Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-24 / 45. (2858.) szám

Féktelen kerteskedést feltett ki a komáromi választáson a szociáldemokrata párt Fakivágási engsíiÉlstelt és tizenötezer korona értékű élelmiszerjegy a korteshadláratban — Pártiaink megtartották pozíciójukat ^^GA!-7V\AG^Aft-HrRLgg> _____3 Ma jer Imre dr. komáromi apáíplébános magas pápai hiíiintetése Komárom, február 23, (Saját tudósítónktól.) Egy­házi körökben feltűnést fog kelteni a hir, hogy XI. Pia* pópa Rómában, 1931 december 19-én kel­tezett brevój.ével Mater Imre dr. komáromi apát- plébánost az egyliáz terén kifejtett áldozatos és eredményes működéséért pápai prclátuasi nevez­te ki. Majer Imre dr., akit e ritka kitüntetés ért, me­lyet boldogult Kazaoaay Árpád pozsonyi apátkano­nok., Pozsony város plébánosán ki vili magyar pap nem ért el a nagyszombati apostoli adminlsztra- tura területén, 1865-ben született Aradon, hol atyja műszaki várerőditési alezredes volt. A család nem­sokára Komáromba került, ahol Majer Imre gim­náziumi tanulmányait kezdte és Meszlényi Gyula akkori komáromi apátplébános, a későbbi szatmá­ri püspök biztatására a papi pályára lépett és Esz­tergomban folytatta tanulmányait, ott végezte a teológiát is és 1888 julius 8-án szentelte áldozó­pappá Simor hercegprímás. Mini segédlelkész Ga- ramkövesden. Esztergorn-V'izirvároaban és Érsek- ujvárott működött, 1893-ban leányvári plébános lett, ahol saját költségén díszes elemi iskolát épít­tetett avábajku hívei számára. 1900-ban pápai tit­kos kamarássá nevezte ki XIII. Leó pópa és 1008- ban Párkány község plébánosa lett. Tizenhat évi működés után a komáromi hívek bizalma felé for­dult és 1922 tavaszán egyhangú választással meg­hívták az akkor megüresedett komáromi plébános! állásra, mely az egyházmegye legterheeebb stallu- ma Mielőtt díszes, de nehéz állását elfoglalta volna, Csernoch János. dr. bíboros-hercegprimás az Árpád- házi Boldog Margitról nevezett bélai címzetes apát­tá nevezte ki. Tízéves komáromi működése alatt az alkotások egész sorozata fűződik nevéhez és ál­dozatkészségének nyomait számos komáromi kato­likus intézmény viseli. Működése alatt létesült a komáromi Marianuin, magyar kieszeminárium, je­lenleg az irgalmas nővérek iskolájának kibővítésén fáradozik. A komáromi katolikus egyházközség uagy örömmel fogadta köztisztelettől övezett főpapjának magas kitüntetése hírét, melyre négyveim égy éves papi működésével valóban kiváló érdemeket is szerzett. Majer Imre dr., mint egyházi lró is érté­kes munkákat alkotott. Mint komáromi prelátus- apátpiébános egyúttal a kisüzeminárium rektora is. Kitüntetése alkalmából számosán üdvözölték úgy hivei, mint a papság köréből. Förster Viktor dr. ünneplése. Pozsonyi szerkeszitöségüiiik jelenti: Az országos keresz­tény -szocialista párt pozsonyi helyi szervezete a helyettes polgármesternek újból megválasz­tó ti Förster Viktor dr. tiszteletére százteriiló- kos bankettet rendezett vasárnap este a Sa- voy-szállő éti termében. A párt vezető tényezői sorából ott láttuk többek között Jablomczky János dr. nemzetgyűlési képviselőt, Ester­házy János országos párt vezető® égi tagot, az országos keresztényszociaiista párt pozsonyi városi képviselőit: Moxavek Gyula volt helyet­tes polgármester, Nagy Dezső, KoLarik József, Jarabek Rezső, Berta Géza dr., Fr ie>beisz Gyula dr., Mindszenty Béla, Raáb Rudolf, Méhes Gáspár és Erényi nyug. főszámtaná- csos; továbbá ott volt Sdholz tüzoltófőparanos- nok stb. Förster Viktor dr. családjával együtt vett részt a társasvacsorán, amelyen az eiső pohárköszöniíőt magyar és német nyel­ven Jablouiczky János,őr. mondotta. Meleg szavakkal méltatta Förster dr. emberi, jogá­szi és közéleti értékeit és érdemeit. Hangsú­lyozta, hogy a párt és a város őslakosságának egyeteme nyugodt lélekkel bizhatja a város­vezetés nehéz hivatását Förster Viktorra, aki tkétesztendős polgármesteri működésével tel­jes mértékben kiérdemelte a polgárság bizal­mát. Kreibiok Károly a pozsonyi Lpartársulat nevében s Varga Ferenc a keresztény mun­kásság képviseletében mondott üdvözlő szava­kat. Förster dr. méghatottan köszönte meg atz üdvözléseket, ő — úgymond — a csöndes munka embere. Nem szereti a feltűnést, a nyilvános szereplést és csak nehezen szánta rá magát a banketten való részvételre is. örömére szolgál, hogy ezen az összejövetelen más pártbelieket is itt' lát. Ez azt igazolja, hogy a keresztényszooialista párt elveinek és munkájának megadják a tiszteletet sokan az ellenfelek táborából is. Programunk — úgy­mond — továbbra is a becsületes és önzetlen munka Pozsony minden polgárának boldogu­lásáért. Ajtóm nyitva áll nemzeti és vallás- különbség nélkül minden jószándéku polgár előtt, híven a keresztény szocializmus alapel­vihez: Szeresd felebarátodat, mint tenni aga­dat. Förster Viktor dr. magyar és németnyel­vű beszéde mély hatást keltett a jelenlevők­ben. A vacsora folyamán még felszólalt Ai- xinger László dr. országos főtitkár, aki felol­vasta Szül lő Géza dr. országos pártelnök és Böhm Rudolf szenátor üdvözlőszavait s aki Förster dr.-t mint egykori iskola társát kö­szöntötte, majd a virágvölgyiek nevében Frie­beisz Gyula dr. ügyvéd s a vadásztársak ne­vében Ma us End re nyug. pénzügyiigazgató üd­vözölte a helyettes polgármestert. A t-ársva- csor.'i résztvevői a legjobb hangulatban a ké­ső éjszakai órákig maradlak együtt. — Olcsóbb lett a 3 nap Becsben arranzs- mánk! Az eddigi 100 korona helyett ezentúl 90 korona. Elszállásolás és ellátás a kamtner- fitr:'.--;ej ári penziónkban. A PMH utazási osz­tálya, Bralislava, Ceutral Passage. 31KS3 JcbtraAr M, szerda, Komárom, február 23, (Salját tudósítónk tői.) Komárom város válassz tóközőneége — mint már röviden jelentettük — vasárnap választot­ta meg & váíroei képviselőtestület negyvenkét tagját. Régen okozott választás ekkora Izgalmat a városban, mint a vasárnapi, amit mutat az Is, begy csaknem tízezer választó adta le a szavazatát. A szavazás telje® rendiben, minden incidens nélkül ment végbe. A választásokat a leghal- iatlanabb választási agitáció előzte meg, külö­nösen a szociáldemokraták részéről, akik minden eszközzel hatni kívántak a vá­lasztás eredményére. A választás napját szá­mos agitációs gyűlés és a röplratok pergő­tüze előzte meg. A szociáldemokratapárti vá- rosblró több nappal a választás előtt eokszáz fának kivágását engedélyezte a város erde­jében és közvetlenül a választást megelőző napon tizenötezer korona értékű tízkoronás élelmiszerjegyet osztatott szét. A választás napja előtt Dérer Iván miniszter maga is megjelent egy agitációs gyűlésen. Ezen a gyűlésen különben tijra kirobbant a szociáldemokrata és a kommunista párt kö­zötti ellentét, amennyiben a sűrűn kőzbeezólogató Stefoerl Gábor kommunista képviselőt a szociáldemok­raták tettleg is erősen inzultálták és sürgősen kiutasították a teremből. Az agitációnak meg is leüt a hatása, mert a szoc.-dem. párt erősen előretört a kommu­nista párt rovására. Hétszáz szavazattal kilenc mandátumot nyert az eddigi öttel szemben. A 'kommunisták meg­tartották az eddigi tíz tagságukat, ennek azon­ban a kén visel őtestüilet emelt létszámához ké­pest megfelelő emelkedését várták. Magyar pártjaink, annak ellenére, hogy a ha­talom négy u] pártot szervezett az egység megbontása céljából: megtartották eddigi po­zíciójukat, sőt a keresztényszoclalista párt egy mandátummal gyarapodott Több kisebb párt csak arra való volt, hogy az egységet bontsa meg, de ezek nem is jutottak mandátumhoz. így az úgynevezett Független Városi Párt, a Nyugdíjasok két külön frakciója nem jutott mandátumhoz, de nem kapott tag­ságot a Hl i nka-párt sem. Természetesen ezek után nagy érdeklődés előzi meg a néhány hét múlva lefolyó városbiróválasztást, amely az erők s a pártok csoportosításától erősen függ s nem valószínű, hogy az eddigi városbiró meg­marad. A 9251 szavazó a kővetkező eredményt érte el: Keresztényszocialista párt 7 mandátum, ma­gyar nemzeti párt 5, szoc.-dera. párt 9, kom­munista 10, rokkantak pártja 2, zsidó- és gazdasági párt 3, iparospárt 1, zsidó demok­rata párt 1, Mlcsura-párt 4. & klrátyhelmecí választás Király helmec, február 23. Vasárnap folyt le K irályáéiiuiecöo a községi választás, mely a következő eredményeket hozta: Országos ke reszliény szociálisba pánt 6 mandátum (231 szavazat), magyar nemzett párt 8 mandátum (137), csehszlovák agrár* párt 2 mandátum (93), csehszlovák szociál­demokrata párt 8 mandátum (142), kommu­nista párt 9 mandátum (385), kinályfhelimeci zsidók pántja 3 mandátum (142), zsidó ke­reskedők és iparosok pántja 2 mandátum (71), politikamentes községi párt 1 mandá- ttrm (48), gazd. éö keresk zsidóp. 1 mandá­tum (52). Leszavazott 1315 szavazó, amiből kilenc szavazat volt érvénytelen. Pártjaink pozícióikat megtartották Királyhetimeoen. Budapest, február 23. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelen lése.) Lukács László volt miniszterelnök ma reggel nyolc órakor nyolcvankét éves korában meghalt. Halálát tüdőgyulladás okozta. Temetéséiről még nem történt intézkedés. * Lukács László jelentős szerepet .töltött be a régi Magyarország politikai életében. 1850 november 24-én született Zala inán örmény eredetű családból. Jogi tanulmányainak befe­jeztével a győri jogakadémia rendkívüli ta­nára lett, azonban nemsokára rá 1878-ban szabadelvű programmal a magyarigeni kerü­let képviselője lett. A ké.pviselőházban ritkán szólalt fél, ellenben mint pénzügyi szakértő csakhamar hírnévre tett szert. 1887-ben Tisza Kálmán mint tanácsost hívta maga mellé a pénzügyminisztériumba, 1892-ben Wekerle Sándor alatt pénzügyminisztériumi államtit­kár lett s midőn 1895-ben Wekerle lemondott, az ő ajánlatára Ferenc József király kinevez­te pénzügyminiszternek. Ettől kezdve tíz esz­tendőn keresztül, a Bánffy-, Széli Kálmán-, Khuen-Héderváry-kabinettekben és Tisza Ist­ván gróf első kabinetijében megtartotta a pénzügy miniszteri tárcát. Közben képviselője volt Egernek és 1901 ben Körmöcbányán kapott mandátu­mot. Tizévé® működése alatt számos pénzügyi re­formot valósított meg, mely közül a legjelen­tősebbek a Wekerle-féle reformok befejező munkálatai, az Ausztriával kötött gazdasági kiegyezésekre vonatkozó törvények, a hitel­szövetkezetekről, az osztrák sorsjátékokról, az értékpapír forgalmi adóról szóló törvények. 1905 jan. 16-án ünnepelte miniszterségének tizedik évfordulóját, azonban júniusban le­mondott és a koalíció alatt teljesen visszavo­nult a politikától. 1910 elején ő alakította meg a Nemzeti Társaskört, amely az uj hatvanhe­te® pártképződés alapja lett. Mikor a bank- kérdés miatt a függetlenségi párt nagy része ellenzékbe került a Wekerle—Kossuth-kabi­nettel, Lukács László isméi aktivitásba lé­pett és 1909-ben mint a király bizalma em­bere olyan formulán fáradozott, amely vá­lasztójogi bázison kisérelte meg a válság megoldását. E törekvése azonban részben az akkori ellenzék vezérének, Justh Gyulának, valamint Tisza Istvánnak ellenkezésén meg­hiúsult, úgy hogy a dezignált Lukács László kénytelen volt megbízatását visszaadni. Fe­renc József ekkor Lukács tervei alapján Khuen-Héderváry Károly grófot bizta meg a kabinetalakitással. Az uj kormányban Lukács a pénzügyi tárcát választotta és Nagyenyeden mandátumot vállalt. Midőn azonban a véderő- javaslatok ellen megindított obslrukciő meg­buktatta a Khuen-Héderváry-kormányt, 1912 április 12-én Ferenc József Lukács Lászlót nevezte ki miniszterelnökké, és egyben megbízta a belügyi- és a személye körüli minis® tóriumok vezetésével. Lukács László kormánya hiába törekedett a hossza® válság békés megoldására és midőn a Juslh- párltai a választójogi megegyezés ismét meg- kiusuLfc, Tisza István gróf házelnőkaz emléke­zetes junius 4-iki parlamenti éjjeli ülésen megszavaztatta a véderő és a honvédség újjá­szervezésére vonatkozó javaslatokat. Az ellen­zéki pártok erre koalícióba léptek és ádáz harcot indítottak a kormány, elsősorban a mi­niszterelnök személye ellen. A parlamenti botrányok egymást érték. Az ellenzék egy al­kalommal összetörte a padokat, nitte Tisza István a fegyveres karhatalmat vette igény­be. Ez az ellenzéket még elkeseredettebb harcra ingerelte, melynek folyamán nemcsak a munkáspártot vádolták meg azzal, hogy pa­nama utján egyes pénzintézetektől állami szerződések kötése által a pártkassza részére szerzett pénzeket, hanem Désy Zoltán képvi­Budapest, február 23. (Budapesti ezexkeer.tő­ségünk telefonjelentéee). Az egységes párt csü­törtöki értekezletén éle® összetűzés támadt Bethlen István gróf és Erdélyi Aladár között. A történtek után Erdélyi Aladár ma bejelentette az egységes párt elnökének, hogy kilép a pártból. Vele együtt Klein Antal képviselő is kilépett a pártból. Budapest, február 23. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése). A képviselőház mai ülé­sén Pakots József demokrata képviselő napirend előtti felszólalásában üdvözölte Borah szenátort, aki a clevelandi Szabadságnak adott Interjújában őszinte hatá­rozottsággal állást foglalt a trianoni békeszer­ződés ellen. Borah szenátor már Laval washingtoni látogatá­sakor kijelentette a francia újságíróknak, hogy a békeszerződések megváltoztatása nélkül nem le­het kibontakozást találni. Borah szenátor a Sza­badságnak adott interjújában leszögezi, hogy teljes erejével küzd a békeszerződések megvál­toztatása érdekében. Ezért a magyar nemzet háláját tolmácsolja az ame­rikai szenátornak. Az egész ház lelkes éljen­zéssel és viharos tapssal fogadta Pakots fel­szólalását. A földbirtokrendezés pótlásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalásánál Eckhardt Tibor ellenzéki kisgazdapárti képviselő hangsúlyozta, hogy Má­soló, a® ellenzéki akciók egyik vezető embe­re, a budapesti Saskörben egyenesen Lukács Lászlót, mint miniszterein ököl nevezte „só- panamistának.“ Az emiatt indított rágalma­zás! pörben, amelyben először tűnt fel Vázso- nyi Vilmos dr. demokrata képviselő, mint Désy Zoltán védője, a budapesti törvényszék Dósytt előbb elítélte, a tábla azonban az Ítéle­tet .megsemmisítette s az újra fel vétett tárgya* lásou a törvényszék Désyt felmentette. Az egész Európában nagy feltűnést kellő Ítélet megökolása nem érintette ugyan Lu­kács László egyéni integritását, mindazon­által a miniszterelnök az ítélet után azon­nal beadta lemondását és utódjául Tisza István grófot ajánlotta, aki azután a miniszterelnöki tisztséget csak­nem a háború végéig megtartotta. Lukács László ettől kezdve visszavonult a politikai élettől és csupán mint magánember szerepelt most bekövetkezett haláláig. Hosszú politikai pályája alatt rendkívül sok osztrák-magyar és idegen kitüntetésben részesült. Nemcsak mint aktív politikus sze­repelt, hanem több tudományos és pénzügyi munkát is irt. Midőn 1912-ben megvált a mi­niszterelnökségtől, Ferenc József király a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki. gyaroonszágnak nem preferenciái]® szerződésekre, hanem vámunióra van szüksége é® elsősorban Ausztriával és Csehszlovákiával kell megteremteni a vámuniót, amit később Németországra és Olaszországra kell kiterjesz­teni. Sajnálja, hogy a német—osztrák csatlakozási mozgalom nem sikerült, mert ez az első lépés lett volna Páneurópa felé, másrészt hatalmas egysé­ge® felvevő területet jelentett volna a magyar mezőgazdaságnak. Eckhardt beszédét úgy az el* lenzék, mint a kormánypárti agrárius képviselők’ melegen megtapsolták. A napirendi vita során Dréhr Imre személyes megtámadtatás cimén kért szót. Beszéde során rámutatott arra, hogy a fegyelmi bizottság nem vizsgálta át az általa bemutatott okmányokat, nem hallgatta ki bejelentett tanúit sem. Emiatt a fegyelmi bizottságot nem ismerte el illetékes­nek és előtte nem jelent meg. Mindig parlamenti vizsgálóbizottságot kér, de ezt a kormánypárt nem engedélyezte, Majd beszédében részletes adatokkal igyekezett ártatlanságát igazolni és tiltakozott a fegyelmi bizottság íté­lete ellen, amelyet sem jogosnak, sem igazságosnak néni ismer el- Bejelenti, hogy a ház asztalára le fogja tenni az összes okmányokat, amelyekkel ártat­lanságát fogja igazolni. A fegyelmi bizottsági élj áráéban a népjóléti ügyek eltussolását látja. Pakots József i magyar képviselőházban i magyar nemzet Iliül tolmácsolta lerak amerikai szenátornak Kit kilépés az egységes pártbél - fi Dre5ir-0gy a képviselőház előtt Hegiiaüi IbIiéís UtesE6 vpltjfflzgyar Biiafsztereinfik és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom