Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-18 / 40. (2853.) szám
1032 február 18, csütörtök. Japán kilép a népszövetségből? Genf erélyes felhívásának hatása — Az eresz hadsereg hivatalos létszáma — Amerikai jegyzék Tokiéban Genf, február 17. Jelentettük, hogy a népszövetségi tanács tegnap sürgős fölhívást intézett Japánhoz, hogy az ellenségeskedést Kínával azonnal szüntesse be. Ez az erélyes lépés, továbbá a francia kormányválság hire háttérbe szorította a lefegyverzési konferencia tanácskozásait és az érdeklődés a mai szén okok iránt, akik között Gbika román külügyminiszter és az osztrák delegátus is beszédet mondott, jelentéktelen volt. Genfi politikai körökben bizonyos nyugtalansággal várják a japán kormány válaszát a sürgős felhívásra. A japán külügyminiszter és a genfi japán delegátus ugyanis több Ízben hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a népszövetségi tanács Japán ellen dönt, a tokiói kormány azonnal levonja a konzekvenciákat és kilép a népszövetségből, hogy igy K el etáz-s iában megőrizze teljes cselekvési szabadságát. A francia kormánykrizis a bizonytalanság érzését idézte elő a lefegyverzési konferenciában, ami abban is kifejezésre jutott, hogy a mai ülésen a francia delegáció széksorai csaknem teljesen üresen maradtak. Taráién és Reynaud elhagyta Genfet s a francia de-lcgá- lót a jelen pillanatban Massigli vezeti. & veres hadsereg Genf, február 17. A szovjeidelegáeió ma közölte a szovjet katonai erejéről szóló hivatalos kimutatást. E kimutatás szerint az orosz szárazföldi hadsereg létszáma 504.303 ember, a légi haderőké 28.658, a tengeri haderőké 29.039, a tisztikaré és a segédszemélyzeté 37.700. Ezenkívül a többi katonai organizáció kereteibe 62.510 ember tartozik. A szovjet légiflotta 750 repülőgépből áll s motor ereje 810.400 lóerő. A hadiflotta három sorhajóból, 2 cirkálóból, 17 torpedó- naszádból és 16 tengeralattjáróból áll, ösz- szesen 160.890 tonnával. Ehhez kell számítani a 40.595 tonnát számláló Fekete tengeri Wrangel-flottát. a vörös hadsereg céljaira 1931-ben a hivatalos jelentés szerint 1.290,000 000 rubelt, azaz körülbelül 21 milliárd csehszlovák koronát adtak ki. Simson erélyes lesz Tokio, február 17. Az amerikai külügyi hivatal közölte Debuchi washingtoni japán nagykövettel, hogy Stimson államtitkár a nagykövetnek hamarosan jegyzéket fog átadni, amelyben az amerkai kormány a Kínában élő amerikai állampolgárok életéért és vagyonáért a japán kormányt teszi felelőssé. Ha az amerikai állampolgároknak bántódásuk esik, akkor a következményeket Japánnak kell viselnie. Stimson jegyzéke ugyanekkor tiltakozik az ellen, hogy a japán csapatok a nemzetközi koncesszió területén szálljanak partra. . Sürgős interpelláció az Igazságul!- él l®!§i»isi$ií§? Uralta a HerencstóHgy, Felsdtlsztás is Risialiotna községeiben Marét csenúőrtiszt által esikiiüt Snkényes letartóztatások ügyében Beadják: TSrkBis? Jéisef ár. stensietiFiiisi képviselő és társai 1918, november havában, amidőn a harctereken az összeomlás bekövetkezett, a losonci 25. gyalogezred a legelsőik között volt, amely hazatért állomáshelyére. A katonák legnagyobbrészt teljes fölszereléssel tértek vissza falvaikba, ahol rabolni, fosztogatni, gyújtogatni kezdtek. Különösen az intelligencia vagyona és élete forgott veszélyben a hazatérő katonák forrongása miatt. A fegyveresen garázdálkodó katonák főiként a kereskedőkre s jegyzőkre vetették magukat. Az előbbiekre azért, mert az annyi év óta nélkülözött élelmiszereikhez akartaik jutni, a jegyzőkre pedig azért, hogy a háborús segély körüli sérelmeikért bosszút álljanak. Mindenütt akadtak lelki ismeret len izgatók, akik fűtötték az egyébként is elvadult katonák szenvedélyes kitöréseit. , Hátborzongató rombolások és fosztogatások történtek egyes vidékek számos községében. Esténként vörös volt az ég alja a felgyújtott kereskedő-házaktól. A vérszemet kapó tömeg most már a városra vetette magát, ahol bőségesebb zsákmányt remélt. A városok uccáin valósággal hemzsegték a hátizsákokkal, kosarakkal és hónuk alatt zsákot rejtegető falusiak. Már csak a jelre vártak, hogy meginduljon a vandalizmus. A város lakosságán páni félelem vett erőt. Hírek jöttek az eperjesi fosztogatás borzalmairól s a máshol történt kilengésekről. Ilyen körülmények között állították fel Losoncon a polgárok őrségét, akik eleinte csak Losonc védelmét vették tervbe, majd később a falusi intelligencia kétségbeesett könyörgésére vidékre is küldtek karhatalmat. A jobbára tisztekből álló osztagoknak sikerült is megmenteni Losonc város közönségét nagyobb veszedelemtől és a falvakban is — bár nehezen — helyreállították a rendet. Losoncon akkoriban a katonaság még nem oszlott fel. Parancsnokuk Ruzsieska alezredes volt, aki állítólag később a csehszlovák hadseregbe lépett és mint tábornok vonult nyugalomba. Az ő közreműködésével állították össze a karhatalmi osztagokat s őtőle nyerték a kiküldött osztagok parancsnokai a rendel kezéseket. Felsőtisztás községben például a kiküldött karhatalmi osztag kihirdette a statáriumot s azt a községházán hirdetmény formájában kifüggesztették, a fosztogatók és gyujtogatók közül a főbb cinkosokat összefogdosták, majd katonai statá- riális bíróságot alakítottak, szabályszerű jegyzőkönyveket vettek fel a tanácskozásokról. Ez a katonai statáriális bíróság Szvoreny Pált, a legfőbb bűnöst halálra ítélte s ki végeztette. Ez ügyből kifolyólag a osendőrség letartóztatta Lengyel Ignác volt főhadnagyot, kinek atyját, egy ottani kereskedőt, teljesen kifosztották, kirabolták és házát felgyújtották s aikj az Ítélet végrehajtásánál. felsőbb parancs alapján vezényelt. — Ugyancsak ebből az ügyből kifolyólag bűnvádi eljárás alatt áll Goldperger Viktor feliső- tisztási lakos. Herencsvölgyre is ki volt küldve egy karhatalmi osztag az ottani zavargások megfékezésére. A herencsvölgyi ügyben 1924-ben már lefolyt egy vizsgálat Schlésinger Mór, Mark- stein Béla és Sehne21er Manó ellen. Kihallgattak 110 tanút. A lefolytatott vizsgálat után az ügyész elejtette a vádat, a bűnvádi eljárás be lett szüntetve, a letartóztatottakat szabadlábra helyezték s az érdekeltek hivatalosan lettek felszólítva, hogy aki akarja, a pótmagánvádat átveheti, azonban senki sem jelentkezett. Most, nyolc óv múltán, ismét letartóztatták a fentneveizet- teket, a legújabb híreik szerint azonban Schneller Manót és Markaiéin Bélát ismét szabadlábra helyezték. Rímakokovám ebben az időben ugyancsak megindult a rablás, gyújtogatás, fosztogatás. Mikor a szomszédos községekből egyremásra jöttek a fosztogatásokról szóló tudósítások, Sun jár volt 25. gyalogezredben szakaszvezető parancsnoksága mellett RLmakokovám is megindult a korcsmák, üzletek s jobbmódu magánosok lakásainak rendszeres fosztogatása. — Agyvértódulás, ezivezorongáe, nehéz légzés, félelemérzée. idegesség, migrén, lehangoltság. álmatlanság a természetes „Ferenc József“ keserü- viz használata által igen sokszor megsztintet-ketők. Tudományos megállapítások megerősítik, hogy a „Ferenc József“-viz a makacs székszorulás mindenféle jelenségeinél a legjobb szolgálatot teszt. A „Ferenc József“-keeerüviz gyógyszertárakban, drogériákban és fíiszeriizletekben kapható. A héttagú helybeli csendőr őrs tehetetlenül nézte a csőcselék éjszakai kirándulásait, a kilengések megakadályozására azonban erőit elégtelennek találta, mert a fosztogató banda 50—60 lőfegyverrel volt ■ ellátva és ezzel a társasággal a harcot felvenni merőben kilátástalan vállalkozás lett volna. A sorozatos rablásók állandó rettegésben tartották éjjel-nappal a rimaikokovai lakosságot. November első szombatjának éjjelén a csőcselék teljes vehemenciával feküdt neki a fosztogatásoknak és a rendszeresen végrehajtott akció során egész sereg zsidó kereskedő üzletét kirabolták. A fosztogatókat szakaszvezetői egyenruhában Sun jár János vezette, a szemtanuk szerint ő hasította fel fejszével a kiszemelt üzletek vasredőnyeit, hogy azután társai folytassák és befejezzék a detait munkát. Az üzletek fosztogatása egész vasárnap tartott és néhány jobb gazda lakásán kívül a Reimitz-féle üzletet is teljesen kifosztották. A csendőrség telefonon még délelőtt jelentést lett a történtekről a Losonci és rimaszombati nemzetőrség parancsnokságának s katonai karhatalom sürgős kirendelését leérte. Á losonci parancsnokság intézkedésére Kertész főhadnagy vezetésével még vasárnap délután egy 32 tagú karhatalmi különítmény ki is vonult Rimakokovára külön vonaton, a felfegyverzett csőcselék állítólag Sunjár János dirigálásával puskatiizzel fogadta al, katonákkal rakott szerelvény t, úgy hogy a katonák az elQenkezö oldalon voltak kénytelenek rajvonalha fejlődni a sínek mentén és erős ellentüzzel visszaszorítani a tömeget. A bevonulás állandó puskaropogás között ment végbe s ugyancsak hosszú időt vett igénybe, amig az uccákat megtisztítani sikerült. A karhatalom parancsnoka ilyen előzmények után természetesen azonnal statáriumot rendelt el és az őrjáratok egész éjjel az uccán cirkáltak. A statáriális rendelkezésre vonatkozó hirdetményt a közöségházán függesztették ki és ezenkívül dobszó utján is közhírré tették. A fosztogatásban rószvettek közül mintegy hetvenötöt sikerült még estig összefogxlosni, a főcinkosok: Sunjár János, Gallo István Renosik, Dorickó János és Gre- xák István azonban nyomtalanul eltűntek. A házkutatásokhoz kirendelt egyik őrjárat kora hajnalban az egyik szénapadláson elfogta Sun- járt, akii alaposan bepáilinkázva ott aludt. Megkötözve vitték a parancsnokságra b ott szigorú őrizet alá vették. A főcinkosok elfogat ása után reggel a községháza nagytermében összeült a katonai statáriális bíróság, megtörténtek a kihallgatások s ennek megtörténtével a bíróság Sunjárt egyhangúlag halálra ítélte. Ennél az aktusnál jelen volt Füzy Rezső községi jegyző és a községi elöljáróságnak még számos más tagja. A karhatalom parancsnoka az ítélet végrehajtását tizenegy órára tűzte ki s a kivégzéshez négytagú osztagot vezényelt. Mind a négyen a karhatalmi vonattal érkezett különítmény tagjai voltak, egytől- egyig ismeretlen katonák. A statáriális Ítéletről dobszó utján értesítették a lakosságot és 11 órára nagyszámú kiváncsi seTeglett egybe az evangélikus templom közelében, hogy .a kivégzésnek szemtanúja legyen. A nézők között Reinitz Dezsőt határozottan senki sen látta. A piac e sarkát kőkerítés szegélyezi, itt tórdeltetlék le a katonák Sunjár Jánost, kezeit hátraköiötték és kendővel bekötötték szemét. A sortüzet egy ismeretlen hibáskaru katona vezényelte, egy asszony állítása szerint Kalmár János gazdász, volt önkéntes őrmester. A három fegyver egy pillanat alatt kioltotta Sunjár életét. A holttetemhez Reinitz Vilmos dr. orvost hívták el, aki szülei lakásán tartózkodott és ismételt felhívásra nemsokára meg is jelent a'helyszínen s a karhatalom parancsnokának felszólitására megvizsgálta a hullát. Szerepe a halál beálltának megállapítására szorítkozott. Az impéirium vált ozás után semmiféle hivatalos lépés a Sunjár-ügyben neun történt s igy annál meglepőbb, hogy most, tizenhárom év múltán egészen váratlanul bűnvádi eljárást indítottak Reinitz Vilmos dr., Reinitz Dezső, Fiizy Rezső, Kalmár János gazdász, Marton Károly taxisof- för, volt főhadnagy és László Miklós gyógyszerész ellen és a osendőrség valamennyiöket letartóztatta s az illetők jelenleg a rimaszombati kerületi bíróság fogházában előzetes letartóztatásban vannak. Állítólag az utolsó két személy ama kirendelt katonák között volt, akik Sunjáron a halálos Ítéletet végrehajtották. A nyomozást jelenleg egy Mares nevű csendőrkapitány a saját szakállára kezdte Felsőtisizláson minden ügyészi indítvány nélkül s folytatta Herencsvölgyön és végezte a területi hatáskörébe nem eső Rimakokován. A felsőtisztási eset Í918 november első napjaiban, a herencsvölgyi eset 1918 november 3-án és a kokovai 1918 november 4-én történt. Mind a három esetben a nyomozó hatóság törvénytelenül járt el, először azért, mert 1918 november első napjaiban, 3-án és 4-én. amikor a bűnvádi eljárás alapját tevő cselekmény történt, a cselekmény elkövetése helyén a csehszlovák köztársaságot a bírói hatalom, illetve igazságszolgáltatásra vonatkozó felségjog nem illette meg. A köztársaság alakulását 1918 október 28-ára, illetve 1918 október 30-ára szokták tenni, azonban ez nem dönt, mert az elkövetési helyre nézve a köztársaságnak területi fennhatósága csak a trianoni békeszerződés keltével kezdődik, ez pedig 1918 november 4-énél jóval későbbi terminust jelent. A oselekmény elbírálására tehát a köztársaságot a bírói hatalom meg nem illethette. De törvényellenes az eljárás másodsorban azért, mert a gyanusitottak mind mint katonák jártak el, tehát a polgári büntető bíróság által cselekményükért felelősségre nem vonhatók, le nem tartóztathatók. Az eljárásra legfeljebb csak a katonai bíróság illetékes. Harmadszor törvénytelen az eljárás azért, mert a gyanusitottak felsőbb katonai parancsra cselekedtek és katonai statáriális bíróság ítéletét hajtották végre katonai parancsra. Tehát mint a parancs végrehajtói az Ítélet végrehajtásáért büntetőjogi felelősséggel éppen, úgy nemi tartoznak, mint ahogy nem tartozik a hóhér az akasztás végrehajtásáért. A herencsvölgyi esetben az eljárás a Bp. 455. paragrafusának intézkedéseit -sérti, mert ez ügyben 1924-ben az eljárás jogerősen meg lett szüntetve és igy a törvény szerint csak ujraíelvételnck lehet helye, amihez ügyészi indítvány kell, ez pedig eddig nem volt s nincs; — kell uj terhelő bizonyíték, — ez nincs — s ami a fő, kell az elsőfokú bíróság határozata s csak ha ez megvan, lehet szó a letartóztatásról. Mares csendőrkapitány akarata ehhez kevés. Az államügyészségnek azonnal szabadlábra kellett volna helyeznie a gyanúsítottakat és még inkább ezt kellett volna tennie a vizsgálóbírónak. A Slovák Liga tetszése szerint eljáró Mares csendőrkapitány ezenkívül megsértette a csendőrségi utasítás 43. paragrafus utolsó bekezdésében foglalt intézkedést mind a három esetben, mert az eljárásra, a letartóztatásra törvényes ok nem forgott fenn, tehát a gyanúsítottakat mind el kellett volna azonnal bocsátani. De a herencsvölgyi esetben .megsértette Mares a csendőrségi utasítás ama rendelkezéséi is, amely előírja, hogy a Bp. 455. paragrafusa esetében, ha a csendőr uj terhelő bizonyítékot talál, tartozik azt az illetékes államügyésznek bejelenteni s nyomozást csak az államügyészség rendeletére foganatosíthat. Ezt Mares nem telte meg s ügyészi utasítás nem volt és nincs. Az igazságot, a jogosságot és az anyagi büntető törvényt erősen sérti az 'az eljárás, amely azért, hogy egy orvos a beáll-ott halált konstatálta, azért, mert az ítélet végrehajtásánál egy katona a nézők között volt s azért, mert a községi jegyző jelen van minden hatáskör nélkül és minden cselekedet, illetve ténykedés nélkül a statáriális bíróság Ítélet- hozatalánál, — a gyilkosság vádjával ültessék és letartóztattas'sék és még óvadék elle- ben se bocsássák szabadlábra. A büntető törvénykönyv kimondja, hogy bűntettet csak azon cselekmény alkot, amelyet a törvény annak nyilvánít. Már pedig egy orvosi vizsgálat arra nézve, hogy beállott-e a halál annál, akit meglőttek, azt, hogy valaki egy kivégzést a nézők sorában végignéz, azt, hogy egy polgári személy, egy községi jegyző jelen van abban a teremben, ahol a katonai statáriális bíróság ítél, a büntető törvény bűncselekménynek. nem minősíti. De ezek a cselekmények a bünré- szesség fogalma alá sem vonhatók, mert sem a gyilkosságra való rábírást, sem az elkövetési cselekedet szándékos előmozdítását vagy könnyítését nem lehet belőlük megkonstruálni. Ily körülmények között úgy a Mares csendőrkapitány, mintáz eljáró állaim ügyészség intézkedő tagjai vagy tudatlanságból, vagy erős gondatlanságból jártak el, amelyet csak a Szlovák Liga által fütött nemzetiségi gyűlölet indított útnak. Ennek a személyes szabadságot mélyen sértő eljárásnak, ennek a zsidóüldözésnek, ha a külföldön hire megy, mindenesetre az a hit fog ott lábrakapni, hogy ilyen eljárás jogállamban lehetetlen és a demokrácia alap el veivel összeférhetetlen. De általános emberi szempontokból annál inkább elitélendő a Mares-féle önkényeskedés, miután köztudomású, hogy az 1918 november első napjaiban fosztogató, rabló és gyújtogató személyek ellen sem bűnvádi eljárást, sem kártérítési pert folyamatba tenni nem lehet, mert azt megakadályozza a kormány ismert moratő5
