Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-04 / 28. (2841.) szám

1932 február 4, csütörtök. T>I«CAlA\A-OtARHIRIiAP 5 Lasker Emanuel. a sakk egykori fejedelme a bridzzsel foglalkozik s könyvet irt a bridzs pszihológiájáról A bridzs fejlödésképes játék, amely individualitást kiván — A hivás a bridzs lényege Csehszlovák-magyar huítísresi Budapesten Budapest, február 3. Vasárnap este a Zeneakadémia kamara­itermében a budapesti csehszlovák kolónia csehszlovák-magyar kul tűrés tét tartott, me­lyen megjelent a csehszlovák követség Pal- Ider követtel az élén, magyar részről irodal­mi és zenei kiválóságok, mint Heltai Jenő, Laczkó Géza, Kosztolányi Dezső, Kodály Zoltán, Harsányi Zsolt és mások. A bevezető szavakat Kővár Emil szerkesztő mondta 6 egye (bek közt kijelentette, hogy „ez az est a csehszlovák hódolatot jelenti a magyar iro­dalom részére1'. Urbán Lőrinc Petőifi-, Arany- és Ad y-köl töményeket adott elő szlovák nyelven. Budapesti szlovák műked­velők ezután eljátszották Madách Kepler- je lene tét. Elek Szidi Kodály- és Bartók - dalokat adott elő nagy sikerrel. Fehér Ar- iíhur cseh és szlovák költők magyarra fordí­tott verseiből szavalt s végül sorra került Heltai Jenőnek az Orvos és a halál című le>- gendáija szlovák nyelven Straka Antal kö- veíségi sajtófőnök fordításában. A szereplők sok tapsot arattak. A kulíurest rendezője Straka Antal volt. Miért nem nyílhat meg a kassal jégpálya Kassa, február 3. (Kassai szerkesztőségünktől). A P. M. H. beszámolt arról a kínos esetről, amely Kassa egyetlen jégpályájának a szezón derekán történt hatósági bezárásával állott elő. A jégpálya ugyanis a Légionárius-téri Bio-Rádióval és több más objektummal együtt a Városszépitő Egyesület tulajdonát képezi. A pozsonyi országos hivatal egy évtizedes halogatás után megtagadta az egyesület alapszabályainak jóvá­hagyását, működését fölfüggesztette és a rendőr­ség utján január 22-én elrendelte a ligeti jég­pálya bezárását. A jégpályának a főszezonban történt bezárása ért­hető felháborodást váltott ki a kassai közönségből, mivel ez az intézkedés a legnépszerűbb téli spor­tolás lehetőségétől fosztotta meg a publikumot, el­sősorban a diákságot, amelynek szinte egyik élet­szükségletét képezte ez a sportolás. A Városszópitő Egyesület természetesen rögtön megtette a megfelelő lépéseket, hogy a hatóságok­nál kieszközölje a jégpálya megnyitását, egyúttal tárgyalásokat kezdett a város vezetőségével is, — Aranyérnél és az evvel járó béldugu láp, repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szé­dülés! rohamoknál a természetes „Ferenc JózseJ“ keserüviz használata mindig kelle­mes m^rrVönnyebbülést, sőt gyakran teljes gyógyulást eredményez. A belső bajok or­vosai az igen enyhe hatású Ferenc József vizet sokszor mindennapi használatra, reg­gel és este egy-egy félpohárnyi mennyiség­ben rendelik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer- üzletekben kapható. hogy az alapszabályok értelmében a város vegye ideiglenes kezelésbe az egyesület vagyonát, amely a fennálló szerződések érteimében egyébként is a várost illeti. A városi tanács el is határozta az egyesületi va­gyon kezelésbe vételét s erről értesítette a rend­őrséget, melyet felkért a jégpálya átadására. Stefánik dr. rendőrigazgató személyesen tárgyalt ebben az ügy­ben a nála járt küldöttséggel és megnyugtató vá­laszt adott, úgy hogy a városnál szombatra várták a jégpálya átadását. Az átadás azonban nem ti' Int meg, amit a rendőrség azzal indokolt, hogy nincsen megfe­lelő leltár a jégpálya és sportpavillon felszerelé­séről s leltár nélkül m i adható át az objektum. Ugyanakkor azonban arra sem volt hajlandó a rendőrség, hogy a várossal karöltve elkészítse a hiányzó leltárt és az átadással lehetővé tegye a jégpálya megnyitását. Pedig a jégpálya a Város- szépitő Egyesület által bérelt többi objektummal együtt jogilag ma is a város tulajdonát képezi s a rendőrségnek éppen z let"* volna a kötelessé­ge, hogy az egyesület ir''ködé«ének felfüggesz­tése ntán, a közöm' érdekében, elősegítse az egyesületi vagyon átadását a város kezelésébe s ezzel lehetővé te""" •> a jégpálya mielőbbi meg­látását. A dolgok hátterében közismert törekvések hú­zódnak meg. Ugyanis a kassai legionista szövetség, amely már régóta reflektál a Bio-Fédió bérletére, állítólag ilyen nton akarja megszerezni a Legionárins-téri mozit s állítólag történt részéről olyértelmü kijelentés is, hogy ebben az esetben, ba megkapja a mozi bérletét, gondoskodnak arról, hogy az országos hivatal jóváhagyja a Városszópitő Egyesület alap­szabályait * ezzel megnyíljék a ligeti jégpálya is. Természetes, hogy a közönség továbbra is türel­metlenül várja a nem mindennapi ügy fejlemé­nyeit. London, február 3- Lasker Emánuel dr. minden időknek egyik legzseniálisabb sakk­mestere, aki 1890-től 1924-ig korlátlan ura volt a sakkcsatáknak, jniuláu alkonyodó évei­ben még egy pár nemzetközi babért szerzett a 64 kockás tábla mezején, bölcs belátással otthagyta a fiatalok idegzetét is próbára tevő sakk küzdőterét és azóta szabad óráit a bridzs kultuszának szenteli, amelynek éppen olyan nagyszerű apostolává vált, mini a sakkjátéké volt. Nemcsak gyakorlati téren űzi ezt a játékot, hanem kiváló elméleti művelője is s müvei nagy könyvsikert értek el. Jelenleg a londoni nemzetközi bridzsversenyen vesz részi s ez alkalommal hosszabb interjút adott az újságíróknak mostani munkaköréről s a bridzs művészetéről. A játékos pszihológiája Megtudjuk ebből az interjúból, hogy Las kérnék a legközelebbi napokban újabb pszi­chológiai munkája jelenik meg, amelynek igen érdekes a témája. A játéknak és a küzdelemnek nagy pszi­chológusa ugyanis a játékos pszichológiájá­ról ír. Az uj munka, amely személyes tapasztalato­kon és megfigyeléseken alapul, nem lesz nagy terjedelmű, mégis érinteni fogja a mo­dern kérdés egész lényegét. Ennek a problé­mának még rengeteg kikutatlan oldala van és Lasker kijelentése szerint még az ő mun­kája sem tesz pontot a kutatások végére, lasker be is jelenti, hogy könyvének lesz folytatása is, amelyben a játékosok lélekta­nának teljes feltárását igyekszik megadni. A bridzs előnyben Lasker ezután megmagyarázza, hogy miért nem foglalkozik aktív módon a sakkozással. A sakk játékban való intenzív elmerülés tel­jesen megzavarná mai életprogramját, mai irodalmi és filozófiai munkásságát és ezért egyelőre a bridzsnél marad. Ma még filozófiai és pszichológiai szempontból is elsősorban a bridzs játék érdekli. A bridzsnok és főképpen a bridzsjátékosnak természetesen megvan a maga külön filozó­fiája és pszichológiája. És ez talán abban kü­lönbözik minden más ember filozófiájától és pszichológiájától, hogy a legteljesebb értelem­ben véve egyéni. — Fiatalkoromban sokkal jobban elraga­dott a sakk minden más játéknál, — folytatta Lasker. — Ám a legutóbbi években megfo­gott, magáihoz vonzott és mélyen megszeret­tette magát velem a — bridzs. Ma már öreg­ember vagyok és ugylátszik, ez a késői sze­relem már megmarad mindvégig. Vonzalmaim egyik legfőbb és legalaposabb oka az, hogy a bridzs jobban belevág ta­nulmányaimba. Szerintem a bridzsjátékban és játékosban sokkal több az alkalom a pszichológiai és fi­lozófiai megfigyelésekre, mint a sakkban volt. A bridzs maga forrongó, fejlődésben levő já­ték és tudomány, a felszínre vetődő kérdé­sek, megfigyelések tehát sokkal exkluzívabb formában jelentkeznek, mint a sakknál és sokkal nagyobb mennyiségben is. Ely Culbertson, a bridzs-zseni — Igen természetes, hogy erősen foglalko­zom pszichológiai munkám közben a kiváló játékosok pszichológiájával is. Ennek során nagyon érdekelnek az amerikai Culbertsonék is, akik főképpen a legutóbbi időkben ver­gődnek nagy hírre. Én magam éppen Ely Culberteont tartom a világ legjobb bridzsjátékosának. É6 tulajdoniképpen bizonyos egyéni változtatás­sal én is az ő szisztémáját játszom. Ely Cul­bertson, attól eltekintve, hogy zseniális bridzs- játékos, ma talán a világnak egyik legnagyobb organizátora és mint ilyen, ökonomikus lélek és ökonómiája döntő tényezője és jellemvonása já­tékának. Majdnem azt mondhatnám, hogy a Culberteon-bridzs pszihológiájának titka első­sorban ökonómiájában keresendő. A brldzshlvás a legizgal­masabb szellemi torna — A kon-trakt-brid zsben a legnagyobb szerepe a bridzsbivásnak van. Itt nyilvánul meg az igazi filozófiája a játéknak és a legnagyobb individualitás is, a szisztémák, vérmérséklet, tudás, Ítélőképesség tehát indivi­dualitás szerint oszlanak meg. A bxidzshivá* a legszebb, legizgalmasabb szellemi, főleg psziho- lógiai torna az egész világon. — Sokan azt mondják, hogy a bridzsjáték és főképpen a hívás rendkívüli mértékben függ attól, hogy az embernek milyen kártya van a kezében, tehát a véletlentől. Nos, ez az, amit én a legnagyszerűbbnek találok ebben a játék­ban. A bridzsben a véletlennek egészen más szere­pe és pszihológiája van, mint minden más játékban. Annak ellenére, hogy a kártyajárás rendkívüli befolyással vau a játékra, mégsem lehetne azt mondani a bridzsre, hogy a véletlenek játéka. Évvin a véletlent kell vizsgálat tárgyává tenni s a véletlenadta példa alapján kell fölépíteni el­méletünket, rendszerünket, amellyel győzünk, vagy elbukunk. A bridzs a véletlennek tudatos­sá tétele, a vak kártyajárás látóvá varázsolása, a pillanatnyilag fölvetődő kombinációk leggaz­daságosabb rendszerének pszihológiai és gon­dolati kutatása. A sakkozók és a bridzs — Érdekes dolog, hogy majdnem minden sakkmester bridzsezik is, — folytatja Lasker. — Az a tény, hogy a sak­kozók általában szeretik a bridzset, igen sok embert arra ragadtat, hogy higyjen a két játék közös filozófiájában és pszihológiájában. Azon­ban bár mindkét játékban rendkívül sok a kom­binációs elem, lelki és gondolkodási föltéte­leikben különböznek egymástól. — És itt újra csak a hívásra hivatkozom. A hivás nemcsak egy célt szolgál, nemcsak az én lapom alapján való játszási esélyeim leszö- gezését jelenti, de jelent információt, tudatbeli, sőt lelki fölvilá- gositást is partnerem számára. Ungvár, február 3. (Ruezinszkói szerkesztő­ségünktől.) Hétfőn délután három órai kezdettel volt az ungvári régi képviselőtestület utoisó ülé­se, melyen Hrabár Konstantin főpolgármester mondotta el évi jelentését s egyben eibucsuztafc- ta a képviselőtestületet és az elnökséget. Az ülés egyébként a kommunista botrányoktól volt hangos. Több ízben heves összetűzés kelet­kezett Gaar polgármester, majd Faczik Miklós tartománygyülési képviselő és volt tanácstag, valamint a kommunisták között. A kommunista szidalmakból Horthy Miklós magyar kormány­zónak és a mai Magyarországnak is kijutott, pe­dig mindössze egy családi pótlék megadásáról volt szó, melyet azért elleneztek, mivel a pót­lékot kérő a fiát Budapesten taníttatja. A kép­viselőtestület többsége azonban a családi pótlé­kot Rácz Pál és Kerekes István dr. indítványára megszavazta. Az Országos Villamossági Propaganda Egye­sület ungvári kiállításának idejére mozikoncesz- szió javasolását kérelmezte a képviselőtestület­től és pedig a városligetben. A képviselőtestület — tekintettel arra, hogy Ungvárnak két modern hangos mozgója van, — a kérelmet elvetette. Ezt követte Hrabár főpolgármester beszámolója és búcsúja. A jelentés szerint az elmúlt 1931. évben 33.504 akta érkezett be a városi iktatókba. A képviselő- testület 30 ülést, a tanács 42 ülést tartott, mig az egyes bizottságok 178 ülésen intézték a város ügyeit. Ungvár városának 348 alkalmazottja és 50 nyugdíjasa van. Egy év alatt négy városi sza­bályrendeletet alkotott a városi képviselőtestü­let (a vízvezetékit, a tisztviselők reeziszte- mizálásáról szólót, a kövezet- és helypénz-sze- déséről és a szikvizgyártásról szólót.) Ungvár városának 33 pere volt a múlt év­ben. Ebből 17-et megnyert a város, 6-ol bé­késen intézett el, mig a többi folyamatban van. A város kötelékébe 117 egyént vett fel a képviselőtestület. 77 személynek kilátásba helyezte illetőségét, mig 191 személyt tolonc- uton távolított el a város területéről. A tava­lyi év folyamán 556 egyén halt meg. A kór­házban 6685 egyént ápoltak 3 978.000 korona költséggel. Évi hátralék 2,954.367 korona, összes és tényleges követelése a kórháznak Az informálás mibenléte, egyben a lényege is az egész hívásnak. Tehát ez a bridzs igazi üt­közőpontja. — Mindezek ellenére magának a játéknak a kutatása is hihetetlenül fontos pszihoiógiai te­rület. Az igazi bridzs játékos az, akiben a hívásnak és a kijátszásnak a legtökélete­sebb harmóniája uralkodik. A kettő csak együtt születhet meg és csak együtt válhat naggyá. Amikor hív az ember, akkor már tulajdonképpen játszik, lefolyik lelki szemei előtt a játéknak kisebb, vagy nagyobb részlete, a lehetőségek sorozata és így a hivás már születésében magában hordja a játékmenet igazi csiráit és képét. A hivás és játék egy, csak kettőnek látszik, mert időrendben két egy­másután következő folyamat. A fejlődésképes játék — A bridzsben természetesen igen nagy szerepe van az összeszokottságnak. A partner szerepe rendkívüli fontosságú. Ám a kártya és főképpen a bridzs nemzetközi nyelv és két igazán jó játékos nagyon hamar psziho­lógiai alapra talál s megtapintja egymás psziho- lógiáján keresztül a helyes utat a közös játék kiteljesítésére és tökéletessé tételére. — A bridzs psziihológiájához tartozik, hogy hihetetlenül fejlődésképes játék és ez lelkileg az egyik legjobb vonzóereje a gondolkodó játékos előtt. Amikor már egy bi­zonyos fokot elért a bridzsező játéktudásában s amikor már sokkal kisebb lépésekben folyik a tökéletesedés, a játék pszihológiája az, ami ma­gához vonzza és magával ragadja a játékost. — őszintén megmondom, nagyon szeretem a bridzset és ha ebben már nincs is meg fiatalsá­gom határnélküli sakkrajongása, benne van az idősödő férfilelkiség csöndesebb, de talán még nagyobb öröme és szórakozása. 10 millió 925 ezer 627 korona. Az ápolási di­jakból a közegészségügyi minisztérium 2 mil- iió 277.216 koronával van hátralékban. A községi könyvtárból 21.030 kötet köny­vet veitek ki egy óv alatt olvasás céljából. A városi bérház 1,700.000 koronába került, a mozi- és könyvtárpalota 4,600.000 koronát emésztett fel, míg a városi iparostanonc is­kola építéséhez a város 1,300.000 koronával járult hozzá. A Kisung torkolatának befedé­se és főcsatornává való átalakításához a vá­ros 150 ezer koronával járult hozzá. A vízvezeték teljes apparátusa 1931 novem­ber 27-én kezdte meg üzemét, bár a vízszol­gáltatás más módon már február 1-től meg­indult. összesen 90 ezer köbméter vizet hasz­náltak el. Ebiből 40 ezret az uccák öntözésére, a csövek kimosására és a közkutak ellátására használtaik fel. A vízvezetéket Ungvár házainak csupán egyötödébe kapcsolták be s ez az oka, hogy a vizdijak nem szállíthatók le. A tűzoltók 67 tűzhöz vonultak ki a város területén, négy esetben a vidékre vonultak ki. A -mentőautókat 1247 esetben vették igény­be. A gazdasági hivatal bevétele 3,825-779 ko­rona volt. Ungváron 1931-ben 78 vásár volt és pedig 53 sertésvásár és 25 marhavásár, melyekre 194 ezer állatot hajtottak fel. A városi szegényházban 28—30 városi sze­gény részesül teljes ellátásban. 108 egyén ré­szesül városi, 123 pedig állami segélyben. A szegények felruházására a múlt évben 65 ezer koronát fordított a város. A városi vágóhídon 18.304 darab állatot vágtak le. Ungvár egy év alatt 1,425-407 kg húst fogyasztott el- A vágóhídnak a pénzügy- igazgatóságtól 2,054.528 korona adókövetelése vau. A város évente 80 ezer koronát költ a vágóhíd kölcsöneinek törlesztésére. Ungvár adóssága 26 millió 309 ezer 938 ko­rona 26 fillér, mely Összeg az 1930-as mérlegnél 448.819 ko­rona 60 fillérrel kevesebb. Az uj képviselőtestület alakuló ülése feb­ruár 4-ón lesz. 26 miiiiSs városi adósságot vesz át Ungvár uj képviselőtestülete a régitől a régi képviselőtestület utolsó ülésén Hrabár polgármester ismertette ingvár 1331. évi statisztikáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom