Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-19 / 41. (2854.) szám

1982 február IS, pénfefc.

9

KdZCAZDJMafiT1 , A januári külkereskedelmi forgalom

Prága, február 18. A statisztikai hivatal által tegnap nyilvánosságra hozott januári külkereskedelmi statisztika legfontosabb adatait, nevezetesen a behozatal és kivitel összértékét s a passizivát tegnap röviden közöltük már s ez alkalommal a következőket kívánjuk még megjegyezni a bülkereskedebmd mérleghez:

A január havi külkereskedelmi forgalom összesen 1273 millió koronát tesz ki a múlt óv januári 1883 millió koronával szemben s emellett a behozatali érték 122 millióval nagyobb, mint a kiviteli, míg tavaly januárban a külkereskedelmi mérleg még 117 millió koronával aktív volt.

A behozatal oldalán valamennyi árucsoportban csökkenés tapasztalható. Legkevésbé csökkent az élelmiszer- és italbehozatal, mely tavaly januárban 144 millió koronát, ez év januárjában 131 millió koronát képviselt. A készáru'behozatal 315 millió koronáról 249 millióra esett vissza. A nyersanyagok behozatalának visszaesése már jelentősebb s a tavalyi 405 millióról 295 millióra ősökként. Ez a nagyfokú csökkenés az általános áreséssel már nem magyarázható s ez a szám kétségtelenül! mutatja a gyárak foglalkoztatottságának a csökkenését. Az élőállat-behozatal a tavaivi

15.6 millióról 18.6 millió koronára emelkedettA kivitel oldalán nasvon jelentős a készáru kivitelének csökkenése. A kés zára-kivitel tavaly januárban — bár a régebbi évekkel szemben már szintén erősen visszaesett — mégis 754 millió koronát képviselt, az idei 401 millió koronával szemben. A nyersanyag és fóláru kivitele 173 millióról 120 millióra esett vissza, mig az élelmiszer és italkivitel 68 millióról 53 millióra csökkent.

Ami az egyes szakcsoportokat illeti, ezidén nagyon erősen növekedett a gabonabehozatal. Tavally januárban 38.916 tonna, ezidén 87.351 tonna gabonát importáltak. Értékben a gabona, liszt, őrlemény és rizs behozatala a tavalyi 39.1 millió koronáról 65-5 millió koronára emelkedett. Ebben az emelkedésben nagy része van a rizsnek. A kereskedők siettek magukat rizzsel ellátni s igy a rizsbehozatal a tavalyi 2028 tonnáról 4473 tonnára emelkedett, az értékben azonban csökkenés van, amennyiben a behozott rizs értéke tavaly 53 millió, ezidén 42 millió.

A gyapotbehozatal a tavalyi 8811 tonnáról 6772 tonnára csökkent s értékben 82 millióról 45 millióra esett vissza. A gyapjubehozatal 2227 tonnáról 2697 tonnára emelkedett, érték szerint azonban 53 millióról 42 millió koronára csökkent A dohánybehozatal 23.3 millió koronáról 40-6 millió koronára emelkedett. A vasércbehozatail 40.183 tonnáról 25.721 tonnára, a konyhasóé 14.764 tonnáról 7109 tonnára, a nyersvasé 5882 tonnáról 3825 tonnára s a nyersbőré 3444 tonnáról 1817 tonnára esett vissza.

A speciális kivitel mennyisége tonnákban kifejezve a következő (zárójelben a múlt óv januári kivitel):

Szén 291.235 (338.200), fa 81.367 (53-297),

cukor 25.387 (16.828), vasérc 9494 (16.080), gabona 6158 (11.876), maláta 5666 (10.118),

vasáru 5564 (14-051), papíráru 5409 (10.359), táblaiiveg 4824 (6094), liszt 4622 (6520), fujt- üveg 3867 (5113), papír 3233 (4040), sodrony 2919 (8701). bádog és érclemez 2901 (14.535), radvas 1512 (15.951), épületkő 704 (2935).

A speciális kivitel értéke ezer koronában a következő volt: gyapotára 65.795 (122.718), gyapjúéra 54.023 (93.913), bőr és bőráru 50.837 (82-9S2), szén 45.396 (52.898) üvegáru 41.659 (71.965), vas és vasára 37.537 (121.395), selyem és selyemáru 26.955 (54.072), cukor 25.976 (18-421), len, kender, jutaáru 25.071 (30.993), gabon a őrlemény 21.967 (39.311). papír és papírára 19.369 (35.635), fa 16.645

(18.413), gépek 16411 (30.790), konfekcióáru 13.505 (19.699), agyagára 12.861 (19.440), gyümölcs, zöldség 12.633 (18409), közönséges

fém 12.320 (23.713), állati termékek 10.174 (19.816), faára 7867 (18.008), kanosukéra 7146 (7259).

Részletek a bankjavaslatböl

Szanált bankok - Segély visszafizetendő Kinevezett igazgatóság

Prága, február 18. A javaslat negyedik része azokról a bankokról intézkedik, amelyek a szanálási alapokból segélyt, avagy az államtól betétet kapnak. A segély nyújtásánál ügyelni kell arra, hogy a szanálás, illetve a bank viszonyainak rendezése a részvényesek költségére is történjék.

A szanált bank előljárósági tagjának vagy vezető hivatalnokának szolgálati viszonya a segély megadásáról szóló határozat kikézbesítésétől számított öt éven belül bármikor egyhavi felmondási idővel megszüntethető éspedig tekintet nélkül a szolgálati szerződés esetleges egyéb intézkedésére. Aki a bank szolgálatából ebben a határidőben akár a bank, akár a saját felmondása alapján kilépett, a bankkal szemben legfeljebb három havi fizetésére támaszthat igényt, mindenesetre a nyugdíj és ellátmánya igényének sérelme nélkül, amennyiben ezek nem haladják meg a magánalkalmazottak nyugdijbiztositásáról szóló törvényben megállapított mértéket Az előbb említett személyek e ezek hátramaradottainak nyugdijilletményei ig felülvizsgálhatók e a magánalkalmazottak biztosításáról szóló törvényben megállapított mértékre leszállíthatok. Ezek az intézkedések a konszernvállalatokra is érvényesek.

Az illetmények visszafizetése

A bank elöljáróságának és felügyeiőbizottsá- gának ama tagjai, akik hibásak abban, hogy a bank gazdaságilag súlyos helyzetbe jutott, vagy akik kötelességüket elmulasztották, nevezetesen a bank vagyonát nem kezelték úgy, ahogy azt a törvény, az intézet alapszabálya, ügyrendje vagy a felügyelő szerv utasítása előírta, a kártérítési kötelezettségükön felül a banknak visszaszolgáltatni kötelesek a banktól felvett mindennemű illetményt, mint amilyen a tantiem, nyereségrészesedés, provízió stb., ámít a bankban betöltött hivataluk gyakorlásáért kaptak. A vezető hivatalnokok azt is visszaadni kötelesek, amit a szolgálati fizetésen, illetve nyugdijellátmányon kiéül a megállapított mértéken felül felvettek, illetve a végkielégítésnek az egyévi törzsfize- tést meghaladó részét

Az éppen felsorolt intézkedések oly munkadi- ja,k. illetmények, járulékok, fizetések és végkie’é- gitések visszafizetésére vona-tkoznak, amiket a bank anyagi válságát előidéző személy a válságot előző időben, legalább azonban a szanálásról szóló határozat kikézbesítését megelőző három évben fölvett; azonban ama személyeknél, akiknek kötelességmulasztása megállapítást nyert, a kötelesség megszegésének a napjától. Ezek az intézkedések érvényesek a csődbe jutott vagy kényszeregyezkedő bank előljárósági, felügyelőbizottsági tagjaira s valamennyi hivatalnokára is. Ha az ily bank közsegélyt nem kapott, tigy a visszamenőleges három év a csődnyi- tás, vagy a kényszeregyezségi eljárás megkezdésének napjától számítandó.

Az elöljáróság, felügyelőbizottság ama tagjaitól s azoktól a vezető hivatalnokoktól, akik a bank súlyos helyzetének előidézésében vétlenek, a bank viszonyainak rendezésére 6zóló hozzájárulás cimén a felvett munkadijak, végkielégítések, fizetések s egyéb illetmények fele követelhető meg. Ugyanily módon megkövetelhető ezektől a vétlen személyektől ama tantiemek visszatérítése is, amelyeket a banknál való alkalmaztatásuk idején a bankkal üzleti összeköttetésben levő vállalatoktól felvettek.

Az illetmények visszatérítésének kötelezettsége terheli az elöljáróság vagy felügyeiőbizott- ság ama tagjait s azokat a vezető hivatalnokokat is, akik az illető szervből, illetve a bank szolgálatából kiléptek. Eme visszatérítés kötelesség teljesítéséért az illető személynek a házastársa is kezeskedik.

Osztaléktllalom

A bank üzemi nyereségeit osztalék és tantiem fizetésre nem fordíthatja mindaddig, amig valf\r mennyi vesztesége nincsen pótolva s amig nem létesített a részvénytőke 10 százalékának megfelelő összegű tartalékalapot. Ebben az esetben is osztalék csakis a kormány engedélyével fizethető a bankszövetség előterjesztése alapján legfeljebb 4 százalékban. Az osztalékfizetési engedély csak abban az esetben adható meg, ha a bank tényleg elért nyeresége a dividenda kifizetésére tartalékalapok dotálása és a szanálási összeg törlesztési részletének kifizetése után . tényleg elegendő.

A szanálási összeg visszatérítése

A bank a közvagyonból kapott szanálási ösz- szeget visszatéríteni köteles. Amennyiben a szaunájáéi segély megadásánál nem szabtak szigorúbb feltételeket, úgy a szanálási összeg visszatérítése megkezdendő: mihelyt a bank valamennyi veszteségét fedezte s a részvénytőke 10 százalékának megfelelő összegben általános tartalékalapot létesített. A kötelező részletnek a mérlegben kimutatott tiszta nyereség felét kell legalább kitennie. Amennyiben a segélyezés értékpapírokkal történt, a részlettörlesztés ugyanily papírokkal is történhetik. A szanálási segély részletei mindig a mérleg jóváhagyásának napját követő egy hónapon belül fizetendők. Ezek a részletek a különös kereseti adó célját szolgáló bevallásnál levonható tételt alkotnak. *

Kormánybizottság kinevezése

A pénzügyminiszter á szanált bankhoz bizalmit rendelhet azzal a joggal és kötelességgel, hogy az illető a bank mindennemű tevékenységéit ellenőrizze. A bank bármely szervének oly határozata, amellyel szemben a bizalmi állást foglalt, végre nem hajtható. Amennyiben valamely bank viszonyai rendezésének érdeke megköveteli, a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egy'PRAGAI-ASAC^Mi- HI RLAP

■aa—————HM—i—mmmbmbimmmí i i mn

értelemben a szanált bank élére előljárósági és felügyelő kormánybizottságot rendelhet. Ez az intézkedés csak az állapotok rendezésének idejére szólhat A bizalmi és az előljárósági s felügyelő kormánybizottság bármikor visszahívható. Eme bizottságok tagja nem lehet oly személy, aki a bank rendes elöljáróságából s felügyelőbizottságából ki van zárva. A kinevezett bizottság tagjainak s a bizalminak a fizetését a pénzügyminisztérium viseli abból az összegből, amelyet az az illető bank erre a célra az állampénztárba befizetni köteles. A bizalmi s a kinevezett bizottságok tagjai hivataluk gyakorlásában ugyanoly védelemben részesülnek, mint az állami hivatalnokok.

A kinevezett előljárósági bizottság, illetve kinevezett felügyelőbizottság a rendes elöljáróság (Szlovenszkón igazgatóság), illetve felügyelőbizottság valamennyi jogát gyakorolja e valameny- nyi kötelességét teljesiti. A kinevezett bizottságok tagjai azonban nem kezeskednek vagyonukkal a betétek negyedrészéért. A kinevezett bizottságok visszahívása esetén a pénzügyminisztérium elrendelheti, hogy a kinevezett bizottság a részvényesek közgyűlését összehívja.

Az igazgatói, illetve felügyelőbizottság kinevezésével a régi választott elöljáróság és felügyelőbizottság tagjainak mindennemű kártérítésre, fizetésre, illetményre vonatkozó joga teljesen megszűnik. Ugyanígy megszűnnek a vezető hivatalnokok, az elöljáróság fizetéses tagjai a bankkal üzleti összeköttetésben levő üzemek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai lenr)i, anélkül, hogy valami kártérítési igényük is volna- Eme vállalatok igazgatósági és telügyelőbizottsá- gaiba behivott uj személyek után esedékes tantiemek teljes egészükben a bank javára esnek. Eme személyek díjazásának mértékét a kinevezett igazgatósági bizottság a kinevezett felügyelőbizottság meghallgatása után a pénzügyminisztérium jóváhagyásával állapítja meg.

A pénzügyminiszter meghatalmazást nyer arra, hogy amennyiben ezt a közérdek elkerülhetetlenül megköveteli, nevezetesen az Ínségben levő betétesek érdekeinek védelmére a banknál elhelyezett betétekért s az általa kezelt egyéb vagyontárgyakért az állami pótgaranciát átvegye oly bankoknál, amelyekhez bizalmit küldött ki, vagy amelyek élére igazgótasági és felügyelőbizottságot nevezett ki. A pótgarancia vállalása időbelileg korlátozható addig, amig a bank nem tesz szert oly tartalékokra, amelyek a veszteségek fedezésére elegendők. A kormány jótállást vállalási joga 1932. december 31-én megszűnik.

A törvény ötödik része végül átmeneti intézkedéseket tartalmaz.

Nagyszombat gazdálkodása aktív

Nagyszombat, február 16. (Saját tudósítónktól). Az utóbbi időben csaknem az összes belföldi lapok azt a hirt közölték, hogy Nagyszombat városa anyagilag olyan leromlott állapotban van, hogy végrehajtásokat és árveréseket vezetnek ellene. Ezek a hírek nemcsak a belföldön, hanem a külföldön ia óriási feltűnést keltettek és alkalmasint arra szolgálnak, hogy illetéktelen elemek valami érdekből kifolyólag megtépázzák Nagyszombat városának jó hírnevét.

Nagyszombati munkatársunk ezért felkereste Nagyszombat polgármesterét, Vyskoöil Györgyöt, aki munkatársunk előtt adatokkal igazolta, hogy a város anyagi összeroppanásáról elterjedt és tendenciózus beállítottságú hirek minden alapot nélkülöznek.

— Igaz ugyan, — mondja Vyskoöil György polgármester, — hogy a város az 1931-ea évben két hatalmas invesztációs építkezést (városi gőzfürdő, állami iskola) bonyolított le, melyekre a Zemská Banka a városnak jelzálogkölcsönt helyezett kilátásba. De amig a város, illetve a képviselőtestület által megszavazott invesztációs építkezésekhez a szükséges formalitások elfogadása megtörtént, addig a világgazdasági krízis a bankoknál is éreztette hatását és az elhúzódó kölcsönfelvétel kérdése addig húzódott, amíg a Zemská Banka a Nagyszombat városának szánt kölcsönt más városnak adta oda. Közben az építkezések szorgalmasan haladtak előre és a vállalkozók követelését a város nem tudta nyomban kifizetni és a számlák összegeit csak időről-időre folyósította oly módon, amilyen bevétele magának a városi kasszának volt. Az építkezések befejezése után a város vezetősége újra felvette a tárgyalásokat a kölcsön folyósítása érdekében a Zemská Bankával, minek folyamán sikerült a már ezelőtt kilátásba helyezett 1,160.000 koronás jelzálogkölcsönt a Zemská Bankánál és

1,000.000 koronás kölcsönt a nyugdíjintézetnél (Vseobecny Ustávnál) felvenni. Természetes, hogy a város abban a pillanatban, amikor ezeknek az invesztációs kölcsönöknek birtokába jutott, utolsó fillérig kiegyenlítette az építkezési vállalkozók összes követelését.

Vyskoöil György polgármester még kijelentette, hogy a városnak hatalmas ingatlan vagyona a mai napig még a 18 százalékos terhelést sem érte el A város ingatlan vagyonának legnagyobb része föl dekből, majorságokból é-s házakból áll 8 mai értéke meghaladja az 57,000.000 koronát. Ezzel szemben a város összes adósságai 13,000.000 koronát tesznek ki.

— Ha ehhez hozzáveszem — mondotta a polgár- mester, — azokat a jövedelmeket, melyek különböző adók cimén folynak be a városi pénztárba, akkor kijelenthetem, hogy Nagyszombat városának anyagi helyzete a lehető legjobb és aktív.

(m. s.)

A csehszlovák-magyar megegyezés kilátásai

Prága, február 18. A prágai lapok jelentébe szerint a csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalások folyamán Budapesten a magyar delegáció a kliringforgalom kérdésébeu utolsó kompromisszumos indítványként azt terjesztette elő, hogy Magyarország a Cseh Szlovákiától átvett ára fedezetére azon összeg nyolcvan százalékát nyújtaná, amely összegre rúgna Magyarország Csehszlovákiába szállított árujának értéke. A magyar javaslat eredetileg 60 százalékra vonatkozott. A cseh lapok jelentése szerint a magyar delegáció az éppen említett javaslatát utolsó indítványnak tekinti s attól nem hajlandó eltérni, illetve újabb engedményt tenni. A magyar delegáció egyben bejelentette abbeli készségét, hogy a csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződésről Prágában nyomban tovább tárgyalni hajlandó, mihelyt megkapja a csehszlovák kormány értesítését, hogy ezt a közvetítő javaslatot elfogadja. Ezenkívül még néhány kisebb jelentőségű kérdés is elintézendő, ez azonban semmiesetre sem fogja hátráltatni a szerződés végleges megkötését, ha a kliring- kérdésben sikerüli a megegyezés.

Budapesti vélemény

Budapest, február 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Pesti Hírlap vezércikkben foglalkozik a magyar—csehszlovák tárgyalások elhalasztásával. A cikk elöljáróban megállapítja, hogy a tárgyalások ismételt elhalasztása mindakét országban meglepetést keltett. Szinte reménytelennek látszik már a helyzet, — írja a lap. — Hiszen kétségtelen, hogy a több mint egy esztendő óta folyó vámhábora egyaránt sújtja a két ország érdekeit. A józan megítélés szerint mindkét állaimra nézve csak hasznos és üdvös lenne, ha a mostani ellenséges gazdasági viszonyt a megegyezésen alapuló rendes kereskedelmi szerződés váltaná fel. Ha szó szerint lehetne venni Benesnek karácsonykor elhangzott barátságos nyilatkozatát, akkor ujult reménykedéssel nézhetnénk a prágai folytatólagos tárgyalások eredményes befejezése elé. Csak az a kérdés, őszinte volt-e Benes Ígérgetése. Ezután a lap hosszasan vázolja a váim- háboru áldatlan következményeit és a két országra ebből folyó károkat.

A Csehszlovák Nemzeti Bank kimutatása.

A Nemzeti Bank most kiadott hivatalos kimutatása szerint február második hetében a bankjegyforgalom 6 milliárd 130 millió 708 ezer 162 koronát tett ki, ami a múlt héttel szemben 316 millió 207 ezer koronával kevesebb. A z sírok övetelések 23 millió 473 ezer koronával csökkenitek s 614 millió 86 ezer 493 koronát tesznek ki. Az egyéb passzívák 340 ezer koronával 220 millió 867 ezer koronára estek vissza s az aranykészlet 561 ezer koronával 1 milliárd 647 millió 553 ezer koronára csökkent. A külföldi követelések és a valutakészletek 24 millió 696 ezer koronával 909 millió 998 ezer koronára csökkentek, az egyéb készletek 2 millió 205 ezer koronával 17 millió 159 ezer koronára növekedtek. A váltóeszfconit 124 millió 435 ezer koronával 1 milliárd 136 millió 371 ezer koronára esett vissza s az értékpapírokra' adott kölcsönök összeg© 6 millió 946 ezer koronával 63 millió 404 ezer koronára csökkent. Vágyóndézsmára befizetve 5 milliárd 921 millió 480 ezer 550 korona. Az aranyfedezet 36.4 százalékos.

A csehszlo vák-magyar kereskedelmi provizórium meghosszabbítása? Ismeretes, hogy a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások első szakaszában, szeptember 17-én oly- értelmü ideiglenes egyezmény jött létre, hogy Magyarország 20 ezer darab nehéz sertést szállíthat Csehszlovákiába s Csehszlovákia 20 ezer vagon tűzifát szállít Magyarországra. Az ideiglenes egyezmény hatálya december végén lejárt s azt a felek február 29-ig hosszabbították meg. A Národni Politika értesülése szerint a magyar delegáció azt indítványozta, hogy ezt a provizóriumot hoiszr szaíbbifcsák meg addig, amig a megállapított kontingensek 'kimerülnek. A csehszlovák kormány ezekben a napokban fog foglalkozni a magyar indítvánnyal.

— A magyar nemzeti párt pozsonyi szervezete adóügyi tanácsadót állított fel. A magyar nemzeti párt pozsonyi szervezete legutóbbi gyüléséen elhatározta, hogy tagjai részér© adóügyi tanácsadót altit fel. Sikerült a pártnak egy elsőrangú szakembert megnyerni, aki ezt a tnácsadó irodái vezetni fogja. Ez a tanácsadó iroda tanáccsal szolgál mindennemű adóügyben és ezzel kapcsolatos kérdésben. Azok, akik a pártnak nem tagjai, ha belépnek a pártba, igénybe vehetik az irodát. Az adóügyi tanácsadó minden hétfőn és csütörtökön 18 és fél órától 19 és fél óráig minden szombaton 14 és fél órától 17 óráig áll rendelkezésre a tagoknak a Köztársaság- tér 14-IV. alatt levő titkárságában.

— Tizenegy nap a Földközi tengeren. Szenzációsán olcsó luxus hajóút. 2480 K. A PMH utazási osztálya, Bratislava, Central Passage,