Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-21 / 43. (2856.) szám
1038 február 21, Tas&rnap. 15 „ Bolond Istók bábs írásban és képben Mécs László illusztrált verse, a Jaschik Álmos rajzaival és Jaschihné betűivel A budapesti karácsonyi könyvpiacnak érdé- kés újdonsága volt Mécs László barátai gondoltak merészet és nagyot s a költő „Bolond Istók bábszínháza'* c. egyetlen versét illusztrált album-kiadásban bocsátották piacra. Az ötlet a szó szoros értelmében merész volt és nagy volt Merész volt, mert a „Bolond Istók bábszínháza" — bármilyen eredeti és szokatlanul ható érdekes költői alkotás, — mégsem az a reprezentáld verse Mécsnek, amely ilyen művészi albumaiaku kiadásban a költőt méltóképpen megörökíthetné. Nagy vo4t, mert amit Mécsnek ebből az Írásából Jaschik Álmos a hírneves fővárosi magyar rajzolómüvész, a nagyteheteégü Ady-il- lusztrátor képekben megalkotott, egyike a magyar könyvillusztrálás legszebb, legmüvészibb, tehát legnagyobb remekeinek. Ezt az albumot szóval leírni, jelzőkkel jellemezni nem lehet, ezt az albumot, a maga eredeti elgondolásaival, mondhatnám, ötletes furcsaságaival — látni kell. De hogy mégis némi fogalmat nyújtsak © mii alakjáról és képbeli tartalmáról, megkísérlem a magam módja szerint körülírni: A Bolond Istók bábszínháza c. versét Mécs László abból az elgondolásból kiindulva alkotta meg, hogy félig tréfás, félig szatirikus modorban történeti, mondái és mesebeli jeleneteket sorakoztatva fel, azoknak alakjait a most oly divatossá vált bábszínházi bábuk módjára a sors zsinegein rángassa végig szemünk előtt. És éppen azért, mert a vers ilyen elgondolása már magában véve is szokatlanul furcsa, megírása is szokatlanul merész és tet- jesen elütő mindazoktól a versbeli műfajoktól, amiket a szatirikus verselés, avagy a pamflettek terén eddig ismertünk, meséjét is egészen más szemmel kell néznünk. A költő elgondolása szerint mikor őseinek minden vagyona elúszott s így rá csak egy szív alakú ládika maradt, mely ^mendemondát, mesét rejt, csodát, ezer bábut', ezzel a sziv- alaku ládikával „Bolond Istókéként világgá indult.-Rozoga, nyikorgó szekerén tologatja ládi- káját faluról falura, mutogatja belé rejtett bábszínházát s mulattatja ve'e a „tisztelt búval bélelt publikum“~ot, mert hiszen „csak pár napig tart az unikum" s a közönség „pár fillérért túladhat a bún." Bolond Istók hát útnak ered. Első állomása „Magyar falva", ahol bábszínházát felállítva ,.Bolond Istók citeráz, bamba bábut színre ráz" és a közönség előtt pár sorban és pár művészi vonásban megelevenedik a történelmi Bizánc, magas várfalaival s kapuja előtt Bolonddal, a kemény vitézzel, aki hatalmas buzogányával rést üt a várkapun. A költő nem elmélkedik nem oktat, mert hiszen nem is ez a célja. A fő az, hogy „A publikum nevet. A kép tetszett, mehet". Máris uj kép jelenik meg, uj bábukkal. Toldi Miklós, amint a osehhel viaskodik a Duna szigetén, majd Kinizsi Pál fantasztikus alakja tűnik elő egy újabb képen, török verő erényeit fitogtatóan. Aztán vége. A következő állomás „Nyomorfalva". Függöny gördül és máris ott ül aranyos trónján bölcs Salamon király, kit a paraszt Markalf tréfával illet. Majd egy ránditás a zsinegeken és Ludas Matyi ugrik elő, aki irodalomtörténeti neveztességü szerepében mulattatja a publikumot. De, hogy ne legyen fenékig tréfa a tréfa, a következő jelenteben már Dózsa György jelenik meg, urakat kergetőn a a publikum nevet, jóízűen nevet . . . így kerül sorra aztán „Vénlányfalva", ahol a Bolond Istók híres bábszínházában Tündér Honát jelenteti meg a boszorkával, majd a kis Piroskát, a gyermekmesék eme legszimpatikusabb alakját, de meg nem feledkezik a Hamupipőke megható esetéről sem. A költő fantáziájának csapongására vall, hogy a következő állomását „ördögfáivára" teszi át, ahol Bolond Istók „híres bábszínházának" zsinegein az ószövetségi Józseffel póruljárt Putifárnét (a rajzolómüvész kiválóan ötletes elgondolásában) „rázza színire", majd Magyarországi Szent Erzsébetet mutatja be az első szent hazugság bájos jelenetében, hogy végül alkalma legyen a madarakkal barátkozó Szent Ferencet is bemutatni, az őt megkinzó rablóival. „A publikum nevet" s még el sem tűnt a jókedv vigyora arcáról, Bolond Ifctók máris csomagol s szivalaku ládikáját rozoga szekerén „Temetőfalvára" vonszolja. A jelenest vérfa- gyasztóan kirívó, mert a költő itt a sírból fel- Kelt osontvázakkai keveredik baláltmegvető haláltáncba míg meg nem szólal a hajnali hirdető kakas és a csontvázak komikus szalto- mortálékkal ugrálnak vissza sírjaikba . . . „A szép mulatságra pontot" tevő kakas kukorékolása az a szatirikus lekicsinylése a világnak, mely még el sem hangzott; a közönség még magához sem tért egészen a kísérteties fogvaoogtató kábulatból s máris vége a versnek . . . Gyönge, bukdácsoló sorokban, dadogó szavakkal igyekeztem elmondani röviden azt, amit Jaschik Álmos, ez a csodálatos képzelőtehetségű rajzolómüvész képekben megalkotott. Az egyes jelenetek megrajzolása, azoknak következetesen bábszinházszerü beállítása, a szédületesen finom és bonyolult részlet-kidolgozás, mind, mind ámulatba ejti a® album szemlélőjét. Nemkevésbé művészi munka azonban a szö- vegirás, melyet a művész felesége rajzolt meg kiváló műgonddal és a vers különös szellemének megfelelő modorban. Mindez pedig a Magyar Födrajzi Intézet készítményeként, könyomásos aokszorositás- sal, finom, vastag fehér papíron, színes fedőlappal, kézzel színezetten jelent meg 1-től 50-ig és 51-től 500-ig számozott és a rajzoló művész által dedikált példányban, az Urnák 1931-ik esztendejében, karácsony havában. Alkalmam volt az eredeti ötlet megvalósítójával, Mécs László édesöcosével: Márton- esik Imre dr. budapesti orvossal erről a különös munkáról beszélgetni. Elmondotta, hogy az album nem került könyvkereskedői forgalomba, bár a budapesti „Napkelet" kiadásaként szerepel s mégis, mikor köztudomásúvá lett, hogy elkészült és potom 4 pengő áron kapható, annyira megrohanták az orvos lakását, hogy a készlet pár óra alatt elfogyván, a kiadóik a további keresletnek nem tudtak eleget tenni. Ennek legfőbb oka az volt, hogy minden egyes példány kézzel festett színezéssel készült s bár egyszerre többen is dolgoztak rajta, a karácsonyi ünnepekre mégsem készülhetett el a szükséges példányszá mba n. Arra a kérdésemre, hogy a tízszer értékesebb albumot miért vesztegették olyan olcsón, az volt a rövid felelelet, hogy „ez az album Mécs László karácsonyi ajándéka volt, a szegényeknek". Itt fekszik az „ajándék" előttem. Azzal a csodálattal vegyes szeretettel nézem, mint ahogy bizonyára az a pár száz magyar család nézte, melynek karácsonyi asztalára ajándékként odakerült ez a 31 lapnyi album, harmadik oldalán egy bájos kis hegyvidéki tájjal, mint szimbólummal és a költő legegyszerűbb, de legbensőbb ajánlásával: „Mária Nővéremnek", Rdcz PáK Magyar zeneszerzők és miivészek a pozsonyi szezon miisorán Poaseny, február 20. Az idei hangversenyévad szintén a gazdasági depresszió hatása alatt áll: csak elvétve akad tgv-egy rendezés és az is a teljes óvatosság jegyében, többnyire helybeli erőkkel, hogy ne legyen nagy az anyagi kockázat. És még igy is kiszámíthatatlan előre az eredmény. HANGVERSENYEK Bartók Béla szereplése a Bartók Béla Dalegyesület hangversenyének keretében, amelyről egyébként a P. M. H. annakidején már beszámolt, úgy anyagilag, mint erkölcsileg jól sikerült és a koncertszezón egyik kiemelkedő eseménye volt. A múlt héten Riohter Magda előnyösen ismert pianistája adott szonáta-estet Georg Steinerrel, a bécsi rádiózenekar hangversenymesterével. Műsorukon klasszikus müvek és a Cézár Franck- szonáta szerepeltek, amelyeket szépen kidolgozva és precíz összjátékkal adtak elő. Ricbter Magda az estén elsőrangú kamarazenejátékosnak bizonyult. RÁDIÓ A kockázatos hangversenyek helyett, érthető módon, a rádiószereplések kerülnek előtérbe. Sajnos, a pozsonyi rádió C6ak egy magyar órát ad hetenként és azt Is meg kell osztani az irodalom és zene között, úgy, hogy aránylag ritkán kerülhet sor egy-egy magyar művészre. Ezenkívül gyakran kapcsolnak bele a magyar órákba oly rendezéseket, amelyek tulajdonképpen nem is tartoznak a magyar órákba. így Bellának és most legutóbb Laukónak szenteltek egy-egy magyar órát. Teljes tisztelet mindkét zeneszerző személyének és müveinek, de egy magyar hallgató előtt se lesz érthető, hogy miért kell éppen az amúgy is oly ritka magyar órán szlovák zeneszerzők szerzeményeit hallgatnia? színház Hogy a színházat mily nagy mértékben nélkülözi a magyar közönség, mutatja az a körülmény, hogy a műkedvelő előadásokat mindig telt házak nézik végig és valahányszor Németh Mária vendégszereplésre jön, már napokkal az előadás előtt nem kapni jegyet a színházba Németh Mária ugyan németül énekel, de magyar szívvel és a közönség nem hall és nem lát benne mást, mint a magyar színpadi művészet megtestesülését, azt a művészetet, amelyet nélkülöz és amely után szomjazik. MÓR Y-OPERETT A pozsonyi szlovák nemzeti színházban az operák mellett sok operett is kerül előadásra. Az operett mindenkor a nagyközönségnek volt zenei és színházi szükséglete. A legjobban bizonyítja ezt az a körülmény, hogy az operettszerü beszélőfilmeknek van mindig a legnagyobb sikerük. Semmiképpen sem helytálló tehát azok fölfogása, akik az operettet elitélik. A nehezebb fajsúlyú zene é6 színdarab megértéséihez és élvezéséhez előképzettség kell és ezt az előképzést végzik az operettek. Az operett, amely a nagy- közönség nyelvén beszél, megkedveltet! a zenét és lassan fölkelti az érdeklődést a komolyabb és értékesebb iránt Az operettirodalomban ma a legértékesebbet a magyar szerzők produkálják, a magyar operett a legkeresettebb márka az egész világon és igy Pozsonyban is Brodszky és Abrahám operettjei állandó müsorszámokat képeznek. Ebbe a sorozatba kapcsolódott bele legújabban Móry János Is, a neves tátrai zeneszerző, akinek kedves zenéjii operettjét szintén telt házak nézik végig. A „Téli mese" librettója elég gyönge és egészen bizonyos, ba Móry jobb szöveget kapott volna, a zenéje is jobb lenne. MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Középeurópa felé erős északorosz depresszió érkezett, amely szeles, havas időjárást idézett elő. A hőmérséklet emelkedett, maximuma Prágában 4, a minimum Szliácson —12 fok. — Időprognózis: Változékony, a magasabb helyeken hóeséssel, friss északnyugati széllel, hűvösebb. Az operett a Tátrában játszódik le. Móry ebben a légkörben ól, jól ismeri ezt az életet és sikerült is megfelelő hangúk-ot. varázsolnia a színpadra. A vigkedélyü sportolok fölvonulása, a siverseuy tarka mozgalmassága és az azt követő mulatság, majd szerenád, jól megszerkesztett jelenotek és kórusok. Egy-egy szívhez 6zóló dal és a második fölvonáe befejezésének drámai vonalvezetése határozott kvalitásokat mutatnak. De Móry zenéje általában a komolyabb felé hajlik, amire bizonyíték a Rabindranath Tagore- és Dehmel-dalok, továbbá az igazi tátrai illatot árasztó szepesi és magyar dalai, Tátra szimfóniája, sth., amelyekkel jó hírnevét már megalapozta