géniuszának megvillanása. — Igenis: kiadom a hitvallást és a jelszót. Ez a jelszó: magyar érték és magyar szépség! — mert a kultúrában nem szabad öregedés­nek bekövetkeznie, mert ott örök a szépség fiatalsága! Jankovics lelkesen fogadott beszéde után után Aixinger László dr. szólalt fel, aki meg­köszönte Jankovics Marcell dr.-nak, hogy új­ból vállalta az elnökséget, amely tisztségre nála alkalmasabb egyént nem talállak volna. Déli fél egy órakor a közgyűlés véget ért. Este a kör helyiségét vidám hangulatú tar­ka est keretében avatták fel. ságban tartott hölgyek megszöktetési költ­ségeire. Bukarestben különben az üggyel kapcsolat­ban letartóztatottak kihallgatása javában fo­lyik. Különösen érdekes az a vallomás, ame­lyet Grisa Alexei, az Agabekov meggyilko­lásával megbízott orosz terrorista tett. Grisa az odesszai terrorista csoport tagja, aki kije­lentette: nagyon sajnálja, hogy nem sikerült megölni Agabekovot és ha újból parancsot kapna rá, megtenné. Kevesen tudják, hogy Beaumont dr., a White Star Lilié társaság hajóorvosa, aki nemrég halt meg Londonban, több mint ezerszer hajókázta keresztül az Atlanti óceánt; hogy Berlin legmagasabb építménye a rádió­leadó tornya, mely 138 méter magas; utána követ­kezik a 114 méter magas Dóm-torony; hogy Torfmoorban az ásatások alkalmával egy kökorszakbeli kétevezős csónakot találtak, mely­nek korát kilencezer évre becsülik; hogy a viliágon körülibe!; ’ 34 millió teletfon- készüilék van üzemiben; hogy egy most épült newyorki felhőkarcoló gyönyörű tarka színekben pompázik; alsó része sárga és arany, feljebb barna, majd kék, leg­felül szürke, felső — kékszimre festett — tornyát pedig piros tető fedi; hogy a világ népességének egyötöde Kinában lakik; hogy a legfiatalabb amerikai rádiószereplő a két és féléves Therese MacGiaby, akinek műsorán több mint kétszáz gyerekvers szerepel; hogy Londonban Szilveszterkor 976 öreg ur mu­latott együtt, akik összesen 70.591 esztendősek voltak; hogy 1905-ben Glasgoviban épitették a legutolsó nagy angol vitorláshajót; hogy az elefánt orrmányában negyvenezer izom van; hogy a régi Egyiptomban minden földműves ter­mésének egyötödét köteles volt adó fejében be­szolgáltatni; hogy a londoni mozik várótermeket építtettek I olyan kutyák számára, melyeknek tulajdonosai az [ előadást nézik. % ‘A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom