Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-04 / 28. (2841.) szám

XI. évf. 28 (2841) szám Csütörtök 1932 február 4

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 3S Ki. fi képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

főszerkesztő politikai napilapja FELELÖS szerkesztő DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA

Szerkesztőség: Priga 11, Pahská ulice 12. n, emelet — Telfefon: 3031Í. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ülíce 12. Ili emelet, " Telefpn: 34184.

SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PR AHA

Japán elfogadta a nagyhatalmak feltételeit?

Se Sfianghsihan támadást lódított a kínaiak ellen — Folynak a tárgyalások

HoncSosiEsan és Tokióban — Nanklng bombázása félreértésen alapult

A ¥@e$Ü II

Malthus szörnyű problémáját, a túlnépesedést, az elmúlt évszázadban rriég csak agyrémnek tartották. Alig telt el ennek a századnak első harmada és már kiderült, hogy egyelőre Európának legkinzóbb és legfontosabb ügyévé vált a túlnépesedés kérdése. Olyan kiváló közgazdász, mint a francia Caillaux fejtette ki nemrégiben egyik nagy feltűnést keltett tanulmányában azt a tételt, hogy Európán aligha lehet segíteni, hacsak valami sikeres módon nem találnak megoldást az egyes országok népfölös lég ének elhelyezésére. A problémát különösen kié'ezte a gazdasági válság. A világháború előtt Európa gazdasági struktúrája el tudta látni azt a négyszáznegyven milliós tömeget, amely az öreg kontinenst lakta. A háború és a háborút követő zavarok, a világpiacon keletkezett kaotikus állapotok azonban annyira megbontották ezt a gazdasági gépezetet, hogy milliók és milliók váltak ellátatlanokká és feleslegesekké. És a természet is igazoltja a hipotézist, amely azt állítja, hogy a háborút követő időkben az ember szaporulat sokkal nagyobb arányú, mint normális időben. Az 1930. év körül a különböző országokban végrehajtott népszámlálások mind arról számolnak be, hogy Európa lakossága 1920. óta legalább tiz ezázalékkal növekedett. Ez negyven millió embe# jelent. Vagyis ma Európa lakosságát csaknem ötszázmillióra becsülhetjük. Ha Fischer számítását helyesnek fogadjuk el és úgy vesszük, hogy a földkerekségen élő emberiség száma ma 1960 millióra rúg. akkor Európán, amely a föld lakható területének körülbelül tizedrésze, az emberiségnek több mint egynegyede zsúfolódik össze, mig a másik negyede Kínában és Japánban tömörül.

Azok a közgazdászok, akik a népesedési problémát a gazdasági helyzet kérdésével kapcsolatban vizsgálják, mint Caillaux is teszi az előbb említett tanulmányában, Európa megmenléséinek egyetlen útját a kitelepítésben látják. Clemenceau mintegy félszázaddal ezelőtt mondotta ki az a tételt, hogy húszmillióval több német él, mint amennyinek élnie kellene. Ma ezt az elvet sokkal borzalmasabb perspektívák között hangoztatják. Caillaux nyíltan kimondja, hegy százmillió felesleges európai van, aki csak fogyaszt és nem produkál, akit el kell tartani és ennek a hatalmas tehertételnek egyszerű léte növeli és fokozza a zavarokat. Vizsgálataiban arra a megállapításra jut, hogy a problémának nincs más megoldási lehetősége, mint a célszerűen, európai keretekben organizált kitelepítés.

Teoretikus viták folynak most már arról, hogy ez a rendszeresített ki te lépési tési akció merre irányuljon. Természetszerű a felelet, arra, ahol még elegendő férőhely van és ahol a természeti viszonyok és adottságok olyanok, hogy életlehetőséget nyújtanak. Caillaux Afrikában látja a jövendőt. Ez a kontinens van Európának közvetlen szomszédságában, háromszor akkora területe van, mint földrészünknek és csupán ötödannyi lakosa, mint jelenleg Európának. Igaz ugyan, hogy óriási területek vannak itt, amelyek az életlehetőség szempontjából egyelőre aligha jöhetnek számításba. Elsősorban a Szaharára kell gondolni, a föld legnagyobb sivatagára, amely csaknem eléri Európa területének a nagyságát. A Szahara betelepítését azonban a modern technikai vívmányok figyelembovételével már régebb idő óta vizsgálják és a komoly tudomány megái lapította, hogy húsz- harminc esztendő alatt i)tt óriási területek nyerhetők meg a kultúrának. A Szaharát el lehet látmi vízzel és óriási energia-forrásokkal. Más kutatók, mint aminő a berlini Pernek,

London, február 3. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Anglia népszövetségi delegátusa bejelentette a tanácsnak Anglia és Amerika közös energikus deanarsát Tokióban. Az angolok és az amerikaiak öt pontba foglalták követeléseiket: 1. az erőszak

eszközei alkalmazásának azonnali megszüntetése, 2. minden további mozgósítás beszüntetése, 3. a kínaiak és a japánok visszavonulása Shanghai környékén mindenütt, ahol az ellenfelek érintkezésbe kerültek egymással, 4. a nemzetközi koncesszió területének védelme egy neutrális zóna megteremtésével, 5. a Kellogg-paktum szellemében való tárgyalások megkezdése az ellentétek végleges kiküszöbölésére.

Az első pillanatban neon látszott valószínűnek, hogy Japán eleget tesz az energikus amerikai és angol követeléseknek, időközben azonban több olyan lépés történt, amiből Japán engedékenységére lehet következtetni. A végleges tisztázás nem történt még meg, de a Shanghaiból érkezett jelentések a feszültség enyhüléséről számolnak be. Ezen a téren az első pozitív eredmény Nonnura ellentengernagynak kinevezése, aki ma átveszi a kínai vizeken lévő japán hajók és katonák fölötti főparancsnokságot. Ez a kinevezés Shiosava tengernagy mellőzését jelenti. Mint ismeretes, a shanghaii eseményekért elsősorban az ott parancsnokló tul- energikus Shiosava tengernagy felelős. Prat tengernagy, az amerikai flotta parancsnoka, jól ismeri Nomurát és megelégedését fejezte ki a kinevezéssel kapcsolatban. Véleménye szerint a helyzet tisztázásához semmi sem vezethet inkább, mint a békés természetű Nornura kinevezése.

a brazíliai öserdőiségekben látják azt az Ígéret földjét, amely megfelelő kulturm'unkávai egy emberöltő alatt* életlehetőséget nyújtó területté volna átalakítható. Itt is el lehetne helyezni harmincmillió embert. Ezek a lehetőségek azonban még csupán a távoli jövőben vannak, m-ig a baj közvetlenül a küszöbön áll, az egyes európai államoknak meg kell oldaniok a túlnépesedés kérdését, ha el akarják kerülni, hogy a szociális bajok a fejükre nőjjenek.

Ilyen körülmények között mindinkább előtérbe nyomul az államilag kezdeményezett és megszervezett kitelepitési akció. Olyan újabb deviza ez az államkormányzás terén, amely csupán a háború utáni szörnyű viszonyok között nyerhet létjogosultságot és puszta létezésével bizonyltja az összes értékek átértékelésének időszakát, amelyben most éltünk.

A háború előtti időidben az állami kormányzás minden eredével arra törekedett, hogy visszatartsa az emberanyagot az állami szuverénitás keretén belül és ha az anyaországban ezt nem tehette, gyarmatokat szerzett, hogy ott helyezze el ember- fölöslegiét. A gyarmatosítás utján ma a promet okozott. Most már mindenki bízik a konfliktus békés elintézésében.

Megegyezés?

London, február 3, Angol illetékes körökben Shiosava visszahívása és Nornura kinevezése a lehető legjobb benyomást keltette. Tokióban szeunmelláthatóan őszihez tértek és a világ közvéleményének hatása alatt hajlandók revideálni a kínai politikát. A második kedvező hir szerint a tokiói külügyminisztériumból származó félhivatalos jelentések úgy tudják, hogy a japán kormány az angol, amerikai, olasz és francia javaslatot, amely — mint ismeretes — öt pontból áll, hajlandó bizonyos megszorításokkal elfogadni. A katonai követelésekkel szemben, amelyek az ellenségeskedések megszüntetéséről, a csapatok visszavonásáról és a semleges zóna megteremtéséről szólnak, Tokió egyelőre bizonyos ellentállást fejt ki, de elvben elismerte e pontok teljesíthetőségét.

Diplomáciai tárgyalások

London, február 3. Az angol és az amerikai nagykövetek tegnap egész nap folytatták tanácskozásaikat Joshizawa japán külügyminiszterrel. Állítólag a megegyezés küszöbön áll. Az egyetlen vitás pont a csapatszállitá- sok kérdése, mert a tóidéi kormány hallani sem akar arról, hogy shanghaii katonaságát ne erősíthesse meg. Joshizawa kijelentette, hogy néhány követelést azonnal teljesíthet, mig a többiek teljesítése a japán kabinett elhatározásától függ.

\

Időközben újabb eltolódás történt a japán flotta élén. Taniguchi tengernagy helyett a japán flotta élére Fichimi herceg került.

bléma nem oldható meg, nem oldható meg elsősorban Középeurópa szempontjából, mert hiszen Középeurópa egyetlen államának sincs gyarmata. Az államhatalomnak tehát bele kell törődnie abba, hogy kitelepített polgárait elveszítse. Az elmúlt évtizedben Anglia kezdeményezett olyan akciót, hogy a szénbányászatban katasztrofálissá vált munkanélküliséget a kitelepítéssel oldja meg. Meg is indultak a kezdeményező munkák ebben az irányban Kanada és Ausztrália felé, egy-két hajószállitmány útnak is indult, azonban az akció kudarccal végződött. Most arról olvasunk hirt, hogy a német kormány szánta el magát erre a vivi- szekcióra. A német népesség szaporodása a mai viszonyok között is olyan rohamos, hogy a legyengített, gyarmataitól megfosztott, a világtörténelem legnagyobb gazdasági válságának karmai között vergődő német birodalom legalább is tiz millió embernek nem tud életlehetőséget biztosítani. Németország tehát most arra gondol, hogy államilag szervezi meg a kivándorlást. Persze a legnagyobb német alapossággal végzik a munkát, a kitelepítendők hajlamait és képességeit megvizsgálják, tanácsokkal látják

Tokióval párhuzamosan Londonban is folytatódtak a tárgyalások a konfliktus kiküszöbölésére. Sir John Simon telefonon beszélt a washingtoni külügyi hivatallal és Párissal is. MacDonald a hadügyminiszterrel, a tengeré- szetügyi miniszterrel és a külügyminiszterrel tárgyalt. Sir John Simon pénteken Genf- be utazik és hétfőn beszédet mond a lefegyverzési konferencián. Nagy eredmény volna, ha akkor bejelenthetné már a japán-kinai konfliktus kedvező elintézését. Londonban szakadatlanul folynak a béketüntetések és tegnap az Albert-hallban a canterburyi érsek tízezer ember előtt a lefegyverzés azonnali szükségességéről beszélt.

Remény Washingtonban

Newyork, február 3. A Fehér Házban türelmetlenül várják Japán válaszának megérkezését a béketerv öt pontjára. Illetékes körök hangsúlyozzák, hogy a javaslat nem a népszövetség együttes akciója, hanem a nagyhatalmak külön kezdeményezése volt. Nornura kinevezését illetékes washingtoni körökben is rendkívül kedvező előjelnek tekintik.

Húszezer külföldi katona Shanghaiban

Shanghai, február 3. Nankingi jelentések szerint Hsiakwan városrészt, ahol az európai szállodák fekszenek, a kínaiak kiürítették. A konzulok arra törekszenek, hogy honfitársaikat a város egyes helyein összevonják s igy bármikor készenlétben álljanak a város teljes kiürítésére.

Időközben kitűnt, hogy Nanking bombázása közönséges félreértésen alapult. Néhány japán katona, éjjel a városba ment, hogy bevásárlásokat eszközöljön s a kínai járőrök állítólag fölszólították őket, hogy áLljanak meg. A japánok nem értették a kínaiak szavait s tovább ménéi és hozzásegítik ahhoz, hogy az uj viszonyok között uj egzisztenciát teremthessen magának.

A túlnépesedés kérdése azonban nemcsak európai, hanem világprobléma. A japán—-kínai konfliktus magva is ebben rejlik. A japán császári statisztikai hivatal legutóbbi kimutatása szerint ma Japán lakossága mintegy hatvanmilliót tesz ki, a tulajdonképpeni Japán népsűrűsége viszont négy ze tk i 1 ométere n kint '-*86.72, vagyis 24.5-tel több, mint amennyit az 1920. évi népszámlálás kimutatott. Ha a lakosság számát a kulturált területtel egybevetjük, láthatjuk, hogy Japán az első helyen áll a túlnépesedett országok között és megelőzi Belgiumot és Itáliát. Nem lát tehát más utat, mint .akossá- gának kitelepítését'és' ezért vetette szemét Mandzsúriára és ez viszi természetszerűleg tovább déli irányban a keletázsiai szigetvilág és Ausztrália felé.

Az egyik álam kitelepitési akcióra gondol, a másik fegyverrel igyekszik megoldani a problémát. A bajok szörnyű zűrzavarát tehát az a tény is fokozza, hogy sok az ember és úgy látszik, hogy a politikusok é6 közgazdászok nem látnak más utat a kérdés elintézésére, mint hogy milliós emberfő meg eket kell eltüntetni régi lakóhelyük színéről.

A kinevezés híre Shanghaiban nagy örö-