Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-18 / 40. (2853.) szám
10 1932 február 18, csütörtök. KdzcíAZPAiS^r, Részletek a bankjavaslatból Az igazgatósági tagságok száma - Büntető rendelkezések Prága, február 17. A bank javaslat tizenheteink szakasza, teljesen uj * intézkedésekként a következőket mondja ki: A részvénytársasági ihank elöljárós ági tagjainak s vezető hivatalnokainak a szolgálati viszonya mindkét részről negyedéves fölmondással fölbontható, ha a szerződés nem állapit meg rövidebb fölmondási időt. E személyeik szolgálati viszonyának megszűnésével egyidejűleg megszűnik az illetőknek más oly társaságoknál viselt igazgatósági, vagy föl'ügyelőbizottsági tagsága is, amelyekbe a bank utján jutottak be. A szolgálati szerződésék érvényességéhez, valamint azok módosításához a fölügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. Az igazgatósági tagságok szánta A bank elöljáróságának szerződéses tagjai és vezető hivatalnokai, valamint a bank más alkalmazottai mellékfoglalkozást nem űzhetnek s oly kereseti foglalkozást sem, amely szolgálati kötelességeik teljesítésében őket hátráltatná, vagy pedig kétséget engedne az iránt, hogy a bank üdvének kizárólagos érdekét tartják szemmel. A fölsorolt személyek egyike sem vállalhat (tíznél több igazgatósági tagságot, fölügyelöibi- zottsági tagságot más vállalatoknál. A fölsorolt személyek az ilyen hivatalt csakis a fölügyelőbizottság előzetes engedélyével tölthetik be. Ezt az engedélyt a fölügyelőbizottság bármikor visszavonhatja anélkül, hogy ebből kifolyólag a bankot bárminemű kártérítési kő te-1 lezettség is terhelné. A tanítóm a banké A fölügyelőbizottság engedélyével más vállalatoknál tisztséget vállaló személyek ettől a más vállalattól sem tantiemet, sem egyéb díjazást el nem fogadhatnak; a reájuk eső ilyen díjazások a bank pénztára javára folynak be, amely az illetőknek a fölügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával bizonyos megállapított dija zást fizet ki. Aki a most ismertetett intézkedéseket megszedi, azt a hank mindenféle fölmondás nélkül nyomban elbocsáthatja állásából, ezenkívül a bank az illetőtől kártérítést igényelhet, vagy megkövetelheti, hogy az illető által kötött ügylet haszna a bank javára essék. A felügyelő 'bizottság tagjainak kő téliessége a bank érdekeinek kizárólagos szemmel tartása. A mellékfoglalkozásokért járó díjazások engedélyezésénél a fölügyelőbizottság különösképpen köteles ügyelni arra, hogy az egyesek ne kapjanak magasabb díjazást, mint amennyi őket a bank érdekeinek s a végzett munkaeredmény szemmel tartásával igazságosan megilleti. A fölügyelőbizottság kötelessége egyebek között ügyelni arra is, hogy az egyes személyeknek kifizetett tantiéinek összege ne haladja meg a taotlémekből a bank javára maradó összeget. A jelen intézkedéssel ellenkező szerződéses megállapodások jogilag hatálytalanok. Fizetéstóssáüitós veszteségek esetén Ha a negyedévi kimutatásból, az évvégi zárlatból, vagy a fölügyelőbizottság. illetve a bankszövetség által eszközölt ellenőrzésről szóló jelentésből az tűnik ki, hogy a. ibankvállalat oly veszteségeket szenvedett, hogy azok a veszteségtartalékalapot fölemésztették 9 a veszteségek összege elérte a részvénytőke busz százalékát, úgy a bank az aránytalanul magas szerződéses fizetéseket leszállíthatja. A fizetésleszállitás mértékéről indítványra külön döntőbíróság határoz, amely bíróság egy hivatásos bíróból, mint elnökből s a poros felek által kiküldött egy-egy ülnökből áll. Fizetésleszál- litási indítványt az elöljáróság, a föiügyelő- bizottság és az ellenőrző osztály adhat be. A döntőbíróság tárgyalása nem nyilvános, egyébként az eljárásra a polgári >pörrendtartás előírásai érvényesek. A rendes bíróságok kötelessége jogsegélyt nyújtani a döntőbiróságoknak. Az eljárás költségeit a bank viseli. A döntőbíróság ítéletei végrehajtási címletek s egyébként jogorvoslatként csakis a semmiségi panasz van megengedve. A semmiségi panaszról b felsőbíróságnál alakított döntőbíróság határoz, amely bíróság öttagú tanácsokból áll, akik közül három hivatásos bíró s kettőt a felek küldenek ki. Ama személyek szerződése, akik ellen fizetési esz állítási indítványt adtak be, a bíróság döntését követő három hónapon beiül azonnali hatállyal fölmondiható. Büntető rendelkezések A javaslat 30—35. f) paragrafusa büntető szankciókat tartalmaz. Ezekből különösen a következőket emeljük ki: Aki engedély nélkül állít ki betétkönyvet, vaey betétlapot, azt a járási hivatal, kihágás miatt 1000—25.000' K pénzbírsággal sújthatja, föltéve, hogy nem forog fönn súlyosabb, a bün- tetőbiróság elé tartozó bűn cselekmény. Ugyam- üy büntetés sújtja azt ás, aki már meglévő könyvre újabb betétet vesz föl, bár közben a betétgyűjtési jogot az intézottől megvonták. A büntetőjogi felelősség a ^ettcst es a társtettest terheli, nemkülönben a vállalat tulajdonosát. Visszaesésnél a bankügyletekre jogosító ipar- igazolvány megvonásával büntetik a tettes bankok Aki a vállalat igazgatósági, f ö l ügyel ő- -bizottsági tagja, vagy vezető tisztviselői szerepében a banktörvény által elrendelt intézkedéseket, vagy tilalmakat megszegi, vagy ily cselekményben részesedik, vagy a köteles gondosságot. elmulasztja, miáltal ilyen cselekmény létrejöhetett, azt a közigazgatási hatóság bünteti meg kihágás miatt. A bírság 5000 K-ig, behajthatatlanság esetén 14 napi elzárásig terjed, föltéve, hogy nincs szó oly cselekményről, amelynek elbírálása a rendes büntető bír óság elé tartozik. 1000 K-tól 10.000 K-ig terjedheti pénzbírsággal sújtható az, aki a fölügyelőbizottság által kifogásolt hibát az erre a célra megszabott határidőben el nem távolítja. 32. §. Aki a. revizor által eszközölt revízió végrehajtását megakadályozza, vagy zavarja, vagy megnehezíti, az 14 napig terjedhető elzárással s 50—10.000 K pénz bírsággal sújtható. 33. §. Aki egy bank, takarékpénztár, ©lő- legpénztár vagy hitelszövetkezet vagy más pénzintézet ügyeiről oly dolgot árul el, aminek titokban kellett volna maradnia s amiről az illető mint igazgató’sági, felügyelő bizottsági tag, vagy mint revizor, vagy mint felelős vezető hivatalnok szierzeitt tudomást s habár tudta, hogy közlésével bizalmatlanságot ébreszt az intézettel szemben, amennyiben a cselekmény nem esik súlyosabb elbírálás alá, 14 napig terjedhető elzárással vagy 10 ezer koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Büntetlen csak az, aki a közlésekkel hivatali kötelességét teljesítette, vagy akit a titoktartási kötelezettség alól az intézet fölmentett, vagy ha az illető a hatósághoz intézett beadványában orvoslást keresett. 34. §. Aki takarékbetétkönyvet vagy taka- réklapot tényleges betét nélkül állít ki, azt a bíróság 3 naptól 3 hónapig terjedhető fogházzal s 5 ezer koronától 100 ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújthatja. Ugyanilyen büntetés éri azt, aki a negyedévi kimutatásokban és az évvégi zárlatban tudatosan v álét lan adatot közöl. A 35. § szerinit az elöljáróság ama tagja, vagy az a vezető hivatalnok, aki tilos ügyletet köt, vagy a felügyelő bizottság engedélyét igénylő ügyletet előzetes engedély nélkül köti, 3 naptól 3 hónapig terjedő fogházzal sújtható. Ha a bank az ily ügylet által effek- tiv kárt szenvedett, úgy a büntetés 14 naptól 6 hónapig terjedhető fogház s ezenkívül a szenvedett kár nagysága szerint 5000 koronától 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetés is. Ugyanígy büntetendő az a személy, ki a föntebb felsorolt tilalmak kijátszásánál segédkezett, illetve az a felügyelő bizottsági tag, aki a tudomására jutott ilyen esetben nem intézkedett nyomban a törvényellenes állapot megszüntetése érdekében. A 35. a) § szerint az igazgatósági tanács vagy felügyelő bizottság ama tagja, a meghatalmazott s a vezető hivatalnok, aki az intézet illetékes szervének üléséről felvett jegyzőkönyvben, a zárszámadásban, az üzleti jelentésben, a nyilvánosságra hozott kimutatásban a bank státusáról, vagy a részvényjegyzési felhívásban, vagy az üzletben való egyéb részesedésre szóló felhívásban, vagy a betétgyűjtési felhívásban az intézet vagyoni értékeit, vagy kötelezettségeit tudatosan helytelenül tünteti föl, vagy tudatosan hallgat el oly körülményeket, amelyek az intézet tényleges állapotának megbirálásánál mértékadók s ezáltal azt a hiedelmet ébreszti, hogy az intézet helyzete a ténylegesnél jobb, amennyiben a cselekmény nem esik súlyosabb elbírálás alá, 14 naptól 1 évig terjedhető fogházzal sújtható s ezenkívül 5000 koronától 100.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Ugyanígy büntethető a pénzintézet vezető szervének a tagja, a vezető hivatalnok, a meghat almázott és a likvidátor, aki durva hanyagságból, vagy a rendes kereskedő gondosságának az elmulasztásából olyat követ el, hogy cselekménye a pénzintézet fizetésképtelenségét idézi élő. A 35. c) § szerint abban az esetben, ha a 35—35. b) paragrafusokban felsorolt cselekményeket azzal a szándékkal követte el valaki, hogy a bankot vagy ügyfeleit tudatosan megkárosítsa, vagy hogy saját anyagi gazdagodását előmozdítsa, úgy az illető három hónaptól három évig terjedhető fogházzal sújtható. Ha az okozott kár, illetve a gazdagodás mértéke meghaladja a 2000 koronát, vagy ha a cselekmény által számos személy károsodott, vagy ha a tettes a cselekmény elkövetésénél fondorlattal élt, hogy cselekményét folytathassa, úgy hat hónaptól öt évig terjedhető börtönbüntetéssel sújtható. A szabadságvesztés büntetésen kívül minden esetben pénzbüntetés is megállapitható az okozott kár, vagy a gazdagodás mértéke szerint 1 5000 koronától 500 ezer koronáig terjedően s ha a tettest bűntett miatt Ítélték el, úgy a 'pénzbüntetés 10 ezer koronától 500 ezer koronáig terjedhet. A 35. § szerint a feltételes büntetés kimondása csak a szabadságvesztésbüntetésre vonatkozik, a pénzbírság, illetve pénzbüntetés sohasem lehet fal tételes. A pénzbüntetés behajthatatlansága esetén a szabadságrésztés- ibüntetés mint pótbüntetés feltételesen elhalasztható. A pénzbüntetések az állampénztár javára esnek. A pénzbüntetéseknek a pénzintézetre valló áthárítása a jelen törvény szerint tilos. Ezzel a rendelkezéssel ellenkező megállapodás jogilag hatálytalan. 35. e) §. Aki a jelen büntető rendelkezésekben felsorolt bűncselekmények miatt jogerősen elítéltetett, az részvénytársasági bank, takarékpénztár, előli egpénztár, hitéi szövetkezet igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, pénztárosa, vezető tisztviselője, likvidátora nem lehet. Ezzel a következménnyel jár az is, ha valakit vétség vagy kihágás miatt ítéltek el, amennyiben a tettes cselekményét saját meggazdagodása céljából követte el. Ez a következmény kihágás és vétség miatt való elítélésénél három, bűntett miatt való elítélés esetén tíz év múltán szűnik meg, ama naptól számítva, amikor a tettes 'büntetését kitöltötte, avagy a büntetését kegyelmi utón elengedték, avagy amely napon a büntetés végrehajthatósága elévült. A 35. f) § végül előírja azt, hogy a jelen törvényben meghatározott vétségek kísérlete is büntetendő. Az elévülési határidő a vétségeknél három, a bűntetteknél tiz óv. Passzív a januári külkereskedelmi mérleg. A statisztikai hivatal most kiadott jelentése szerint ez év január havában összesen 697 millió 697 ezer korona értékű árut importáltak (tavaly januárban 583 millió 52 ezer K) e 575 millió 502 ezer K értékű árut exportáltak (tavaly januárban 999 millió 732 ezer K). A januári külkereskedelmi mérleg tehát 122 millió 195 ezer K-vai passzív, míg tavaly januárban 116 millió 680 ezer K-val aktív volt- A külkereskedelmi mérleg tételűinek részletes ismertetésére legközelebb visszatérünk. Tárgyalások a cukorrépa átvételi áráról. A cukorgyárak és a répatermelők központi szervezetei tegnap ismét tárgyalni kezdtek a cukorrépa 1932. évi átvételi árairól. Mindkét csoport ama kívánságának adott kifejezést, hogy a cukorrépa árát az egész ország területére egyszerre és egységesen állapítsák meg 8 ezért a tárgyaló felek kölcsönösen kötelezték magukat, hogy az egységes ármegállapítás útjában álló akadályok elhárításán minden erővel dolgozni fognak, mert különösen Morvaországban ezzel ellentétes kívánságok vannak. Az érdemleges tárgyalásoknak két nehézségük van. Az egyik az, hogy a Qhadibourne-féle tervezet végrehajtása során bizonyos nehézségek merültek föl, a második pedig az, hogy Csehszlovákiában még mindig nem alkották meg az uj cukorgyárak létesítésének tilalmáról szóló törvényt. Ami az első kérdést, vagyis a nemzetközi cukoregyezményt illeti, remélhető, hogy a nemzetközi cukortárgyalások e téren rövidesen világosságot hoznak. Ezzel szemben az uj cukorgyárak létesítésének tilalma teljesen nyitott kérdés marad, mert a kormánnyal ebben a kérdésben folytatott tárgyalások semmivel sem haladtak előre. A cukorrépatermelők központi szövetségének megbízottja a tegnap tartott ármegállapitási értekezleten ismételten bejelentette, hogy a cukor- répatermelők az uj cukorgyárak létesítésének engedélyezése ellen foglalnak állást, mert a cukorgyárak számának maximálásától a 6aját helyzetük javulását is remélik. Az értekezleten végül úgy határoztak, hogy a cukorrépa átvételi áraira vonatkozó tárgyalásokat a nemzetközi cukortárgyalások befejezése után folytatják. — Amennyiben a cukorrépa átvételi árait az egész állam területére egységesen sikerülne megállapítani, ez a szlovenszkói répatermelők javára való volna, miután eddig a szlovenszkói termelők mindig alacsonyabb árakat kaptak, mint a történelmi országbeliek. A berlini tőzsde megnyitásának problémája. A porosz kereskedelemügyi miniszter közölte a tőzsdei elnökséggel, hogy nincs kifogása az értékpapír tőzsdék gyülekezeteinek megkezdése ellen. Egyelőre azonban nem szabad megállapítani a hivatalos árfolyamokat. A porosz kereskedelemügyi miniszter ezenkívül a tőzsde megnyitása előtt a pénzintézetek szervezeteit tanácskozásra akarja meghívni. amelyen arra akarja ezeket rábírni, hogy egyelőre ne végezzenek végre,- hajtási zálogolást a tőzsdei érintkezésben. A januári állatbehozatal. A határvidéki állami állatorvosok jelentése szerint ez év januárjában a következő állatmennyiségeket importálták (zárójelben levő első szám az 1931. januári, a második szám az 1930. januári behozatalt jelzi): ló 2 (11, 78), szarvasmarba 942 (3373, 10.063), sertés 27.844 (9520, 51.850), baromfi 1797 (16.033, 795) darab; hús — javarészt sertéshús — 450 (8365, 4245) métermázsa, husáru 43 (27, 243) métermázsa, zsir 25.252 (11.187, 3799) métermázsa, nyersbőr 25.058 (27.377, 24.193) métermázsa. A svájci vasutak bevételének csökkenése. A svájci államvasutak bevételeiről 1 szóló statisztika szerint nemcsak az államvasutak, hanem a hegyivaeutak bevételei is 9—26 százalékkal csökkentek, ami elsősorban az idegenforgalom visszaesésének a következménye. A keskenyvagányu vasutak bevételei 47 millióról 43 millió frankra s a fogaskerekű vasutak, bevételei 6.4 millió frankkal csökkentők. Az államvasutak bevételeinek csökkenése 18 millió frank, illetve 4.5 százalék. Csökken a birodalmi német jegybank forgali ma. A birodalmi német Nemzeti Bank legújabb, a február 15-re vonatkozó állapotára vonatkozó jelentése szerint a bank tőkebetétjei váltókban, csekkekben és értékpapírokban 171.3 millió már-* kával 3.601.1 millió márkával csökkentek. A Csehszlovák Agrárbank kilépett a szén* egyezményből. A Csehszlovák Agrárbank, mini egyik igen jelentős szénbányatulajdonos, eddig, tagja volt a barnaszénárusitási egyezménynek, A bank most bejelentette, hogy a szövetségből kilép s ezt az elhatározását a vasúti szénszállítás kiosztásánál felmerült egyenetlenségekkel indokolta. A pilsenl sör jelzésének védelme. A pilsenl polgári eörfőző még a múlt évben keresetet adott be a berlini bírósághoz a radebergi és a wármelsgrtíni sörgyárak ellen azért, mert az előbbi „Radeberger Pilsner", az utóbbi „Grenzquel Pi]sneT“ elnevezés alatt hozta forgalomba gyártmányait s ebben az eljárásban a pilseni polgári sörfőző tisztességtelen versenyt látott. A berlini bíróság ismételt nyilvános tárgyalások után tegnap újból tárgyalta az esete s az ítélethirdetést február 25-re állapította meg. A német gyáripar kapacitásának csak 44.8 százaléka van kihasználva. Az 1931. év végén a németországi termelési értékeket előállító gyáripar kapacitásának csak 37.5 százalékát használta ki, mig a fogyasztási értékeket előállító gyáripar a kapacitásának 44.8 százalékos kihasznál lásával dolgozott. Az egyes ipari ágak foglalkoztatottsága százalékokban kifejezve a következő volt: villanyáram-termelés 61.5 százalék, vastermelés 46.8 százalék, fémipar 51.4 százalék, gépgyárak 37.5 százalék, elektrotechnika 45.5 százalék, autógyárak 26.9 százalék, építőipar 16.1 százalék. A fogyasztási értékeket előállító ipari ágak közül a textilipar 63.5, a lakásberendezési ipar 53.5, a kulturárut termelő ipar 42.6, az élelmiszer ipar 59.9 s az élvezeti cikkeket előállító ipar 63.1 százalékban volt kihasználva. A rézkartell nehézségei. Amerikai jelentések szerint a rézkartellben helyet foglaló két nagy csoport, az Anaconda és a Buggeheim érdekeltség között a múlt év decemberében jóváhagyott réztermelési csökkentési program értelmezése kérdésében! mélyreható ellentétek merültek föl. E nehézségek következményei egyelőre beiáthatailanok. Az észak- és délamerikai rézkészletek az 1930. évvégi 367 ezer tonnáról 1931-ben 555 ezer tonnára emelkedtek, mig 1929 végén 171 ezer s 1928 végén még csak 62 ezer tonnát tettek ki. Törökország megvette a gyufamonopóliumot, A török kormány most vette meg a gyufagyártási monopóliumot egy amerikai társaságtól 10 millió dollárért, amely társaság ezt eddig a kezében tar-* tóttá. A török kormány 8 millió dollárt nyomban kifizet, 2 milliót pedig később. A kormány a Bo6z- porusz-öbölben fekvő Buyuk Dere városkában olyan nagy gyufagyárat épit, amelyben évi 175 millió doboz gyufát tud előállítani, ami a belföldi szükségletet 50 százalékkal haladja meg. Vagyis Törökország a gyufát exportálni is akarja. Változatlan osztalékot fizet a Dunabank. A pozsonyi Dunabank részvénytársaság igazgatósága e múlt napokban tartott ülésén jóváhagyta az 193L évi gazdálkodásról szóló évvégi mérleget, amely szerint a bank készpénzkészlete 29.3 millió K, devizák 1.7 millió K, értékpapírok 5.8 millió K, a vállalatokban való részesedés 16.9 millió, követelések 129.1 millió K, ingatlanok és berendezés 14.5 millió K, átmeneti aktívák 340.690 K. A passzívák! részvénytőke 15 millió K, előlegek és alapok 18.5 millió K, hitelezők 296.5 millió K, átmeneti passzíva 1.3 millió K. Az 1931. üzletév tiszta nyeresége 1 millió 463 ezer 268 K, amely az 1930. évi ótiho- zattal együtt 1 millió 797 ezer 908 K-t tesz ki. Az igazgatóság ismét 6 százalékos osztalék fizetését indítványozza. A svájci jegybank osztaléka. A svájci Nemzeti Bánik az 5.7 imáliMó (tavalyelőtt 7-1 millió) tiszta nyereségből változatlanul 6 százalékos osztalékot fog fizetni. Németország kontingentálja a svéd celulóze behozatalát. A német és svéd kormány hoszr szabb tárgyalásit folytatott a svéd celulózenafk németországi koütingemíséről Miután a tárgyaláséit eredményire nem vezettek, a német kormány elhatározta, hogy a kontingenst egyoidalutag szabja meg. Svédország az utóbbi években átlag évi 50 ezer tonna cellulózét számított Németországba. Lengyellország és a munkanélküliség. A legújabb kimutatások szerint Lengyelországban ez év január végén 336.106 személy volt munka nélkül. Nagy bankfúzió Olaszországban. Milánóból jelentik: A Banca Commerciale Ital la na igazgatótanácsa a bank részvényeseinek február végén megtartandó közgyűlésén javasolni fogja, hogy a bank fizessen részvényenként negyven líra osztalékot, ami nyolc százalékos hozadéknaík felel meg; ugyanakkor a következő évi uij számlára való átvitel összes gó't 29,700.000 líráról 34,275.000 lírára emelik. Javasolni fogja továbbá az igazgatótanács a Banoa Commerciale Triestinával való fúziót. A Banca Coinni erei a le Triestina be fog olvadni a Banca Commer- ciale Italianába, amelynek már eddig is birtokában volt a trieszti bank csaknem valamennyi részvénye. A Banca Commerciale Italinna a vele fuzionáló trieszti intézet helyiségeibe helyezi át trieszti fiók* ját és átveszi a Banca Commerciala Triestina egész üzletmenetét. A Banca Commerciala Italiana fő- részvényese a Magyar-Olasz Banknak is. — A magyar nemzeti párt hivatalos órái Komáromban. A magyar nemzeti párt komáromi kerületi központja naponta 8—3 óráig a tagok rendelkezésére áll a párt Deák Ferenc uccai helyiségében.
