Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-10 / 7. (2820.) szám

IMI január 10, vajsámajp. SzmHÁz-KönW-KabTORA., Egy híres könyv centenáriuma Száz éve jelent meg az Appendix — Bolyai János és Bolyai Farkas emlékezete A budapesti Nemseti Újságból ve«z- sziík át Törökné Kovács Hennin aláb­bi érdekes visezaejnlék esését a két világhírű magyar lángelme életéről. I. A maroavésárhelyi temetőben piheni örök Almát a két világhírű magyar tudóé: Bolya! Farkas és iia: János. A Maros csendesen folyó hullámai éne­kelnek altató dalt ennek a kát csodálatos szellem- óriásnak, akiknek egaaltált lelke a földi életben sohasem talált pihenést, de akik nem is arra szü­lettek, hogy tapossák a minden' 1 által járt zavar­talan utakat. A két Bolyai tüneményes lángelméje forradalmat teremtett a tudomány terén évezredek óta fennálló, megoldhatatlannak hitt matematikai próbákat oldottak meg. ÉletöÁ egy-egy tűz villanás volt az emberi elme határolta/ *ában. Bámulattal és elismeréssel tekint csendes sirjok felé az egész müveit világ, de a magyarok körében még talán senkisem gondolt arra, hogy azt a szerény eirt odalenn Marosvásárhelyen, méltóbb bolyra kellene emelni. Most, amikor éppen száz esztendeje, hogy Bolyai János megajándékozta Appendixével a világot én Bolyai Farkas Tentamenjével a felsőbb matematika alapköveit rakta le, méltó, hogy megemlékezzünk erről a két fénylő csillagról, akiknek nagysága soha el nem múlik a tudomány egéről. De elengedhetetlennek tartom, hogy a Bolyaink nevét, emlékét, felfrissítve vigyük a nemzet szine elé, hiszen az utolsó Bolyai, Bolyai Farkas unoká­ja, Gáspár ma 7ö esztendős aggastyán, aki 6 éves gyér mekkorából emlékezik Jánosra, őrzi, nagy, vi­lágoskékre festett, vospántos ládájában a Bolyai- emlékeket, jegyzeteket, leveleket, — és aki a csa­ládi hagyományok révén leghívebb képét festheti annak a két embernek, akiknek különös éjetök, a világraszóló zsenik nyugtalan lázában forrt é6 égett el. Azon a réven, hogy Bolyai Gáspár felesége Ka dics- falvi Török Irma volt, a családban élő emlékeknek egy részét én is ismerem és úgy gondolom, hogy szolgálatot teszek, ha nem annyira tudományos arc­képükhöz, mint inkább az embernek megfestésé­hez néhány, talán még ismeretlen színnel hazájá­ra! ok. A két Bolyai életét és munkásságát egész sereg, nagy szeretettel megirt könyv ismerteti és méltatja, melyeket részben a Magyar Tudományos Akadémia adott ki. Dávid Lajos „A két Bolyai élete és munkássága" ciim/ü kitűnő müvéből e so­rokban számos részletet merítettem. Egész élebök le van fektetve ezekben a könyvekben, a hagyo­mányok, jegyzetok, levelezéseik révén, de ha az itt-obt mutatkozó hézagokat csak egy-két vonással iis kitölfehetem, bizonnyal előbbre viszem a mosta­nában nagyon megfeneklett Bolyai-kutatást. A bolyai Bolyai család ősrégi. Származását a ti­zenharmadik századiba tudja visszavezetni. Első ősük valamely Akiié volt. Erről Írások maradtak vissza, melyeket Bolyai Gábor néhai felesége: Tö­rök Irma, még a háború előtti években gondosan őrzött. A bolyai várkastélyt királyi adományként kapták a XIV. század elején. A Bolyai család, sok évszázadon át Erdély első famíliái közé tartozott, mindvégig megőrizte szinmagyarsagát és osztályos atyafiságban állott az Aporokkal. Bábhoryakkal, ik- tári Bethlenekkel. Vagyonukat azonban nem tud­ták megőrizni. Egymásután kerültek idegen kézre a szép és gazdag erdélyi falvak, majd a várkastély­ra került a sor, úgyhogy Bolyai Farkas atyjának: Bolyai Gáspárnak (é’t 1732—1804-ig), már csak Bo­lya község volt tulajdonában, az akkori Felső- Fehérvármegyében. Ez a Bolyai Gáspár, aki mint szolgabiró, hivatalos állást viselt, feleségül vette Pávai Vájná Krisztinát, aki a ma már kihalt Ra- I dák bárói családból származott és aki anyai örök­ségül a Domáld (Kiskükü 115vármegye) melletti bir­tokot kapta. Farkas, a csodagyermek Bolyai Farkas, a világhírű matematikus, 1775 február 9-én született Bolyán. Csodagyermek volt, < Atyját valósággal megdöbbentették a lángelme ko- i rán megnyilatkozó felvillanásai... Hat és féléves < korában a nagyenyedi kollégiumba került „osko- . láztatásra". Tanárai elámultak a gyermek hihetett • len emlékezőtehetségén. Farkas már tudott mogya- : rul és latinul olvasni. Néhány perc alatt, tanárai : szemeláttára százkilencven 6zót tanult meg a „Kis : Cellárium" szógyűjteményéből, de úgy, hogy a ; gyüjteménybeli sorrendben mondta el valamennyit, i magyar jelentésükkel együtt. Nyelvtehetsége rend- i kívüli volt. Kilenc éves korában latin vesreket ; rögtönzött, röviddel utóbb pedig tökéletesen be­szólt németül, franciául, angolul, románul, olaszul, sőt még zsidóul is megtanult. Mire 10—12. évét elérte, egész Erdélyben Kire járt Farkas csodálatos ] (tehetségeinek, melyek a számolásban érték el tető- j pontjukat, önéletrajzában árja, hogy még tizen­négy jegyű számból is gyorsan, biztosan tudott fej- < ben második és harmadik gyököt vonni. Az eem Bevárta meg, ha félbeszakítva, valamiért elküldöt- ték. Mikor viszajött, ott folytatta a számolást, ahol félbeszakították. így Írja: — A táblán képzelt Írást ott találtam, ahol félbe­szakadt s mind a táblán képzelve folytattam — de az okát nem tudtam, még azt sem, hogy okát kell íudni. 1766-ban id. Kemény Simon báró, Farkas aty­- jának beleegyezésével tanulótársul vette a gyerme­- két fia mellé. t A matematika iránt való rajongása úgy jött reá, . mint a forrongó vér legyőzhetetlen kívánsága. Erő­sen dolgozó aggyal, minden „emberiről" megfeled­kezve, valósággal mohó gyönyörűséggel és tépelődő kínnal elmélkedett és próbált jobb, igazabb, világo­sabb utat keresni a matematika rendszerén. Köz- ! ben szorgalmasan tanult rajzolni, festeni, majd a hegedüjáték lelkesítette. Kisebbik fiának, Gergely­nek feljegyzése szerint: „többször elbeszélte, hogy 1 az itthon hallott cigányzene nem sok hatással vqjt reá, de Göttingábao, az első opera hallatára a ze- [ nét s különösen a hegedűt úgy megkedvelte, hogy ! másnap egy hegedütanitóhoz ment leckéket | venni." Bolyai és Gauss i , Kemény Simon báróval jutott el Jénába, majd ( Göfetingába, ahol beiratkozott az egyetemre. Itt is- , merkedet meg egy fiatal, csendes, gondolkodó ar- , cu Studenttel, akinek utóbb elmondotta saját gon­dolatait a geometria uj megalapozásáról. A német ifjú figyelmesen hallgatta, majd elragadtatva nyuj- , tóttá kezét: „Sie eánd ein Génié. Sie sind mein Freund!" Ez a német Student ifjú Gauss Károly Frigyes, aki mint matematikus és csüagász, min­den időknek egyik legnagyobb alkotó lángelméje lett. Bolyai és Gauss barátsága holtig tartott. A tudós göttingai professzor legnagyobb sikereinek tető­pontján se feledkezett meg Bolyai Farkasról, áld önkínzó gyötrődések, kétségek, csalódások, ellan- kadás, lemondás és újra meg újra kivirágzó remé­nyek között vágta-vóga a kemény, szikrákat szóró, töretén talaját a tudománynak. Itt említem meg, hogy G :i ü?s barátsága mélyén a várakozás mellett feltétlenül ott lappangott az általa nagyon iis jói felismert csudálatos lángelme iránti aggódó félté­kenység. Ezt mutatja Jáno6 Appendixének és Far­kas Tentamen j ének fogadtatása is. Bolyai Farkas 1001 eaeptember 28-án tartotta esküvőjét Árkos! Benkő József sebészmester leányával: Zsuzsannával. Eleinte Domáldon lak­tak, de fiók: János nem itt született, hanem Kolozsváron, ahol Zsuzaánna szüleinél időzött. — 1802, december 16-én. 1804 januárjában Farkas meghívást kapott a marosváeárhelyi református kollégium mathema- tíkal, fizikai, kémiai tanszékére, melyet csak hoez- szabb rábeszélés után fogadott el és ahol 1861. év végéig tanított. A kisvárosi élet fásult kicsinyességében, a ki- kivánkozó nagy szellemi erők betegágyában, a magárahagyatottőág zsibbasztó légkörében klnlód- ja, vergődi át földi életét Bolyai Farkas. Boldog­talan házassága, melyet a terhelt családból szár­mazó, az őrültség csiráját magában hordozó sze­rencsétlen asszony nem tudott csendessé, nyugodt- fcá tenni, végletekig fokozta ennek a születésétől egzaltált léleknek szenvedését. Vigaszt örök szerel­mében, a mathézneban talál. „Véghetlen időben, véghetlen a természet, — mondja — véghetlen a világ könyve: a mathézis az a gyertya, amely nél­kül olvasni nem lehet." Túlbuzgó, lefékezhetetlen energiája nem merült ki a geometria alapjának rendibehozására vonat­kozó folytonos, kemény próbálkozásban, uj tan- tételeinek felállításában, hanem szétszóródott apró kis mellék te növésekre is, mint ahogyan a sebesen forgó égitéstről leszakadnak a meteorok. így, mint egyik legkülönösebb szenvedélyét, a kemen- cerakást kell megemlítenünk. Abból az elvből ki­indulva, hogy a napi létszükségletet a minimumra kell leszorítani — és hallva, hogy Béceben egy bizottság mennyire nem tudja a takarékos kály­hák problémáját megoldani, olyan kemencéket talált fel, melyek csekély fűtőanyag mellett erős meleget fejlesztettek. HaláíLa titán harminckét darab papirosból készült kélyhamintát találtak, melyek a mai regenerációs kályhák alapeszméjét mutatták. Sajnos, ezeket a papirosmode 11 eket senki sem őrizte meg. Bolyai Gáspámé elbeszélése szerint ezek a papirosminták sokáig hányódtak a bolyai-kuria padlásán s később feltüzelték őket. A háború előtti években azonban még megvolt az a keménypapirosból al’-otott készülék, mely megfelelő beállitás mell t, a csillagos ég képé­nek pillanatnyi helyzetét tökéletes pontossággal mutatta. Bolyai Gáspámé, Török Irma őrizte ezt a különös készüléket, de * az ő halála után. a mai helyzetben odalenn Erdélyben hová került, nem pusztul t-e el, arról csak az utolsó Bolyai adhat felvilágosítási Ég a kocsi! Hogy Marosvásárhelyről Bolyára, vagy Dongáid­ra utaztában se vesztegesse az időt, épített egy furcsa szekérlakást, ablakkal, ajtóval látta el, be­Autófényezök. javítóműhelyek, autótulajdonosok * OXIflI 11 - Spritzemailt vagy Durlln ■* ecsetlakkokat használnak Egyedárusitás: BRAUN KeSSce, Mlynska 4 Autólakkozáshoz minden szükséges cikk állandóan raktáron. Gyári árak. rendezte dolgozószobának, sót kályhával is fel­szerelte. Ez * kocsi egyszer, éppen Marosvásár­helyre érkeztekor, kigyulladt, piros lángnyelvek nyaldosták a ezekérház fedelét, mialatt a tudós magába merültea dolgozott a belsejében. Uocán játszó gyermekek vették észre a veszedelmet és figyelmeztették a tudóst. aki riadtan dugta ki fe­jét az ablakon, — Mi baj, fiaim? •*=■ Ég a kocsi... Most már a kocsis rángatta lefelé Bolyait. — Nem addig, miig könvveimet ki nem hozzátok! És nem tudták lemozditani, míg legutolsó papír­tekercsét k> nem mentettéit. Egy pillanattal utóbb beszakadt az égő fedél. Szekerét többször újjáépítette és tökéletesítette. Sokszor elment vele a Nagyerdőbe, kirándulásra, ahol gondolataiba mélyedve elfeledkezett minden­ről és jfgyezgetett, méer holdvilágnál is. Farkas fia. János mondja; „a mesteremberek­nek, amit kértek, alku nélkül bővön fizetett, a sok semmi maséhinériákért". Ha súlyos gondolatai zaklatták, hihetetlenül szórakozott volt. Vásott diák gyér ekek 6okat kun­cogtak. Ha prpfeszor ur Bolyai mellény vagy.ka­bát nélkül jelent meg az iskolában, ami nem volt ritkaság, minthogy valamely ruhadarab iát rend­szeresen elhagyogatta. Hogy elejét vegye kellemet­lenségeinek, olyan ruhadarabot talált ki, mely­nél a kabát, mellény, nadrág egy darabból állott Mély elgondólkozása közben többször meg­történt, houv egész délelőtt a Maros partján ka­landozott és hazatérve meg volt győződve, hogy egyenesen az iskolából jön. Olykor pedig, elő­adás közben, valamely tételnél, kivette a krétát a tanuló kezéből és végtelen hosszú számsorokat Írva számolt, számolt és m’ ’or a táblára nem fért több, a padlón folytatta, nem törődve azzal, hogy mit is csinálnak a diákjai. Ha pedig valamely tétel megfejtésén do’gozott. bezárkózott szobájába 5—6 napra is, mialatt jóformán alig tárol álkozott. Csupán két keményre főtt tolást kellett tartani állandóan az ajtaja előtt és ha nagyon gyötörte az éhség, kinyúlt és bevette őket. 1814-ben, néhány fiatal erdélyi mágnes, Döbrentei Gábor rábeszélésbe, ezer rfoénus forint pályadijait tűzött ki eredeti szom o raji áték jutal­mazására. Bolyai Farkas három, majd még két darabbal pályázott, melyeket azonban a pályázat eldőlte előtt már ki is adott saját költségén, „öt ezomorujátiék, irta egy Hazafi," — címen. A .pályázat bírái többi között ezt Írják: „ ... A mii vélekedésünk szerint, ezen játékok füze felen orientál gyöngyök." Theoria Parallelárum Kevés lévén a professzori fizetés, Bolyai sok minden, hasenothajtónak remélt vállalkozással próbálkozott. így gyümölcs áruitatással Is. Farkas egyszer kiment a piacra, hogy megnézze, eladta-e már a cselédleány a gyümöloeöt? Kiérve, nagy sereg gyereket lát a eeelédleány körül. Biztatta hát a gyerekeket: no, fiekn, ne csak nézzétek, hanem vegyétek is! A gyerekek ismervén a pro­fesszor jó szivét, panaszos kórusban feleltek: igen, de nincs pénzünk! Bolyai erre, nem törődve se a befektetett összeggel, se a nyereséggel, az egész nagy kosár gyümölcsöt szétosztotta közöttük. Bolyai Farkas fájdalmasan érezte, hogy teremtő erejének, munkájának ez a saétforgácsolása határ­talan veszteség bizonyosra vett, mélyen átérzett elhivatottságára. Zaklatottan Írja: — Nincs mód a legtüzesebb léleknek is az élet nyomó gondjai alatt végre el nem alunnia. 1804 szeptemberében „Theoria Parallelárum" című geometriai értekezését elküldi Gausenak, hogy bírálja meg és ha érdemesnek véli, adja át valamelyik akadémiának, de Gauss a dolgozat egyes részeit kifogásolja. A következő dolgozatá­ban (az előbbi Supplementumában., igyekezett el­tüntetni a hibát., — de tény, hogy Farkasnak el kellett érnie ötven ötödik esztendejét, hogy Tentamenjével meghódíthassa az egész tudomá­nyos világot. (Vége köv.) (*) Móricz Zsigimond darabja és Szűcs László vendégszereplése zsúfolt házakat ho­zott Rimaszombatban. Rimaszombati tudósi- tónk jelenti: A vége felé közeledő rimaszom­bati szini szezon szeszélyesen ugrándozó gra­fikonját Móricz Zsigmond „Légy jő mindha­lálig" oimiii darabja és Szűcs Lászlónak, a bu­dapesti Operaház művészének kétnapos ven­dégszereplése újra a telt házak maximális magasságába lendítette. A Móricz-remekmü és TAmár Kaitó megrázóan eleven alakítása három esti és egy délutáni előadáson hódí­totta meg a közönséget. A darabot páratlan sikere jeléül most vasárnap délutánra még egyszer műsorra kellett kitűzni. A nap-nap mellett üresen kongó színházterem zsúfolt képe a Móricz-estéken felelevenítette a régi, forró hangulatú, lelkesedéssel teli rimaszom­bati szezonok talán már soha vissza nem térő emlékét. Hasonlóan boldog érzéssel töltötte el a magyar színházi kultúra minden iga® ba­rátjának szívéi Szűcs László fellépése is, me- iyek ugyanosak zsúfolt nézőteret jelentettek, l iz év elteltével, mint a budapesti Operaház ünnepelt művésze tért vissza Szűcs László a rimaszombati színpadra. Két estén át a „Mo­soly országáéban szerepelt, szerdán délután pedig — előkelő esti közönség előtt — a „Cá- revics" címszerepében lépett fel, mindhárom alkalommal olyan elhatározó sikerrel s olyan túlfűtött ovációk közepette, aminőire Kiss Fe­renc és Csortos Oyula rimaszombati vendég- szereplése óta nem volt példa. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a Móricz- és Sziics­15 Mindenütt beszélnek i az előkelő budapesti Bristol szálló I olcsó árairól. Szobák (a fekvéstől függően) ki- ■ tűnő napi ellátással, már 12 pen­gőtől kaphatók. Dunai szobák kilátással a gyönyö­rű budai hegyvidékre méltányos áron. Bristol menü 2 pengő 40 fillér. Mindennap ötórai tea és tánc, Kávéházi arak. Vacsora rendes polgári árakon. Tánc. Hosszabb tartózkodás esetén to­vábbi engedmények. Bristol Szálló I Budapest — Dunapart. _____________________________________________I esték anyagilag kimerítették a közönségeit • a zsúfolt házakat csütörtökön este már ismét kongó nézőtér váltotta fel, pedig a prózai ! együttes Szép Ernő „Aranyóráját" zsúfolt há­zat érdemlő precizitással hozta ki. Mészáros Béla és Fáy Béla egyéniségüknek megfelelő szerephez jutottak a mesterien megírt, klas­szikus jelzőkre jogosult darabban és Kádár Margittal, valamint Farkas Palival együtt ko­moly művészi feladatokat oldottak meg. , (•) M. Pogány Béla: Koldusok a Szajnapar^ : tón. Regény. Két kötet. Dante-lkiadás. Érde­mes volna egyszer összegyűjteni azt a sok ; magyar verset és regényt — Rácsányitól : Kaffka Margitig és még tovább — amelyek , mind tele vannak a kultúra után sóvárgó magyar lélek Páris rajongásával, a „fény vá­rosáért" epedő vággyal. Nem változtatott : ezen a rajongáson, e®en a honvágyon sem a háború, sem ami utána következett. Azok sem szerették Páriát kevésbé, akik tisztán látták ennek a városnak önző közömbössé­gét — vagy akár kitörő gyűlöletét minden ; iránt, ami idegen. Az egyik búvóhelyet kere- 1 resett benne, a másik tanulni akart, a har- 1 madik, a negyedik mulatni, szabadon kitom- 1 bolni magát. És végül — voltak olyanok is, ’ hosszú idő óta, aki-k dolgozni, kenyerüket megkeresni mentek oda. A háború előtt sok i magyar mesterember boldogult Párisban. Ezekről nem Írtak regényt soha... A háború i után ismét megindult a magyarok vándor­lása Páris felé. Mentek a művészet szerelme- ; sei, a tanulnivágyók, a konjuik túra idők miu- latozói — és mentek azok is, akiknek az or- ■ szágban már neim jutott egy falat kenyér. — Ezek az uj vándorok már gyűlölködő Párist találtak a közömbös Páris helyén. A nemzet­közi nagy szállodák bőpénzü vendégei persze nem vették észre ezt a változást. Annál in­kább a kis korcsmák, olcsó diákszállóik ven­dégei, a taxi helyett földalattin és omnibuszon utazók — és legfőképpen a mnmkaikeresők. — Ezeknek a szegény magyaroknak párisi vilá­gát — annyi Páris után egy egészen újat — fedezi most fel az irodalom számára M. Po­gány Béla. Maga is sokáig élte a Szajnapart! „koldusok" életét; minden során meglátszik, hogy mélységesen ismeri azt, amit leír. Re­gényének hőse egy nem is olyan régen még tipikus pesti fiú: a konjukturás idők gazdag spekulánsának tudatlan, tétlen, csak mulato­záshoz és szeretkezéshez értő fia, akit a pa­pája — elég gyönge emberismerettel — ta­nulná, dolgozni küld ki Párisba. A fiú termé­szetesen Páris mulatóhelyeit tanulmányozza — mindaddig, aimig egy újságból arról nem értesül, hogy apját valami rosszul sikerűit spekulációval kapcsolatban letartóztatták. Ha­zamenni szégyel — ottmarad hát Párisban s az előkelő szállodából egyszerre átzuhan a dolgozó — vagy dolgozni akaró — párisi ma­gyarok társadalmába. Megtanul nyomorogni, megtanul dolgozni, s ami még ennél is fon­tosabb: megtanulja, hogy ő szolidáris ezekkel a nyomorgó és dolgozó emberekkel, szolidáris egészen az élete föláldozásáig. Amit Ágoston Rudi ebben az uj Párisban megtanul, azt nemcsak a revüszinházakban, de még a Louvre-ban és a Sorbonne-on sem lehet meg­tanulni. És ezért érdemes, ezért kell elol­vasni az uj Páris regényét. Kapható a Prá­gai Magyar Hirlap kiadóhivatalában, AZ EPERJESI SCALA-M0ZGÓ HETI MŰSORA: Vasárnap, január 10-én: A» élet dala. Németül be­szélő nagyfilm. Rendezte: Granyovszky, oroez mesterrendező. Hétfőn, január 11-én: A tigris Társán. Hangos dzsungelfilm. Első rész. Kedden, január 12-én: Tarzan bosszúja. Hangos dzsungelíilm. Második rész. Szerdán, csütörtökön, pénteken, január 18., 14. és 15-én: A hálókocsi Madonnája. Hangos film- operette. Főszereplői: Fritz Schulfz, Bucié Engli6clh. Szuinbaton, vasárnap, hétfőin, január 16., 17. és 18-án: Drejina,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom