Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-12 / 35. (2848.) szám

-A^ag^arh raliba '■mv- sbhesesk <osaesMBKum iwniiwraw * i— rrx'.—» 1532 februAr 12, Péntek, AZ UJ SPANYOLORSZÁG A spanyol köztársaság és a katolikussá g harca Madrid, február. Európa „legkatolikusabb birodalmában44, Spa­nyolországban, melynek katolizálása Santiagó, Szent Jakab apóétól nevéhez fűződik, még min­dig tartanak, helyesebben: felujultak g egyre katolikus jelölt győzött, mig a kormány minden terrorjával sem tudott kettőnél többet behozni — gondolni se lehet... viszont biztos, hogy a kö­vetkező választáson legalább százötven katolikus képviselőnk lesz a mostani negyvenöttel szem­6zervezettebben folynak az egyházellenes zavar­gások, templomok, kolostorok gyújtogatása... s ezzel együtt a kormány fogadozása is, hogy „a kommunista irányú lázadásokat a lege-élyesebb rendszabályokkal cl fogja fojtani44... Az uj alktomány középpontjában ma valóban a vallásproblémá áll. Papokkal, katolikus képvi­selőkkel, konzervatív politikusokkal, egyszerű emberekkel beszéltem erről a kérdésről... s kü­lönösen sokat és behatóan Ange! Herrera-val, a most elkobzott és betiltott El Debate főszerkesz­tőjével. Az El Debate ma a konzervatív jobboldal legfőbb orgánuma, sőt mióta az ABC eléről si­került elmarni a royalista tulajdonost, Luca de Tena márkit, az egyetlen napilap, mely a de­strukció eben még aktive küzd. Főszerkesztője idáig a kitűnő, fiatal Gil .Robles volt, a revíziós párt elnöke, ügyvéd és saiamancai egyetemi ta­nár — mióta azonban őt teljesen igénybevet-zik a politikai harcok, lapjának vezetését rábizfa a nemkevésbé kitűnő és energikus Angel Herrera- ra, akinek rövid igazgatósága a százezres pél­dányszámot máris a duplájára emelte, igazolva azt az optimizmust, amellyel Herrera az ami- klerikális akció reakciójában bizik. Mikor kezdődött a hivatalos egyházüldözés 7 — A külföld —• magyarázza az igen rokon­szenves, komoly és tisztalátásu Angel Herrera — nem tudhatja lemérni a spanyol egyházüídozés fokát, mert a baloldali tendenciából sokszor el­túlzott, sokszor ieszeliditett hírek azt a látszatot keltik, mintha mindezt maga a spanyol nemzet vinné véghez. A valóság az, hogy az °gész agi­táció egy elenyészően csekély kisebbség müve. Az egész országot behálózó propaganda viszont óriási és nem is újkeletű. A munkásság teljesen a szélső-szocialisták kezében van, vak eszköze az anarchiának, a Sindicados Unidos akaratának, amely a gyujtegatókat és zavargókat is fizeti, napi 100—150 pezetává!... s ö.veszi meg, közve­tett vagy közvetlen utón, a radikális lapokat is, hogy azokat a bizonyos rajzokat és képeiket le­hozzák, amik már-már az orosz „Istentelen44 fokán mozognak... — A hivatalos spanyol egyháziildözée — mondja el kérésemre a főszerkesztő a dolgok idő­rendi menetét. — Segura bíboros kiutasításával kezdődik, — majd részletesen lefesti a közismert botrányt, mikor Toledo érsekét — amint kény­szerű távozása után visszatért Franciaország­ból — betegen, a hosszú autóuttól elgyötörve, ngy toloncolta vissza a határra a köztársasági kormány, akár valami fegyencet, vagy gonoszte­vőt Ennek a nagytekintélyű hercegérseknek a bűne — mint ismeretes, — az a pásztoriévá! volt, amelyet a választások küszöbén a királyság védelmére kibocsátott 6 amelyben mégis — mint legfelsőbb szempontot — hangsúlyozta XIII. Leó elvét: Ne kössétek magatokat az államforma kér­déséhez, ha az egyház legkisebb megrázkódtatá­sát is jelentheti... Bár a lemondásra kényszeritett Segura bíbor- nokot a Vatikán teljesen rehabilitálta s ma a ró­mai Cura kardinálisa, magatartása körül itt még mindig folynak viták s vannak, akik első elme­netelét nem