és amelyek arra a reményre jogosítanak föl, hogy Mórytól még értékesebb dolgokat fogunk kapni. Tichy G. György. (*) Tichy K állmán a Gyóni Géza Társaság uj tagjai sorában. Budapestről jelentik: A Gyóni Géza Irodalmi Társaság legutóbb tartott ülésén tiszteleti tagjai sorába választotta Szalay József írót, a Dugonics Társaság elnökiét és Odry Árpádot, a budapesti Nemzeti Színház tagját. Rendes tagokul Soimogyváry Gyula (Gyula diák) írót, Berde Mária írónőt, Nyáry Andor írót, Szitlnyay Zoltán irót és Tichy Kálmán szlovénszkói irót é& festőművészt, a Prágai Magyar Hírlap rozsmyói munkatársát. (•) A budapesti Pázmány Egyesület irodalmi ünnepe. Budapestről jelentik: A magyar katolikus Írók és hirlapiirók Országos Pázmány Egyesülete március 17-én délután o órakor tartja reprezentitiv irodalmi ünnepét a Pesti Vigadó nagytermében. A magyarországi püspöki kar és a katolikus 'közélet kiválóságainak megjelenése, mint mindig, úgy ez évben is eseménnyé avatja a Pázmány Egyesület irodalmi ünnepéit. (•) A több ezeréves úri királysírok titkairól hoa közleményt a magyar Minerva februári száma. A XX. század huszas évei-ig Egyiptomot tartották a világ legrégibb kulturországának. Az angol C. Leó- nard Woolley-nak 1922-ben megkezdett és ma ie tartó ásatásai azonban teljesen megváltoztatták ismereteinket az emberi kultúra kezdeteiről. így megállapítást nyert többek között, hogy akkor, amikor Egyiptom még nagyon messze volt az igazi műveltségtől, Krisztus előtt 3500-ban, Urban, Abrahám hajdanvaló első otthonában, már évszázados kultúra létezett. Ez a tény teszi különöse® jelentőssé az úri, az Al-Ubaid-i és az eridui ásatásokat, amelyeknek az eredményeit több tudományos kötetben és az ,.Ur és a vízözön" cimü munkában dolgozta fel Woolley. Ez utóbbi kötet egyik legérdekesebb részletét „Az úri királysírok titka" címen hozza most a Magyar Minerva februári száma. A világhírű londoni tudós szenzációs közleményén kivül igen nagy érdeklődésre tarthat még számot Farkas Geiza dr.-nak a világgazdaságról szóló nagyszabású tanulmánya, Szombathy Viktornak „Magda és a hipnózis" című pompás elbeszélése. Reményi Józsefnek mindig érdekes amerikai naplója, N. Jaczkó Olgának és W. Wimberger Annának egyre nagyobb figyelmet keltő regényfolytatásai, valamint! Tamás Lajosnak, Takáts Gyulának és Virsik Máriának szép költeményei, gazdag könyvrovat egészíti még ki a 36 oldalas s Reinel János dr. szerkesztésében megjelenő folyóiratot, melynek előfizetési ára fél évre 15 korona. Egyes szám ára 3 korona, amely bélyegben is beküldhető a kiadóhivatal (Pozsony, Kertész-ucca 1) címére. (*) Plágiumper egy Fox-film ellen. A Fox-film- gyár egyik legnagyobb sikerét, az Anya c. filmét, hangos változatban is elkészítette s készül bemutatni a közel jövőben. A film miatt a vállalat ellen plá- glumpert indított Henrietta Braun, aki azt állítja, hogy a film cselekményéül szolgáló anyagot a vállalat nem Carleton verséből, hanem egy színdarabból vette, amelynek tulajdonjoga az övé. A felperes nem kevesebb, mint 500.000 dollár megítélését kéri a bíróságtól. Ifi & ** ^ 9 > * V <L y 1 ^ 3j A hó sült őszi vei és megmentése érdekében a tapasztalt mezőgazda csilei sálé- évi földművelő gyakorlat bizonyítja, hogy trommal trágyáz, amely most je- a csilei jeletösen fokozott tiszta hozamot lentékenyen olcsóbb lett. A csilei tesz lehetővé. Salétrom az egyedüli természetes Pontos folvilágositást mindenkor készségesen nyújt. salétrom és 15V16X könnyen oltható nitrogént ésa növény zet s állatok számára feltétlenül szükséges jó dót tartalmaz. Hosszú A csilei salétrom termelők csehszlovák küldöttsége Prága II., Dittrichova ul.9. Csiki salébmi St. 3 b ong. 89XSS0 ma
