Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-21 / 43. (2856.) szám
18 1932 február 21, vasárnap. KöZCjAZDAjSÁfiT1, A gabonabehozatali bizottság Prága, február 20. A búza és rozs behozatalán aik engedélyezése körül kifejlődött s a gar banaibáhozatalt engedélyező bizottság működéé© óta meglévő vita ezekben a napokban uj stádiumba került. A gabonabehozatalt engedélyező tárcaközi bizottságban a földművelés képviselői legújabban erélyesen sürgetik ama régi követelésük teljesítését, hogy a buzabeho- izatal számára a jövőben ne állapíttassanak meg kontingensek, mint az eddig történt és ezeket a kontingenseket ne osszák szét az egyes exportáló államok között, hanem az agrárok most ahhoz ragaszkodnak, hogy a bizottság esetröl-esetre, a köztáraságbeü fogyasztás tényleges szükséglete szerint engedélyezze a behozatali búza kontingenseit és ha a fogyasztás éTdekei azt megengedik, úgy egy időre teljesen be is szüntethető a buzabehozatal. Emellett az agrárérdekeltségek azt javasolják, hogy a behozatal a belföldön vásárolt búzához 1:1 arányban engedélyeztessék, vagyis, hogy egy vagonra szóló behozatali engedélyt csak az kaphasson, aki igazolja, hogy egv vagon belföldi búzát vásárolt. Az agrárok e követelését különösen a pénzügyi és közellátásügyi minisztérium képviselői ellenzik s arra hivatkoznak, hogy a buzabehozata.lt, amely elkerülhetetlenül szükséges, mégis csak szilárd alapokra kell helyezni s nem lehet azt a bizottság tetszésére bízni. Miután egyelőre a februári kontingens kérdése nagyon sürgős, ezért a bizottság többi tagjai már abba is beleegyeztek, hogy a februári importbuzakont-ingens 3000 vadonra hszállittassék, ezt azonban az agrár- csoport határozottan ellenzi. A bizottság nemagrár tagjainak egy másik közvetítő indítványa az volt. hogy február és március hónapban összesen 6000 vagon búza behozatalát engedélyezzék, az agrárok azonban ezt a javaslatot is elvetették s így a kérdés eldöntését most a g lasági miniszterek tanácsára kellett bízni. A 'behozatalt engedélyező bizottság tegnap tad tt ülésén azonban a rozebehozatajl kérdésében is nagy ellentétek .merültek fők Tizen- né^v na.r> előtt a kereskedelemügyi minisztérium a gabonabehozatalt engedélyező bizottság ki'. ágára teljesen beszüntette a rozsbehozatali engedélyek kiadását egyheti időtartamra. az egy hetet újabb héttel hosszabbították meg ■9 a bizottság tegnap tartott ülésén az agrárok azt követelték, hogy a rozsbehozatalra engedélyeket februárban már egyáltalán ne adjanak. A bizottság ezt az agrár indítványt nagy többséggel elutasította. Az agrárcsoport kiküldöttei erre bejelentették, hogy okvetlenül ragaszkodnak ahhoz,' hogy a rozskérdést is a gazdasági miniszterek tanácsa döntse el, és addig az ideig rozs-behozatali engedélyt ne adjanak ki. A bizottság többsége erre megállapította, hogy a bizottság gyakorlata eddig csak a buzabehozatal szabályozására irányult, mig a rozs behozatalát a bizottság nem szabályozta s igy, ha most a bizottság a kétszer egyhetes rozsbehozatali tilalmat nem hosszabbitotta meg, úgy automatikusan a régi gyakorlat lép hatályba, vagyis hogy a rozs behozatala teljesen szabad addig az^ideig, amíg a gazdasági miniszterek tanácsa másképpen nem határoz. Ezt a nézetet tette magáévá a bizottság elnöke, Friedmann dr. meghatalmazott miniszter is. A tegnap tartott ülésen érdemben csak a februári 'lisztbehozataii kontingens kérdését intézték el olyképpen, hogy az eddig engedélyezett havi kontingensnek a felét engedélyezték februárra, ami 250 vagon lisztbehozat alt jelent. A „csendes társ" adóbevallása Prága, február 20. Lapunk szerkesztőségétől igen sokan kértek 6 kérnek tanácsot arra vonatkozólag, hogy mint valamely üzleti vállalkozás csendes társai miképpen készítsék el adóbevallásukat, illetve hogy milyen adók fizetésére vannak] egyáltalán kötelezve. Manapság ugyanis igen sokan vannak, akik a jobb időkben megtakarított pénzüket fizetéses alkalmazás hiányában vagy más okból ilyképpen kénytelenek gyümölcsöztetni. mert önálló vállalkozásra egyrészt nincs elég pénzük, másrészt az manapság nagyon kockázatos és a bankbetétkamatok nem elégségesek a létfenntartásra. Ezért a csendes üzlettárs megadóztatásának kérdése manapság közérdekű. Erre a kérdésre ad pontos választ Holy Ferenc dr. prágai ügyvédnek a Steuerschutz (Adóvédelem) legutóbbi számában megjelent cikke, melynek cime: Miképpen adóztatják meg a csendes társnak az üzletből származó jövedelmét. A közérdekű cikket a következőkben ismertetjük. Tegyük fel — Írja Holy dr. — hogy, valaki egy üzletben 200 ezer K tőkével részesedik, ezen kívül 95 ezer K évi szolgálati fizetése van. Az üzletben elhelyezett pénzéért hat százalékot kap 6 az elért nyereségben további 12 százalékkal részesedik. Az üzlet nyeresége a betéti kamatok beszámításával, amelyek a kereseti adónál nem alkotnak levonható tételt, összesen ...................... 90.000 K Eb ből a csendes társ kamatok ciánén kap................................................... 12.000 K A tiszta nyereség ezek szerint . . 78.000 K Ebből a csendes társ kap további 12 százalékot................................................... 9,360 K Az üzlettulajdonos tiszta nyeresége 68.640 K Az üzlettulajdonos az üzlet 90.000 koronás bozadekával alá van vetve az általános kereseti adónak s a tiszta nyereséggel, a 68.640 koronával pedig a jövedelemadónak. Az általános kereseti adó az első 30.000 korona után A Csehszlovák Nemzeti Bank évvégi számadásai .Prága, február 20. A Csehszlovák Nemzeti Bank most hozta nyilvánosságra az 1931. évi gazdálkodásáról szóló elszámolásokat, amelyekből az alábbi adatokat ismertetjük. A jegybank egész évi forgalma összesen 31.913 millió koronát tett ki s a csökkenés 303 millió koronát tett ki. A pénztári forgalom 235.444 korona volt s az 1930. évi pénztári forgalommal szemben 1317 millió csökkenést mutat. Az aranykészlet 1931. december 31-én 1648.8 millió korona volt s egy év alatt 104.2 millió koronával növekedett. A mérlegérték 1649.6 millió korona volt s az 1,105.943 korona különbözetet a külföldi követelések számlájára vezették át. A külföldi valutakészlete'k 9.4 millió koronát tettek ki s 16.6 millió koronával voltak kisebbek, mint 1930. végén. A mérlegértók szerint való átszámítás után a fölösleg 624.702 korona volt s a valutakészletet 9.8 millió koronával számlázták. Az eszkontált devizakészletek az év végén 35.3 millió koronát tettek ki, 2^3 millióval többet, mint 0.5 százalék, a többi 60.000 korona után 2.5 százalék. Ez az esőt áll fönn akkor is, ha a csendes társa az üzletben tényleg tevékenykedik s egy munkaerőt helyettesit, mert csak I társasüzlet esetén élvezi minden további társ a 0.5 százalékos alacsonyabb adottétól kedvezményét a további 30.000 korona keresetnél. A csendes társ a szolgálati szerződésből származó 45.000 korona jövedelmét a bevallási iv első oldalán a jövedelemadó ciim alatt a D) bekezdésben köteles feltüntetni A 12.000 kamatjövedelem az E) betéten, a nyereségben való részesedés 9360 korona összegben a C) lapon tüntetendő föl, minden esetre a törvény szerint levonható tételek levonásával. A C) lapot a csendes társ nem köteles teljesen kitölteni s elég, ha az üzlettulajdonos által benyújtóit kereseti adóbevallásra hivatkozik, ami egyébként az adóbevallájsi ivekből is kitűnik. A csendes társnak sem a kamatjövedelme, sem a tiszta nyereségben való részesedése nincs alávetve a járadékadónak, miután mind a két bevétel meg van adóztatva jövedelem adóként, amire azonban az adóhivatal figyelmét a bevallásban külön fel kell hivni. A csendes társ tehát az üzleti részesedésével csak a jövedelemadónak va-n alávetve. Teljesség kedvéért rá kell mutatni még arra is, hogy az oly csendes társ is, aki esetleg a külföldön él, az egyenes adókról szóló törvény 1. paragrafusának 1. bekezdés 2. b) pontjában foglalt rendelkezés szerint a csehszlovák köztársaság területén működő üzletből származó bevételét itt köteles bejelenteni s a bevétel után jövedelemadót fizetni. Végül azt keld még megjegyezni, hogy abban az esetben, amikor egy csendes társsal működő üzletnél a minimális adót kivetik, akkor az üzlet tulajdonosának az üzleti vagyonát és a csendes társ betétjét veszik az adókivetés alapjául. 1930 végén. 0.6 millió korona leírása után a mérlegértéket 37.7 millió koronával számlázták. A váltótárca 1682 millió korona volt, ami 1321.6 millió koronával több, mint 1930 végén. Az 1931. év folyamán összesen 268.857 darab váltót eszkon- táltak 4523.1 millió korona értékben. Az eszkont- ból származó jövedelem 31.3 millió korona, ami 18.9 millióval több az 1930. évi ilynemű jövedelemnél. A benyújtott váltók közül 14543 darabot viszauta- sitottak s nemfizetés miatt megóvtak 1647 váltót 7 millió korona értékben. 1930-ban nemfizetés miatt 1306 váltót kellet óvatolni 6.5 millió korona értékben. Az értékpapir-eszkont az év végén 1156 darab volt 476.8 millió korona értékben. Az értékpapírokra nyújtott kölcsönök állománya 156.7 millió korona, ami 125.1 millióval több az 1930. évvégi állománynál. A bankjegyforgalom az év végén 7679.2 millió korona, volt az 1930. óvvógi 7823 millióval szemben. A bankjegyforgalom napi átlaga 1931 ben 6469.1 millió korona, 1930-ban 6627.6 millió korona volt. A zsirószámlákon 306.6 millió korona volt az 1930. évvégi 569.7 millió koronával szemben. A vagyondézsma bruttó jövedelme az 1931. év végéig 7719.3 millió korona, ebből visszatérítettek 1230.3 millió koronát s igy a tényleges állapot 5906.4 millió korona. Az 1931. év folyamán vagyon- dézsma óimén befizettek 213.2 millió koronát. A Nemzető Bank nyereségeinek összege 96 millió 388.033 korona az 1930. évi 112,249.430 koronával szemben. Ebből az üzemi költségek fedezésére 34 millió 434.715 koronát fordítottak, a bankjegynyomtatási költségekre 6 millió 22.830 korona kellett, a kötött pénztári utalványok kamataira 1 millió 347.783 koronát fordítottak, a külföldi követeléseken elszenvedett veszteségek — a külön tartalékalapból való átvitel után — 17 millió 342.223 koronát, összesen 56 millió 207.559 koronát tettek ki. A leirások összege 3 millió 415.376 korona s igy a tiszta nyereség 33 millió 765.098 korona az 1930. évi 52 millió 456.717 koronával szemben Az igazgatóság a közgyűlésnek azt indítványozza, hogy a tiszta nyereségből az alkalmazottak nyugdíjalapjára félmilliót (tavagy 3 millió volt), a munkások bérének javítására 200.000 koronát (tavaly 4 millió 620.975 korona) fordítsanak. A tartalékalapnak a törvény szerint 876.509 koronát kell juttatni s a 6 százalékos osztalékra összesen 24 millió 300 ezer koronát fizetnének kő, mig a szuper- dividendára összesen 3 milliót fizetnének. Az állam részesedése a nyereségben 3 millió 900 ezer korona (tavaly 11 millió 700 ezer korona volt). Ezek szerint részvényenként összesen 280 korona dividenda volna fizetendő. A banktörvény szerinti tartalékalap 8 millió 893.952 koronát tesz ki. A külön tartalékalap a devizákon szenvedett veszteségek fedezése után, amire 74 millió 575 ezer 869 korona kellett, mindössze 20 mülió maradt. A tőketartalékalap változatlanul 1 millió 800 ezer korona maradt. Némileg csökkentek a szociális alapok is az értékpapírokon elszenvedett veszteségek következtében. A Szepességi Bank r. t. Késmárk 1931. évi mérlege Meghívó. A Szepességi Bánt r. t. Késmárk (Zipser Bánik A. G. Kezmarok) részvényesei az 1932 február hó 29-én délután 3 órakor Késmárkon a központi épület bankhelyiségé- ben megtartandó 69-ik rendes közgyűlési:0 tisztelettel meghivatnak. Tárgyisorozat. 1. Jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő megválasztása. 2. Az igazgatótanács és felügyelő- bizottság jelentése. 3. Az 1931 évi zárszámadás előterjesztése és a felmentvénv feletti határozat. 4. A tiszta nyereség felosztása. 5. Esetleges indítványok. Késmárk, 1932, február 15-én Az igazgatótanács. Vagyon: Készpénz és azonnal esedékes követelések csehszlovák pénzintézet éknél 8.852.649.69 K. — Devizák, idegen pénznemekre szóló kifizetések és csekkek 31.543.80 K. — Váltók és kereskedelmi utalványok 14.624.325.60 K. — Értékpapírok 4.030.120.90 K. — Részesedések 2.213.047.42 K. — Adósok: a) értékpapír okkal fedezett követelések 975.823.— K, b) egyéíb adósok 32.031.130.67 K, c) jelzálog hitelek 29.719.225.30 K, ösz- szesem 62.726.178.97 K. — Ingatlanok és leltár 2.234.000.— K. — Átmeneti aktívák 336.394.40 K. — Egyélb aktívák 4.508.20 K. — Átfutó tételek 1.454.276.85 K. összesen 95.052.768.98 K. Teher: (1931. decemlber hó 31-én.) Befizetett részvénytőke (23.000 darab egyenként 300 K névértékű) 6.900.000.— K. — Tartalékok: Általános tartalékalap 2.586.960.— K. — önkéntesek 300.000.— K. — Betétek betétikönyveoskékre 68.378-523.46 K. — Betétek folyószámlára 10.325.613.96 K. — Hitelezők 5.412.722.60. — Kifizetetlen szelvények 12.510.— K. — Átmeneti tehertételek 414.642.51 K. — Egyéb tehertételek 37.991.80 K. — Átfutó tételek 1.454.276.85 K. — Tiszta nyereség 683.804.65 K. Összesen 95.052.768.98 K. Veszteségek: Kamatok 4.285.508.95 K. — Dologi és személyi kiadások 2.011.174.56 K. — Adók és illetékek 436.718.05 K. — Leirá- sofc és tartalékolás: a) ingatlanok után 38.330.58 K, b) leltáron 39.053.54 K, c) követelések után 186.517.27 K, d) folyószámlaköveteléseknél beállkátó veszteségek különleges tartalékalapja javára 200.ÖOÖ.— K, e) váltóköveteléseknél beálliható veszteségek különleges tartalékalapja javára 100.000 K, összesen 563.901.39 K. — Különféle veszteségek: a) értékpapírok után 34.271.90 K, b) egyébben 18.562.— K, összesen 52.833.90 K. — Tiszta nyereség 683.804.65. K. — összesen 8.033.941.50 K. Ny erőségek: Nyereségé thozat az elmúlt 1930 évről 20.850.02 K. — Kamatok 6.398.829.31 K. — Dijak és jutalékok 1.478.330.36 K. — Különféle nyereségek 135.931.81 K. — ösz- szesem 8.033.914.50 K. Igazgatótanács: Weiu Károly s. k. elnök, Bethlenífulvy Ernő s. k., Dr. Gulhr Mihály s. k., <■ m ií —ii—■—rr A gyakorlati gazda jövedelmének biztosi rása. a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő s „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megyeiem k nvvét, melyet a szer* vételkötelezettség nélkül if megküld bete kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ara 25*— Ke, Cím: Abovee p. Strkovec. Dr. Kéler Tibor s. k., Kolos Ödön s. k., Markovid! János s. k., Nitsoh Andor s. k. Dr. Szántó Ignác s. k., Scholtz Albert s. k., Szig- □ arovits Károly s. k., Dr. Wein Tibor s. k. — Felügyelőbizottság: Dr. Mattyasovszky s- k. elnök, Faykiss Rudolf 6. k., Janecskó János s. k., Patonay Adolf s. k., Stenczel Pál s. k., Szepesi Lajos s. k., Szlovik János s. k., Az állami iparügyi tanács az adókérdésekről. Az állami iparügyi tanács adóügyi bizottsága tegnap tartott ülésén számos aktuális adókérdéssel foglalkozott. Miután a textilipari termékek forgalmi adója átalányositásának útjába újabb akadályok gördültek, a bizottság ezt a kérdést levette a tárgy- sorozatról. A bizottság tudomásul vette azt, hogy a pénzügyminisztérium a husadó mindennemű leszállításával vagy csökkentésével szemben a leghatározottabb elutasító álláspontra helyezkedik. A pénzügyminisztérium ugyancsak a leghatározottabban ellenzi az autóbusz-adó csökkentését, illetve törlését is. A bizottság azzal a javaslattal fog fordulni a pénzügyminisztériumhoz, hogy az adómentes létminimum határát emeljék föl 10 ezer K-ra. Bulgária, külföldi adósságai A bolgár statisztikai hivatal jelentése szerint a bolgár kereskedők és gyáriparosok összesen mintegy 2 milliárd 332 millió 10.779 lávával tartoznak idegen valutákban a külföldi gyáriparosoknak és kereskedőknek. Tovább csökken a vastermelés. Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint ez év januárjában 50.902 tonna nyersvasat állítottak elő. A nyersacéi mennyisége ugyanakkor 60.999 tonna. December hónapban 59.534 tonna nyersvasat s 65.003 tonna nyersacélt, 1931 januárjában 104.607 tonna nyersvasat éö 137.038 tonna nyersacélt termeltek. A szlovenszkói bányamüvek korlátozzák a termelést. A szlovenszkói bányamüveknél a múlt hetekben újabb jelentős munkáslétszám apasztás történt. így a bindtei ércbányában a múlt napokban bocsátották el a munkások egy nagy csoportját 6 ha a helyzet nem javul, újabb 250 munkás elbocsátása esedékes. A kotterbachi bányamüvek január folyamán 229 bányamunkást bocsátottak el s további 400 munkás elbocsátását tervezik. Az alsőszalóki rézércbányában a munkát már a múlt év végén teljesen beszüntették, s ott 500 munkás vesztette kenyerét. A gereblyei és ráztokai ércbányák a múlt hónapban szüntették meg a munkát. A felsorolt bányaüzemek a munkabeszüntetést azzal indokolják, hogy a kormány megengedi a külföldi ércek behozatalát, amelyekkel a bányatulajdonosok árban nem képesek' fölvenni a versenyt. Állandó bírósági szakértők. A kereskedelmi kamarák központjának jogügyi bizottsága tegnap tartott ülésén az igazságügyi minisztériumnak az állandó bírósági szakértőkről szóló törvénytervezetével foglalkozott. A javaslat számos intézkedése ellen igen sok kifogást jelentettek be az egyes kamarák. A legfontosabb az, hogy az állandó bírósági szakértők rendszerének általános bevezetése esetén — az eddigi tapasztalatok szerint is — számos oly személy szerezné meg a bírósági szakértői címet, akinek valóban nincs elég szakismerete. A kamarai központ nézete szerint az állandó bírósági szakértők rendszere csak abban az esetben volna elfogadható, ha a törvény biztositaná azt, hogy a bírósági szakértők kinevezését a szakérdekeltségek indítványozhatnák. Csöndes a prágai értéktőzsde Prága, február 20. A mai tőzsde a tipikus szombati tőzsdék jegyében állott, igen osekély kötések mellett csak minimális árfolyameltolódások állottak elő. A jegyzések legtöbbje csak névleges volt. Általában azonban az irányzat jél tartott volt. A bankpiac változatlan maradt, a beruházási piac nagyobb ellen- állóképességet tanúsított. Az ipari részvények piacán szilárdult; Gseh-Morva 5, Köruigshofi, Dux-Rodenbachi 3, Cseh Cukor, Seholler, Ringhoffer, Nyiigatcseh Szén, Poldi 2 koronával. — Esett; Cseh Kereskedelmi 3, Sohön- prieseni, Prágai Vas 2 koronával. _ A bankpiacon Nemzeti Bank 5 koronával esett. VETŐMAG. Nemes sör árpát A mi klímánkon meghonosodott, igen bötermö, finom sörárpa, erős szalmával* Nemesített vető zabl Súlyos nagy szemű, vékony polyvályu, magas szalmáju, nagy hozamú. Nemes kukoricát Igen korai, nagy fehér szemű, ór ás! terméshozammal. Megrendelhető: Pefenady Uradalomban, Pefenady posta: Velké-Kostolany, stanica: Leopoloov. !■■■■-—i Vételár, árpa és zabnál; Bratis'avai börzei alapár és 25% nemisitési felár. ...— , '■ 1 ",l" Kukoricánál: Bratislavai börzei a’apár és 50% neraesitési felár. j 1
