Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-12 / 35. (2848.) szám

>pRx<aiMA&toRHna1ap 3 1932 február 12, péntek. 134 magyar képviselő memorandumban tiltakozik a spanyolországi vallásüldözések ellen A magyar képviselőház ülése — Korányi újabb expozéja Szüilő Géza hatvan éves Prága, február 11. Szüilő Géza dr. nemzet- gyűlési képviselő, az országos keresztényszo­cialista párt elnöke, ez év február 5-én lett hatvan éves. A pártelnök kitért az ünneplés elől, de mégis kiszivárgott a hír és a Prager Presse közölte elsőnek le. Azóta tömegesen ér­keznek az üdvözlések, amelyek közül a legki­emelkedőbb a prágai nuncius következő üd­vözlő sürgönye: „Legjobb kívánságaim hatva­nadik születése napjához. Ciriaci nuncius", — továbbá a képviselőház elnökének, Malypetr- nek sajátkezű levele. A prágai és a briinni egyetemek filozófiai fakultásai elutasítják Dérer középiskolai reform-tervezetét Prága, február 11. Dérer iskola ügyi minisz­ter középiskolai reformtervezetét, amelyet a főiskoláknak is elküldték véleményezés vé­gett, a págai Káróly-egyetem filozófiai kara egyhangúan elutasította. A fakultás memoran­dumot dolgozott ki, amelyben elutasítja a la­tin nyelv tanításának csak a harmadik osZr tálytól való bevezetését és azt a megoldást is, •hogy a tanuló szabadon választhasson a la­tin és francia nyelv között. A latin nyelv kö­teles taniitását a retformreálgimnázium ötö­dik osztályában vezessék csak be, amely isko­lai típus a cseh filozófiai fakultás véleménye szerint a legszomorubb és a legkevésbé sike­rült kísérlet. A középiskolai reform kérdésé­ben a brünni és prágai cseh egyetemek filo­zófiai fakultásainak véleménye egyező és mindkét fakultás röviden átnyújtja a minisz­tériumnak vélemónyes jelentését. Budapest, február 11. (Budapesti szer­kesztőségünk telefomjelentése.) A képváse- lőiház mai ülésén Hunyady Ferenc gróf na­pirend előtt felszólalt és szóvá tette a spa­nyolországi val'lásüldözéseket. Felszólalásá­ban megállapította, hogy a vallásüldözések a szociális forradalom következményei. Ruchinger Manó szociáldemokrata képvi­selő kőzlbekiájt: A kiuzsorázó grófok okoz­zák a forradalmakat. Korody-Katona képvi­selő ezt kiáltja feléje: A zsidók. óriási zaj keletkezik erre. Az elnök a vi- harosengővel is csak nagyneihezen tudja a rendet helyreállítani. Hunyady ecután bejelenti, hogy 134 képviselő aláírásával emlékiratot ad­tak át a külügyiminiszternek, amelyben kérik, hogy megfelelő alkalommal fejezze ki tiltakozását a spanyol kormány előtt a vallásüldözések miatt. Reméli, hogy más államok kormányai is in­terveniálni fognak az atrocitások miatt. Esztergályos János szociáldemokrata kép­viselő ezután összeférhetetlenségi bejelen­tést tett Károlyi Gyula gróf miniszterelnök ellen, mivel a kormány 600.000 pengőt utalt át az optánsalaip javára, amelyben a minisz­terelnök is jelentősen érdekelve van. Esz­tergályos arra utal, hogy munkanélküli- segélyekre nem jut pénz, a nyomor óriási, ugyanakkor ilyen célra nagy összeget utal át a magyar kormány. A felszólaló szerint az optánsperben Károlyi Gyula gróf minisz­terelnök 8738 holddal, a Károlyi-család pe­dig 97.017 holddal van érdekelve. Az elnök a be,jelentést tudomásul vette és áttette az összeférhetetlenségi bizottságihoz. A napirendi vita során Walko külügymi­niszter válaszolt Esztergályosnak. Kijelen­tette, hogy ez ügyben nem kíván polemizál­ni, mert az összeférhetetlenségi bejelentés már a bizottság előtt van. Ellenben szüksé­gesnek látja felvilágosítani az ellenzéket ar­ról, hogy az optánskasszába nem hatszázezer pen­gőt, hanem csak 290.000 pengőt fizettek be. Ennek a tízszerese jön majd be idegen va­lutában az országba. Ezután Szeder Ferenc szociáldemokrata kép­viselő mondotta el sürgős interpellációját a mezőgazdasági munkások nehéz helyzetéről. Purgly Emil, az uj földművelésügyi minisz­ter nyomban válaszolt az interpellációra. El­ismeri, hogy a rossz termés következtében a viszonyok igen megnehezültek. Hangsúlyoz­za, hogy mindenki buzasegélyben részesül, aki arra rászorul, legyen szervezett vagy nem szervezett munkás, illetve kisgazda. A kormány már eddig 365 vagon inségbu- zát osztott ki. A földművelésügyi miniszter ezután kijelen­tette, hogy a kormány által megkezdett me­zőgazdasági programot kívánja tovább foly­tatni. Károlyi miniszterelnök Esztergályos felszó­lalásával kapcsolatban kijelentette a 8 órai Újságnak, hogy a rosszhiszeműség és ostoba­ság ellen nehéz védekezni. Az összeférhetet­lenségi bizottság tisztázni fogja a kérdést. Budapest, február 11. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a képviselőház pénz­ügyi bizottságában nagy beszédben fejtette ki pénzügyi programját. Kijelentette, hogy a kibontakozás rendkívül nagy akadályok­ba ütközik. Ennek belső oka a tőkeképző­dés lanyhasága, külső oka pedig, hogy las­sanként kiszivárog az országból a tőke. En­nek ellenére nem szabad kétségbeesni, mert Európa valamennyi állama hasonló ba­jokban szenved. Az utolsó nagy beszéd Géniben Litvinov a lefegyverzési konferencián elvetette a francia Javaslatokat és teljes lefegyverzést kívánt Az orosz népbiztost fagyos csend fogadta — Hymans a biztonsági kérdésről — Etáméi Svédország álláspontját tolmácsolta Genf, február 11. A lefegyverzési konfe­rencia mai vitáján az első szónok Hymans bel­ga delegátus volt, aki temperamentumos be­szédében keveset szólt a lefegyverzésről, de annál többet a biztonságról. Természetesen több ízben rámutatott Belgium világháborús sorsára is. Hymans minden tekintetben azono­sította magát a francia állásponttal és eleve elfogadta Tardieu javaslatait, amikor a Keí- logg-paktum és a népszövetségi alkotmány eggyéforrasztását kívánta. A technikád lefegy­verzés csak úgy valósítható meg a belga dele­gátus szerint, ha előbb az egyes államok biz­tonsági garanciákat kapnak és az erkölcsi le- f egy vérzés általánossá válik. A mai nap eseménye Litvinov orosz külügyi népbiztos nyilatkozata volt. A szovjetdelegá­tust fagyos csönd fogadta, amikor a szónoki emelvényre lépett. A közönség tartózkodása nem volt teljesen önkéntes, mert Henderson tegnap Grandi beszéde után megtiltotta a publikumnak és a sajtónak, hogy tetszésének, vagy nemtetszésének kifejezést adjon. A szó­nok nyugodt logikája idővel mégis meg tudta hódítani a delegátusok e^y részét, különösen amikor óvatosan, de annál határozottabban vázolni kezdte a francia javaslat lehetetlensé­gét. Általános vidámság követte szavait, ami­kor részletesen bemutatta, hogy milyen gro­teszk szituációkba kergetheti a francia javas­lat a népszövetséget. Litvinov szerint mindaz, ami eddig a lefegy­verzés érdekében történt, jelentéktelen. Most az a föladat, hogy a konferencia megtalálja az eszközöket és az utakat a háborús lehetőségek egyszersmindenkori megszüntetésére. A Szov­jetunió már 1922-ben Genfben a teljes lesze­relést követelte. Litvinov a japán—kínai há­borúra való utalással kimutatta, hogy bizonyos hatalmi csoportok elkeseredett törekvése a szerződésszerűen biztosított biztonságért ad absurdumig vezethet. Japán és Kina a népszö­vetség tagjai és a Kellogg-paktum aláírói s most mégis háborút viselnek egymással. Ám­bár ezt a háborút nem jegyezték be közjegyzői­leg, mint háborút és nincs legalizálva, mégis mindenki tudja, hogy az és egyáltalán nincsen kizárva, hogy a távolkeleti események nyuga­ton megismétlődhetnek. A fegyverkezések korlátozásában és csök­kentésében Litvinov nem Iát hathatós garan­ciát a háború ellen, különösen akkor nem, ha a csökkentés elégtelen és nincs jól szabályoz­va. Nem arról van szó, hogy egyes államok biztosítsák magukat arra, hogy minden elkép­zelhető háborút megnyernek, ha megtámadják őket, hanem a háborút egyáltalán lehetetlenné kell tenni, mert a háborúk alatt a győző és a legyőzött csaknem egyformán szenved. A vi­lágháború is ezt tanitja. Litvinov udvarias iróniával bejelentette, hogy kritikailag foglal­kozni kiván a francia javaslatokkal. Ha a kon­ferencia a francia javaslatokat komolyan napi­rendre tűzi, akkor ismét csak előkészítő le­fegyverzési konferencia lesz és legalább öt évig fog tartani. A francia javaslat lehetetlenség. Az orosz delegátus különösen a nemzetközi hadsereg megteremtését helytelenítette, mert az gyönge lenne és akcióképessége korlátolt. Oroszország semmiesetre sem csatlakozik e hadsereg kifejlesztéséhez. Már csak azért sem, mert a világ mai helyzetében bizonyos, hogy a nemzetközi csapatokat elsősorban Oroszország ellen használnák föL Litvinov szerint a legalkalmasabb békebizto- sitó módszer a kétoldali támadást kizáró pak­tumok megkötése, amely előkészíti az általá­nos támadást kizáró szerződést. Az oroszok praktikus javaslatai ugyan­azok maradnak, amelyeket már az előké­szítő bizottságok tárgyalásain benyújtottak. A szovjet a teljes lefegyverzést kívánja s ezt a célt különböző etappokban akarja megvalósítani. Litvinov nyomatékosan hang­súlyozta, hogy ezen a helyen nem akar min­dent vagy semmit követelni s részletered- ményekkel is megelégszik. A konferenciá­nak elsősorban a következő fegyvernemek betiltását kell elérnie: tankok, mindennemű nehéz tüzérség, tízezer tonnán felüli hadi­hajóik, 20.3 centiméter kaliberűnél nagyobb hajóágyuk, repiilőgépanyahajók, bombavető repülőgépek és a kémiai háború valameny- nyi eszközei. Az orosz delegáció a konferencián min­den olyan javaslatot támogatni fog, amely megegyezik az orosz javaslatokkal vagy ugyanabban az irányban halad. Az orosz delegáció ezenkívül a jogok egyenlősége és az egyforma biztonság mellett is állást foglal. Oroszország egyszersmindenkorra hajlan­dó ugyanolyan mértékben és ugyanolyan iramban lefegyverezni, mint az a többi ha­talom, amelynek Oroszországgal közös ha­tára van. Litvinov teljesen elutasította a lengyel javaslatot, amely a katonai költség- vetés korlátozásában látja a lefegyverzés módját. Beszédének végén az orosz népbiz­tos bejelentette, hogy a közeli napokban részletes javaslatot ad be az orosz tervek­ről a konferenciának. Amikor az orosz delegátus beszéde után visszament a terembe, ugyanolyan csend uralkodott, mint beszédének elején. Ezen a konferencián s z em m elláth atóan nem akar­nak arról a teljes lefegyverzésről hallani, amit Litvinov ajánlott. A ma délel őtti ülés utolsó szónoika Ram el svéd delegátus volt. Kijelentette, hogy a svéd delegáció a lehető legnagyobb lefegy­verzést akarja elérni, mert a svéd nép tü­relmetlenül várja a fölösleges háborús ki­adások megszüntetését. R mentei! ügy szombaton kerül a tanács elé Genf, február 11. Egy Kovnóból érkezett jelentés szerint Zaun.ius dr. litván minisz­terelnök beteg volt s eddig nem utazhatott Genfbe, ahol a memeli incidenst tárgyalni fogják. Mint ismeretes, Németország tilta­kozó jegyzéket intézett a népszövetséghez a memeli ügyekben. Zaunius előreláthatóan szombaton Genfbe érkezik s a népszövetségi tanács így valószínűleg szombaton délután fog foglalkozni a német jegyzékkel. Újból elhalasztották a iővátételi konferenciát Páris, február 11. Franciaország és An­glia hosszas tárgyalások után részleges megállapodást kötött a jóvátételi kérdés­ben. A február 14-re Lausanne-ba terve­zett jóvátételi konferencia elmarad s csak júniusban tartják meg. A Petit párisién úgy értesül, hogy az angol kormány még ma értesíti erről az elhatározásról a Lau­sanne-ba meghívott hatalmakat. Tárgyi szempontból nem sikerült Anglia és Fran­ciaország jóvátételi felfogását összeegyez­tetni. Az Écho de Paris szerint a juniusd konferencián mindkét hatalom megtartja cselekvési szabadságát s nincs remény, hogy addig megegyezés jön létre közöttük. Siüdelir tábornok a katonai előképzést sürgeti Prága, február 11. Sindedár nyugalmazott tábornok a csehszlovák tisztek szövetségének előadás ciklusában előadást tartott a véderő kérdéséről s többek között hangsúlyozta, hogy a béke és háború nem függ Csehszlovákiától, Csehszlovákiának ama törekvése, hogy meg­akadályozza a háborút, egymagában nem ele­gendő. Egészen természetes és etikus a jo­gos önvédelem. A védelemhez azonban nem­csak a polgárok edzett testére van szükség, hanem fegyverekre és jó kiképzésre is. Kü­lönösen az erkölcsi erőkifejtésre van szük­ség. Az előkészítésből em lehet kihagyni az iskolát sem, amely a polgári kötelességre ne­veli az ifjúságot. A legjobb tiszt, őrmester, vagy altiszt hálás föladat előtt áll, ha a fia­tal katona nemcsak jó iskolai nevelést hoz magával, hanem tiszta képe van a védikötele­zet tségéről is. Ezt a feladatot kell a-z iskolmewelésre hárí­tani. A nyugativá zott tábornok állást foglal az ifjúság katonai előképzése mellett, hogy a rendes katonai kiképzés könnyebbé vál­jon. Nincsen szó katonásdiról, ha-ne-m csak előképzésről. A köteles testnevelés törvény- beiktatása esetén szaporodnának a tornater­mek és játékterek. Ezt különben más államokban is látni, ahol ezt az elvei következetesen megvalósítják és az ifjúságot a technikai katonai előképzésre ne­veljék. Az előadáson jelen volt többek között Podhajsky had seregfel ügyelő, Faucbner tábor­nok, a francia katonai misszió főnpke, Hum- merlhans cseh szociáldemokrata képviselő, Petéik tábornok és mások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom