Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-27 / 48. (2861.) szám
1932 február 27, szombat. 'VVíXGM -AVvíiiíAR.' HI RLAEí mazásánál jogos bizonytalanság fog uralkodni. Ez abbéi a szempön tból is megfontolandó, hogy a biróságoik már most is agyon vannak halmozva munkával s a javaslat kétségtelenül még növelni fogja a biréságok munkatorlódását. A jogi bizonytalanságból származó zaklatásoknak ©lejét lehetne venni azzal, hogy a törvényhozó kimondaná, hogy A gyakorlati gazdák közztil még mindig nagyon kevesen tudják, milyen nagy szerepet tölt be a mész a mezőgazdaságban úgy az állatok takarmányozásánál, mint a növények táplálkozásánál. — Szinte megdöbbentő az a nagymérvű tájékozatlanság, mely e téren uralkodik. Közleményünk I. részóbeu gazdasági állataink mésszüköégletére s annak okszerű adagolására kívánok kiterjeszkedni. Az állati csont száraz anyag 30—40% szerves és 60—70% ásványi anyagból áll. Utóbbinak legnagyobb része mész. Találunk ezenkívül mészsókat az izomsatban és az állati termékekben is (pl. a tejben). Az állat a teste felépítéséhez és termel- vényéhez (tej, vehem) szükséges mószsókat a takarmánnyal veszi fel. Ha ez mészsókban hiányt szenved, azt első sorban a csontváz sínyli meg, vagy nem fejlődhet kellően (gyenge, vékony csontozat), vagypedig csontbeteg^ég lép fel, mely kifejlődött állatoknál csontlágyulás, fiatal állatoknál pedig angolkórban jelentkezik. Különösen érzékenyek a mészhiánuyal szemben a fiatal, tehát növekedésben levő, továbbá a vemhes és tejelő állatok. A meszet a takarmányozásnál akkor kell külön pótolni, ha inész^zegéuy takarmányokat etetünk, ami rendszerint a téli islállózás és takarmányozásnál szokott előfordulni. A legelőre járó vagy természetes zöldtakarmányon tartott állatok mészpótlás- ra ritkán szorulnak, mert a zöld fü- és zöldtakarmány elegendő mészsókat tartalmaz. Külön elbírálás alá tartoznak o nyáron is Istállón és abrakon tartolt állatok, tehát a hízó sertések, hizó marhák vagy istállózoít tejelő tehenek. — Ezeknél nyáron is szükséges lesz a mészpótlásról gondoskodni. Viszont télen sem kell a meszet pótolni olyan állatoknál, melyek abrakot egyáltalán nem kapnak és takarmányukat egyedül, jóminőségü réti — lucerna. lóhere, vagy bükköny széna képezi. Mészben gazdagok a következő takarmányok: a zöld fü, a jő minőségű rétiszéna, a lucerna-, lóhere-, baltacím-, nyúlszapuka-, biborhere- és bükkönyszéna. Az abrak takarmányok közül csak a hüvelyesek magvai bab, borsó, bükköny, szójabab etb. tartalmaznak elegendő meszet. de amint később látni fogjuk, mészpótlásról ezek etetésénél is gondoskodni kell. Mészben szegények a kővetkező takarmányok; a gabonafélék szalmája és pelyvája. — Az összes gyök- és gumóstakarmányok; répa, burgonya stb. Az abrak takarmányok úgyszólván mind mész- szegények. vagyis a gabonafélék magvai ée őrlési termékei. A darák, korpák és takarmány lisztek. Az összes olajpogácsák, moslékok, malátacsira, sörtörköly és melasz. A mész takarmányozásánál rendkívül nagy fontossággal bir az, hogy a meszet milyen vegyi összetételben és milyen formában célszerű adagolni? Mivel az állati csont mészen kívül foszfort is tartalmaz, ennél fogva a takarmány foszforhiánya ugyanazokkal a káros következményekkel járhat mint a mészhiány. Ebből sokan azt a téve9 következtetést vonják le, hogy a meszet célszerűbb foszforsavas mész, nem pedig szénsavas mész alakjában adni, mert ezzel egyúttal a foszlorhiányt is pótolhatjuk. Ámde tudnunk kell, hogy foszforban a legtöbb takarmány bővelkedik és úgyszólván csak a gabonafélék szalmája és pelyvája, továbbá a répa- ezelet és melasz nem tartalmaz elegendő foszfort, ezeket pedig mészigényes állatokkal egymagukban igen ritkán etetjük. Ezeket nemcsak a növendék hasas és tejelő, de még a kifejlődött állatoknál is rendszerint abraktakarmányokkal egészítjük ki. Már pedig az összes abraktakarmányok, a gabona magvak és ezek őrleményei, a korpák, maláta^ csira, söríörköly, az összes olajpogácsák és állati eredetű takarmányok foszforban mind igen gazdagok. Ebből következik, hogy a foszfor pótlására csak igen kivételes esetekben lesz szükség. Azt külön adagolni azonban nem csak felesleges, de káros is lehet. A feles mennyiségben felvett foszfor lekötésére ugyanis nem csak az egyidejűleg bevitt mész használatik fel, hanem a csontszövetben már lerakodott mészvegyületek is felhasználtatnak s ilyenkor az állati szervezet több meszet ad ki, mint amennyit felvett. Ennek csontbántalnak lehetnek a következményei, azok amiket éppen elkerülni akartunk. A meszet tehát igen kivételes esetektől eltekintve, mindig szénsavas mész, nem pedig foszforsavas mész vegyi összetételben kell adagolni. A szénsavas meszet kétféle alakban etethetjük. Eddig erre a célra úgyszólván egyedül az iszapolt krétát használták. Ezt úgy állítják elő. hogy a krétakövet, ami nem egyéb mint szénsavas mész. megőrült, majd iszapolásnak vetik alá. Az iszapolás az előállítást természetesen megdrágítja. Ma már iszapolt kréta helyett az ennél jóval olcsóbb szénsavas niészkőüsztet használhatjuk takarmányozási célokra is. Az állatélettani és takarmányozási kísérleti állomások is ezt ajánlják, ha egyébként káros anyagokat nem tartalmaz. A mai kőőrlőmalmokkal ugyanis a mészkövet ezok a bűncselekmények csak magánvádra iildözendök. Ezzel a bíróságok mentesülnének a közvádas ügyektől, amelyek alapja sokszor névtelen följelentés is lehet. Megfontolandó azonban az is, hogy milyen nagy veszedelem származik egyes intézetekre, ha ezeket a büntetőügyeket a bíróságok nyilvánosan tárgyalják. (Vége köv.) egész lisztfinomra lehet megörülni, amely a gyomorban gyorsan és jól oldódik és igy az iszapolás egészen feleslegessé válik. A takarmányozási célokra szolgáló szénsavas mészkőliszttő! a magas porfinomság mellett a követelmények a következők: legfeljebb 0.2—0.3% víztartalom, legfeljebb 3% savakban oldhatatlan maradék, legalább 93—95% szénsavas mésztartaiom, legfeljebb 1.5% szénsavas magnéíia tartalom. Klórt és szulfátokat csak kis mennyiségben, arzént és fluort pedig egyáltalában ne tartalmazzon. Nem győzöm eléggé óvni a gazdákat attól, hogy a megengedettnél nagyobb szénsavas magnéziát tartalmazó mészkőlisztek takarmányozásától tartózkodjanak, mert a szénsavas magnézia szintén kiszorítja az állati szervezetből a meszet, mint azt a feleslegesen etetett foszforsavnál látjuk. Ezt azért hangsúlyozom, mert Szlovenszkón igen sok olyan dolomitos mészkő van, amelynek szénsavas magnéz;a-tarlalma 5—50% között váltakozik. Nem minden mészkőőrleméuy felel meg tehát takarmányozási célokra. Valószínűleg ugyanezen szempontokból esnek kifogás alá a magasabb szénsavas magnéziát tartalmazó mé-zTágyák Is a talaj mesze- zésénél is, amit a legu'abb kutatások is igazolnak. Végül felelnem kell arra a kérdésre, milyen legyen a takarmány mészadag-nagy6ága? Ezt nem lehet állatfajonkint vagy állatonkint kijelölni. Vagyis nem lehet megszabni, hogy egy darab tehénnel, növendék állattal, vagy egy darab sertéssel naponta mennyi meszet etessünk. — A mészadagnak a takarmány mésztartalmát figyelembe véve mindig az elfogyasztott takarmány mennyiséghez kell igazodni, vagyis azt kell tudni, számokban, hogy egy kgm. elfogyasztott takarmányt hány gramm szénsavas mésszel célszerű kiegészíteni. Az alábbi számok (Welmann Oszkár adatai) azt mutatják, hogy- az egyes takarmányok minden egy kilogramját hány gram szénsavas mésszel kell kiegészíteni. A nagyobb számokat a fiatal, növekedésben levő, vemhes és tejelő állatoknál, a kisebb számokat pedig a kifejlődött ée nem termelő állatoknál alkalmazzuk: legelő — (—), zöld takarmány — (—), }ó széna — (—), öntözött rét szénája 5 (■—), savanyú rét szénája 8 (—), gabona szalma 8 (OÁ), pelyva 13 (3), burgonya 0,8 (—), hüvelyesek magvai 24 5 (18.6), gabona magvak és ezek darái 20 (10), búza korpa 42.7 (18.5), búza takarmányliszt 18.3 (7.3), rozskorpa 51.6 (22.9), rozs- takarmányliszt 24.3 (13.5), lenmagpogácsa 17.4 (65) napraforgó pogácsa 26.9 (15.7), repcepogácsa 22.6 (11,5), extrahált szójadara 24.1 (13), busüszt 17.1 (—), vérliszt 14.4 (—), halliszt — (—), fölözött tej 2.3 (—). A szénsavas mész takarmányozásánál a gyakorlatban még a következőket tartsuk szem előtt: 1. A kifejlődött ló ha elég jó szénát fogyaszt, külön mészpótlásra nem szorul. A vemhes és szoptatós kanca és a szopós és egykét éves csikó télen át az elfogyasztott abrakhoz mérten igényli a meszet. Ezeknek az abrakjához tehát célszerű lesz kilogramonkint 15—20 gramm szénsavas meszet keverni. 2. A fejős teheneknél vegyük figyelembe, hogy minden liter tejjel 3 gramm szénsavas másznék megfelelő mész ürül ki az állat szervezetéből. A zöld takarmánnyal vagy szénával ez csak részben lesz fedezve, s he a tehén ezek mellett abrakot is kap, minden egy kilogramm abrakhoz még 15—20 gramm szénsavas meszet kell keverni. Ha azonban a szálas takarmány főleg szalmából, pelyvából vagy savanyított takarmányból áll, minden kilogramm abrakhoz 20—25 gramm szénsavas meszet keverjünk. Ugyanez áll a vemhes tehenekre is. A fiatal borjuknak, melyek rendszerint jó minőségű szénát is kapnak, minden kilogramm abrakhoz 15—20 gramm szénsavas meszet adhatunk. Hízóba állított tinóknál minden kilogramm abrakra 10 gramm, kifejlődött marhánál pedig 5—6 gramm szénsavas mész adagolandó. 3. Judoknál a mészpótlásra csak akkor van szükség, ha rossz minőségű szálas takarmányt, ázott vagy savanyu réten termett &zénát vagy tavaszszalmát etetünk. Ilyenkor ezeket abrak takarmánnyal egészítjük kJ s ezek minden kilogrammjához a toklyóknalc vagy űrüknek 10—15 gramm, a vemhes és szoptató anyáknak és bárányoknak pedig 20—25 gramm szénsavas meszet keverhetünk. 4. Aránylag legtöbb abrakot fogyaszt a sertés. — Ennek takarmányozásánál a mész pótlására tehát fokozott figyelmet fordítsunk, mert a sertéseknél lépnek fel a legkönnyebben a csontbajok. Növekedésben levő sertésnél 20—25 gramm szénsavas meszet keverünk minden kilogramm abrakhoz. Kifejlődött sertések mészszükséglete abrakkilogrammonkint 10—15 gramm. A fenti előírásokat feltétlenül tartsuk be, mert a tulságba vitt inészetetós káros következményeket vonhat maga után. Túlzott etelés alkalmával a pocséklás nem nagy értékveszteséget jelent, mert a szénsavas mész olcsó, de amint a tudományos viszgálatok megállapították, é« a gyakorlati tapasztalatok is igazolják, az előírásnál nagyobb mennyiségben adagolt mész csontbajok előidézője lehet Ha túlzásba megyünk, könnyen úgy járhatunk, mint az a lovas, aki nagy lendülettel igyekezett lovára felpattanni, s a másik oldolon pottyant le. interpellál# a pénzügyminiszter úrhoz az adóhivatalok által a község részére be nem fizetett pótadók tárgyában. Beadták: Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai. Miniszter Ur! Tudvalevő és közismert dolog legalább Í6 Podkarpat&zká Ruszban, hogy az adóhivatalok a beszedett pótadóknak csak igen kis hányadát szolgáltatják be a községeknek. A községek a költségvetésünkben kénytelenek ezeket az összegeket, mint valóságos vagyont feltüntetni, aminthogy a köztudat szerint is az államtól járó összeget igazi vagyonként állíthatók be minden költségvetésbe. Az igy be nem folyó összegek azonban a községeknek a mérlegét és háztartását teljesen fö’billentik, mert a fölvett összegek valójában « község pénztárába be nem folynak. Még nagyobb zavarokat okoz ez városaink háztartásában, amelyeknél ez összegek sokszor oly nagyok, hogy a legszükségesebb kiadások fedezését is lehetetlenné teszik. Előidézik nem egy esetben azt, hogy a városok zavarba jutnak a tisztviselőik fizetésénél, nem is szólva arról, hogy egészséges beruházásokat végezzenek. Tisztelettel kérdezzük a Miniszter 'Urat: hajlandó-e sürgősen az iránt intézkedni, hogy az adóhivatalok által behajtott községi pótadók minden esztendő végén a községeknek teljes összegében átadassanak. Hajlandó-® aziránt a legsürgősebben intézkedni, hogy az átadás minden esetben a legszigorúbban megtörténjél:. Prága, 1952 február 10. _ (Aláírások.) A kereskedelmi kamarák központja a devi- zaetigeüéíyezési gyakorlatról. A kereskedelmi és iparkamarák központjának kereskedelempolitikai bizottsága tegnap rendes ülést tartott, amelyen Friedmann dr. meghatalmazott miniszter a csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalások mai állapotáról részletes jelentést tett. A magyar kormány legújabb javaslatait a prágai kormány már megtárgyalta e azokkal kapcsolatban állást foglalt. — Á bizottság ülésén különösen részletesen foglalkoztak a behozatali devizákat engedélyező bizottság mai gyakorlatával, amely ellen valamennyi kamara körzetéből igen sok panasz érkezik. Különösen az elintézés hosszadalmassága ad sok panaszra okot, továbbá az, hogy a bizottság nem veszi figyelembe a gazdasági szükségleteket. A bizottság megállapította, hogy a devizataau- sitvá-ny igénylő áruk jegyzéke oly cikkeket is tartalmaz, amelyek a csehszlovák iái közgazda- sági életben nélkülözhetetlenül szükségesek s igy indokolatlan a devizatanusitvány megkövetelése. A legfontosabb azonban az, hogy a devizabizottság mai összetétele mellett képtelen lesz a nagytömegű kérelem elintézésére, ha a legsürgősebben nem kap megfelelő számú hivatalnokot s nagyobb hivatali fölkészül béget. Jelenleg is elintézetlenek a három hét előtt be- 1 adott kérelmek, A bizottság elhatározta, hogy a kereskedelmi kamarák központja küldöttsé- gileg fogja fölkérni az illetékes minisztériumokat, hogy a devizabizottság kellő fö[készültségéről haladéktalanul gondoskodjanak. — Jellemző, hogy a devizabehozatali bizottság hivatalos jelentése, melyet tegnapi számunkban közöltünk, ezzel szemben azt állapította meg, hogy a kereknek elintézése már teljesen simán történik. Újabb hivatalom jelentés szerint a bizottsághoz négy hét alatt 25 ezer kérvény futott be, vagyis naponkint átlag 1000 kérvény érkezik. Illatszert akarnak készíteni a komlóból. Lapunk hasábjain röviden mindig beszámoltunk az észak- és nyugatcsehországi komlótermelők értékesítési válságáról. A termelők egyszerűen nem képesek eladni sörtermelés céljaira a komlót s igy felmerült az a terv, hogy a készletek bizonyos részét elpusztítják, elégetik, vagy el rothasztják. Ez a terv azonban az érdekeltek nagy ellenzésébe ütközött. A komlótermelők szövetsége ezért két vegyi gyárhoz fordult azzal a kéréssel, hogy az vizsgálja meg, hogy a komló nem volna-e felhasználható illanó olajok készítésére, mint ahogy Bolgárorezágban rózsaolajat sajtolnak a rózsa sziromleveleiből. A vegyvizsgálatok két esetben állítólag kedvező eredménnyel jártak s így nincs kizárva, hogy a közeljövőben az illatszerkereskedések komlóillatot is árulni fognak — a. sörkedvelők nem csekély örömére. Gazdasági rendőrség Pozsonyban? A pozsonyi kereskedelmi és iparkaim arában a hitelezők kezdeményezésére szakértőkezletet tartottak a szolid kereskedelem védelméről. Az értekezleten résztvett az állami rendőrigazgatóság képviselője is. Fölmerült az a terv, hogy bécsi mintára megszervezendő volna a gazdasági rendőrség. Becsben ez az intézmény a háború utáni uzsorahivataiokból fejlődött ki 1922-ben. A gazdasági rendőrség föladata volna vizsgálni az egyre emelkedő számú fizetésképtelenségek okait, Uj hivatal létesítése nem volna szükséges, mindössze az államrendőfíégen egy osztályt kellene erre a célra megszervezni. A gazdasági rendőrség egyébként mindenben az ál- lamrendörség előírásaihoz alkalmazkodnék. Az értekezleten jelenlévők a gazdasági rendőrség megszervezése mellett foglaltak állást. Az értekezlet külön bizottságot választott e kérdés részletes kidolgozására. íxIli R „yw- igi \Aö*feSt£tos5v\ mii IP 1 \ H s !!|i ai .^aal i | tt* **' tai : ’’ -ilíMfc '-ftS A csehszlovák-román kereskedelmi ellentétek kiegy©Hűtésének kérdése. Au gén[aler dr., a bukaresti csehszlovák követség kereskedelmi attaséja a múlt napokban Prágába érkezett, hogy a kormánytól utasításokat kérjen a román kormánynak a csehszlovákiai behozatali gyakorlat ellen felhozott egyes kifogásai tárgyában. A román kormány ugyanis különösen azt kifogásolja, hogy a csehszlovák. kormány egyes romániai produktumok, különösen a mezőgazdasági termények behozatalát megnehezíti. A csehszlovák kereskedelmi attasé részletes utasi fásokat kap a kormánytól a felmerült nézeteltérések kiküszöbölésére. Hatmilhárd alá csökkent a bankjegyforgalom. A Csehszlovák Nemzeti Bank most kiadott heti kimutatása szerint a bankjegyforgalom február harmadik hetében 208 millió koronával 5 milliárd 923 millió 852 ezer koronára csökkent. A zsiroköveteléeek 72 millió koronával 686 millió koronára emelkedtek. A valutakészlet 10 millió koronával esett s 899 millió koronát tett ki. Az aranykészlet 1646 millió korona. A hitelügyletek között a váltóeszkont 108 millió koronával csökkent. Az aranyfedezet 37, százalékos. A szűcsök és a behozatali devizatanusit- vány. Az önálló szücsiparosok szövetsége a múlt napokiban Prágában erősen látogatott gyűlést tartott, amelyen a szövetség a behozatali devizákat engedélyező bizottság gyakorlata ellen tiltakozott. Megállapítást nyert, hogy a köztársaságba az utolsó öt évben évenkint átlag 4000 métermázsa súlyú s 220 millió értékű szőrmét importáltak. A devizabizottság ezzel szemben összesen mintegy 60 millió Ke értékű devizát hajlandó engedélyezni, ami azt jelenti, hogy a behozatal a negyedére szorulna ie. A tiltakozó gyűlésen elfogadott határozati javaslat azt hangsúlyozza, hogy a prémheho- zatal ilyen nagyfokú korlátozása több kárt csinál, mint hasznot, mert a szűcsöknek nem lesz munkájuk s a segéderőket kénytelenek lesznek elbocsátani. Csak a szűcsök 4646 segédet foglalkoztatnak, míg a prémfestőüzemekben 10 ezernél több munkás dolgozik. A szücsiparosok szövetsége azt követeli, hogy a behozatalt legföljebb 33 százalékkal korlátozzák és hogy a kereskedelemügyi minisztérium tegye lehetetlenné a kontárszüesök tevékenységét. Óvjuk meg állatainkat a csontbetegségek ellen. Igen gyakoriak a esontbeteg&égek összes állatainknál, még a szárnyasoknál is. Ezek a betegségek okozzák aztán, hogy fiatal állatok a fejlődésben visszamaradnak, a hízásra beállítottak pedig lesántolnak, gyakran lábra állni sem tudnak. A leggyakoribb csontbetegség az angolkór (rachitis) és a csontlágyulás (osteo- malaoia). Ezeket a bántalmakat az állatok helytelen etetése, a nem megjelelő táplálék okozza. A tehenek, a borjak, a hízók, a malacok többnyire főképpen téli hónapokban szemes takarmányt kapnak. A korpából, a darából hiányzik az u. n. D-Vitamiu, nevezzük magyarul éltető erő, ami a test szervezetének fölépítéséhez, az egészséges csontfejlődéshez okvetlen kell. Ahol az állatok lóherét és lucernát, vagy jó szénát kapnak kellő mennyiségben, ott nem kell a esontbetegségtől félni, mert ezek tartalmazzák a D-Vitamint. A legtöbb esetben azonban ritkán, vagy kis mértékben kapják állataink ezt a fölötte értékes táplálékot. Szükséges tehát, hogy mesterséges D-Vitám innal pótoljuk a hiányt. Ilyen mesterséges D-Vitamin a Pekk. A különböző állatfajok szerint csak néhány gram Pék két kell a takarmányhoz keverni és szemlátomást fejlődnek és erősödnek az állatok. A Pekk ugyanis szabályozza a szervezetben a sók lerakodását, a? állatok jól esznek, csontozatuk megerősödik, súlyban gyarapodnak. Azt sem szabad figyelmen kiviil hagyni, hogy adjunk állatainknak megfelelő mennyiségben szénsavas meszet, tiszta Iszapolt krétát. Ennek hiányát az állatok a fairágásban, a malacok egymás fűiének vágásában tudtul adják. Egy pár^ fillérrel lehet ezen hiányon segíteni, mely különben az állatok egészséges fejlődésének nagy akadálya. 1 mész szerepe a mezőgazdaságban Irts: Fodor *enő 9
