Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-17 / 13. (2826.) szám

IflM január 17, vasárnap. T>M<3aMAGA’ARHlra.3I> 15 Az erdélyi magyar irék előadásai Szlovenszkón Bánffy Miklós és Kemény János vezetésével az erdélyi Helikon Írói februárban Szlovenszhóra jönnek — Nagy irodalmi és társadalmi eseménynek készül az erdélyi , irók látogatása ~ Február í2.-től 28.-ig tart a gazdag programú turné Prága, január 16. Az utódállamokban élő magyarság szellemid élete, kulturális fejlődé” se az elmúlt tizenhárom év alatt nagy utat tett meg. Ez a fejlődés kéitségibevonihatablanu 1 nagy kihagyásokkal jutott el a kisebbségi szellemi élet mai fogalmának tisztázódotlsá- gáig s csak ezentúl bontakozhatok ki nyeiv-, faj-, életfenntartó izmos tényezővé. Különö­sen Így van ez szlovenszkói magyar életünk­ben, mert itt az állaimalakulás, tradiciónél- küli önállóságra kénysz éri lette a magyarsá­got, amelynek ilyenképpen az empíria buk­dácsolásával kell megkeresnie az uj élet tor­máit és legkevesebb energiát fogyasztó mű­ködési módjait. Jól megfigyelhető ez a hosz- szadalmas és kevéssé gazdaságos folyamat a szlovenszkói irodalmi, tudományos és művé­szeti életeu, amelyek a maguk szervezeti és merkantil vonatkozásukban mindig párhuza­mos kifejezői a bázisukat alkotó nép társa­dalmi és gazdasági viszonyainak. Sokat hangoztatott tény, hogy a másik ma- gyaroklakta hegyes vidék, Erdély magyarsá­ga e téren jóval kedvezőbb helyzetben van. Ahol már évszázadokkal ezelőtt az önálló fe­jedelemség nagy fejedelmi alakjai teremtet­tek európai színvonalú kultúrát, ahol Beth­len Gábor épített iskola:várakat és ápolt tu­dományi, Bolyai Farkas és János épített vi­lághíres tudós elméleteket, Kemény Zsig- mond építette az első naigy magyar regénye­ket s ahonnan Mikes Kelementől kezdve Sza­bó Dezsőig s utána a mai erdélyi irodalomig osztotta a föld az irásmüvészet nagy talentu­mait, ott az emberi egyén és társadalom lel­ke, az élet levegője s maga a tápláló, mitho- szi föld a magyarság nagy mai -tragédiája utáni elkábullságból feleszmélve csak tovább folytatta az ősök földjükhöz, erdőikhez, fal­vaikhoz, városaikhoz ragaszkodó életét. Tud­juk és halljuk, hogy a mai Szlovenszkón lé­nyegében ugyanezt teszi a magyarság, amikor kultúrát és irodalmat fejleszt, gazdasági fenn­maradást verejtékez ki magából, de éppen az erdélyi párhuzam megláttatja azt is, hogy ezt kevesebb lendülettel, kisebb eredményekkel, az időkön feletti örök értelmi mag s a sze­mélyeken és generációkon túli lélekfenntartó cél kisebb hitével teszi. Ezeket a hiányokat csak szellemi' herolzmns, teremtő elszántság, minden magyar értékkel húsból és vérből fakadt szolidaritást érző, egyetemes magyar értéknek — s minél fiatalabb az, annál in­kább — a hóna alá nyúló impozáns megér­tés pótolhatná. Az erdélyi magyarság szellemi életének egészen speciális értékmérője és fokmutató- ja a mai erdélyi magyar irodalom. Ez az iro­dalom az irodalmi termelés mennyiségén, iro­dalmi és kulturális akcióik bőségén és ilyen intézmények felállításán kívül arról is neve­zetes az összmagyarság háború utáni életé­ben, hogy néhány kimagasló irodalmi müvei, néhány feltűnő tehetségű íróval is megaján­dékozta az egyetemes magyar irodalmat. Futólagos seregszemle során olyan neve­ket találunk az erdélyi írók között, akiket valóban mindenhol ismernek. Ma Erdélyben élnek és dolgoznak a következők: Bánflfy Miklós (Kisbán Miklós), Bánd Oszkár, Barta- lis János, Bende Mária, Dsida Jenő, Finta Zoltán, Gulácsy Irén, Gyallay Domokos, Hu­nyadi Sándor, Kacsó Sándor, Kádár Imre, Károly Sándor, Kemény János, Koős Károly, Ligeti Ernő, Makkai Sándor, Molter Károly, Nagy Dániel, Nyirő József, Oiosz Lajos, Re- ményik Sándor, Szántó György, Székely Mó­zes, Szentimrei Jenő, Szombati-Szabó István, Tabéry Géza, Tamási Áron, Tompa László. A Csehszlovákiában élő magyarságot bizo­nyára örömmel fogja eltölteni az a hir, hogy ennek a kitűnő Írógárdának a képviselői az Erdélyi Helikon kiküldöttei február folyamán hozzánk jönnek látogatóba, ismerkedő és ösz- szefogó találkozóra a közönséghez és a szlo­venszkói magyar írókhoz. A transszilvánizmus szellemi harcai után megtalált és piedentálra emelt lelkiségük ér­tékeit fogják bemutatni előadássorozat kere­tében városainkban. A szlovenszkói magyar­ságnak, az utánuk következő legnagyobb ma­gyar kisebbségnek a kultúráját fogják meg­tekinteni. Meg akarják keresni a szlovenszkói magyar irodalommal régen tervezett s mind­két részről nagyon óhajtott kapcsolatokat, amelyek egyöntetűen emelhetik majd az iro­dalmi termelőmunkát értékben és minden­fajta eredményben. Az értékek kicserélését, a közös sorsproblémák megvitatását, a szét­szabdalt közönség összekuszált figyelmének a kisebbségi magyar sors irodaLmak irányába való terelését, a nehéz viszonyok által korlá­tozott felvevőképesség egységesítését és fo­kozását lehet várni az erdélyi és szlovenszkói magyar irodalom párhuzamos munkájától, amelynek első ténye az erdélyi írók szlovén­ekéi látogatása lesz. Az Erdélyi Helikon hozzánk készülő repre­zentánsai írói mivoltukban is méltóan képvi­selik az erdélyi irodalmat és a kitűzött célt. Előadásaik a legtisztább, magas nívójú szelle­mi élvezetet fogják nyújtani és előrelátha­tóan az első sorba állítható irodalmi és tár­sadalmi eseményt fognak jelenteni a szloven­szkói magyarság számára. Az Erdélyi Helikon szlovenszkói előadá­sain a következők vesznek részt s a szerep­lők személyében, a teljesen kialakult terv szerint, már csak lényegtelen változtatás jö­het számításba: Bánffy Miklós, Kemény Já­nos, Reményik Sándor, Koós Károly,-Tamási Áron, Kádár Imre, Szentimrei Jenő. Az erdélyi írókat tehát Bánffy Miklós és Kemény János, az erdélyi irodalom nagysze­rű szervezői és vezetői,, az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségérzésének kimagasló kifejezői vezetik. Bánffy Miklós, az író és művész, a budapesti Opera és Nemzeti Szín­ház egykori intendánsa, majd külügyminisz­ter, Kisbán Miklós néven a Naplegenda, A Nagyur, Az erősebb, Maskara, Martinovics cí­mű drámák, a Farkasok, Reggeltől estig című regények ismert szerzője, az államalakulás óta Erdélyben él s az ottani irodalmi élet ve- . zető egyénisége; a fiatal Kemény János ma- rosvéosi kastélyában évenként vendégül látja az Erdélyi Helikon tagjait s az erdélyi iro­dalmi élet fellendülését dijak adományozásá­val segítette elő, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond irodalmi társaság elnöke, Kákóc Kis Mihály címein regénye jelent meg; Re­ményik Sándor, általánosan ismert költő, a Pászlortüz volt szerkesztője, megjelent ver­seskönyvei: Fagyöngyök, Csak igy-.., Vadvi­zek zúgása, A műhelyből, Egy eszme indul, Atlantisz harangoz, Két fény között, Szemben az örökmécosel; Koós Károly, építész is, Er­délyben sokat épitelt sajátos, erdélyi stílus­ban, igen sokoldalú művészi tevékenységet fejt ki, az Erdélyi Szépmives céh igazgatója* AZ ÉLET ÁLOM Krúdy Gyula új novelláskönyve Budapest, január. Ha valahol, ide igazán illik ez a calderoni idézett: Az élet álom. Nem tudok még egy írót, akinek fantáziája, viziós ereje és kife­jező készsége olyan közvetlen kapcsolatot tar­tana az álommal, mint Krúdy Gyuláé. Az álom szinessége, gazdagsága, képet képre vál­tó könnyedsége, és szinte zenei hullámzás jel­lemzi elsősorban alkotó művészetét, teremtő fantáziájában éppúgy, mint ennek a funkció­nak eredményeiben: könyveiben. Holott Krúdy egyáltalán nem kedvelője a fantaszti­kumoknak. Ellenkezőleg, tapad a valósághoz, mondhatnám: a hétköznapi realitáshoz. Bizo­nyos értelemben a félmult történetírója, aki­nek érezhető gyönyörűsége telik a „hiteles“ vonások felrakásában. Ám ez a történetíró egyben költő is s Jókai után a legnagyobb magyar álmodó. Az élet álom, — ez nála szószerint igy igaz. Álmok az ő valóságos történetei s álom­hősök ezeknek a történeteknek ismerős-isme­retlen, felejthetetlen alakjai. Hiszen ő maga álmodta őket, valami különös, elandalitó, benső muzsika ritmusára figyelve, félig le­hunyt szemmel, mig a papiros fölé hajolva tolla alá elevenednek feltoluló emlékei, mindaz, lamit látott, hallott, tapasztalt. Ébren-e vagy álmában? — nem tudom, de nem is ke­resem, mert nem fontos. Csak az a fontos, hogy az Írónak ezek az álomképei jobban, hi- vebben, jellemzőbben és igazabban vetítik elénk az életet a legkézzelfoghatóbb valóság­nál. Az élet — főképpen a részletek árnya­lati finomságaiban — nem tud ilyen kiapad­hatatlan lenni. Sőt, ilyen szuggesztiven élő- eleven sem. Vannak mindnyájunknak ál­mai, amelyet kitörölhetetlenebb és mélyebb nyomokat hagynak bennünk, mint a valóban megtörtént események. Nos hát, Krúdy Gyula minden Írása ilyen álmok közül való. De talán leginkább ez a novelláskönyve, amelyben az élet szürke tónusai egy csodála­tosan kiérett, tiszta és biztos irásmüvészet varázslatára szivárványosodnak át az álom színeibe. Egy neoromantikus realista, egy uj, modern és magyar — mennyire magyar — Dickens forgatja itt előttünk az élet kifogyha­tatlanul dús, tarka és változatos álom-köny­vét, kisé ironikusan mosolyogva minden kép fölött, mégis belefeledkezve a képek szem­léletének őszinte gyönyörűségébe. Micsoda remek figurákkal találkozott ez a nagyszerű álom-látó a félmulttá patinásodon Pest-Buda megjelent könyvei: Sztaimbul, Erdély kövei, Attila kárából ének, Varju-nemzetsóg, A la­kóház művészete, Erdély, A Gálok; Tamási Áron két évig Baumgairlen dijat kapott, Ame­rikát is megjárta, a székely nyelvezet és nép- lélek művészi kifejezője, szociális tartalmú igehirdető, megjelent könyvei: Lélek indulás, Szüzmáriás királyfi, Erdélyi csillagok, Haj­nali madár, Címeresek; Kádár Imre Komá­romiban született, színházi rendező Kolozs­várt, Bujdosó ének, A fekete bárány, Nász- repülés címen jelentek meg könyvei; Szent­imrei Jenő, az Ellenzék szerkesztője, a ko­lozsvári Maigyar Színházban adták elő a da­rabjait, megjelent munkái: Azoknak a keve­seknek, Erdély felől, Nyári délután Egeresen, Sz. J. verses magyar krónikája, Ki kell mon­dani, Mikroszkóp, Városunk és egyéb elbe­szélések. Az előkészítés folyamán az előadások sor­rendje és időpontjai a következőképpen ala­kultak ki: Február 13-án Léva, 14-én Pozsony, 16-án Komárom, 18-án Érsekújvár, 20-án Losonc, 21-ón Rimaszombat, 24-én Eperjes, 25-én Kassa, 27-én Ungvár, 28-án Beregszász. A felsorolt városok közönsége, társadalmi egyesületei és főiskolás diáksága már az ed­digi megnyilvánulások szerint is a legna­gyobb szeretettel és örömmel várja az illusz­tris vendégeket. Turnéjukról felvilágosítások­kal a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövet­kezet irodalmi szerkesztősége szolgál, amely az országos rendezést magára vállalta és azt Schubert Tódorral, az erdélyi irodalom régi, elismert itteni pártfogójával közösen öröm­mel végzi. Az erdélyi irók fogadtatásába bekapcsolód­nak a szentiváni kúriában évenként összeülő szlovenszkói magyar irók is, akiknek alkalmi társulása lényegében azonos az Erdélyi Heli­konnal, az erdélyi irók szaibad munkáközös- ségéveL Darkó István. álomvalőságában, Szinbád kiskocsmáin és Ti­tusz éjjeli kávéházain keresztül az óra-ven­déglő félhomályos nagyterméig, amelynek délutáni magányában egy elbóbiskoló, öreg pincér minden Krudy-álmok Legszebbjét ál­modja végig. Nagy, jelentős és emlékezetes írói ouevre méltó koronája ez a remekbe Íródott novel- láskönyv. K. A. (*) Rózsahegy! Kálmán vendégszereplése Komá­romban. Komáromi tudósítónk jelenti: A komá­romi sziniszezón néhány kedves meglepetést ho­zott: kitűnő pesti művészek szereplését. A sor Sa­lamon Bélával kezdődött, Varsányi Irénnel foly­tatódott, e most Rózsahegyi Kálmán a soros. A bu dapesti Nemzeti Színház nagy művésze, a közvet­len játéku, izes magyar beszédű Rózsahegyi két darabban lép föl: kedden a Fruska című amerikai vígjátékban, szerdán az Édes ellenség című Bónyi Adorján darabban. (*) Kampis János nyerte a Magyar Képzőmű­vészek Egyesületének diját. Budapestről jelentik: A Magyar Képzőművészek Egyesületének bir-áló bizottsága Nádiét Róbert elnöklete alatt első alka­lommal ítélte oda az egyesületi dijat Kampis Já­nos festőművésznek a téli tárlaton szereplő müvére. (*) „Az ember tragédiája" angolul budapesti szín­padon. Budapestről jelentik: A budapesti Nemzeti Színház Kamaraszínházában a múltkor technikai okokból elhalasztott angolnyelvü irodalmi és zenei előadást január 23-án, szombaton délután 5 órakor megtartják. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója mond bevezetőt. Az ember tragédiájá­ból, amelyet Charles Henry Meltzer és Vajda Pál fordított, négy jelenetet ad elő Ódry Árpád, Vá- rady Aranka és Zátony Kálmán, majd Petőfi, Ady, Kosztolányi és Babits verseit szavalják szintén an­golul. A magyar dalszámokat Basilides Mária és Molnár Imre énekli, Kosa György zongorakisérete mellett. Az előadás jövedelme az Újságírók Szana­tórium Egyesületéé. ... (*) A Szivárvány januári száma. A Komárom­ban havonta megjelenő kis, kitünően szerkesztett gyermeklap, amely az ifjú nemzedék kedvencévé avanzsált, januári számában most hagyta el a saj­tót. A lap úgy kiállításában, mint tartalmában jót és nemeset nyújt. Harmos Károly rajzai a gyer­mekiélek igazi kifejezői. A Prutyi-Zupi cimü Har­mos Károly által irt kedves és vidám gyermekre­gény most fejeződik be ezzel a számmal s nagy derüséget okoz a gyermekek között a két kalan­dor sok viselt dolga. Horváth Cézár dr. a pézsma­pocokról ir tanulságos cikket, Schlosz Lajos a ka- rácsonyestről. Róka koma és Nyuszi urfi históriá­jában az az érdekes, hogy az eddig megszokott rókahistóriáktól eltérően most a Nyuszi koma a győztes. Egy kis gimnazista igen épkézláb színda­rabot irt Jávorfácska címmel, Ludas Matyi mesé­jének uj feldolgozása, versek, tanulságos histó­riák, rejtvényrovat teszi teljessé az újságot, melyet Borka Géza dr. főgimnáziumi tanár szerkeszt, Komárom, Metlesich-nyomda. Hajhullás - Ke 5000 - Garancia A hajnövést „GAMMA" haj­szerrel — még aggoknál és kopaszoknál is — 3 héten be­lül újból meg lehet indítani ,,GAMMA" az elpusztult haj- papillákat életre kelti és a liajnövést annyira feléleszti, hogy egészen rövid idő alatt lus hajzat érhető el. A korpa jmár az első használat után eltűnik, a hajhullás már a második héten megszűnik és a harmadik héten már uj haj kezd nőni. A szer ártalmatlanságáért Kö 5.000-rel garantálva van. 1 üveg 500 gr. Ke 60.—, 250 gr. Kő 40.—, 100 gr. Kő 20.—. Szétküldés utánvét mellett. Gamma-depót, Radó Béla, Prága XII., Pre- myslovská 25/M. (*) A párisi szezón legfrissebb hírei. Tristan Bemard színháza, amelyet a kitűnő író anyagi okok miatt kénytelen volt átengedni, január 27-én ismét megnyílik uj igazgatás aí~lt. Hölgyigazgatója lesz a színháznak. Áz író egyik kis darabja is sze­repel az uj repertoáron. — Georges Berr, a kitűnő színész-író, az Ügyvéd és a férje társszerzője, örö­kös tagja a Comedie Francaise-nak. Ebben a minő­ségében vendégszereplési engedélyt kért a kultusz­minisztérium illetékes osztályától azzal, hogy egy magánszínházban Moliéret akarja játszani. Az en­gedélyt megtagadták. Ebből óriási botrány támadt. A lapok éles hangon foglalkoznak az esettel és kritizálják a kormány intézkedését, mondván, hogy megakadályozzák az országban a Moliére-propa- gandát. — Racquel Meller, a bires spanyol dizőz fellépett egész estét betöltő színdarabban. Maurice Rostand, a nagy költő fia, egyenesen az ő számára irta a Spanyol yrileány cimü darabot, amelyet most mutatott be a Sarah Bemhardt-szioház. A spanyol színésznőt melegen ünnepelték uj szerepköróbeii. Reif Bútorgyár Baftská Bystrica. Szőnyeg és gyermekkocsi gyári lerakata. Complett lakás és irodaberendezések. Tervek és ajánlatok díj­talanok. Állandó kiállítás! Előnyős fizetési feltételek! (•) Nagyanyó (Bozcna Némcová könyve magyar fordításban). A nehezen induló szláv-magyar kulturkapcsolatok egyik szép eredménye: Bozena N&moová cseh írónő könyve, magyar fordításban jelent meg a könypiacon. Bozena Némcová, a cseh népélet egyik legjobb ismerője irta ezt a kedves könyvet, melyet a múlt század hatvanas évei óta sok ezer gyermek olvas cseh és szlovák nyelven. Amikor az élet a legnagyobb szenvedé­sekkel Sújtotta, amikor fia halála és anyagi gond­jai tették tönkre életét, szomorú elhagyatottságá- ban a nagyanyja emlékéhez menekült az írónő és ennek az egyszerű asszonynak nagyanyjának, állí­tott emléket. Kedves, közvetlen könyv. Nincsenek benne nagy emóciók, kalandok és viharok: nyu­godt vízfolyás minden lapja, fejezete, régi, pátriárkádé életét mutatja be egy családnak. A múlt századibeli osztrák-cseh élet vidéki alakjai vonulnak föl lapján az arisztokrata aszonytól az erdőőrig, mindenki szerepet kapott a könyvben. Nyugodt mese, egy nagy család élete s ami nagy- értékűvé s a legolvasottabb cseh könyvek egyikévé teszi: a családi szeretetnek, az anyához s a föld­höz való ragaszkodásnak eszményítése. Lélekből irta az Írónő a könyvet e nemzetiségi kérdéseken túl, az önzés világának határától messze: etikai magasságokon mozog a könyv meséje, hangja, magyar gyermek is szívesen tanul belőle. A köny­vet nagyon gondos kiállításban a Szivárvány gyermeklap adta ki Komáromban. A fordítás na­gyon jó, gondos és lelkiismeretes: Kocsis Károly komáromi tanár munkája, (sz.) AZ IVÁN-TÁRSULAT MŰSORA LOSONCON: Hétfő: Huszárfogás. Operett-előadás. Kedd: Huszárfogás. Szerda: Meddig fogsz szeretni? Vígjáték-újdonság. Csütörtök: Leány vásár. Operett-repriz. Péntek: A törvény nevében. Bűnügyi dráma. Szombat: A ballerina, Operett-újdonság. KASSÁN: Vasárnap este: Gyógyszerész ur. Vígjáték. Góth Sándor éa G. Kertész Ella vendégfelléptével. Hétfő: Néma férj, Hittanár, Vonósnégyes; három egyfelvonásoiS. Salamon Béla vendégfelléptóvel. Kedd: Salamon Béla. vendégszereplése: Néma férj, Hittanár, Vonósnégyes. Három egyfelvonásos. A NYUGATSZLOVNSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Vasárnap és hétfő: Az okos mama. Operett. Kedd: Rózsahegyi K. vendégfelléptével: Fruska* Szerda: Rózsahegyi Kálmán vendégfelléptével: Édes ellenség. Csütörtök és péntek: Amerikai lányok. Operett. A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰ­SORA UNGVÁRON: Vasárnap délután: Kikelet-n. 3. Vasárnap este: Lélekidomár. Hittantanár. Sala­mon Béla vendégfelléptével. Hétfő: Cigánybáró. (Amerikai rendszerű előadás.) AZ EPERJESI SCALA-MOZGÓ HETI MŰSORA: Szombaton, vasárnap, hétfőn, január 16., 17. ód 18-án: Dreyfus.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom