Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-21 / 43. (2856.) szám

8 ^RSCMMAfifeARHIRLgR 1932 február 21, vasárnap. A ruszinszkói könyvtárak hat és fél milliónyi dotációja hever fölhasználatlanul az adóhivataloknál A Podkarpatszká Ruszi Közművelődési Szövetség irodalompártoló munkája — Az ungvári közkönyvtárban a magyar könyv a legkapósabb - Magyar könyvtár csak 39 van Ruszinszkóban Üngvár, február 20. (Ruezinezkói szerkesztő­ségünktől). A Podk-arpateka Ruszi Közművelő­dési Szövetség irodalmi szakosztálya a napokban tartotta üléeét, Fencik István dr. szövetségi el­nök vezetése mellett, melyen a szövetségnek az irodalom pártolással kapcsolatos működése ke­rült megvitatás alá. Az 1931. évi működésről szóló beszámoló adatai szerint a Közművelődési Szövetség kár­pátorosz „Zbornik11 címen album alakú tudomá­nyos könyvet adott ki, orosz nyelven, melyhez a kormány 5000 korona segélyt adott s egyben 110 példányt rendelt meg belőle. A szövetségnek az a célja, hogy e tudományos könyvet magyar nyelvre lefordítsa ég kiadja g evégből a kor­mányhoz fordul, hasonló összegű segély kiutalása végett. Ugyancsak sajtó alatt van Podk. Rusz első irodalomtörténete, melyet 280 oldal terje­delemben Nedzelsky dr. tanár irt orosz nyelven. Érdekes és a ruszinszkói kulturális viszonyokra feltűnően jellemző volt a szakosztály hatásköré­be tartozó községi közkönyvtárak állapotáról szóló jelentés tartalma. Eszerint Ruszinszkóban összesen 413 községi közkönyv­tár van s ebből 367 orosz nyelvű, míg a többi 46 a Ruszinszkóban élő más nemzetiségek kö­zött oszlik meg. A legtöbb van belőle magyar, mely Ruszinszkóban 39-eI szerepel, mig 76 községben még mindig nincs közkönyvtár. Valószínű, hogy ennek a 76 községnek nagyob­bik része magyar. rA statisztika adatai szerint az összes ruszinszkói könyvtárakban 66.690 kötet könyvet olvastak Az olvasók száma 23.846, mig a kikölcsönzések száma 83.125 eset. E számmal szembeállítva érdekes és szin­tén jellemző az ungvári városi közkönyvtár sta­tisztikája. E könyvtárnak négy alosztálya van: orosz, cseh, magyar és zsidó-német. Az orosz könyvtárnak 1931-ben 11 beiratkozott olvasója volt. Kikölcsönöztek 156 napon 1456 esetben 2.572 kötet szórakoztató, 303 tudományos és 4201 ifjúsági könyvet, összesen tehát 3.295 kö­tetet. A cseh könyvtárnak volt 125 olvasója,, kinek Í67 könyvtárnapon 3.436 esetben ki lett kölcsö­nözve ,6.378 kötet szórakoztató, 445 kötet tudo­mányos és 878 kötet ifjúsági könyv, összesen 7.701 kötet. A magyar könyvtárnak 120 olvasója volt, mely 169 napon és 3.456 esetben 6.459 kötet szó­rakoztató, 315 kötet tudományos és 666 kötet ifjúsági könyvet olvasott ki. összesen tehát 7.440 kötetet. A zsidó-német könyvtárnak 19 olvasója 156 ki­kölcsönzési napon 1.122 esetben 2.000 kötet szó­rakoztató, 282 kötet tudományos és 312 kötet ifjúsági könyvet vett ki. összesen 2.594 kötetet. A ruszinszkói könyvtárnok-képző tanfolyam, melyet 1931-ben Nagyszőllösön rendezett az isko- laiigyi minisztérium, 86 könyvtárnoki diplomát adott ki. Ebbői 41 diploma 10 ezer lakosú váro­sok könyvtárainak vezetésére jogosít. Az 1932-ik évi statisztikának érdekes szám­adata lesz, hogy mely könyvtárak fogják meg­kapni az ez évre a kormány által kiutalt 7000 kötet- ajándék-könyvet? Annyi máris bizonyos, hogy ebből a számból csupán hat ruszinszkói magyar könyvtár fog kapni 3000 korona értékben ingyen köny­veket. A kisebbségi könyvtárak helyzetének tárgyalá­sánál a szövetség elnöksége bejelentette, hogy megkereste a bukaresti román kormányt és kér­te, hogy a Ruszinszkóban lévő román községek könyvtárainak fejlesztésére ajándékozzon a kor­mány megfelelő román könyveket. A román kormány készséggel tett eieget a szö­vetség kérelmének és összesen * 740 kötet ifjúsági, szórakoztató és tudomá­nyos, valamint gyermek-mese könyvet kül­dött, kiegészítve a nép háziipari művészetét fejleszteni hivatott szövési és kézimunka min­tákkal, összesen 36 ezer lej értékben. A könyvek között találhatók a klasszikus ma­gyar regényírók román nyelvre lefordított mun­kái, mig a háziipari minták a román nemzeti vi­selőt, népszerűsítésének és megőrzésének szolgá­latában állanak. E bejelentés után ismertette az elnökség a német kulturegyesületekhez intézett megkeresé­sére érkezett választ. A német kulturegy esül etek a kérdésre könyvkatalógust küldöttek a szövet­ségnek azzal a kéréssel, hogy a ruszinszkói német községek könyvtárai számára tetszés szerinti számban jelöljön ki könyveket s azokat a kulturegyesületek ingyen megküldik. A szövetség kulturális szakosztálya úgy a román ajándékot, mint a német ajánlatot köszönettel vette és egyben elfogadta Rácz Pál szakosztályi tagnak azt az indítványát, hogy a román és német mintára keresse meg a szövetség a magyarországi kul­turális szerveket is és gyermekmese, ifjúsági­ké/gazdasági- és tudományos müvek, valamint klasszikus magyar Írók munkáinak ajándéko­zására kérje fel. % Nagy feltűnést keltett a szövetség elnökségé­nek az a beszámolója, mely szerint a ruszinszkói községi könyvtárnak fejlesztésére szolgáló adó­kat évek óta beszedték az adófizető polgárok­tól, de azokat nem fordították az előirt célra. Így például a perecsényi, bereznai, téesői, ökörmezői, rahói, ungvári és huszti járások összesen 1 mil­lió 472 ezer koronával tartoznak a községi könyvtáraknak a beszedett adóktól s az egész Ru- szinszkó területén mintegy 6 és fél millió korona hever az adó­hivatalokban e cimen, hivatásától elvonva. A szövetség vezetősége most érintkezésbe lépett a pénzügyigazgatóságokkal és ezeket az össze­geket a könyvtárak részére vissza fogja utaltatni. Az analfabéta és egyéb kurzusokra a következő összegeket fizették ki a járási tanácsoknak: Be­regszász 7000 ke ct., Uosva 8000, Huszt 2200, Munkács 16.000, Perecseny 5400, Rahó 8000, Oroszvég 13.000, Nagyszőllős 8000, Szolyvsr XXXI. NEVICKE Demiikő amazon várat akart építeni a Szína- J toria hegy meredek fokán, ott az Ung folyó szűk völgyében. A váré pitédhez felhajtotta a vidék népét. Nem kegyelmezett sem az elag­gott férfiaknak, sem a gyönge gyermekeknek, de még az áldott állapotú asszonyoknak sem: mim szakadási" hordta iöi a csúcsra a fát, követ, meszet, no meg a tojást, sőt, jaj, m anvate;‘t is, hogy az a habarcs tartós legyen ám. Mikor aztán sok átokszóval és még több vtjrvereifé'kkel elkészült a vár, nem ült ott m ,ügta s biztonsága sem bennlakónak, sem a r ram enőnek, mert Denikő pogány módra sa­nyargatta, zsarolta, kínozta őket. Arra ve+ődött ált Lalában Mátyás az I gazságos és megism ervén Denikő istentelenkedéseit a me'TCrvötört nép keserves -'Viaszaiból, azt mondta: — Szedjetek össze minden lovat, tehenet, disznót, libát és kössetek csengőket nyakukra, d meg égő rozsét is erősítsetek hátukra. Csap­jatok magatok is nagy zajongást és hajtsátok át a folyón az állatokat a vár felé. A többit majd meglátjuk. Sötét éjjel volt, midőn Denikő fönn a várban meghallotta a rémes hangzavart, homályosan meglátta a közeledő tömeget: azt hitte, renge­teg hadsereg vonul vára ellen, összeszedte hát töméntelen kincsét, aranyát, azt a vár .kútjába dobatta, lovának patkóit megtévesztés céljából gyorsan hátrafelé patkoltatta és az erdőn ke­resztül a Tisza felé vágtatott. De Mátyás ki­rály is résen volt és utána! Megindult a vad hajsza és végre Záhony körül utóiért© Deniköt. — No, most elveszed jutalmadat sok ször­nyű tettedért, te pogány-leányzó! — dörgótt feléje Mátyás hangja. — Tudóm, ki vagy, — fordult hátra lován Denikő. — Mátyás királynak nem válnék di­csőségére, ha viaskodásban egy nőt letepeme. És aztán, nézz reám... szebb vagyok, mint a tündérek királynője ... végy feleségül és csak akkor ismered meg majd király létedre is, mi a gazdagság, gyönyör és boldogság. Ne fv lásd. boszorkány! Nem viaskodom veled, de megbüntetlek. Nem veszlek feleségül, mert a sátán leánya vagy. Ma ere aj hozzá. N •ze!... És hatalmas kardjának egy eujtására Denikő szép feje elvált hattyunyakától % porba hullott. De nem maradt a földön, hanem kilencvenki­lenc lépést ugrott, századik lépésre pedig vér- csevisongással gurult be a Tiszába. Azóta oly zavaros annak a vize ... ... Hiszen rege, rege. De a regének az a tu­lajdonsága, hogy többé-kevésbé reápielant az igazságra. Ha talán nem is Denikő, de későbbi várurai révén bizony sok torzsalkodást, intri­kát, elnyomást és vért idézett elő a századok folyamán Nevioke vára. Már első ismert birto­kosa sem vonulhatott be oda simán, mert III. Endre király a budai országgyűlés határozata ellenére ültette a vár 'birtokába az Aba-nembeli Aurádé nádort, úgyhogy ebbői nagy irka-firka, csetepaté és brachium támadt. No, de ez el­simult és az Amadék nyugodtan éltek nevickei sziklafészkükben. Ezt a nyugodalmukat azonban nemsokára megzavarta II. Leó holicei fejedelem, aki ad- dig-addig duruzsoltatta az ungvölgyi lakosság fülébe hangzatos Ígéreteit: mígnem ez a külön­ben csöndes nép egész szabályszerű lázongásba tört ki. Amadé László várur talán tán már ak­kor is hallott valamit Denikőről és nem akart az ő néldája szerint a nép ellen tenni, hanem inkább pártjára állt és támogatta Leó fejede­lem koronaogyesitő terveit. De már erre Róbert Károly is elve&ztette türelmét s kifakadt: — No, nézzétek már ezt az ugrj-bugri Leócs- kát. Azért, mert ő Béla elődöm v-ej-o, azt hiszi, hogy két fejen hordjuk majd a magyar koro­nát? Nosza csak szepesi tíz ílándzsások széke,1 10.000, Técső 6500, Ungvár 7000, Ökörmező 6000, Nagyberezna 11.900 és Verecke 1000 koronát. Ezt az összeget 4.196 felolvasás és előadás tar­tására használták fel, melyen 81.369 hallgató vett részt. Ebből 768 speciális előadás volt 24.609 hallgatóval, mig közművelődési előadás 114 volt 4.518 hallgatóval, Megjegyzendő, hogy a Közművelődési Szövet­ségnek 22 saját kulturfilmje van, melyet közsé­geknek kölcsönöz ki. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy az előbb elsorolt horribilis összegekből a magyar kultúra fejlesztésére vajmi kevés összeg jut s igy e számok csak arra jók, hogy a magyar közönség elmélkedjék felette s indítson mozgal­mat, hogy a magyar községek is igyekezzenek részüket kivenni azokból a javakból, miket a Közművelődési Szövetség kezel s melyekhez a magyarságnak is — számarányához mérten — föltétien joga van. és nosza csak a rozgonyi csata kipróbált jó vi­tézei: tanítsátok móreere Leót és uszály-hor­dozóit. A fölkelés elhúzódott hosszú tíz évig ott az ungi őserdők mélyén, de végre sikerült azt el­nyomni úgy, hogy a király főembere —, az Áko-s-nembeli Micsk — megunta a hegyek kö­zött való bujkálást, embervadászáet és neki­ment Nevioke várának. Szegény jó Amadé László, megjárta jóakaratával, mert a fényes- erős királvi hadsereg föl vonulására a vidék népe kunyhóiba húzódott vissza, magára hagy- ( ván Nevioke várát. De még igy is csak hosszú s elkeseredett küzdelem után tudta megvenni Micsk a várat, A fölkelés fészke elesett, Leó fejedelem már pár éve meghalt, Amadé László­nak sikerült a vár bevétele után Lenryelhonba átlépni, nem volt, aki bujtogassa a népet: el is csitultak hát és jóízűen eszegették azt a min­dennapi kenyérkéjüket, amely várurainak és a közeli búzatermő síkság jóvoltából néha fehér is volt. Nevicke pedig gazdát cserélt, Micsk bán nem mutatott hajlandóságot beleköltözni, mert ő in­kább Zemplén megye felé gravitált. Róbert Ká­roly azonban nem jött zavarba a gazdátlan várra nézve, neki mindig voltak olyan emberei, akiknek érdemei megütötték egy vár mértékét, Ha nem volt más érdem hamarjában, elég volt az Is, hogy az illető vde hagyta el Olaszihont és hűségesen kitartott itt mellétté az uj hazá­ban. Drugeth Fü'löp is ezek közé tartozott, aki­hez egyszer úgy sétálgatás közben a budai ker­tek árnyán igy szólt: — Te, Fülöp! 'az a te zempléni várad ott a. Bodrog partján ugy-e szép vár? — Likas iskátulya, — felelt lakonikusan Fülöp. — Hm. Hát hogyan lehetne megf ol d ózni? — Egy másik várral. Most már kétszer bümgetett a király: — Hm, hm. Hát nézd csak... tömd be Zemp­lén várának a Bodrog okozta lakjait Nevicke szikláival. Jó lesz? Jó volt biz‘ az. Olyan jó, hogy a Drugeth- család 390 évig ült a nevickei várban s tarto­zékaiban. E tartozékok pedig szép hosszú föld- sávot kerítettek be Be-reznátóil le Záhonyig. Meg lehetett abból élni. Nyugton is éltek a. Drugethek, már amennyire dús jövedelmük és oligarcha gavallériájuk fedni tudta a nyugal­mas élet fogalmát: azonban a 16. század /végén Drugeth Gáspár duhaj virtuskodása mégis nagy fölfordulást csinált a vár táján. Most azt mondanék az ilyen. Drugeth Gáspár-féle alak­ról, hogy pezsgőzés, cigányozás, tükörrombo- lás és párbajozás a foglalkozása s életeleme: de akkoriban az a szó járta róla, hogy a vígan lakozásnak, versenykupá.k ürítésének* kopja- törésnek és mindenféle csinytevésekníík a per- nahajdenságig való nagymestere. Ilyen alkalmakkor pedig — úgy volt az már akkortájt is — lassan szikrázni s égetni kez­denek a szavak, mint a tűzre tett. vas. Gáspárt is valamelyik cimborája ilyen borgőzzel fütött s becsületet perzselő szóval traktálta meg és Gáspár urra nézve még a baj vívás idejének mégvárása is rövid volt, hanem ott helyben intézte el az ügyet: úgy találta vakszemen si­mítani nagy cimeres gyűrűjével a cimborát, hogy az már Szent Péter szino előtt józanod ott ki a bor mámorából. Meghalt, Ma: súlyos föl- hevülésben s előre meg nem fontolt szándékkal halált okozó testi sértés, tehát pár havi csöndes e’ „...Jás valamely állami intézetbe. Akkor: gyilkosság, tehát életet életért. Gáspárnak me­nekülnie kellett. Bevette magát a nevickei vár sasfészkébe és a „.már most, minden mindegy11 elv alapján sarcolgatta az Ung völgyének uta­sait, nyugtalanította a szomszéd birtokosokat, Rudolf király nem szerette, ha prágai telesz­kópjai között alkalmatlankodnak neki holmi izgága várurak ügyeivel és azért, csak egy kéz- legyintéssel szólt ki műszerei mögül: Három kitflnö szakácskönyv! A Mártonffy-féle (A főzés kézikönyve), 800 recept, Ke 32.50. A Teréz néni é (Alföldi szakácskönyv), 560 recept Ké 16. A Csáky mesteré (A huszadik század szakácsmüvészete) 3400 recept, Ki 130. Kaphatók Jaschkó könyvesboltjában, Koiíce, Fö u. 63. — Ej, hát csináljatok meteort Neviokéből — ha tudtok. Hagyjatok nekem békét. Hát királyi hadak jöttek a vármegye segé­lyéi és ezeknek sikerült együttesen kipörkölni Drugeth Gáspárt Néviekéről. De őt magát még­sem kerítették- -kézre, hiszen oly jól ismerte az őserdők csapásait és oly közel a lengyelek földje... Csak a harmadik nemzedék során kezd ma­gáról ismét beszéltetni Nevicke, midőn Í6 a csa­lád homonnai ága elérkezettnek látta az időt, hogy a nevickei possesióra is reátegye kezét. Gáspár fia, Gáspár fiatalon halt meg, a renge­teg uradalmat s a várat özvegye dirigálta, már úgy, ahogyan azt egy gyönge asszony dirigálni tudja. Oly könnyű dolog beleakaezkodni aztán az ilyen busongó virágszálba, a homonnai ro­konok azonban még az eszközöket sem válo­gatták meg ehhez. Reáfogták az özvegyre, hogy kicsi György fia nem is az ő gyermeke: az igazi meghalt s ezt a fiút úgy csempészte be az aranyos bölcsőbe a dajka, valamelyik job­bágy viskójából. Igaz volt, vagy nem veit igaz, ez ilyenkor nem jön számításba, Elég a rágalom szél alá bocsátása, a többit megteszi a pletyka forgó­szele. Homonnai Drugeth Bálintnak meg éppen kapóra jött ezen, már három vármegyében ter­jengő öcsinány hiresztelgetés. Gyerek-csempé­szés, bű-bájosság és boszorkánykodás cimen ost­rom alá fogta Nevioke várát. Tehette, mert mint Zemplén megye főispánja és Bocskay Ist­ván hadainak főkapitánya, jelentékeny haderő­vel rendelkezett. A király megyei exponense és Bocskay generálisa: akkoriban ez a két egy­mást ütő hivatal megfért egy kézben. Szegény özvegy csak tartotta magát a vár­ban, de midőn teljesen elfogyott élelme s vize: hü emberei kíséretében gyermekeivel külor­szágba menekült. More patr-io hosszú pörö&kö- dés lett a dologból, amely csak akkor ért vé­get, midőn a közben már szakállt is eresztett György, sok vitéz tetteinek jutalmául visszakap­ta II. Mátyás királytól jogos apai örökségét. Még egyszer s utoljára bődültek meg az ágyuk Nevicke falai alatt, midőn 1644-ben I. Rákóczi György lövette azokat... és azután nem volt mit lövetnie sem kurucnak, sem la­bancnak, sem pedig más acsarkodó ostromnép­nek, mert a várat az idő foga kezdte ropogtat­ni. Ugyanabban a sorsban osztozott, mint test­vérvára, Ungvár: Bercsényi Miklóson, Rákóczi Ferencen és szatmári békén keresztül az állam- kincstár kezére került... Bükk, fenyő és tölgyfák árnyékában elég kényelmes szerpe-ntinut vezet föl a romokhoz, melyeknek kiterjedt falai még most is egykori erősségükről beszélnek. A belső várudvar don- jonjának tetejére a csehszlovák turistaegylet kilátót emeltetett, ahonnan az Ung völgyének lenyűgöző panorámája tárul elénk. E várudvar egy kicsi, lakható szobájában pedig élelmes vendéglős vigan méri a jó hideg italokat azon kirándulók részére, akik sűrűn keresik föl e szépséges helyet. A romok mögötti plátón I. Ferenc József ezüstlakodalmának emlékére szép filagóriákkal, hársfasorral és szökőkutta-l Wagner Károly kincstári fürdőtanácsos gondo­zott parkot létesített, melyet azonban a háború után következő zavaros időkben a falvak népei alaposan megrongáltak. De a Wagner emlékére emelt obeliszk most is ott ál a megtépázott park közepén. A kirándulók zsivaja veri föl a 237 év óta alvó romokat... és fölébrednek és regélnek ezek. Vájjon megértik-e szavukat az ott gond­talanul szórakozó, különféle nyelven beszélő kirándulók, vájjon megértik-e? ... (A következő -közlemény lapunk már­cius 6-i számában jelenik meg.) Falu Tamás: VIRÁG örökké élnél, ha Szalma-virág volnál Elfutó időbe Belenvosol) ognál. De eleven tő vagy, Finom és törékeny, Rozsdát kapsz a naptól. Kettétörsz a szélben Meg kell majd tanulnod, „ Ha meg nem tanultad: Ki virágot nevel. Az virágot hullat. — Égszínkék és bíborvörös aluminiumvilla. Lón (Ionból jelentik: A Newyork melletti Loug Islandon egy építész alumínium-lapokból épített magának villát i szánkók és bíborvörös ajtókkal és zöld ab­lakkeretekkel. Az építész azt állítja, hogy ez lesz a jövő háztípusa. A ház 30.000 dollárba korúit, de tömeggyártá.s esetén a költség' alig 8.000 dollár lesz és a kész alkatrészeket egy hét alatt lehet a helyszínén összeszerelni. REGÉLÓ ROMOK Irta: oienes Adorján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom