Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-06 / 4. (2817.) szám

2 <PRa:GAiyy\AGYARHIRIiAB 1932 január 6, szerda. A Stribrny-féle fölmentő Ítélet visszhangja a cseh, szlovák és német sajtóban Valamennyi lap megnyugvással veszi tudomásul a biróság szavát - Stránsky lapja, a Lidové Noviny a tárgyalási terem hallgatóságának pártszinezetét kifogásolja „A középeurópai tervek teljes összeomlását" jelenti a Národní Politika A lap szerint Berthelot inditotta el s ugyancsak ő fújta le a középeurópai közeledés tervének propagálását Práffa, január 5. A prágai kerületi bíróság felmentő ítélete Stribrny és Siohrovsky peré­ben élénk sajtóvisszhangot vert föl. A legtöbb prágai napilap vezércikkben foglalkozik az üggyel. A Deutsche Presse (német keresztényszo­cialista) a következőket írja: Nem is arról volt szó, hogy Stribrny hamis tanúvallomást tett-e az első S ich r ovsky-pörben, hanem ar­ról, hogy az abszolút erkölcsi züllöttség és korrumpáltság képe, amelyet a politikai (mondjuk meg mindjárt: pártpolitikai) jellegű parlamenti bizottság Stribrnyről megalkotott, a biróság előtt megállja-e a helyét. Nos, a parlamenti vizsgálóbizottság drótrángatóinak (a nemzeti szocialista Stránsky és szociálde­mokrata Koudelka képviselőnek) nem si­került a bizonyítás — legalább is nem a Stribrny-elleni kampány első részében. A per azt mutatta, hogy Stribrny ellenfelei számára minden eszköz jó, csak hogy a veszedelmes politikus nyaka köré megszoríthassák a kö­telet. Ha Stribrny miniszteri ténykedése után nyugalomba vonult volna, ha önhittségében nem vágyódott volna az állam legmagasabb pozíciójára, ha a nemzeti szocialista pártból való kizárása után nem lépett volna oppozi- cióba a Hradzsin ellen, senki sem kérte vol­na számon azt, hogy az államot megkárosí­totta. Ma azonban más a helyzet. Nagyitó üvegen keresztül vizsgálják a múltját. Ami anyagot a parlamenti vizsgálóbizottság (amelyre az ellenzéknek mint ismeretes, semmi befolyása nem volt), felhozott Stribrny ellen, az a maga mennyiségében meglepő volt. Ma, az első per befejezése után a vizsgá­lóbizottság munkájának „minőségét" egészen másképpen ítélik meg. Stránsky képviselő üzleti önzése, aki a Hradzsin szolgálatában ki akarta érdemelni a Pour le merité díszét, óriási blamázst hozott saját táborára. Stribrny ellenfelei nem számoltak azzal, hogy egy tárgyilagos biróság előtt az ő saját er­kölcsi gyengéik is napvilágra kerülhetnek. Mennyire igazoltan állt S tribün y a bíró­ság előtt, amikor rámutathatott arra, hogy egy Udiraal is fölhasználta Siahrovskyt, „az órást", külföldi vásárlásokra és hogy bank- politikájában Englis volt pénzügyminiszter sem volt ment személyi érdekektől, s a ta­nuknak egy része, akik ellene vallottak, ér­dekelve voltak az akkori jutaléküzletekben. Őt el akarnák fogni, föl akarnák akasztani, a többieket meg futni hagynák? Ezzel Stri­brny számára az igazságtalan üldöztetés galériáját szerezték meg — a már'iirságot. A biróság úgy a tárgyalás folyamán, mint az Ítéletiben tárgyilagosnak bizonyult. Ezt elég­tétellel kell megállapítani. E tekintetben bizonyos aggodalmakkal voltunk eltelve. A pör folyamán a kulisszák mögött látható volt a politikai rendezés, amely lázasan tö­rekedett terhelő anyagot szállítani a vád­lottak étien. A szalmaszálba is belekapasz­kodtak, még ha az csak egy ta-nonc is volt, aki a csem-egelüzletben állítólag beszélgetni látta a vádlottakat. Most á második Stau­bra y-pör: a szémsizáliitási eset tárgyalása előtt állunk. Itt a St ribrny-testvérekről van szó s az ügy már sokkal komolyabb. Strii- brny azonban itt se kerül önmagával ellen­tétbe védekezésében. Ismét be fogja bizo­nyítani, hogy azok, akik a mórt piszkosnak tartják, maguk sem tisztakezüek. A BŐI! RMJA vezércikkéből a cenzúra jó egyharmadot tö­rölt. Az el nem kobzot! részben ez a lap a következőket mondja: A minden hájjal megkent Stribrny népszón ok minden más, csak nem mártír és téves lenne ez esetben a fénynek a sötétség fölötti győzelméről be­szélni. Mindamellett érthetők azok a tünte­tések, amelyekkel Striibrnyt fogadták, ami­kor a bírósági termet elhagyta. Eltekintve a radikális nacionalista cseh ifjúság szimpá­tiájától, az a mód. ahogyan ezt a pert in- ezoenálták, még politikai ellenfeleinek a hangul alá l is megváltoztatta. Ment ez ki­mondottan politikai pör volt. A koalíció bal szárnya el akarta intézni ellenlábasát és föl akarta használni az alkalmat,- hogy a kor­ra prő elleni harcot kiszélesítse.' A fertőibe zuhant politikai életet kelleti volna meg­tisztítani, megszabadítva az atmoszférát a bizalmatlanság baciluaaitól. Semmi sem volna Csehszlovákiában népszerűbb, mint egy becsületes, nyílt harc a korrupció mér­ge ellen. De hogyan építették M ezt a pert? Kiipéoéztek egy emberit, aki á kormá­nyon levő egyik csoportnak nem tetszett, és mintegy parancsszóra mindannyian nyilat szegeztek mellének. Már a parlamenti vizs­gáló bizottság előtti tárgyalás gondolkodóiba ejtette az embert. A vádlottat tanúként hall gátlók ki és Koudélka előadó jegyzőkönyvi megjegyzései a tárgyalás vezetés tárgyilagos­ságáról nagyon rossz bizonyítványt állítanak ki. A vizsgálatot, ahelyett, hogy a bizottsági tagok jelenlétében ejtették volna meg, ti­tokban vezették. Az eljárás folyamán szá­mos közéletben szereplő személy ellen a vádak halmaza merült föl. Ha a korrupció élleni harcot ugyanolyan becsületességgel vezették volna, áhogy azt beharangozták, akkor a vizsgálatot ki kellett volna terjesz­teni valamennyi gyanúsított ellen. Ez azon­ban nem történt meg. Stribrny az egyetlen vádlott és még egy St-ojs kainak is sikerült tervibevett letartóztatása napján külföldre menekülnie A PRAGER TAGBLATT vezércikke szerint a per érdekessége abban •rejlik, hogy a tárgyaláson a legkülönbözőbb szociális rétegekhez tartozó tanuk- vonultak fel. A bírák előtt elvonultak: miniszter, kép­viselők, különböző állású állami tisztviselők, kereskedők, pincérek, csemegeüzleti alkal­mazottiak, sok időt fordítottak annak megái- lapiitásiára, hogy vájjon szívélyesen és milyen szívélyesen viszonozta Stribrny Siehrovszky üdvözletét. Lényegesek voltak az arra vonat­kozó valloimásoik is, hogy az állaim az első években miképpen szerezte meg a szükséges vágónál töményt, azonban nem lehet állítani azt, hogy a napvilágra kerüli körülmények meglepetést keltettek volna. Meg Lehet bo- csájtaná rendkívüli esetben a miniszternek, ha áruhiány idején a közvetítőnek, akit nél­külözhetetlennek vél, abnormális nyereséget biztosit, de nem engedhető meg, hogy ezt Inényszerilő szükség nélkül tegye, arról pedig vitázni sem lehet, hogy a miniszter az üzlet csendes részese lehessen. Vájjon a Stribrny esetben az eddig bebizonyított tények elég nyomósak voltak-e ahhoz, hogy az egykori minisztert ilyen eljárás vádjával lehessen ter­helni. A tanúvallomásokból a biróság nem ilyen benyomást szerzett. A bíróság a vallo­másokból nem arra a benyomásra jutott, hogy a miniszterek büntetendő cselekményt követ­tek volna el abban az időben. Stribrny olyan emberként hagyta el a bírósági termet, akit a bírák a per folyamán felhozott vádak alól fölmentettek. Ezzel azonban még nem jutott harcainak végére, mert ez csak egy része volt annak az eljárásnak, a második részt a mute- jovici szémsaáLM'tási per képezi, amelyet es­küdtszék előtt, fognak lefolytatni. A nemzeti demokrata NÁRODNI LISTY azt iirja, hogy a prágai büntető biróság föl­mentő Ítélete bizonyára nem lepte meg azo­kat, akik már kezdettől fogva tudatában vol­tak a felhozott vádak gyengeségének. A má­sik részen azonban bizonyára meglepte azo­kat, akik marasztaló ítéletet vártak s nem tudták elképzelni azt, hogy az államügyészség csakis akikor emelhet vádat, hia a vád indo­kai olyan világosak, hogy az elitéltetés leg- álábib valószínű. Ebben tehát nyilván téved­tek. Egyben azonban ne hagyjuk magunkat félrevezetni. A per nem használt a kormány presztízsének. Mínt az orosz mondja, mindent férceid cérnáival varrtak össze. Egyes körök­nek érdekükben állott a kellemetlen poditi- kust lehetetlenné tenni. Mi elejétől kezdive nem abban láttuk Striibrny bűnét, hegy mi- niszteirkedése alatt volt a szén affér és talán más affér is. Mindent előkészítettek Stiribrny- nek a politikai életből való eltávolítására s ezt a láncolatot be akarták zárni. Tryiba tanár famőzns orvosi leletével kezdődött a dolog és a rendes bíróság marasztaló Ítéletével kellett volna befejeződnie. A túlbuzgóság1 azonban nem fizetődön ki- Az egész ügy rendezői en­né' súlyosabb vereséget nem szenvedhették volna. És ezt megérdemelték, mert az állam Prága, január 5. A Kraanárhoz közel álló NA-' rodni Politika, mely az agrárlapokkal karöltve heves kampányt vezet a 'középeurópai gazdasá­gi közeledést célzó tervek ellen, ,,A középeuró­pai tervek teljes összeomlása" címen a követ­kezőket jelenti: — A párisi, magyar követnek tudtára adták, hogy a francia kormány nincs tekintettel ama tanácskozások eredményére, amelyek egy Cseh­szlovákiából, Magyarországból és Ausztriából álló dunamenti organizáció létesítését célozzák és igy sem Genfben, sem pedig a leszerelési konferencia kapcsán nem lesznek ily irányú tár­gyalások. A francia kormányra nézve csak azok a megegyezések lesznek irányadók, amelyek a középeurópai államok közti kereskedelmi szer­ződésekre és speciális egyezményekre vonat­koznak. Azonban irányvonal gyanánt azok a javallatok maradnak, amelyek a montreauxi kisantantkonferencia eredményeiként fognak je­lentkezni, ahol egyebek között a fcisantant egy­séges nemzetközi eljárását is megállapitják. — A legutolsó formájú francia kezdemé­nyezésnek szerzője, Berthelot, a francia kül­ügyminisztérium igazgatója volt, aki ebben francia célokat követett, nevezetesen Auszt­riának Németországtól való elkülönítését és Magyarországnak a kisantantállamokhoz, el­sősorban Csehszlovákiához való közelebbhozá- sát. Most ismét ugyanez a tényező adja meg az intést arra, hogy a Középeurópa érdekében folyó propaganda megszűnjön. mert megállapította, hogy azt Magyarország egybekapcsolta a maga speciális propagandájá­val, amint az Hantos professzornak, a magyar kormány közvetitőjén.ek(?) prágai előadásából kitetszett. Németország ellenzése oly erős, Olaszország kifogásai pedig oly határozottak voltak, hogy kifejezésre jutott, miszerint min­denki a saját módján értelmezi az uj Közép- európát éspedig a saját hatalmi érdeked szerint. A tisztán francia indokok mellett ez volt a va­lószínű oka annak, hogy a francia kormány tér­és az államhatalom neon arra való, hogy sze­mélyes, vagy párt-ügyekben leszámolásokat segítsen elő. A cseh néppárti LIDOYÉ LISTY árja: Az államügyész és azok, akik vele ösz- szeáifIrtották a vádat, az állam költségén Stiri- brnyuek olyan sikerüli és egy hétág tartó pro­pagandát rendezték, hogy Stribrny nyugod­tan feloszlathatná saját agitációs táborát és titkárságait is. Már ideje annak, hogy Stri- brnyt ne tolják mindig a belpolitikai aréna közepére. A szlovák néppárti SLOVÁK azt írja, hogy ha nálunk a felelősség érzete valóban uralkodna és ha az ember politikai jellemét ténykedései alapján Ítélnék meg, a imái napon a politika porondjáról él kellene tünniiök mindazoknak, akik a köztársaság szé­gyenére a Stribrny-p'ört előidézték. Csodál­juk — úgymond — a kerületi biróság három Lírájának bátorságát, akik nem féltek a mai áislkálfcodó atmoszféráiban a perzékuciótól és ebben a perben azt mondták, amit nékik a törvény és a Mfciismeret diktált. A legioinárus NÁRODNI OSVOBOZENI többiek között azt Írja, hogy a demokratikus és valóban független igazságszolgáltatás igen fontos érték, mert keze mindenkit utód ér és nem hozhat csalódást azoknak, akik érte fe­lelősek. Ilyen sikertelenség, — Írja a lap — mint amilyet a vád Stribrny vél szemben szenvedett, csak tanulságos, hogy — különö­sen az állaim érdekéből fontos ügyekben — elővigyázatO'Saibban kell eljárná és nem kel­lett volna megkockáztatni azt a kockázatot, amely mór előzőleg ismeretes volt. Az ügy Ugyan nincsen befejezve s október 28.-ónak hazárdőr hősének fölmentő Ítélete egy jottá­nyival sem renditette meg azt a bízónyossá- got, hogy nálunk miniden mozgalom, amely minden eszközzel a hatalomra törekszik, előbb-futébb aziláírd gátjaiba ütközik a ter­véről lemondott és valamennyi érdekelt ténye­zőt ily értelemben tájékoztatta. — A középeurópai föderációt a leghatáro­zottabban Jugoszlávia utasította el, amikor Budapesten és Párisban nyiltan hangsúlyozta, hogy a jelenlegi állapotot megfelelőnek tartja és minden tárgyalást elutasít, amely egy Ma­gyarországgal együttes gazdasági együttmű­ködésbe való belépését célozná. — Románia is megtagadta bármily közép­európai szövetkezésbe való belépését, rámutat­va a ki&antant előkészületben lévő akciójára és a kérdésnek politikai tekintetben való kompli- káltságára. Románia gazdasági tekintetben sem­miféle engedményt nem adhatna sem Magyar- országnak, sem Ausztriának. A román külügy­miniszter szintén igy magyarázza a dolgot s ezt az álláspontot fogja tolmácsolni a montreauxi kisantantkonferencián is. A bukaresti francia követet is igy informálta és megkérte, hogy úgy tájékoztassa a francia kormányt, hogy Olasz­országgal kapcsolatban alaptalanok a Románia ellentétes álláspontjáról szóló hírek. — A francia külügyminisztérium — folytatja a Národni Politika — eszerint nem tartja szük­ségesnek, hogy további lépések történjenek, melyek túllépnék a magánpropaganda határát. Politikai okokból elejti a tervet, s csupán konstatálja, hogy nem Franciaország, sem Csehszlovákia, .sőt Jugoszláviának határo­zott álláspontja sem volt az oka a tervek buká­sának. . Középeurópa terve két nagy állam ellenzésén tört meg, amelyeknek beavatkozásával a terv legyőzhe­tetlen akadályokba ütközött, volna. A Národni Politika cikkét — közléseinek át­látszó tendenciája miatt w teljee fönntartással közöljük. vénynek, amely mindenkire egyenlő mérték­ben érvényes. Azonban nem szabad elfelej­teni, hogy a demokráciáiban a nép ítélete a legvégsőbb itéflőszék. S úgy látszik, mintha nálunk nem bíznának eléggé az egyszerű be­csületes emberekben. Bizonyosak vagyunk azonban abban, hogy a nép többségének Íté­lete kész van és semmitől sem hagyja magát félrevezetni. ^ Stránsky lapja, a LIDOVé noviny vezércikkben azt írja, hogy csak az első Strí- brny-ellenes kampány van befejezve. Ebben az ügyben említést nem tettek Stribrny Fe- remenék azon nyereségeiről — inja a lap —• amelyek a Stribrny György minisztersége alatti üzleteiből szerzett és a Ferenc nyere­ségeiből Györgynek juttatott részről sem, ami a Staubra y-test vérek szerepének a politikai színezetet megadja. Lesz ugyan sok ember, akii ezen per bűnügyi specialitását nem tudja felfogni. — Ezek számára Stribrny Pölmeniése alibiként fog szerepelni. Aki azonban meg­gondolja, bogy az ügyész az Ítélet kihirdeté­se után semmiségi panaszt jelentett be, megérti azt, hogy ez a vád sem készült könnyelműen*. Stribrny jól érezte azt, hogy olyasmiért ül a vádlottak padján, ami nem politikai bűnügy, habár a politikával össze­függ. A telemben elhangzott taps azt mu­tatta, hogy Prágáiban a bíráskodás számára nem lehet olyan atmoszférát biztosítani, hogy abban a pártszellem tüntetőén kifeje­zésre ne jusson. A bíróság elnöke kényte­len volt állandóan rendszabályok kilátásba- heflyezésével védekezni a bírósági fórum­nak ilyenre való kihasználása ellen. De ami ellen nem tudott védekezni,, az ennek a környezetnek a tanukra gyakorolt lesújtó befolyása volt, a tanukat idegesítették a te­kintetek és felkiáltások, melyeknek a bíró­sági épületbe való belépés pillanatától ki voltaik téve. Elvben a tekintetben a prágai légkör javithatatlan és még a bírák legjobb akarata sem tud gátat vetni ennék a ter­rornak. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom