Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-10 / 7. (2820.) szám
1902 Január 10, vasárnap. ^i«cmMag^arhikwo> Mit tanulhatunk az erdélyi szászoktól? Irta; BaráthLászló, á prágai MÁK alelnöke Kivonat Mágócsy-Dlet« Sándor dr. páJyadijával jutalmazott tanulmányából. A szlovenszkói magyarságnak érdeklődését természetszerűleg nem kerüliheti el az erdélyi szászok élet-folyása, kik nyolcszáz éves kisebbségi élet fo-j Jyamán nemzetiségi öntudatukat, faji jellegüket, kultúrájukat nemhogy elveszítették volna, hanem j azt a kisebbségi sorsban csodálatosképpen meg- i edzették és fejlesztették. A szász kérdés taglalásánál azonban nem szabad figyelmen kiviil hagyni, hogy míg a szászokat eredetileg az őserdők irtására hívták be Erdélybe, —- ahol államsenntartó szerepet sohasem játszottak — addig a szlovenszkói magyar kisebbség egy volt uralkodói nemzet test része. Ez a különbség annyiban döntő jelentőségű, hogy itt esetleg bizonyos olyan mozgalmak, illetőleg állás- foglalások is indokoltak lehetnek, amelyek ott indokolatlanok. A községekké fejlődött szász telepeknek már az 1224-ben kiadott Andreánum politikai, közigazgatási és egyházi önkormányzatot adott. Ezzel kezdődött a szászok külső és belső megerősödését kifejlesztő közös szervezkedés. Gyülekezési jogukat I. Lajostól nyerik és már ebben az időben kezdődik i vagyonosodásuk, melyet elsősorban iskoláik és egy- j házuk fejlesztésére fordítanak. Az újabb időben történelmükben fontos határkövet jelent az 1804-i ( esztendő, amikor is olyan közigazgatási szabályzatot léptetnek érvénybe, mely a községek életmeg- nyilvánulásait gazdasági irányba tereli. Ha a történelmi adatokat kutatjuk, úgy azt látjuk, hogy nemzeti mivoltukat és kultúrájukat azért tudták olyan osodálatos nagyságra fejleszteni, mert megteremtették gazdasági megerősödésük alapjait és lehetőségét. Mikor az őserdők helyén termőföldeket varázsol- tak elő, akkor a községi bírtok túlnyomó része osztatlan maradt és ez már mindjárt elejétől kezdve hozzájárult a közösség és az együttmunkálkodás szükségessége tudatának kifejlesztéséhez. Az utolsó században az egyre jobban előrenyomuló románokkal szemben tervszerű küzdelmet kell folytatniok földjeik megtartásáért, mely küzdelem edzi meg azt a közszellemet, amely a szövetkezetek alapitá- sához vezet és a szövetkezeti hálózat kiépítésével örökre biztosítja a szász nép boldogulását. A szász népben benne él a szövetkezés szükségességének érzete. Az egyházközségek a szövetkezeti gondolat főzászlóvivői. Belevitték a népbe azt a sokat jelentő jelszót: egymás mellett, egymással, egymásért. Az 1845-ben alakított Szász Gazdasági Egyesület és az egyes falvakban létesített gazda- , körök a gazdasági szakismeretek terjesztése mellett egyik főfeladatuknak tekintik a gazdasági szövetkezetek alakítását. A* egyház annyira aktív részt vett a gazdasági megerősödés munkájában, hogy a múlt század közepén a köznép anyagi érdekeivel való foglalkozást minden szász egyén becsületbeli és hazafiul kötelességévé tette. A papok és a tanítók tevékenyen közreműködtek a szövetkezetek és a hitelintézetek alakításában, valamint az agrárpolitika irányításában. A néptanítóknak gazdasági szakkurzust kell végezniök és a papok lesznek a hitelszövetkezetek vezetői. így nem csodálatos, hogy a szászok az elsők között vannak, akik a szövetkezeti eszmét megvalósítják ‘; kiépítik nagy sikerrel működő szövetkezeti hálózatukat. Természetesen, eleinte nehézségekkel küzdenek, de a nehézségeket hihetetlen kitartással lépésről-lépée- re leküzdve, végül szövetkezeteik mintaszerűen működnek. A hiteltoérdés rendezése céljából 1867-ben szövetkezeti alapon létre jön a nagyszebeni Földhitelintézet, mely hosszúlejáratú kölcsönök révén lehetővé teszi a szószoknak földbirtokaik megtartását, illetőleg azok gyarapítását. A szövetkezeti rendszer kiépítésével a szászok általános jóléte és anyagi függetlensége hihetetlen maga6 fokra emelkedik. Bár a szászok általában mint kereskedő nép ismeretes, kereskedelmük laesj. fejlődés eredménye. Eredetileg a kereskedelem a szászok között élő idegen népeknek a kezében volt. A szász kitartás, munkaerő és célkitűzés azonban később ezen a téren is nagy terményeket ér el. A kereskedelem fejlődését a szász nép egyik dicséretre méltó nemzeti tulajdonsága, a takarékosság teszi lehetővé. A takarékosság teszi lehetővé a pénzintézetek, illetőleg hitel szövetkezetek alapítását, valamint sikeres működését is. A szász pénzintézetek már a tizenkilencedik század végén oly kielégítő eredményt mutatnak fel, mely osak egy minden tekintetben egészséges gazdasági élet közepette lehetséges. Pénzintézeteiket a világháború után bekövetkezett változások sem rendítették meg, sőt a legutolsó években is jelentékenyen megerősödtek. 1’925-ben 45 életerős pénzintézetük van, de j még ezeknél is fontosabb szerepet játszanak hitelszövetkezeteik. Hitelszövetkezeti hálózatuk kiépítése például szolgálhat minden kisebbségi nemzetnek. Az első hitelszövetkezetet Wolf Károly dr. 1885-ben alapította. 1896-ban 66 és 1906-ban 134 hitelszövetkezet működik. Minden tízezer lakóéra 8 hitelszövetkezet esik. Hitelszövetkezeteik alapításánál az a vezérelv vezette őket, hogy inkább kevesebb szövetkezett legyen de ami van, az jó és erős legyen. Alaptételük, hogy a szövetkezetben erő legyen, mely befelé irányul és a szövetkezetét tovább megerősítik Szövetkezeteik célját a következőkben látják: A falusi uzsora leküzdése, gyengék felemelése, segélyezése, a takarékossá" elő-segitése, és ezzel karöltve a rend, pontosság és önmérsékletre való Ktvelós, szellemi javaik égj*** & „Legalább megszabadultam a vén bestiától“ — vallotta egykedvű nyugalommal a nagyszombati kitvesgyilkos A íerészegedett házaspár szóváltása előzte meg a borzalmas gyilkosságot A megvadult téri a lapát nyelével roncsolta szét felesége altestét Nagyszombat, január 9. (Saját tudósi tónktól.) Rövid tetefo-njelentés alapján a PMH tegnapi számában hirt adtunk arról, hogy Sohneider János 62 éves nagyszombati fuvaros borzalmas kegyetlenséggel meggyilkolta feleségét. A bűntett híre nagy izgalmat keltett a városban, órákon át egyébről sem beszéltek, mint a városszerte ismert Schneider János rémtetitéröl, amelynek okait csak a nyomozás folyamán hozták napvilágra a osend- őmk. A gyilkosság bejelentését és felfedezését követő nyomozás izgalmas részleteiről s a gyilkos vallomásáról munkatársunk az alábbiakban közöl részletes beszámolót. „Agyonvertem a feleségemet" Pénteken délután két óra tájban egy idős ember állított be a nagyszombati csend ő rparancsnokságra és a legnagyobb lelki nyugalommal előadta, hogy egy félórával ezelőtt a Kollár mi on az Ochaba-íéle majorban levő lakásán agyonverte feleségét. Anélkül, hogy szünetet tartott volna, kérde- zősködés nélkül folytatta vallomását és előadta, hogy féleségét azért gyilkolta meg, mert az egy nagyszombati nős és családos férfivel már hosszabb idő óta szerelmi viszonyt folytatott. A gyilkosságra vonatkozólag Scfhneider előadta, hogy úgy felesége, mint ő a délelőtt folyamán szeszes italt fogyasztott, melyből felesége oly nagy mennyiséget ivott, hogy már a lábán sem tudott állni. Ekkor esett szóváltás közöttük az asszonynak egy nagy- szombati nős emberrel folytatott szerelmi viszonya miatt, ami őt annyira felháborította, hogy rátámadt feleségére, annak alsómháját leszaggatta és a kezeiigyébe került lapát nyelét az asszony altestébe szúrta. Ettől felesége eszméletét veszi'tette. Seihnei- der ezután a kezébe került vas- és fadarabokkal az asszony fejét, arcát és egyéb testrészeit addig verte, amig az asszony mozdulatlanul nem feküdt a konyha téglapadlózatán. Ezután —- mondta Sohneider — meggyőződtem arról, hogy féleségem keze és arca már hideg állapotban van, egy öreg össze szaggatott télikabáttal letakartam őt és idejöttem, begy jelentést tegyek cselekedetemről. Tettemet nem sajnálom, dacára annak, hogy húsz esztendőre van kilátásom, de legalább megszabadultam a vén bestiától. Most már nem fog többé idegen férfivel viszonyt folytatni! Holttest a nyomortanyán A csendőrök eleinte azt hitték, hogy őrült emberrel van dolguk. A csend őr parancsnok intézkedésére kéttagú csendőrjárőr szállt ki a megjelölt helyre ée nem telt el öt perc sem, a esemdőrjárőr telefonon jelentette a parancsnokságnak, hogy az önként jelentkezett gyilkos előadása szóról-szóra megfelel a valóságnak. A csendőrparancsnok Sdhneider Jánost erre letartóztatta, majd az esetről jelentést tett az ügyészségnek s egy óra múlva vizsgáló bizottság szállt ki a helyszínre. Az Ochaba-féle majorban lévő és Sohneider bérletét képező oduezerü lakás a bizottság tagI feloldja és eltávolítja a 1 szervezetben lerakodott g I savakat. Vasmentes, I 0 emésztést elősegítő kel- 1 1 lemes üdítő ital. jaira borzalmas hatással volt. A helyiségben semminemű bútordarab nem volt, csak egy teljesen befüstölt tüzelőhely tanúskodott arról, hogy ebben a lyukban egy négytagú család lakott A lakás baloldali részén egy rakás szalmán a téglapadlózaton feküdt Schneider Ilona, borzalmas állapotban, egy öreg, összeszaggatott télikabáttal letakarva. A vizsgálóbizottság tagjai között lévő Virsik dr. városi tisztiorvos már csak a beállott halált konstatálta és intézkedett, hogy az asszony tetemét a kórház bonotani helyiségébe szállítsák. Vagyont és becsületet elvitt az ital A csendőrség által lefolytatot nyomozás megállapította, hogy a gyilkos tettét délután félegy és félkettő között követhette el, éppen abban az időben, amidőn két fiatalkorú gyermekük távol volt a lakásbóL A csendőrség megállapításai szerint a 82 esztendős Sohneider feleségével együtt 25—30 évvel ezelőtt jobb időket élt és jóné- bány hold földjén a kertészmesterséget folytatta. Egy kis megtakarított vagyona is volt, de gyakran látogatta a kocsmákat és iszákos természete annyira erőt vett rajta, hogy gazdaságát és megtakarított vagyonát elltta. Az iszákoeság terén feleségében is segítőtársra akadt, aki különösen akkor hódolt ennek az élvezetnek, amidőn meggyőződött arról, hogy megtakarított pénzecskéjük és kertgazdaságuk már amugyis elúszott. Hosszabb ideig napszámosunkét végzett Sohneider, majd pár esztendővel ezelőtt kocsit és lovat vásárolt és különféle kisebb fuvarozásokat végzett Felesége ismeretséget kötött és viszonyt kezdett egy nagyszombati családos emberrel, amiért férje már egyszer kikergette lakásából, de az asszony nyolchónapi távoliét után újból visz- szatért hozzá azzal, hogy ezentúl rendes házastársi életet fog folytatni. Egy ideig rendesen is viselkedett, de azután ismét főinjitotta a viszonyt és odáig ment, hogy saját lakásán rendezett találkát. Hogy a vizsgálóbizottság az oduszerü lakásban semminemű bútorzatot nem talált, annak oka abban rejlik, hogy karácsony előestéjén Schneideréknél tűz ütött ki, ami elhamvasztotta azt a nagyon csekély bútorzatot, ami a szoba-konyhában volt elhelyezve. A tűz keletkezésének okáról a csendőrségi nyomozás akként számol be, hogy Sohneider, mint munkanélküli, 40 korona segélyt és három métermázsa szenet kapott karácsony előtt. A szénnel alaposan befütöttek és a negyven koronáért szeszesitalt vásároltak, amitől annyira berúgtak, hogy Schneider elővigyázatlansága miatt tűz keletkezett. A gyilkosnak négy gyermeke van, akik közül egy leánya Nagyszombatban van férjnél, egy leánya Pozsonyban tartózkodik, a két fiatalkorú gyerek pedig a szülőkkel élt együtt. A csendőrség gondoskodott a fiatalkorú gyermekek elhelyezéséről. Megoldották a martinezi hármas gyilkosság rejtélyét Landa Vencel gyilkolta meg feleségét és két gyermekét A gyikos szerszám árulta el a titkot Raudnitz, január 9. Jelentettük, hogy a hétfőre virradó éjszaka a közeli Martinez faluban baltacsapásokkal meggyilkolták Landa Vencel zsellér feleségét, nyolcéves kisfiát és halálosan megsebesítették 13 éves Anna leányát. A gyilkos a tett elkövetése után fölgyujtotta a házat, hogy eltüntesse a szörnyű gyilkosság nyomait. A nyomozó közegek gyanúja Landa Vencelre, a meggyilkolt asszony férjére esett. Landa tagadott, de kihallgatása során olyan körülmények merültek föl, amelyek indokolttá tették letartóztatását. A halálosan sérült leányt beszállították a raud- nitzi kórházba, ahol háromnapi szenvedés után meghalt. A csend őrség szorgosan kutatott a gyilkos szerszám után, de nem találta a baltát, noha kieresztette a halastó vizét is és kiszávattyuztatta a kutat. Csak amidőn a félig elhamvadt házat mégegyszer, alaposabban átkutatták, bukkantak rá a fejszére. A balta a Landa-ház lezárt pincéjében volt, a pince kulcsát a letartóztatott Landánál találták meg. Ez a lelet kétségtelen bizonyítéka annak, hogy Landa gyilkolta meg a feleségét és gyermekeit. Borzalmas tettének inditóokai még nem ismeretesek. Landa az egész környéken a legjobb hírnévnek örvendett és lelkiismeretesen gondoskodott családjáról és idegbeteg feleségéről. A fejsze megtalálása után Landát újabb kihallgatásnak vetették alá, de továbbra Is ártatlanságát hangoztatta. A nyomozó közegek remélik, hogy végűi is meg fog szólalni lelkiismerete. támogatása, közhasznú eszmék megvalsóitása, anyagi .javak meertartái=a és szaporítása hasznos törekvések támogatása és végeredményben a haladás utjának elősegítése. Ezeket a célokat a szászok el is érték. Bizonyi' ''ként elég utalni a szász nép józan életmódjára. a népnevelés magas fokára és kultúrájuk magaslatára. A falu népét és gondolkodásmódiát a szövetkezetek révén alakították át, felébresztve az berekben a felebarát] szeretatet, a takarékosság szükségét és az önsegély gondolatát. A szászok gazdasági megerősödése és annak r-<wcit6éaDével magas lókra emelt kultúrájuk fcstle lehetővé számukra a sikeres ellenállást minden I törekvéssel szemben, mely nemzeti létük ellen fordult. A 6zász nép azon szelleme, mely nemzeti alapon az egész népet eggyé tudta tenni, mely az életben a szövetkezés és az önsegély gondolatát domborítja ki, alapozta meg ennek a megtörhetetlen kisebbségi népnek létfeltételét. öntudalos nemzeti műveltségük, mely követésre j bűzd itó példaképpen állhal minden kisebbségi nép előtt, gazdasági megerősödésük függvényeként j keletkezett, de emellett annak tudható be, hogy a német birodalommal, egykori anyaországukkal a legszorosaSíi kap csői* tehát tertják fenn. Kultowi-* juk a nagy német kultúrának szoros része. Ennek a magas fokon álló kultúrának a hatásaként minden szászban kiolthatatlanul benne él a nemzeti öntudat, ami a szász nemzetet mind a mai napig, nyolcszáz éven keresztül fenntartotta. Sok megpróbáltatáson ment keresztül az erdélyi szász kisebbség. Sok veszély fenyegette nemzeti önállóságukat, nyelvüket, kultúrájukat. De minden ilyen törekvés szemben találta magát egy leküzdhetetlen akadállyal: a szászok életerejével, kultúrájával, anyagi erejével ét, nemzeti öntudatával'. 9 A SALVATOR FORRÁS