i* tulajdonítják kiutasításnak, ha­nem önkéntes távozásnak ... e azzal érvelnek, hogy annak idején, mikor a mai pápa Varsóban volt nuncius, a vörösök már a város határán áll­tak s bár az összes hatóságok szótszaladtak, a mostani XL Pius-nak semmiféle menekülés se járt az eszében. Katolicizmus és monardtizmus Xni. Leó említett figyelmeztetését egyébként sűrűn haliam most konzervatív körökben, — e igy nem is túlzás azt állítani, hogy a katoliciz­mus érdekei háttérbe szorították a monarchiz- mus védelmét és érdekeit. A külföld szemében, aki csak a nap-nap után fokozódó anarchia és forradalmi sztrájk hireit olvassa, bizonyára fur­csán hat az erős jobboldali szervezkedés ténye, melyet bizonyíthat azonban az is, hogy például Barcelonában, a legutolsó pót választáson naay többséggel győzött a jobboldali jelölt « Madrid­ban is huszonnyolcezer szavazatot kapott Anto- nio Primo de RlVera, a volt diktátor fia; „Emlé­kezzetek Marokkóra44 s „A vádlottat is meg kell hallgatni44 felirásu plakátjai még ma :s ott virí­tanak minden utcasarkon ... Mióta az állapotok ilyen rohamosan romlanak s különösen a májueeleji tempiomgyujtogatások óta, erős jobboldali tömörülés indult meg minde­nütt, ez tény, — ez az ellenakció azonban csak vallás- és nacionalizmusvédő s nem kimondottan monarchista irányú. A királypártiak jelszava, mellyel közvetlenül Alfonz távozása után agitál tak, a király harmadik fiára célozva: En enero — Juan tercero! (Januárban — harmadik János) egyre kevesebbet hallatszik s a legerős'bb jobb­oldali frakcióban, a Revlzionlsta-pártban ig re­publikánus a tömeg. — Közeli restaurációra — jelentette ki nekem egy papképviselő a burgosi kerületből, ahol hat ben.., *A spanyol papság nem olyan gazdag, mint ezt róla hiszik — mesélt nekem ugyanez a képviselő a spanyol papság helyzetéről: Tévedés mindenekelőtt azt hinni, — mondot­ta, — hogy a spanyol egyház olyan gazdag, amint ezt róla hiszik. A régi papi hatalom nálunk már a tizenkilencedik század folyamán megtört, különösen Közép- ég Délspanyolorezágban, ahol az Izabelta-párt inkább a liberális irányt kép­viselte s csak északon, a karlizmus hazájában maradtak a papok a nép vezérei. A nagy va­gyonokat már az első köztársaság alatt eltöröl­ték, a papságnak latifundiumai máig sem voltak e még a püspökök sem mások, mint fizetett — mégpedig elég rosszul fizetett — tisztviselők, így például a solsonai püspök dotációja nem több évi tizenkétezer pezetánál — és még autója sincs! De alig megy fel többre ennél a seo de nrgel-i püspök jövedelme se, aki pedig az egyedüli vi­lági uralkodó-pap: Andorra köztársaság szuve­rénje. A legbefolyásosabb spanyol rendnek, a jezsuitáknak sincs a nevükön nagyobb vagyon, mert birtokaikat az úgynevezett „világi jezsui­ták44 kezelik, mint bizalmi férfiak... « a falusi pap napijövedelme is jó, ha eléri a két-három pezetát... — Az egyház és állam szétválasztása;— hang­zik tovább a. magyarázat — nem jelent számunk­ra különösebb katasztrófát, sőt bizonyos 6zabad- kezüséget, például a püspökségek fölött s egyes vallási testületeknek is elasztikusabb felhasznál lását. A jezsuita-rend feloszlatásáról szóló igaz-, ságtigyi rendelet a napokban véglegesítődött, de nem következés, hogy mind a háromezer jezsui­ta el fogja hagyni az országot: mint magánem­ber, mindeník bárhol letelepülhet, ha letette a köztársasági büségesküt és nem politizál; a több­ség —rendi szervezetében megmaradva — átvo­nul Belgiumba. — A vallásháború legújabb fordulata: Mlguel Maura konzervatív pártalakitása, sőt kormány­elnöki aspirációja, aki főképpen azért akarna jönni, hogy Rómával külön konkordátumot kös­sön ... viszont: mindezt a szocialistákkal gondol­ná! így ez teljesen abszurdum! Peiroteumos vedrek a templomfalak alfán Sevillában, ebben a szinkatolikus városban, amely húsvéti nagyhetének szertartásaival szin­te Rómával versenyez s ahol ma — jellemző a spanyol szélsőségekre! — a legféktelenebb egy­házüldözés folyik, a városi tanács egy korifeu­sával sikerült beszélgetnem: — Az agitáció, mint minden politikai mozga­lom, Madridból indult ki, ateista-anarchista jel­legijei, a szovjet által pénzelve. A Puerta dél ScJ-on állt a tömeg, a csatornákból kiömlött söpredék, e Maura belügyminiszter nem lövet közéjük, mikor felgyújtja az első templomot azon a bizonyos májúé 10-én! Maura jószáadékaihoz kétség se fér, — nem nagykaliberü politikus, de jó katolikus, aki az antiklerikálie törvény meg­szavazásakor, Alcara Zamorával együtt lemon­dott s akkor is, mikor ez az első gyújtogatás tör­tént — mint mondta— csak katolikus hite tar­totta vissza az öngyilkosságtól. Erélytelen volt, de mit tehetett volna, mikor az egyházellenes kormány leplezetlen szimpátiával nézte a vanda­lizmust e voltak hangok a minisztertanácsban, melyek szerint „Spanyolország összes templomai és konventusai nem érnek annyit, mint egy szo­cialista élete!44 — Az egyes tartományi kormányzók egysze­rűen negligálták a belügyminiszter parancsait., úgyhogy itt délen, különösen Sevillában, Cadiz- ban és Malagában napirenden voltak a gyújtoga­tások ... pár suhanc kivonult fáklyákkal, pet- róleumos vedrekkel, újságpapírokkal... e a rend­őrség tehetetlenül nézte a pusztítást, mert a kor­mány beavatkozási parancsa — késett. Eleinte két katona elég lett volna, hogy megakadályozza a borzalmat, később valóságos tömeghisztéria, pirománia tört ki a csőcseléken... s pótolha­tatlan kincsek, mint Surbaran, Carreno Vaídes- leal festményei máglyára dobálva, úgy égtek el, mint a rongyok. Műkincsek, oltárok, kelybek törnek darabokra; a jezsuita bibliotéka Madrdad­ban nyolcvanezer könyvével, köztük egyetlen példányú pergamenek, egy-egy szerzetestudós egész életének eredménye — pár óra alatt hamu és korom... a „Keresztény Iskolák Testvérei44 elnevezésű kollégium, ahol fél-papok a Délameri- kába irányuló missziós munkát végzik — földig lerombolva... s ugyanez a sorsa az egyetlen spanyol felsőelektrotechníkai iskolának is, amely­nek jezsuita vezetője nemzetközi szaktekin­tély ... ki győzné az összes sebeket felsorolni? Monumentális, fafaragásu Krisztusok. — a se­villai Nagybét legjellegzetesebb csodái, amiket a precessziók élén visznek — semmisültek meg percek alatt, köztük Juan de Mena világhírű re­meke is ... s a nemzetközi sajtónak, amely a Mo- na Lisa elrablásából világszenzációt csinált, most nem volt egy elitélő szava se ... És a spanyol vallásosság, a vakbuzgóságig istenfélő nép, amely — ezerszer láttam — ma is letér az ucc.án a papok, az apácák előtt? —- A nép nálunk mindig csak eszköz: felelőt­len, indifferens, végletekig passzív gyermek, aki —- meggyőződése ellenére is — elnéz, végignéz mindent... vagy átmegy a másik uccába, nem törődve, hogy pistolero-k fóvöldöznek-e, vagy templomégető kommunisták rendeznek auto-da- fé-t! A spanyol vallásosság egyébként is megle­hetősen felületes, külsőségekkel befolyásolt, csak meg kell nézni ezeket a, misztikus, homályra katedráitokat... gflIKEiK—> A Telléry-árvák javára ma a következő köszo rumegváltáüok ér ke** lek: . | K Schönwiesner János, Eperjes 2QS Dezsewffy Árpádné, Nagyröce 10® Dobay István dr„ Nizza | 100 A&guthi R. Dezső, Eperjes 100 összesen: 500 A nemes célra eddig 8703 korona érkezett lapunkhoz, VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap” pozsonyi kiadóhivatala* Lőrinckapu ucca 17-, II (Central pasaágej Ilyen útlevelek meghosszabbítását >$ vállal­juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IS., Panská cl. 12^ III. em. eszkörii ♦ í POZSONYI szerkesztőség és kiaJóhívatil: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17* (Centrabpassage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő ucca 69., I em. jobbra* NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Káptalan ucca 25 — Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja occa 7 2, — Felkérjük igen tisztelt előfizetőinkéi, hogy a P. M. H. 1932. évi nagy képes naptá­rának expedíció? és bélyegköfoége fejébe* 5 (öt) koronát vagy bélyegekben, vagy az elő­fizetési diihoz csatolva szíveskedjenek kiadó­hivatalunkhoz beküldeni. Egyházüídozés — és hullura Mindezeken tűi kiszámíthatatlan kára Spanyol- országnak ez az antik-római kegye ti enségü vnl- lásüldözés azért is, mert Spanyolországban alig van állami b csak igen kevés községi iskola, úgy­hogy átlag százezer iskolaköteles gyerek közül ti­zenkétezernek egyáltalán nem jut tanulóhely. Az összes; iskolák 82 százaléka papok, szerzete­sek kezében van, sok ingyenes hellyel, — mikor fog megszűnni a 40—60—80 százalékos analfabé­tizmus, ha ezeknek az egyházi hatóságoknak iay megtiltották most a nevelést, mint „köztáreaság- eileneg agitációt?“ Megyery Ella. — Elhalasztották a dunaszerdahelyi köz­ségi választást. Pozsonyi szerkesztőségünk tér lefonálja: A dunaszerdaihelyi községi válasz* tást, amelyet február 28-án kellett volna megtartani, technikai okokból elha 1 aszáptták. — Meghalt Forray Béla pozsonyi nagykereskedő. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Ma reggel fél hét órakor Lőrinckapu-ucca 26. szám alatti la­kásán hetvenöt éves korában meghalt Forray Bél* fűszer- és gyarmatáru-nagykereskedő. A Forray- család egyike a legtekinélyesebb kereskedőo&á.in­doknak Pozsonyban. A család tagjai évtizedek ót* a kereskedői pályán működnek és minden neme* közéleti mozgalomban részt vesznek. A most el­hunyt Forray Béla a pozsonyi református egyház­községnek évtizedek óta egyik vezető enibere vo f. Az ő agilis közreműködésének lehet tulajdonítani, hogy 1913 bán az aránylag, akkor még kis lélek* számmal bíró pozsonyi református egyházközség c Vásártéren monumentális uj .emplomoi épitheíett, amelyet országos ünnepség keretében szentelek föl. Az uj templom létrehozásában Balogh Elemér református püspöké és Forray Béláé volt az orosz­lánrész. Forray a háború előtt egyik vezető tagj® volt a pozsonyi negyvennyolcas é« függetlenségi pártnak. Gerinces magyar ember volt, aki magyar meggyőződését soha sem tagadta meg. Halála nagy részvétet keltett egész Pozsonyban. Temetéséről még nem történt intézkedés. Hetvenéves korában tudta meg, hogy harmadlét évvel idősebb Egy telencházi gyermek sorsa sorozatos tévedéseken keresztül Mit jelent két és lél év egy ember életében? Prága, február 11. S. Ferenc prága-zábőhlici la­kos, aki ma közel hetven éves. abban a hiszem ben élte le életét, hogy két é« fél évvel fiatalabb é* mivel a hatóságok is ebben a iszemben voltak, 60k minden fordult elő ennek az embernek az életében, ami egyébként nem érte volna. S. Ferenc törvénytelen gyermeke volt egy leányasszonynak, akinek exisztenciá áról édes keveset tudott meg élete folyamán, apjáról viszont máig sem lúd sem­mit, még a nevét se ismeri világrajövetele után a lelencház négy szürke fala közé került, ahol mindjárt az elő tévedés történt vele: az ápolónők összetévesztették egy másik gyer­mekkel, aki hamarosan meghalt. Finnek folytán a hivatalos iratokba S. Ferenc neve mellé keresztet lettek annak jel vtl. hogy S. Ferenc halott. Csak évek múlva nyert tisztázást a tévédéi*, a halott 8. Ferencet utólag elevennek nyilvání­tották, viszont azonban ugyanekkor elkövették a másik tévedést: születése dátumát tévedésből megváltoztatták ét az uj iratokban harmadfél évvel liatalahhnak nyilvánították. Kiállították neki a hivatalos bizonylatot, hogy 1860 szeptember 7-én született a ez a bamia dátum azután sorsfordulásainak további alapját képezte, igy S. Ferencet iskolába hívták mint hal éves ne­bulót. holott akkor már nyolc és fél éves volt. Serdülő korában sokakat csodálkozásba ejtett testi és szellemi fejlettségével, “ 1 ■| amellyel kitűnt állitóJagos korosztályából. Később i meg is nősült a minden okirata, igazolványa, ille- i lőeégi bizonyítványa a hamis dátumot viseli. A vi- , lágbáboru alatt detektívek és csendőrök hajszolták: be kellett vonulnia az ötvenévesekkel 1916-ban anélkül, hogy ó maga is tudta volna, hogy tulaj­donképpen már nem tartozik hadba vonulni. A osászlavi ezredhez került, ahonnan hamarosan az orosz frontra küldték. Háromszor is megsebe­sült, fején és lábán. Mily nagy volt azonban meglepetése most, amidőn mint rokkant és mint nyugdíjas kérvényt nyújtott be aggkori biztosítás^ kifizetése tárgyában. A kér­vényhez szükséges volt — elősi,- életében — ke­resztlevelére. S ekkor tudta csak meg, hogy nem 1866 szeptemberében, hanem már 1864 ele­jén született, tehát valójában két és fél évvel idősebb. Közel hetven éves korában tudta meg, hogy későn ment iskolába, hogy előbb házasodhatott volna s hogy egyáltalában nem kellett volna nyomorékká válnia a világháborúban, meri abban az időben, amidőn őt a frontra küldték, az évfolyama nyugod­tan otthon ült. De megtudta azt is, hogy harmadfél évnek megfelelően több jövedelmi adót is fizetett az államnak. Ezért kérvényt intézett a népjóléti minisztérium­hoz, hogy térítse vissza neki ezt a többletet. A ha­tóságok utólag kijavították születési dátumát az összes okiratokon. A népjóléti minisztérium elismerte igényeit • kérvényét átletfo a pénzügyminiszté­riumba. amely elrendelte, hogy az összeget kama­túival együtt térítsék viasza. — Szombaton temetik el a tragikus réget ért Boreckr Kálmán dr. pozsonyi agyrémet. Pozsonyi szer kész tőségünk teieffanálja: Bo- reeky Káimén dr. ügyvédet, aki Irodájába® szive®lőtte magát, szombat délután fél négy órakor fogják eltemetni. Először a Szent András-temetőben szentelik be, ahonnan te­temét a Szent Márton-temetőbe vis&itk * as ott lévő családi kriptában fogják örök nyu« gaíoinra helyezni. — Doktorráavatások. Wírkmann Ármin ót, kassai ügyvéd fiát, Jánost és Zahler Aladár dr* kassai ügyvéd fiát, Györgyöt, e hó 12-é®, pén­teken délelőtt fél egy órakor avatják a prá« gai Károly-egyetem aulájában az összes jogi tudományok doktorává. Zöidszoba-nccai batorcsainokl Elsőrendű modern bútorokat nagy vá­lasztékban, kény elmes feltételek mellett a Bútorkereskedelmi r. t*-nál, Pozsunj, Zöldszoba utca 5. vásárolhat. — Nyokvw* léggömb felrobbant egy prágai divatszemlén. Egy prágai divatlap tegnap délután 3 órakor divatszemlét rendezett a Lucerna nagytermében, ahol számos nő j«* lent meg. A megjelentek között nyolcvan gázzal töltött léggömböt akarlak szétosztani reklámképpen. A rendező körül, aki a lég* gömböket a kezében tartotta, össze sereglet­tek a nők. A léggömbök hirtelen felrobban­tak és égni kezdtek. Hat nő égési sebek** szenvedett, köztük kelten súlyosan megsérül­tek. A robbanást nyilván az okozta, hogy • léggömbök valamely világítótest közelébe érlek. — A magyar nemzeti párt hivatalos órái Komáromban. A magyar nemzeti párt ko­máromi kerületi központja naponta 8—2 óráig a tagok rendelkezésére áll a párt Deák Ferenc uccai helyiségében. H % 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom