Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-24 / 45. (2858.) szám

19&2 február 24, szard a. TI^G^M^iAR-HlRLAB 9 . I^kiXZitíJkZ IX?!. ^ÁJST^ ^ jflB^^sa«m*fraMiaMW«afl»«»Hii«^^fi^«iHsa«^^ A szudétanémet textilipar ; nagyobb küzépeufőpai - gazdasási egységek létrehozását sürgeti • * Prága, február 23. A Reicb-enbergben szé- i; kelő Allgemenier deutsoher Tex fölvert) and el- , nöksége a múlt napokban tartolit ülésén a textilipari kivitel óriási hanyatlásával fog­lalkozott, aimi nemcsak a köztársaság fizető- képességének, hanem a foglalkoztatottság, il­letve a munkanélküliség szempontjából is rendkívül fontos. A textilipari kivitel már né- . hány hónap óta csökken, azonban januárban a mélypontra esett. Érték szerint 63 százalékkal, mennyiségi­leg 5Q százalékkal kisebb a januári kivitel a niult év januárjának kivitelénél. Ha ezt a kiviteli csökkenést az egyes üzemek­re számítják át, úgy ez azt jelenti, hogy a normális termelés legalább 30 százalékkal csökkent. Ennek következtében a textilipar­iban igen nagy a munkanélküliség, ennek vi­szont visszahatása van a belföldi fogyasztásra, végeredményében a textilipar kapacitásának alig a felét ké­pes kihasználni. Ennek az állapotnak okai ugyan nagy részben az általános világválságban lelhetők fél, en­nek ellenére azonban a textilipar kénytelen őszintén megállapí­tani és kijelenteni, hogy a csehszlovák kor­mány és parlament semmit nem tesz, ami a textiliparnak a válság legyőzését meg­könnyítené. Ellenkezőleg, ama számos nehézséghez és akadályhoz, amit a külföld a piacok rendsze­res elzárásával egyre szaporít, itt újabb ne­hézségek csatlakoznak. Az utóbbi időben, ilyen volt a devizaforgalom ellenőrzéséről szóló kormányrendelet, mert számos állam retorziós intézkedésre készül. Az ellenőrzést végző nehézkes hivatalos apparátus okozza "»st, hogy ma nincs elég nyersanyag a külföldi meg­rendelések elkészítésére s ennek következ­tében a külföldi vevők sztornírozzák ren­deléseiket. Az ipar ezenkívül a leghatározottabban tiltakozik az újabb szociális és adóterhek bevezetése ellen, mert már a jelenlegi terhek mellett sem ké­pes fenntartani versenyképességét az érték­telen valutájú államok piacain. Ha az állam- háztartásnak nehézségei' vannak azzal, hogy7 az adók rosszabbul folynak be, úgy a költségvetési egyensúlyt újabb takaré­kossági intézkedésekkel kell fenntartani. Az állami igazgatásnak nagyobb figyelmet kellene szentelnie a nagyobb gazdasági te­rületek alakítása kérdésének, különösen Középeurópában, ahol Csehszlovákiának nagyobb gazdasági fejlődési lehetőségei volnának s moly alakulat a többi utódálla­mot is kivezetné a gazdasági nehézségek­ből. Ebben az irányban a csehszlovák kormány semmi komolyat nem végzet!. A kereskedői, mi kaimárák központjának az államközi vám­csökkentésre irányuló javaslata sem késztette 'a kormányt cselekvésre, sőt a kormány ezt a javaslatot még csak is tárgyalta. A 'tex­tilipar óva inti a kormányt a további haloga­tástól s hangsúlyozza, hogy itt a cselekvés legfőbb ideje annál is in­kább, mert á világpiacok teljesen remény­telen helyzete miatt tartani kell attól, hogy a legközelebbi jövőben tovább csökken a csehszlovákiai kivitel s ily módon a nemzeti vagyonkák a. textiliparban elhelyezett jelen­tős része pusztulásnak indulna. A teljesen megtartott belföldi piac az általá­nos szegényedés folytán a textilipar -számára csak mintegy 30 százalékos foglalkoztatottsá­got jelent. liÉntites feni sálit fogyasztásra Egy Jogerős* feisőSssrásási ítélet szeret éíenfeins 233 iiter börtdnlhilén termeli béjeléiuésifétttin fagyaszthat Beregszász, február 23. A Beregszászon megjelenő „Szállő és a bor" cimü szaklapból vesszük az alább következő, közérdekű cikket. Az 533—1919. sz. törvény 14: §-a, illetve a 670—20. sz. kormányredelet kimondja, hogy * ,,a termés legmagasabb mennyisége saját használatra évi 200 liter.“ Erről a törvényről és kormányrendeletről ■ mi, szőtlőterm-elők bölcsen tuduk, de hasznát eddig — sajnos — nem vehettük, mert a pénzügyi hatóságok úgy értelmezték és al­* kaimazták, hogy ezek csak olyan szőilőterme­■ lökre vonatkoznak, akiknek az egész évi ter­■ más ük nem több, mint 200 liter. Azaz: aki : csak 200 liter bort szűr (ilyen termelőt azon­ban lámpással sem lehet találni), ingyen el­fogyaszthatja, de akinek 201 litert tesz ki a termése, az már az egész után fogyasztási adót köteles fizetni. Eme törvényértelmezés , ellen váltig tiltakoztunk, de hasztalan, mert mi voltunk a gyöngébbek. És mit tesz az Is­ten? Künsztler József szőllőbirtokosUál egy boTellenőízőszemle alkalmával 121 liter hiányt találtak, amely mennyiség előzőleg nem volt (bejelentve, annál kevésbé utána a fogyasz­tási adó befizetve. Künsztler azzal védeke­zett, „hogy mint termelő évenként 200 liter bort adózatlanul fogyaszthat". A beregszászi ■ pénzügy-igazgatóság, amely ezt a védekezőt * nem fogadta el, 1928 január 28-án pe-Lt 2329— 28. sz. vádiratával az 1919. évi 533. sz. törvény 8. §-a alapján súlyos jövedéki kihágás elmén ; büntető eljárást indíttatott ellene, amely el­járás során a beregszászi kerületi bíróság Künsztler Józsefet 1930 december 5-én Tf. 588—2&t—6. sz. Ítéletével el is marasztalta. A kerületi bíróság marasztaló Ítélete ellen Künsztler a kassai felsőbírósághoz fellebbe­zett, amely 1931 április 13-án kelt To. VII. 667—30—11. száu, immár jogerős itéletéve-1 a kerületi bíróság Ítéletét megváltoztatva^ Künsztler Józsefet a súlyos jövedéH kihágás vádja alól felmentette. A felsőbíróság indokolása, minden szőllőter- (melő igaz örömére és nagy elégtételére, igy íbangzik: „A felsőbíróság a megtámadott íté­letet és az elsőfokú bíróság előtti bizonyítási eljárás eredményét átvizsgálva, az elsőfokú ítéletben foglalt tényállást elfogadja ugyan, de a vádlott fellebbezését mégis indokoltnak tartja, mert az *583—1919. sz. törvény 14. §-a meg­állapítja, hogy a termelés legmagasabb meny­nyisége saját használatra évi 100 liter, amely mennyiség a későbbi 679—1920. sz. kormány- rendelettel 200 literre lett felemelve. A törvény szövegéből nem tűnik ki, hogy kü­lönbség tétetik azon termelő, aki saját hasz­nálatára termel és azon termelő Közt, aKi nagyobb arányokban dolgozik, tehát üzlet részére is. A felsőbíróság nem találta úgy, hogy ezen né­zet1 ellentétes az 533—19. sz. törvény 10. §- aha foglalt- előírásból levezethető lenne s ezért ' a vádlott azáltal, hogy 121 liter borhiáéyt nem jelentette be, az 1919. évi törvény és rendeletek' gyűjt., 533. sz. törvény 8. §- ának II. bek. 3. száma és a 10. §-a szerint minősülő Súlyos jövedéki kihágást nem kö­vette el, mert jogosítva volt azt a mennyisé­get saját használatára megtartani. Az elsőfokú ítélet tehát a bt. perrendtartás 385. §-a 1. pontjának a) betűjében foglalt do­logi semmiségi oknál fogva meg kellett semmi­síteni és a'vádlottat a b. t. perrendtartás 326. §-ának 1. p. alapján az említett súlyos jöve­déki kihágás, vádja alól fel kellett menteni." , Ennek a felsőbirósági Ítéletnek a jelentősé­ge szinte felbecsülhetetlen. Mert mondani se kell, hogy ha Künsztler Józsefnek nem volt kötelessége az általa elfogyasztott 121 liter bor bejelentése, nem kötelezhető erre más ■ szőllő termelő sem. A fentebbi felsőbirósági ítélet nemcsak Künsztler Józsefnek adott iga­zat, nemcsak egy szórványos esetet döntött el, hanem általánosságban is megállapította, hogy a saját fogyasztású borra vonatkozó törvény ■ törvény eddig megszilkitve, a szőllőtermelők kárára lett magyarázva, amennyiben évenként 200 liter bort bejelentetlenül és adózatlanul nemcsak azok fogyaszthatnak, kik csak ennyit vagy kevesebbet szűrnek, hanem igenis vala­mennyi szőllőbiir tokos, minden tekintet nélkül az általuk termelt bor összmennyiségére. A szőllőtermelők, elsősorban a kisguzdák évek óla kérik, sürgetik saját fogyasztásra évenként legalább is 200 liter bornak adó­mentessé tételét. Mint a hivatkozott feJső'bi- rósági ítélet is mutatja, olyat kértek, ami a, törvény értelmében eddig is járt nekik. : Most aztán mindent el kell követnünk, hogy ennek a' ránk nézve kedvező törvénymagyará­zatnak teljes mértékben érvényt szerezzünk! Remise: Imim ittál ií olcsó kiadása Ke 23 — Portóköltség 3.— utánvételezésnél 5*- Ke Halálos szerencséiig!? ség .... Egy úti baleset csekélység azon veszélyhez képest, amelyet talán eszre sem vesz, mely azon­ban nem kevésbé súlyos és ki­zárólag helytelen fogápolástól származik. Biztosítsa Magát idejekorán ezen veszély ellen. Használjon reggel és este és minden étkezés után G13BS fogszappent. iiropi m9k @w slatt 350 bbíISSlé dollárnyi KronkSogyet küldött vissza Amerikának A dollár már néhány hónap óta nem tűnik tel olyan mindennel dacoló pénzegységnek, amely­ben az aranynál is jobban lehet bízni. Ma már ez a megállapítás közhelyszámba megy, mert az amerikai dollár jegyszapori tő törvény elfogadása óta mindenki tudja, hogy a dollár száz százalékos aranyértéke felől már vitatkozni is lehet. — A Federal Reserve Bankok tanácsa, az amerikai pénz és hiteléletnek ez a legfőbb irányitö szerve most közöl első ízben adatokat arról a dollár-bankjegy­forgalomról, amely Amerika között és Európa között a bankokon keresztül lebonyolódik. Már 1923 tavasza óta gyűjtik az adatokat, de csak most jutottak el azok közzétételéig. 1923-ban nyolc hó­nap alatt 25.3 millió dollárnyi bankjegyet kap Európa és csak 7.3 milliót küldött vissza. A követ­kező évben már négyszerannyi bankjegyet vittek vissza a hajók, mint amennyit hoztak: a dollár varázsereje megszűnt. Természetes következése volt ez annak, hogy 1903-ban már elkezdődtek és részben meg is történtek a nagy európai stabili­zálási műveletek, amelyek Európát újból értékálló pénzhez segítették. S csak 1931-ben került újra sor jelentős dollár-küldeményekre, amikor az osztrák és a német piac eseményei újra felélesztet­ték a dollárok keresletét. „ A végeredmény az, hogy Európa nyolc év alatt 130 millió dollárnyi bankjegyet kapott és 335 mil­liónyit, tehát nettó 200 millió dollárnyi bank­jegyet visszaküldött Amerikának, ma már ott tartunk, hogy csak az aranyat vagyunk hajlandók elfogadni a világ uj bankárjától. Az amerikai pénzintézetek viszont ez ellen igyekszenek véde­kezni. Nemrégiben olyan egyezményt Írtak alá, amely szerint európai bankkal többé nem kötnek olyan ügyletet, ami készaranynak Amerikából való kihozatalával járna. Ez azonban mégsem aka­dályozhatja meg az aranynak az USA-ból való kiáramlását, mert a jegybankok szervezete, a Federal Reserve Board hivatalosan nem állhatja útját az arany szabad áramlásának addig, amíg a legvégső lépést meg nem teszi s miaga is fel nem függeszti az aranystandardot. De ez egyelőre aligha fog bekövetkezni. Jugoszlávia is a vidsM heras- kedelmi poBfikai Jréw&oz szegődik Belgrádiról jelentik: Kramer dr. jugoszláv keres­kedelemügyi miniszter a szkupsty ina pénzügyi bizottságában az állami költségvetés tárgyalása során expozét tartott, amelyben Jugoszlávia keres­kedelmi politikájával foglalkozott. Kramer mi­niszter azt hangsúlyozta, hogy a külföldön egyre több és egyre magasabb vámfalba ütközik a jugo­szláv áru kivitele s egyre szaparodik azoknak az államoknak a száma, amelyek a devizarendeletek- kel is megnehezítik a jugoszláv kivitelt. Ennek ellenére Jugoszlávia 1931. évi külkereskedelmi mérlege még aktív volt. Jugoszlávia ezideig nem korlátozta a behozatalt s az iparcikkek behozatalá­ban mutatkozó csökkenés az általános gazdasági válságnak a következménye. Ennek ellenére Jugo­szlávia nem tarthat ki soká a szabad kereskede­lem emez álláspontján, mert a jugoszláv áru egy­re több nehézséggel küzd a külföldön s ha Jugo­szlávia ezt. tehetetlenül nézné, úgy a saját gazda­sági érdekeit sértené. Ezért a kormány elhatá­rozta, hogy a legközelebbi jövőben alkalmazkodni fog azokhoz a rendelkezésekhez, amelyek a jugo­szláv árut a külföldön sújtják. „Jogunk van ugyanis ahhoz — mondotta Kramer miniszter — hogy a jugoszláv kivitelt ne sújtsák oly intézkedések, amelyek minden ke­reskedőim! szerződést illuzériussé tesznek." — A miniszter beszéde végén bejelentette, hogy a kormány egyes szerződések haladéktalan revízióját fogja követelni. Az áHatn veszi meg a iavoriaai Hobeniehe-birtokot Prága, február 23. A Nár odúi Politika jelení­ti: Ezekben a napokban döntő stádiumba jut­nak a világszerte ismert jávor inai objektum vételárának megállapítására irányuló tárgyalá­sok. Mintegy 10 ezer (hektárnyi területről van szó, amely erdei és természeti volup tárlum. A tárgyalásokat Hohemlőbe nagybirtokos örökö­sei folytatják, akivel az állam már régebben megállapodott a birtokok megvétele tárgyában s.akitől az állam 1929-ben már megvette a 4000 hektár kiterjedésű Felsőhágit. A Cosmonos textilkonszern beszünteti a termelést? A csehszlovákiai legnagyobb tex- tilérdekelitségek egyike, a Cosmonos egyesült textilgyár részvénytársaság Preáss J. dr. el­nöklésével a múlt napokban közgyűlést tar­tott, amelyen egyebek között az igazgató Ság­nak azt az indítványát is tárgyalták, hogy a vállalat a nyári rendeléseik elintézése után teljesen szüntesse be üzemét. A nyári ren­delések előireiiáithatőlag márciusig elkészül­nek. A Cosimonos müvek gyártmányaik 35— 40 százalékát a belföldön helyezték el, a töb­bit exportálták. Ha az üzem kapacitásának hatvan százalékos k.ihaszniálásátvail dolgoz­nék, úgy ehhez 80—100 millió K volna szük­séges. A Cosmonos müvek 1930. évi gazdál­kodásából származó tiszta nyereség 65.998 K volt, amit teljes egészében uj számlára írtak, vagyis osztalékot nem fizetnek. Öt északolaszországi katolikus bank fú­ziója. Egy hivatalos jelentés arról számol be, hogy a bergamói Banoa Sant Alessandro, a cremonai Banoo San. Siro, a lodi Banoo Pieco- lo de Credito, a cotomgniai Piccolo Credito és a páviai Credito Pavese bankok fuzionál­tak. Az 1931. évi tűzkárok. A csehszlovákiai biztositó intézeteknél a tűzkárok a múlt év folyamán 319.5 millió koronáit tettek ki az 1930. évi 367.7 millió koronával szemben. Míg az iparbeli tűzbiztosítás elég kedvező volt a biztosító intézetekre, addig a mező- gazdasági tűzbiztosítás jelentősen megrom­lott. A mezőgazdaságban összesen 36.389 tüz­eset volt, ami napi 96 tűzeset-átlagot jelent. Perzsiában módosították az idegen áru el­kobzásáról szóló rendeletet. Annak idején kö­zöltük, hogy a perzsa kormány ölyértemü ren­deletét adott ki, hogy mindennemű olyan áru, amelynek behozatalát a perzsa törvények és monopóliumok nem engedik meg, a vámállomá- eokróí 1931 október 23-ig vissz asz állítandó, kü­lönben a<z állam elkobozza. Ezt a rendelkezést most ugv módosították, hogy az ily árut nem kobozzák el, ha a perzsiai címzett igazolja, hogy március 22-ig megfelelő értékű perzsiai árut exportált, különösen pedig gabonát, zabot, vagy lisztet. A március huszonkettedike után érkező külföldi árut a kormány kivétel nélkül elkobozza. A francia cipó'vám hatása. Ismeretes, hogy Franciaország a múlt hetekben jelentősen emelte a cipövámokat. Ennek hatása máris je­lentkezett, amennyiben novemberben még 600 ezer, decemberben 680 ezer pár cipőt importált Franciaország, mig januárban a behozatala 146 ezer párra csökkent, ami a behozatal 78 száza­lékos visszaesését jelenti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom