Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-05 / 29. (2842.) szám

1W8 feibruAr 5, pépjeit. 9 Megnyitották az olimpiai télijátékohat tac Piacid, február 4. Ma délelőtt ünnepélyes keretek között megnyitották a harmadik olimpiai télijátékokat. A nevezési lista az általános gazdasági válság következtében és a nagy távolság miatt lényegesen gyengébb, mint gondolták. De még ennek dacára is 17 állam összesen 354 résztvevőt nevezett be. Ezek'között szerepel a télisport elitje. A téli olimpiászt erősen befolyásolja az enyhe időjárás s a résztvevők nagy része, jóllehet néhány héttel a megnyitás előtt érkeztek Lac Piacidba hó és jég hiányában nem tudtak trenírozni, ami természetesen befolyással lesz versenyképességük­re is. Az egyes sportágak közül legerősebben van kép­viselve a sisprot, elsősorban az északi államok részéről. így k'.emelendők: Biger, Ruud, Groettumsbraaten és Atterström, akik mind favoritokként indulnak a küzdelembe. A mükorcsolyázás tulajdonképpen az utolsó európai és világbajnokság megismétlése lesz. A legjobb eredményekkel kecsegtető európai baj­nokok, mint Graström, Scháfer, Sonja, Henny, Fritz Burger stb. fognak startolni, ügy a sí-, mint a mü- korcsolyázás számaiban az európaiaknak kellene győztesen kikerülniük, az amerikaiak alig lesznek olyan erősek, hogy a győzelmet tőlük elvihes- eék. Tekintetbe kell ugyan venni a helyrailiőt, ég­hajlatot és az élelmezési viszonyok is hatással lehetnek az eredményre. A jéghockey turné viszont az amerikaiak, vagy jobban mondva a kanadaiak ügye lesz. Európa Németország és Lengyelország révén nem a legjobbakkal van képviselve, Csehszlovákia a si- versenyeken vesz részt, a benevezettek Európa nagyversenyeit] ismételten eredményt tudtak kimu­tatni ás-mint Ivözépeurópa legjobbjai szerepeltek. A mai program szerint délelőtt tíz órakor volt az ünnepélyes megnyitás, fél tizenegykor gyorskor­csolyázás, tizenegy órakor jéghookeyverseny Ka­nada és Északamerika között, negyedhárom órakor gyorskoresolyázás, háromnegyed négykor jégliok- kev-verseny Németország és Lengyelország között. )( A CsAF-MLSz igazgatótanácsa február 5-én este negyed 8 órakor a szövetség helyiségében ren­des ülést tart. )( Jéghockeystadiont építenek harmincezer sze­mély számára. Wimbledonban a te-nniszstadion közelében egy nagy sportpalotát építenek, amely harmincezer nézőt fog befogadni. Ebben a sport­palotában jéghockey-versenyeket, boxmérkőzéseket fognak rendezni. )( A német jéghoekey-csapat első amerikai ver­senyét a Broux ílockey Club ellen bonyolította le Newyorbban és a már-már elveszettnek hitt küz­delem mellett mégis 4:4 arányú eldöntetlent tudtak elérni. áüatvásárcsarnok Zólyomban Zólyom, február 4. A Prágai Magyar Hírlap röviden jelentette már, hogy a középezloven- fizkói közgazdasági zsúp a Zólyomban január utolsó napjaiban a közópszlovenszkói állatérté- kesitée problémáiról értekezletet tartott, amely egyhangúlag kimondta az állatvásárcsarnok föl- álitásának sürgős szükségességét. A zólyomi városháza zsúfolásig megtelt termében tartott gyűlésen a földművelésügyi és közeUátasügyi minisztériumok, aa országos hivatal', több szö­vetkezeti központ s a vidék állattenyésztő egye­sületeinek kiküldötted jelentek meg. Kétségte­len, hogy a zólyomi gyűlésen elhangzott tanul­ságos beszédek föltétlenül meg érdemlik nem­csak Középsziovenszkó, hanem egész Szloven- szkó és Ruszinszkó állattenyésztőinek figyel­mét-, ezért azokat alább ismertetjük: Dusek földművelésügyi biztos mindenekelőtt megállapította-, hogy a zsupa által reprezentált Középsziovenszkó természetes gazdasági egy­séget állkot, amely Szlovenszkónak egy negyed­részét foglalja magában több, mint 600.000 la­kossal, akiknek mintegy 56 százaléka föklmü- yeléssel foglalkozik. A gazdálkodásnak itt úgy­szólván egyik legfőbb jövedelmi forrása az ál­lattenyésztés, amely mintegy 81 százalékos bruttó hozamot jelent. Sajnos azonban, a mi marhaállományunk minőség tekinteté­ben még mindig nem megnyugtató és mind­máig nem érte el háboruelőtti nívóját. 1910-ben 1,100.000 darab marha volt, 1925-ben már csak 1,035.000 darab, amely szám alapjá­ban véve 1925-től nem változik. A sertések ál­lománya 1910Jben 675.000 darabot tett ki, 1925- ben már 838.000 darabra emelkedett, s ettől az évtől kezdve erősen csökken. A volt zólyomi nagyzsupa területén (mostani középszLovenezkói nemzetgazdasági zsupa) 113.000 darab szarvas­marhát írtak össze 1925-ben, 1926-ban 97.000 darabot, 1927-ben 87.000 darabot. A gazdasági zsupa mostani területén 1925-ben a statisztikai adatok szerint 220.000 darabot számláltak ösz- eze. Az eladásra szánt marhaállomány évi sza­porulata — ami igen fontos és szükséges — a gazdasági üzemekben használtak levonásával 206.800 métermázsára tehető, s ha ebből levon­juk a középszlovensakói nemzetgazdasági zsu­pa területén fölhasznált mennyiséget (ami egy emberre számítva 5 kg.-nak felel meg), úgy még mindig a fölöslegnek maradt 25 százalék levo­nása után tenyészállomanyui, illetve exportcé­lokra s egyös központi fogyasztó gócokra 95.300 métermázsányi élőmarhasuly jut. A zsupa területén 1925-ben összesen 154.000 darab sertés volt kimutatható 76.000 méter­mázsányi súlyban; az egyes gazdasági üzemek­ben használtak levonásával maradna még 68.000 métermázsa, és ha ez őrszégből levonjuk a ma­gán-háztartásban és városokban fogyasztott mennyiséget (10 kilogravnot számítva fejen­ként), kitűnik, hogy az egész fölösleg 28.900 métermázsa élősúlyra rúg, amelyet szükséges volna elhelyezni egyes nagyobb fogyasztási központokban. A h a s zon m a r h a áll om á n y csak 25 százaléka a. vásárra hajtott állománynak. A marhavá­sárokról kővetkező adataink vannak: így 1925-ben a zólyomi nagyzsupa területén vá­sárra hajtott darabok száma 279-193, amiből azonban csak 52.300 az eladott állatok száma, mi annyit jelent, hogy ötször kevesebbet adtak el, mint amiennyit felhajtottak, vagyis minden egyes darab négyszer hajtatott fel fölöslegesen. Már most, ha csak 10 koronát számítunk vásári illeték, 5 koronát időveszteség, 5 koronát a városban fölöslegesen elpazarolt költségek fejében, úgy ezen összeg 4 és fél milliónak felel meg. Ez adatokból és számokból a napnál is fénye­sebben kiviláglik, hogy K özópszlovenszkón egy marhaértékesités 1 céljául kitűző szerve­zetre nemcsak, hogy azonnal szükség van nemzetgazdaságii szempontból, hanem már csak azért is, hogy ez a szervezet az árak sta­bilizációját is előmozdítaná. Polényi Béla városi állatorvos mindenek­előtt ismertette a vidéken értékesített és a környék -rakodó állomásain bevagonirozott, illetve elszállított állatok mennyiségét. Ki­mutatta, hogy 1931-ben Zólyom, Végles, Kri- vány, Gyetva, Tótpelsöc és Szászpelsőc mar- harakodókról —• tehát csakis a zólyomi járás területéről — össze­sen 9156 darab állatot vagoniroztak be, amely mennyiségből 6705 darabot szántak levágásra és csak 2451 darabot tenyészeé- lokra, (továbbtartásra.) Ezek közül 6113 darabot Csehországiba-, 1428 darabot Szlovenszlkéra, 1210 darabot Morva­országba és 405 darabot Sziléziába irányítot­tak. A losonci járás területéről 8900 darabot szállítottak el vasúton, amelyből a levágásra -szánt szarvasmarhák 24 százalékot, a juhok 80 százalékot, a sertések 93 százalékot tettek ki. A ko-rompai járásiból 12.428 darabot, a zó- lyombrézóiből 764 darabot vittek ki a törté­nelmi országokba. Hasonló mennyiségűén szállitottak, illetve exportáltak a közgazda- sági zsupa területén fekvő járásokból s e statisztikai adatokból kitűnik, hogy a helyi fogyasztás levonása után még 30.000 darabra tehető az exportált állatok száma s ezért tel­jesen indokolt volna Zólyomban az állalvá- sárcsarnok felállítása, melynek egyedüli cél­ja volna az itt eladásra került állatok árának megerősítése, a tenyésztő gazdák részére az eddigieknél magasabb árak elérése, a láncke­reskedelem részleges kiküszöbölése, valamint a fo-ervasztóközönség olcsóbb vásárlási lehető­ségének előmozdítása. Minőségi tenyésztés kell Kciiba József miniszteri tanácsos kifejtette, hogy a termelést mindenütt a fogyasztás mennyisége irányítja -s a szlovenszkói marha­bén vész test bizonyos mértékben csökkenteni kellene, annak fő elhelyezési piacai a köztár­saság nyugati felében vannak, nagy a távol­ság, költséges a szállítás s ezért volna szük­ség jobb kondíciójú darabokra, mely kijelen­tése — úgymond —- épp úgy vonatkozik a sertésekre, mi fit a szarvasmarhákra. A leg­jobb sertésáru a 80 kg körüli súlyú.. igyekezetünk irányuljon a lánckereskede­lem kik üszőből és éré, mely nemcsak a köz­ponti nagy vágóhidakon és vásárcsarnoko­kon dívik, hanem éppen úgy a nagy közle­H A Kassai Atlétikai Club évi közgyűlése. Kas­sáról jelentik: A KAC XXIX. évi rendes közgyüló­lését 1932. február 16-án este fél 9 órakor tartja ineg az Astoria-kávéház souterrain-helyiségében. — Ugyancsak a BT kassai kerülete rendes közgyű­lése 1932. február 8-án este. 8 órakor lesz az Asto­riában. )( Schmeling harmadik küzdelme. A ne-wyorki boxbizottság, amely annakidején élesen állást fog’- lalt Schmeling ellen, most megváltoztatta állás­pontját és a Schmeling—-Sharkey mérkőzést, ame­lyet junius 16-ra kötöttek le, a nehézsúlyú világ- bajnokságáért való küzdelemnek elismerték. )( Roth Gusztáv, a volt weltersulyu európa-baj- nok középsulyba ment- át é-s ebben a kategóriában első küzdelmét fogja vivni február 17-én Párisban a francia Romerio ellen. )( DFC—Slavia. Vasárnap móri össze erejét Cseh­szlovákia amatőr-bajnoka a profi-bajnokkal. Az ér­deklődés ezen mérkőzés iránt nagy, A rendkívül ér­dekesnek ígérkező meccset az objektivitásáról is­meretes Siba biró fogja vezetni. )( A Kassai Atlétikai Club nemzetközi birkózó- versenye. Kassáról jelentik: A Kassai Atlétikai Club február 14-én nemzetközi birkozóversenyt ren­dez a Budapesti Herminamezei AC tagjai részvéte­lével A KAC birkozószakosztálya ezzel a meeting- gel nagyszerűnek Ígérkező nemzetközi birkozóver­senyt bonyolít le, amelyre sikerült megnyerni a kiváló birkózókkal rendelkező Budapesti Hermina­mezei Atlétikai Club teljes együttesét. Névszerint a következő kimlulnak: Szalay József, Szűcs Sán­dor, Kamarás József, felhő József, Markovits István, Szardinee János és Kossányi József. A csa­pat vezetője Fekete Gyula. A neves pesti birkózók ellenfelei a legjobb ungvári, UMTE, UAC és UTK, valamint a rozsnyói RSO, a kassai rendőrség, a kas­sai KSC és a KAC teljes csapata lesz. A pompás­nak Ígérkező verseny a Schalkházban lesz meg­tartva délelőtt fél 10 és este fél 8 órai kezdettel. kediési távol Ságokban tartott áílaívás árokon is. A gazdaságii önsegély egyik feladata az indo­kolatlan lánckereskedelem kiküszöbölése. Igen fontos ilyen szervezetek létesítése, me­lyek hatást gyakorolhatnak az árak alakulá­sára, másik fontos szükség az áltaivásárok újjászervezése. A szlovenszkói egynapos marhavásárok nem gazdaságosak már csak azért sem, mert a felhajtás nagy távolságokból törté­nik — igen sokszor 2 napot is igénybe vesz —, a kisvásárokat nem látogathatják a nagy marhakereskedők, aminek igen egyszerű következménye a marhaárak nagyfokú esés-e. Nagy vásárokat csakis nagyobb városokban Jöhet rendezni és sajnosán megállapított tény, hogy jobban fogy az élő vágómarha, mint a hús, még abban az esetiben is, ha szállítása előnyösebb. Nagy hibánk, hogy keveset törődünk a bel­földi fogyasztás emelésével és nem igyek­szünk közönségünk vásárló kedvét fokozni — általában csakis frissen ölt marhából származó húst árulnak és nem pihent húst, amely például hütő kamrában pár napi el­helyezés után megérett, izletesebb, puhább és zamatosabb, mint az egészen friss hús. Ég okból fontos, hogy az értékesítést célzó kérdésekben gondolkozzunk olyan módozato­kon, amelyek növelnék a belföldi fogyasztást. A vásárcsarnok javaslatát illetőleg — mint princípiumot — helyesli A prágai Centrokooperatív nevében a szar­vasmarha értékesítő egyesület elnöki©, Prazák János szólalt fel, aki azt mondoitta, hogy volt idő, amikor a termelőt nagyon is felkeres­ték, azóta azonban változtak a viszonyok s ma a termelő miaga kénytelen kínálni áruját. A jobb kereslet elérése céljából javasolja a következőket: 1. A termelés stabilitását, ami annyit jelent: igyekezzünk a piacra annyi marhát dobni, amennyit a fogyasztó tényleg felhasznál. 2. A minőség megjavítása. Nem kell a túlságosan kövér hús, sertéseiknél a szokásos 70—80 kg. a kívánatos, nem jó a kövér áru a húsos, az öreg s a sovány. 3. Ja­vítani kell a közvetlen fogyasztást, a keresle­tet, ez a feladata önsegélyezési szervezetünk­nek. Középsziovenszkó tájainak minőségével, viszonyaival és szállítási nehézségeivel na­gyon hasonlít a németországi Pomerániához. Ez a szegény vidék, amely szintén főleg élő produktumaira van utalva, az idők fo­lyamán 350 értékesítő szövetkezetét alakí­tott, amelynek egységbe tömörültek és amely szövetkezetek ma olyan mértékben uralkod­nak a berlini piacon, hogy Berlin fogyasztá­sának V\ részét fedezik. Ugyanígy kell tenni K özépszlovenszkón. (Vége következik.) Az osztrák-lengyel kereskedelmi szerző­dés kliringegye®ményt nem tartalmaz. Teg­nap röviden közöltük, hogy Becsben most fejeződtek be sikeresen az osztrák-lengyel kereskedelmi tárgyalások. A szerződést lengyel részről a bécsi lengyel követ irta alá. A szerződés részleteit egyelőre titkol­ják s jelenleg csak annyi biztos, hogy a szerződés kliringtőrgalmi egyezményt nem tartalmaz. Az 1930-31 évi szesztermeiési idény eredményei Prága, február 4. A mezőgazdasági szesz­gyárak értékesítő szövetkezete ma tartotta Prágában évi rendes közgyűlését, amelyen az igazgatóság beterjesztette az 1930—31. évi szeszkampány eredményeiről szóló jelentést. Ebben az idényben nem állapítottak meg termelési jogosítványokat, hanem úgyneve­zett kiraktározási jogosítványokat, melyek mennyisége az 1929-—30. évi kitermelési jo­gosítványok mennyisége 95 százalékának felelt meg, s összesen 618.897.97 hektolitert tett ki, az előző kampány 650 ezer hl-jével szemben. Ebből a mennyiségből a mezőgazda- sági szeszgyárakra 454.737.97 hl (tavaly 477.200), az ipari szeszgyárakra 133.760 (140.800) hl s az élesztőgyárakra 30.400 (32.000) hl jutott. A pénzügyminisztérium az 1930—31. évi idényben 6 uj szövetkezeti és 3 uj magán­szeszfőző felállítását engedélyezte. A kam­pány kezdetén 16 újonnan szövetkezeti alapra helyezett szeszfőző kezdett dolgozni éspedig a történelmi országokban kilenc, Szlovenszkón hét. Nem termelt szeszt hét magán és egy szövetkezeti szeszfőző, összesen 580 magán és 311 szövetkezeti szeszgyár működött s e két csoport között a kontingenst 47.60:52.40 arány­ban osztották szét, mely arány alapján a ma­gán szeszgyáraknak 216.464 hl, a szövetkezeti szeszgyáraknak 238.273 hl jutott. Az engedé­lyezett kontingensen fölül összesen 37.704 (53.846) hl-t termeltek, ezt a mennyiséget természetesen a következő kampány kontin­gensének terhére Írják. Az 1929—30. évi kampányból felmaradt készletek leszámításá­val azt látjuk, hogy az 1930—31, kampány­ban tényleg 437.322 (529.420) bH termeltek, vagyis a mezőgazdasági szeszfőzők termelé­se 16 százalékkal csökkent. Az ipari szesz­gyárak termelése ezzel szemben 173.965 lil-ről 204.338 bl-r© emelkedett, vagyis a köztársa­ság szesztermelésének összniennyisége 641.670 (703.402) hl volt. Azonban a termelésnek ez a csökkentése sem volt képes egyensúlyba hozni a terme­lést és a fogyasztást. Értékesíteni sikerült ugynis csak 563.880 (602.406) hl szeszt. A bel­földi értékesítés 547.938 (562.325) hl volt, mig exportálni mindössze 15.942 (40.111) hl-t si­került. Legerősebben csökkent a megadózta­tott szesz értékesítése, amely mindössze 237.116 hl-t tett ki az előző kampány 261.480 hl-jával szemben. 1931. augusztus végén a szabad készletek mennyisége 244.874 (197.377) hl volt. A szesz átvételi ára az előző idény 510 K- járól 485 K-ra esett s emellett a szeszértéke- sitő szövetkezet üzemi kiadásai hl-kint 17.82 K-ról 13.97. K-ra csökkentek. A szövetke­zeti gazdálkodás mérlege is jelentős eltérése­ket mutat az előző évek mérlegeitől. így a különböző pénzintézeteknél levő betétek ösz- szege 21 millió az előző idény 4.7 millió K-já- val szemben. A szövetkezet követelései 60.8 (47.5) millió K-t tettek ki. Az ingatlanok értéke 23.2 (12.2) millió, mig az üzletrésztőke 3.9 millió K-ra csökkent az előző idény 6.4 millió K-járól. A passzívák oldalán feltűnő a szövetkezet kötelezettségeinek erős emelke­dése, amennyiben a váltóadósságok 43.9 mil­lió K-ra melkedtek az előző kampány 22.5 millió K adósságáról s az egyéb adósságok 29.8 millióról 45.1 millió K-ra növekedtek, vagyis a szövetkezet tartozásainak összege 52.7 millió K-tóI 89 millió K-ra emelkedett. Két testvér hasonlít egy- ^ másra, az egyik szép. a tná- sík rut. a szép Mary kré- yW'1 (éjimet használt. &-cáró! min- leiden kiütés, májfolt. szeplő T§ eltűnt. arca fiatalos, üde lett. ön is használjon Mary krémet, Mary • púdert, fiijJ'i \ fc Mary-szappant... Vegyen <i* *íCÍ ’ egy egész garnitúrát. Ké­*v szitője: Dr. Lad. PoIIák, lekárnik v Piesfanoch. — Fűid Harry berlini telefonkirály életének és halálának fantasztikus történetét Írja le Nádas Sándor a Pesti Futár ma megjelent számában. Frankfurtban született, szédületes karriert futott be, házánál mindenki megfordult, Rotschildék jár­tak hozzájuk és Hindenburghoz volt meghiva. Eu­rópa magántelefonjai az ő vállalatához tartoztak, mérhetetlen vagyona volt. Egyéb érdekességek az uj Pesti Futárban: őszinte beszélgetés Haller Ist­ván volt magyar miniszterrel. Humoros cikk „Csa­ta Capri szigetén11 címen, mely tréfás hangon fog­lalkozik a pesti Capri kék barlangjában lefolyt ütközetről. Pár jó szó Jeritza férjéről. Riport a magyar Nemzeti Bank egy délelőttjéről. Dringend a Beszkártból. őszinte filmkritikák, szerkesztői üzenetek és az uj regényfolytatás (Gyula móltósá- gos 19 lakása) egészítik ki a rendkívül tartalmas uj Pesti Futárt. A Pesti Futár minden csütörtö­kön jelenik meg, egyes szám ára 2.50 korona, félévi előfizetés 60 korona. Uj előfizetők ajándékot kapnak. Mutatványszámot szivesen küld a kiadóhi­vatal: Budapest, Rákóozi-ut 8/b.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom