Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-09 / 6. (2819.) szám

6

MAfifejR-HIWtP

1932 Janmár 9, szembaj

rHlREK^.

VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prá- gai Magyar Hírlap4* pozsonyi kiadóhivatala, Lőrlnckapu-ucca 17., IL (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. A többi államokba szolgáló vizumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága

II., Panská ul. 12., III. em. eszközli.

♦

POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon 27-87. Lörinckapu-ucca 17.

(Centrabpassage)

KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon 495. Fő-ucca 69., I. em. jobbra,

NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Káptalan-ucca 25. — Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Váralja-ncca 7/2.

#

— Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket, hogy a P. M. H. 1932, évi nagy képes naptárának expedieiós és bélyegköQtsége fejében 5 (öt) koronát vagy bélyegekben, vagy az előfizetési díjhoz csatolva szíveskedjenek kiadóhivatalunkhoz beküldeni.

— Halálozások. Budapesten január 3-án rövid szenvedés után 36 éves koráiban elhunyt Rakus Gyula dr.. a Magyar Kir. Földtani intézet gölniobányai származású geológusa. Temetése Budapesten január 5-én ment végbe. Feleségén szül. Heutseliy Zelmán és két gyermekén kívül nagyobb rokonság gyászolja, köztük Heutschy Kálmán, a máriabutai bányatelep gondnoka, aki sógorát veszítette el a megboldogultban. — Klór Anna urbölgv hetvenhárom éves korában január 7-én Eperjesen elhunyt. Szombaton délután fél négy órakor temetik a Eclly-ucca 25 számú gyász- házból. Halálhíre őszinte részvétet keltett városszerte. A megboldogultban Klór Sándor gyógyszerész testvérét gyászolja kiterjedt rokonsággal együtt. — Spécién Dezső, a Rima- murányi Salgótarjáni Vasmű rt. szánwezetője 55 éves korában Rimaszombatban elhunyt. Temetése a gyász és részvét impozáns'] Megnyilvánulása mellett ugyanott ment végbe.

— A Rákoskeresztúri temetőin felállítják Gyóni Géza szimbolikus sirhaníját. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A kormány már évek éta szorgalmazza a hadifogságban elhunyt Gyóni Géza költő hamvainak hazahozatalát. Az akció egyelőre megfeneklett, mert a szovjet nem engedi meg a hazaszállítást. Gyóni nevét különben már ismerik Oroszországban is és egy orosz család ápolja Krasz- nojarszkban lévő sírját. A Gyóni Társaság most el- hatjf.rozta, hogy megvalósítja a Petőfi Társaság eszméjét és felállítja a rákoskeresztúri hősök temetőjében Gyóni szimbolikus sirdombját, amely fölé díszes 6irenfléket emel.

— Meghalt Buday Dezső képviselő, az Ébredő Magyarok Egyesületének elnöke. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Buday Dezső keresztény gazdasági párti országgyűlési képviselő, az Ébredő Magyarok Egyesületének országos elnöke ma reggel hirtelen elhunyt. Budáynak egy pattanás volt ez arcán, azt elkaparta, úgyhogy orbáncot kapott és a betegség annyira elmérgesedett, hogy már nem lehettt segíteni rajta.

— Kassa város képviselőtestületének folytatólagos ülése. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Kassa város képviselőtestülete csütörtökön délután 5 órakor tartotta folytatólagos illését Smrz helyettes-polgármester elnökletével. A napirend első pontjaként hosszú vitát váltott ki a mezei rendőrség fenntartásához való hozzájárulás ügye. Az idevonatkozó törvények szerint ugyanis a mezei rendőrség fenntartásának költségeit a birtokosok kötelesek viselni, ennek ellenére 1926 óta a városra hárult ez a kiadás, mivel a birtokosok különféle kifogásokkal kibújtak kötelezettségük elöl. Azóta a város közel egymillió koronát áldozott a mező-rendőrök fenntartására. A tanács most azt javasolta, hogy a város szólítsa fel a birtokosokat arra, hogy 40 százalékban járuljanak hozzá a mező-rendörség fenntartásához, amit a közgyűlés elfogadott. Ugyancsak meghosszabbították további 15 esztendőre a katonai gyakorlótér városi tulajdont képező részének bérletét. Ennél a pontnál Halmi Béla dr. és Blanár Béla dr. azt a javaslatot terjesztették elő, hogy a város ajánljon fel más területet a katonai gyakorlótér céljára, mivel a mai gyakorlótér útjában áll a város fejlődésének. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. A városi laktanyák javítási ügyének tárgyalásánál kitűnt, hogy a város 35 esztendőért nem kap bért a katonaságtól a laktanyák használatáért, mivel a végbevitt javítások költsége 35 esztendei bérösszeget emésztett fel. Ezúttal tehát ismét nyilvánvaló lett, hogy a város a mai bérösszeg mellett ráfizet a laktanyák fenntartására. Végül hosszú vitát váltott ki a Szociális Ház belső berendezési munkálatainak kérdése, ahol Helyei Gyula szólalt fel s a munkák kiadását teljesen a kassai iparosok részére követelte. Közel egy órás vita után a közgyűlés nem tudott határozni a kérdésben, úgy, hogy az ülést szombatra elnapolták.

Titokzatos tragédia játszódott te az éjszakai Berlin uccáin

Egy fiatalember három revolverlövéssel megölt egy bécsi kereskedői — Cherchez la temine

Berlin, január 8. Berlin egyik legélénkebb

uccakereszteződésében, a iMotz- és a Martin Luther-ucca sarkán, az elmúlt éjszaka sok járókelőnek szemeláttára gyilkosság történt. Egy fiatalember, egy idáig még ismer eleien férfit három revolveribvéssel leteritett. Az áldozat azonnal meghat.

Annak ellenére, hogy ez a rész Berlinnek egyik legforgalmasabb vidéke és még az éjjeli órákban is sokan járnak rajta, a gyilkosságnak is sok szemtanúja volt, a tettesnek sikerült elmenekülnie, bár a járókelők és a rendőrök közül sokan üldözésére siettek.

A tanuk vallomásából a gyilkosság lefolyása a következőképpen rekonstruálható:

Egy jól öltözött férfi lassú, megfontolt lépésekkel halad át az úttesten. Egy kapuboltozat alól hirtelen egy 19 éves, sötét ruhába öltözött fiatalember lép ki, akin övvel ellátott szürke kabát van. Arcára mélyen le van húzva a sapka.

A fiatalember gyorsan hozzálép a férfihoz, néhány szót halkan odamond neki, majd váratlanul előrántja revolverét, tüzel. Egymásután három lövést ad le- A megtámadott az első lövés éldördülésekor kabátjának zsebéből élesre fent tört ránt elő, karját magasba emeld, megcsillan kezében a tőr, rá akar rontani ellenfelére. Az első lövés azonban felemelt jobbkarját éri, a magasba emelt kar lehanyatlik, a tőr csörömpölve vágódik a kövezethez. A második lövés a mellét éri, a harmadik az altestébe fúródik és a halálos lövésektől találva összeroskad. A járókelők a megdöbbentő jelenetre az első pillanatban szinte dermedten álltakba gyilkos menekül s mire a rendőröket fellármázzák és üldözőbe veszik, az már eltűnt az éjszaka homályában.

A meggyilkoltnak a zsebében a rendőrség útlevelet talált.

Az útlevél Gerl Lajos bécsi 34 éves kereskedő nevére voH kiállítva, aki a Wilhelminen-strasse 45. számú házában lakott. Azonkívül még három már elévült lotto-sorsjegy, továbbá egy nagy kulcsokból álló köteg volt a zsebében. A rendőrség ebből azt következteti, hogy a meggyilkoltnak lakása volt Berlinben annak ellenére, hogy a rendőrségen nem volt bejelentve. Az a körülmény, hogy élesre fent tört hordott magával, arra vall, hogy

a támadásra el volt készülve és azzal szemben védekezni akart.

Azok a szavak, amelyeket a gyilkos közvetlenül a tett előtt áldozatának mondott, teljes egészükben nem ismeretesek a rendőrség előtt, de egy-két járókelő egyes foszlányokat hallott belőlük s a bűnügyi rendőrség arra következetet, hogy

a titokztos éjjeli trgédiámk szerelmi háttere van.

A nyomozás nagy éréi Ível folyik.

Járás ©s j©!i0m

Német tudós megfigyelései a mozdulatok és az egyéniség

összhangjáról

Az esztétikusok már régen megállapították, hogy az egyén megjelenéséinek jellemző sajátosságát, akár férfi, akár nő legyen az illető, nem kizárólag a testalkat vagy az arcvonások, az alak magassága vagy a haj színe határozza meg, de elengedhetetlen kelléke az összbenyomásnak, amely voliaképen az egyéniség legsajátosabb kifejezője, maga a testtartás is, a mozdulatok harmóniája, legíőké- pen pedig a járás, amely a legújabb kor embertani megfigyelései szerint egyénonkimt feltétlenül változik.

Németországban, ahol emberemlékezet óta mindig akadtak tudós kutatók, akik a legkülönbözőbb szempontokból bírálták meg az egyén lelki és fizikai életének kifejlődését, már annakidején megállapította Kretsch mer, a neves pszihológus, hogy a testalkat szoros összefüggésben áll a jellem és a lelki tulajdonságok kifejlődésével. 1925-ben megjelent müvében Kret sebmer kifejti azt, hogy a karcsú alakú egyének túlnyomó részben nyugodt, szenvtelen, zárkozott kedélyü, a vidámság és humor iránt kevésbbé fogékony embertípusok. Velük éles ellentétben a kövérségre hajlamos, egyébként is megtermett egyének barátságosak, vidámak, a társaságot kedvelők.

Azzal a körülménnyel, hogy az arcjáték és a mozdulatok valósággal tükörképei az egyén lelkivilágának, miár Lavater megállapitásai óta tisztában van az emberiség. A bánat és öröm, az ijedtség, a borzalom, a kétségbeesés érzésének tökéletes kifejezője az arcjáték, amelyet legtöbb esetben önkéntelen mozdulatok csak még kifejezőbbé tesznek és Lavater megfigyelései szerint az orvosi diagnózis igen sok esetben függ a beteg mimikái kifejezésétől, ugyanígy befolyásolja az orvost egy-egy önfcényielen mozdulat a betegség természetére vonatkozó megállapításaiban.

A legújabb korban még egy 'lépéssel tovább ment az emberiség jellemrajzának ismertetéséiben a tudós megfigyelő. A jövő évben kerül piacra Németországban Kruken- berg müve, amelyben a kitűnő pszichológus pedagógiai pontossággal összegezi a külső megjelenés kifejezési módjainak jóformán összes változatait, hangsúlyozva azt, hogy az egyéni sajátosság, különösen pedig a járás változó megnyilatkozásai, hasonlóan a grafológia tudományához, főként bűnügyi szempontból rendkívül fontos megállapít ásókra adhatnak alkalmat, mert a testmozdulatok sokszor aránytalanul pontosabb kifejezői a jellemnek, mint maga az arckifejezés, amelyet bizonyos önuralommal gyakran eliváltoztat- hat a bűnöző.

Krukenberg müvében komoly fejtegetés tárgyává teszi a nők jellemlul ajdo nságaiit és meggyőződéssel hangoztatja, hogy a jellegzetesen női tulajdonságok nemosak mi «rcjá*

tékbain és a férfiaknál aránytalanul hevesebb, mert fegyelmezel!enabb mozdulatokban jutnak kifejezésre, hanem főként és legelsősorban a járásban! Az úgynevezett „szép nő“ tökéletes esztétikai hatásához feltétlenül szükséges a szabályos arcvonásokon, a finoman mintázott alakon kívül a szép, vagyis a jellegzetesen nőies járás — írja többek között Krukenberg. Kerülni kell tehát minden olyan fizikai hatást, amely bármilyen tekintetben is betolvasohatná a női járás tökéletes kialakulását. Krukenberg itt pálcát tör a divat fölött is és kijelenti, hogy volt idő, amikor a minden részleteiben lehetetlen női öltözködési stílus, a túlzottan magassarku cipő és a fűző idején a szó szoros értelmében elkorcsositotta a nők járását, sőt azt is hangoztatja, hogy a legújabb korban a túl magas cipösrok szintén rendkívül károsan befolyásolja a lábizmok megfelelő használatát és ezáltal igen gyakran bizonytalanná, tipegővé, félénkké és határozatlanná teszi a nő járását.

— Bármilyen különösnek hangzik — mondja továbbá az iró — ezek a lényegtelennek tetsző mellékkörülmények igen sok esetben végzetes hatást gyakorolnak a nők egyéniségére. A helytelen és egészségtelen lábbeli, a toronymagas sarok, a túlzottan keskeny orrú cipő állandó viselete következtében a nő elveszti jellegzetesen egyéni járáemódját. Minden lépésére gondosan kénytelen ügyelni, mert fél, hogy egy meggondolatlan mozdulat következtében elesik, ez az állandó aggodalmaskodás pedig elöbb-utóbb átformálja az egész jellemét, amely még akkor is határozatlanná lesz, ha alapjában véve határozott, egyenes és őszinte volt.

Kijelenti Krukenberg, hogy megállapitásaiban a legkevésbé sem kiván maradinak látszani és nem állitja azt, hogy a nők most már kivéte, né'kül hagyjanak fel a magassarku cipők viselésével. A magas cipősarok divatja megfelelő lehet a kis- ée középtermetű, karcsu-alaku hölgyek számára, de a XX. század dolgozó nője? a megélhetés és a kenyérért folytatott küzdelemben a férfi oldalán harcoló nő, Krukenberg feltevése szerint, semmi körülmények között nem töltheti be eredményesen hivatását, ha nem biztosítja a maga számára a nyugodt és zavartalan járás lehetőségét.

Feltünéstkeltő tanulmányának befejezésében arra a meglepően érdekes következtetésre jut az író. hogy amennyiben — ha nem is máról-holnapra, — de az idők folyamán lehetővé válik a női cipődivat általános és egészséges reformja, minden valószínűség szerint szinte észrevétlenül átalakul majd a nők gondolatmenete, sőt lelki világa is. Szabaduljon fel a nő a cipők bilincseiből, ezt a felhívást intézi Krukenberg a modern asszonyokhoz és leányokhoz, igyekezzenek mielőbb megismerni a nyugodt és felszabadult járás örömeit, függetlenitsék magukat az arasznyi magas sarokban való botorkálás kellemetlenségeitől ée gondolják meg, hogy mennyi energia, milyen nagy ée fárasztó idegmunka ölpazarlása

válik szükségtelenné a célszerűen megválaszott lábbeli viselése alkalmával.

A nő természetes járása a nőiesség legszebti kifejezése! Érdekes körülmény, hogy ezzel Amerikában vannak a leginkább tisztában, mert a sportban edzett, kenyérkereső amerikai nő már régen levetette a párisi divat öles gavallérsarku cipellőit és rátért az egyéniségéhez, munkaköró* hez, sportbeli tevékenységéhez illő cipők viseletére.

A kitűnő pszichológus és esztéta könyve mindenesetre általános érdeklődést keit a német könyvpiacon. Kérdés csak az, hogy Krukenberg fejtegetéseihez mit szól majd a kontinens hölgyközönsége? F. dr.

| Castor és Pollux, Oreste9 és Pylades, Ha- \ ro és Leander nincsenek jobban egymás- .1 ra utalva, mint ez a két fogalom: GOLY• VA és CíGELKA jódos gyógyviz! Kérje

\ mindenütt! Megrendelhető: CIGELKA

* forrásvállalat, Bardejov. (7.)

— Két letartóztatás au üregi plébánián történt betörés ügyében. Nyitrai tudósítónk je- lenti: Tagnapra virradó éjjel betörők jártak Simomcsics üregi plébános házában, akik egy értékes vadászfegyvert é-s különféle egyéb tárgyakat loptak el. A csend őr ség azonnal 'bevezette a nyomozást, mely eredménnyel járt és a tetteseket Kelemen József munkanélküli és egy fiatalkorú társa személyében elfogták. A házkutatás során előkerültek a papiakból ellopott tárgyak. A két letartóztatott a bizonyítékok súlya alatt beismerő vallomást tett. Mindkettőjüket átadták a nyitrai államügyészségnek.

— Családi perpatvar miatt a halálba menekülik. Handlovai 'tudósitónk jelenti: Woh- lanid András munkás a napokban öngyilkossági szándékkal felakasztotta magát, s mire rátaláltak, már halott veit. A fiatal munkás családjával rossz viszonyban élt és a veszekedések egyre állandósultak portájukon, mire végső elkeseredésében felkötötte magát. Az öngyilkosság ügyében folyamatba tették a vizsgálatot.

— Világító ör.to-: o? válókészülék Londonból jelentik: Egy angol föltaláló oly önborotválókészüléket szerkesztett, amellyel a sötétben is lehet borotválkozni. A penge mögött kis villamoslámpa van elhelyezve oly módon, hogy éppen a borotválandó arcfelületet világítja meg.

— A lépcső, mint az emberiség egyik nagy ellensége. Londonból jelentik: A newyorld Met- ropolitain életbiztosító társaság kimutatása szerint a lakásokban szenvedett baleseteknek több, mint 50 százaléka a lépcsőkön vaió leesésből származik Amerikában.

xx A szlovenszkói és ruszinszkói magyar nők lapja: a „Nagyasszony

— Luther bibliája féíáron eladó. Londonból jelentik: Ottó Vollbehr dr. ismert könyvgyüjtő hir szerint azt az ajánlatot tette, hogy Luther bibliáját és több ritka könyvet, melyek értékét összesen másfélmillió dolárra becsülik, feleáron egy csiká- gói múzeumnak vagy könyvtárnak adja, ha egy csikágói polgár hajlandó érte ezt a félárat megfizetni.

— Aki arra kéri a bíróságot, válassza el halott férjétől. Páriából írják: Az igazságszolgáltatás történetében először fordult elő, hogy egy asszony azzal a kívánsággal fordult a törvényszékhez, hogy válassza el halott urától. Egy minisztériumi tisztviselőnő olyan férfihez ment feleségül, akii a házasságkötés előtt nyolc évvel már meghalt. A dolog a következőképpen történt. A hölgy hirdetést tett közzé az újságban, amelyben tudtára adta a házasulandó férfiaknak, hogy szívesen férjhez menne. Egy sereg választ kapott, ezek közül kiválasztott egy Jean Joseph nevű urat, megismerkedett vele és feleségül ment hozzá. Mikor ellátogattak a férfi szülőfalujába, feltűnt az asszonynak, hogy férjét mindenki1 Jean Louisnak nevezi. Mikor kérdőre vonta férjét, az azt felelte, hogy ez náluk helyi szokás. Csakhamar kiderült azonban, hogy férjét csakugyan Jean Louisnak nevezik, unokatestvére Jean Josephnek, aki elesett a háborúban és akinek a papírjait ellopta, öt magát többször büntették, mint megrögzött bűnözőt. A dolog rendkívüli bonyolult, mert az illető hölgy Jean Josepb-el kötött házasságot és a törvény értelmében halott emberrel való házasságot nem lehet megbontani. A pórul- járt asszony most a házasság meg semmisítését követeli és ráadásul húszezer frank kártérítést. Rövidesen kiderül, milyen eredménynyel.

— Tehénnagyságu, hláromszemü és tojásokat rakó ősállat. A leningrádi muzeum expedíciója, mely hónapokat töltött a tatár szovjet területén, rendkívül érdekes tudományos felfedezést tett. Kazán vidékén olyan ősállat csontvázára akadtak, amely a feltevés szerint millió és millió évvel megelőzte a mammutot. Az expedíció vezetője, B. A. Stilko, „ulemo- saunis“-nak nevezte el az állatot az Ütem* folyóról. Az ulemosaurus — ha hinni lehet a muszkivai beszámolóknak — tehénnagyságu állat volt, tojásokat rakott és az agya csak alig valamivel volt nagyobb a csirkéénél Orrcsontja fölött egy nyilást találtak, ami valószínűleg egy harmadik szem ürege lehetett. A csontváz alapján azt hiszik, hogy az állat a kétéltűek közé tartozott, vagyis egyaránt élt szárazföldén és vázban*

%