Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-28 / 49. (2862.) szám

10 'PRXGAl-MAG^fc-HIKhAfr TELT KEBLEI! lehetnek minden hölgynek minden korban az orvosilag' ajánlott „Ideal-Mixture" krém használata által, mely a keblet fejleszti, erősíti, frissíti és annak kecses formát ad. A csúnya mélyedések és a kiá tő csőn ok eltűnnek. A nyak szebb lesz. Gyenge lábszáraknak szép formát ad. — Sok köszönőlevél. Amennyiben nem volna eredményes, visszafizetem pénzét Ára 8 — K£, egész kúra számára 16.— Ke. Sza litja: Dr. Kemény Miklós, Kosiee E. Post schr. l2jM. 17 Movensko. _____________________ vers um Bucligiemeirsohaft, a Prometheus filmvállalatok és az Internationalie Arbeiter- hilfe-szervezet terjesztik ma Németország­ban a könyv, a betű, a kép, a folyóirat és mozivászon segítségével a kommunista propa­gandát. Több, mint ötven lapkiadó és fümváttcdnt tartozik Miinzewberg elvtárs vezetése alá, aki teljesen diktatórikusán uralkodik nagy­szabású vállalati fölött és üzletileg és politi­kailag csak a moszkvai komi tónak tartozik fe­lelőséggel. Ez a propaganda és szervezkedés elsősorban a szociáldemokrácia ellen irányul támadó­lag, hiszen — mint mondottuk — a cél az, hogy az egész német proletariátust a maguk ol­dalára hódítsák. Ugyanakkor azonban a kom­munista mozgalom lázas sietséggel építi ki fegyveres szervezetét is, hogy meg tudjon küzdeni a hitlerista „veszedelem“-mel. Ezekután könnyű elképzelni, hogy a né­met kommunizmusnak ez az uj kurzusa és szervezete sokkal veszedelmesebb, mint az a másik, amely csak felesleges összeütközé­sekbe vitte bele a híveket és ezzel egyre na­gyobb ellenállásra buzdította a polgári társa­dalmat. A nagy tömegmozgalom, sztrájk­kok és tüntetéseik egyelőre elcsendesedtek, de az elnökválasztási harc hat-nyolc millió kommunista szavazata meg fogja mutatni, hogy ez a szívós és tervszerű propaganda- munka milyen eredményeket tud elérni. A nemzeti szocialista mozgalom óriási jelentő­sége pedig éppen abban van, hogy ma egye­dül Hitlerék látszanak annak a kézzelfogható hatalomnak, amely Németország és Közép- európa további bolsevizálását meg fogja tud­ni akadályozni. Makkal Já?Wos. — Soff őr tanfolyamok a kassai állami ipariskolá­ban. A kassai állami ipariskola igazgatósága közli: Az uj folytatólagos soffőrtanfolyam külön szlovák és magyar nyelven március 4-én, pénteken este 6 órakor kezdődik. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen még a tanfolyam megkezdése előtt az Iskola igazgatóságánál, ahol közelebbi felvilágosí­tások is kaphatók. a LEGyEző Legyező! Nincs a női előkelőségnek még egy olyan fényűző tartozéka, mint ez a selyemdarab­ból, csipkéből vagy éppen papirosból készült, különféle alakú és formájú, még különbözőbb értékű vékony, finom lap. amit a hölgyek oly ibámuiat06an kecses negédességgel tudnak for­gatni kaosóikban. Hány kritikus helyzetből sza­badította már ki az úrnőjét? Hányszor volt már a hirtelen támadt zavar elleplezője s hány néma vallomásnak a kifejezője? Kedvelt játékszer, de fegyver is egyúttal az előkelő hölgy kezében, aki azt ügyesen tudja forgatni. Bedig az eredeti rendeltetése nagyon is próza}: a legyék elkérge- lésére szolgáló diezes, stilizált eszköz, amit a melegebb éghajlat alatt légáramlat előidézésére használtak. Ném kísérhetjük figyelemmel keletkezésének és fejlődésének egyes mozzanatait: mint lett az ere­detileg toliból, szőrből vagy rostokból, Egyiptom­ban a lótusz- és pálmalevélből készült pemetből a díszes legyező, amely a XVII. században élte fénykorát, amikor is küllőit és lapjait Watleau és Boucher remek festményei ékesítették; ezúttal csak rövid történelmi visszapillantásra szorít­kozunk s elmondunk néhány anekdotát, amelyek­ben a legyező fontos szerepet játszott. A KIRÁLYI UDVARBÓL A VÉRPADRA Történelmi jelentőségre XV. Lajos francia király idejében jutott a legyező. Szigorú udvari szabály tiltotta meg az udvarhölgyeknek — lettek légyen azok akár hercegnők — a legyező használatát a királyné jelenlétében, hacsak nem tálca gyanánt kellett annak szolgálnia, amelyen valami tárgyat nyújtottak át a királynénak. Akkori föLjegyzések szerint kicsibe múlt, hogy nagy botrányt nem idézett föl d’ Ebmont grófné aki ezt a szigorú szabályt valahogyan megsértette. De jött azután a forradalom, amelyhez ugyan­csak néhány emlék fűzi a legyezőt. így például a caeni múzeumban őrzik azt a legyezőt, amelyet Cordey Sarolta ejtett le a fürdőszoba padlójára, mikor Marat demagógot meggyilkolta. Az Abbaye- fogházban a márkinők és hercegaewzonyok, mi­közben a vó&ztörvényszójí „tárgyalásaira várakoz-] A Dunabank 19. rendes közgyűlése Hat százalékos osztalékot fizet a bank részvényeseinek Pozsony, február 27. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Ma délelőtt 11 óra­kor tartotta meg a Dunabank évi rendes közgyűlését az intézet székhazában. A köz­gyűlés iránt, amelyen Kállay József dr. volt miniszter elnökölt, a részvényesek élénk ér­deklődőét tanúsítottak. Ez vélt a Dunabank 19. rendes közgyűlése. Kállay József dr. nyitotta meg a közgyűlést, aki beszédében utalt a világgazdasági krízis­re. Mig a gazdaságé válság a műit évben a pénzintézeteket általában megkímélte, az idén sok országiban ezeknek jelentős része is áldozatul esett a válságnak. A Dunabank nagy ellenálló képességéről és szilárdságáról! tett tanúbizonyságot, ami­kor a válság az intézetet elkerülte. Ezt főképen annak köszönheti, hogy tőkeki­helyezései reálisak voltaik, az intézet vezető­sége körültekintéssel és óvatossággal dolgo­zott, megőrizte nagy mobilitását és a már tradicionálissá vált konzervatív szellemét. A tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után Kemény Gyula a felügyelő bizottság jelenté­sét olvasta fel, amit a közgyűlés tudomásul vett. A részvényesek nevében Krizsek dr. pozsonyi ügyvéd szólalt fel. Örömmel szegez­te le azt, hogy a Dunabank a legnagyobb bi­zalomnak örvend. Majd Kern András keres­kedelmi tanácsos szólalt fel, aki az intézet igazgatóságának, elsősorban Kadosa Pál ai- elnök-vezérigazgatónaik mondott értékes és szakszerű munkájáért köszönetét. Utána Műnk Gyula az intézet 1931. évi mérlegét tette bírálat tárgyává és megállapította, hogy a mérleg áttanulmányozása után mindenki­nek arra az álláspontra kell helyezkedni, hogy az intézet büszke lehet erre az ered­ményre. Nagy dolog a mai gazdasági válsáTg- ban hat százalékos osztalékot fizetni, már pedig a Dunabank ennyi osztalékot fizet. Kadosa. Pál vezérigazgató ezután előter­jesztette az igazgatóság jelentését, amely többek között kiemeli azt a tényt, hogy ipari és kereskedelmi vállalatokban a banknak érdekeltsége egyáltalában nem volt. Az igazgatóság azt indítványozza, hogy a bank hat százalékos osztalékot fizessen, azaz részvényenként 12 koronát, ami összesen 900.000 koronának felel meg. A közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomá­sul vette, a felügyelőbizottság jelentése alap­iak, rizsporozott parókát tettek a fejükre, ezalőnt rögtönöztek a börtönből s a legyezőikkel játsza­doztak, mint még nemrég odahaza, fényes palo­táikban. D’Urville grófné, mikor a börtönőr be­nyitott hozzájuk, hogy őt a vérpadra kisérje, megvetéssel fogadta a pribéket és csak a legyező­jét vette magához. — Ejb, mire való ez? — förxnedt reá a durva börtönőr. — Nem lesz neked arra szükséged nemsokára. — Bocsánat, uram! — felelte 6zelid bangón a grófné. — Amint, hogy Versaillefs fényes lép­csőin, azonképpen a nyaktiló faléipcsŐin 6etn tudok fölmenni anélkül, hogy ne legyezném magamat. Nos, egyik legszebb, legértékesebb gyarmatát Franciaország annak a végzetes legyezőcsapásnak köszönheti, amellyel Husszein, algíri béy a fran­cia főkónzul arcát illette. A vakmerő inzultus megtorlásaként a francia kormány csapatokat küldött Algirbe, amelynek meghódítását igy kezd­ték meg a franciák 1830-ban. NÉHÁNY NEVEZETES LEGYEZŐ Vannak olyan történelmi nevezetességű legye­zők, amelyek vagy szépségük, eredetük vagy éppen a hozzájuk fűződő emlékekre való tekin­tettel, szinte fantasztikus értéket képviselnek. — A XVIII. század egyik nevezetes ereklyéje az a legyező, amelyet Sévignó asszony ajándékozott a leányának, férjezett Grignan-nénflk, s amelyet Francois Boucher „Venu6 öltözködése" cimü hí­res festménye ékesített. Ennek a festménynek kiváltképpen az adott különös nevezetességet, hogy az istennő arcán határozottan föl lehet ismerni Montespanné arcvonásait. Ez a legyező London­ban 1870-ben huszonháromezer frankon kelt el és cserélt gazdát. Nimon de Lenclos legalább is egy tucat neve­zetes é6 értékes legyezőt gyűjtött össze, amelyeket a bibliából és a vallástörténeleinből vett jelenetek és alakok rajzai ékesítettek. Egyik legyezőjét a „Jeruzsálem ostroma" cimü híres festmény di6zi tette. A XIX. században a legértékesebb és a legfl«ébb legyező gyűjteményi Eugénia francia Császárné mondhatta magáénak, aki óként á*t a legyezőt j tartotta nagy bécebéh, Amelyet az Akkori idők | egyik leghíresebb festője és rajzolója, Gavárni ján az 1932. évre az igazgatóság illetményeit 75.000 koronában állapította meg és a felü­gyelői) izottsiáig tagjaiul megválasztotta Ke­mény Lajost, ízűk Emilt, Lernbepger Sá­muelt, Mii óta Albert dr.-t és Recbtorik Vla­dimírt. A kővetkező felszólaló Reisz Gyula dr. nemzetgyűlési képviselő, a bank ügyésze volt, aki jelentette a közgyűlésnek, hogy 1931. év március 18-án, Kadosa Pál 50. születésnapja alkalmából a Dunabank százezer koronás Kiadosa-alapot létesített, amelynek kamatait évente beteg és segítség­re szoruló tisztviselők támogatására fogják fordítani. A közgyűlés a Kadosa-nlap létesí­tését helyeslőén vette tudomásul. A közgyűlés végén Kadosa Pál szólalt fel és magyár nyelven mondott köszönetét a me­leg üdvözlésekért. Kötelességemet teljesí­tem, — úgymond — ha megígérem, hogy a jövőben is munkatársaim bevált támogatásá­vá! a Dunabank alapjainak megszilárdításán dogozom. — Ólsson mérnök csodaórája. Stockholmból je­lentik: Olesön Dávid svéd mérnök, a boforsi fegy­vergyár szakértője olyan egyetemes órát szerkesz­tett, amely nemcsak a rendes időt, hanem a nap és hold felkeltét járását, lenyugtát és egymáshoz váló viszonyát is mutatja. Az óra feltünteti a virradat é6 szürkület kezdetét, a hold változásait, az évet, hónapot, hetet, napot, névnapot és egy egész sereg asztronómiai jelenséget. Az érdekes szerkezetnek körforgó csillagtérképe is van, amelyről ez égboltozat minden momentuma le­olvasható, azonkívül két forgatható glóbusa, amellyel az idő a föld bármely pontján pillanatok alatt ínegállapitható. Az óra alatt hangos beszélő­vé! felszerelt rádiófélvevő és gramofon van, amely bármikor automatikusan működésbe hozható. — A csodálatos órával előre meghatározott időre ön­működően fel lehet gyújtani vagy el lehet oltani a villanylámpát és egy kávéfőzőt is meg lehet vele indítani. Az Olsson-óra teteje kováosmüvelyt ábrá­zol, melyben minden óraütés előtt vörösen ki­gyullad a kohó, majd a kovács felemeli kalapácsát és az üllőn kiveri az órák számát, mire a kohó tüze ismét kialszik. Az egész komplikált mecha­nizmus minden emberi beavatkozás nélkül oly pontossággal működik, hogy még a szökőévvel együttjáró változásokot is feltünteti. — Halálos végű verekedés Nyitraujlakon. Nyiirai tudósítónk jelenti: Tegnap délután Barabás István nyitraujlaki gazda felelősség­re vonta Vavrik Károly falubeli legéinyt, akit azzal vádolt, h>gy gazdaságából szárnyasokat lopott. A meggyanúsított legény kereken ta* g adta a lopás elkövetését, ami annyira dühlbe ózta Barabást, hogy a kezében tartott vas- villával nekirontott Vavriiknak és néhányszor oly erővel sújtotta fejbe, hovv az eszméletle­nül esett össze. Vavrikot azonnal Lakására szállították és orvost hívtak, aki azonban nem segíthetett rajta. Másnapra kiszenvedetl. A halálos végű verekedés ügyében megindult a bűnvádi vizsgálat. festett egyenesen az ő számára. Ugyancsak értékes gyűjteménye volt Rotschild bárónénak. Még a legolcsóbb legyezője is ezer frank értéket kép­viselt, azok pedig, amelyetek Lameret vagy Lebrun festményei ékesítettek, húszezer franknál is nagyobb összegekért keltek el a párisi árverési csarnokban, a Hőtel Droiiot-ban. Ámde ennek a gyűjtemények legértékesebb kincse mégis csak az a legyező, amelyet Watteau „Ver&aillesi ünnep­ségek" cimü festménye diszit. Ugyancsak Watteau mesteri kezére vall Bassano hercegné legyezőjét ékesítő festmény: „Ünnepség Kythéráhan". — Ezeknek a mestermüveknek azonban egy lépéssel sem maradt mögötte Sagan hercegnő legyezője, amelyet Boucher „Csókvásár" cimü festménye diszit. Nagy értéket képviselt az a legyező is, amelyét a nagy olafez zeneszerző, Roseitii felesége számára főételt áz akkori idők egyik legkiválóbb rajzolója, Gustave Dóré. Kevésbbó művészi, de igazán eredeti és érdekes volt Patti Adéíiha le­gyezője, amelyen a világhírű énekesnő össze­gyűjtőt té az autogratomijait azoknak az uralkodók­nak, akik előtt énekelt A LEGYEZőNYELV A legyezőnyelv kiváltképpen Spanyolországban volt divatos, ahonnan azután úgyszólván egész Európában elterjedt. A jobbkarról lecsüngő, összecsukott legyező azt akarta jelenteni, hogy: Vőlegényt várok. A balkarról lecsüngő, össze­csukott legyező jelentése: Menyásszony vagyok. Ha a legyező széle az ajkat érintette: Kétkedem benned. A szivtájra fektetett legyező azt akarta tolmácsolni, hogy: Szeretlek és miattad szenve­dek. A gyorsan mozgatott legyezővel a hölgy azt akarta tudtára adni áljának, hogy: Nagyon szeret­lek. De bezzeg nem jót jelentett, amikor a hölgy a legyezőt hirtelen összecsukta s ugyanakkor jobbkezéből átvette a balkezébe: Féltékeny va­gyok. Távozzál tőlem! Mikor az ifjú megpillantotta az erkélyen a menyasszonyát, aki legyezgette magát, legott megértette, hogy Ma távozom hazulról. De hogy ha a hölgy nem az erkélyen, hanem az ablaknál jélent meg s a legyezőt mozdulatlanul tartotta a kezében, azzal jelezni kívánta, hogy imádója ne várjon reá, mért: Ma itthon maradok. Az arc. elé tartott, félig rtyitott legyező jelentése: Vigyázz! Figyelnek bennünketl i 1932 február 28, vasárnap. Falu Tamási SÉTABOT A nevem uj még, nem kopott, Simogatod és suttogod. Dajkálgatod és lengeted, S a szived körül kergeted. De mert a szív is megbotol, Ha sétálsz, rátámaszkodoL S megy veled hűn a sétabot, Mig egy sarokban otthagyod. Szlovénokéi panaszok egy betegbiztosító ellen Egyik pozsonyi olvasónktól kaptuk az aláb­bi panaszos sorokat: Köztudomású dolog, hogy a betegbiztosító intézmény Szlovenszkón ma nem örvend a legnagyobb rokonszenvnek. Népszer öt Ínségé­nek nem éppen szociális volta miatt örvend, hanem ellenkezőleg: antiszociális magatartá­sa miatt. Egész köteteket lehetne írni azokról a sérelmes esetekről, amelyek nap-nap után előadódnak e szociális intézmények körük Mikor a „kereskedők és magánalkalmazot­tak első prágai biztosi tója" vagy két évvel ezelőtt bejelentette Sziovenszkóra való bevonu­lását, az érdekelt magánalkalmazottak öröm­mel vették ezt a hirt, mert arra számítottak, hogy betegségük ideje alatt ezután mégis csak humánusabb eljárásban fognak részesülni, mint eddig. Legalább is erre lehetett következ­tetni a betegbiztosítónak egész Szlovenszkót elárasztó ügynökei rózsaszínű ígéreteiből. De nem kevésbé voltak hangzatosak e biz­tosító által kiadott ügyviteli szabályzatok, amJeiyiek. szabad orvosválasztást, speciális gyógyszereket, szanatóriuokat, fürdőket, hv- inánus bánásmódot stb.-t ígértek. Mindezzel térmészeöesen meghódították a magánalkal­mazottakat, akiknek nagy-része belépett ezen intézet tagjai sorában. Kezdetben nem is volt komolyabb baj, amíg — mint mondani szokás — az uj seprő jól se­pert ... Ma azonban, sajnos, már más a hely­zet. A súlyos panaszok csokrából ez alkalommal csak néhány szálat akarunk kiszakítani. Először is általános panasz az, hogy a sza­bad orvosválasztás ma már csak hiú remény. A biztosító állapítja meg, hogy mely orvosok közül Választhat a beteg. Szakorvost csak a legkivételesebb esetekben engedélyeznek. Ak­kor is rendszerint csak „bajmegállapitás“-ra, A szakorvosi kezelés kérését visszautasítják azzal, hogy arra nincs szükség. Van olyan eset is, hogy egy ót hónap óta fekvő súlyos betegnek nem engedélyezett az intézet akara- toskodó „kontrolny lekárja" szakorvosi keze­lést azzal a megokolással, hogy az illető beteg­sége nem indokolja meg a szakorvosi kezelést. Holott a „kontrolny lekár" ur a beteget nem­csak, hogy nem vizsgálta meg, de nem is látta. De nemcsak a tagokkal szemben ilyen szűk­markú az intézet. A vele összeköttetésben ál­ló orvosok valósággal terror alatt állanak. S minthogy az orvosok jövedelmi forrása ma a betegbiztosító, nem igén akarnak vele ujjat huzni és inkább lenyelik a legkeserübb igaz­ságtalanságot is, csakhogy kenyerük némileg biztosítva legyen. íme egy eset: Egy közismert pozsonyi or­vos hónapokon keresztül ápolt odaadóan, szinte példátlan buzgalommal egy súlyos be­teget. S amikor a három havi gyógykezelési idő után benyújtotta szerény igényű számlá­ját, a legnagyobb meglepetésére közölték ve­le, hogy mindössze 96 (kilencvenhat koroná­val) hajlandók őt e bárom havi nehéz munká­jáért „honorálni" azzal az indokolással, hogy a beteget három napon keresztül naponta két­szer látogatta meg a betegség kezdetén, már pedig — igy vélekedik a biztosító vezetősége — az ilyen beteget kórházba kellett volna szállítani. Hiába bizonyította nekik a szakor­vos, hogy az illetőnek súlyos belső vérzése volt s szállításra még akkor sem lett volna al­kalmas, ha nevezetesen a kórház megfelelő osztályán hely lett volna, ami csaknem kizárt dolog. De hiába volt minden. Az intézet nem fizet, így azután nem kell különösebb képzelőtehet­ség annak föltételezéséhez, hogy ez az intézet Szlovenszkón mily aránytalanul hatalmas ös­szegű pluszt könyvelhet el. A tagok és orvosok tehát — mint látható — teljesen ki vannak szolgáltatva ez intézet ve­zetősége kénye-kedvének s nem áll rendel­kezésükre semmiféle védelmi eszköz. Éppen ezért szükséges volna, hogy egyszer már az illetékes hatóságok közbelépjenek és rendét teremtsenek az intézet szlovenszkói poatáján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom