Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-31 / 25. (2838.) szám

9 lflSa jmu&r 31. yaaáriuip. A farsang divatja — Vasárnapi divatlevél — 'A hiálboru utáni idők ©gyík farsaugja sem indult annyira a pesszimizmus; jegyében, njánt éppen az idei. Sokan, — esek kösöítt az érdekelt divatházak is, az utolsó percig re­ményvesztetten néztek elébe abban a hitben, hogy az Európa-szerte megnyilvánuló hangu­lat hatása alatt mint időszerűtlent elejtik. Annál nagyobb és váratlanabb volt a megle­petés, amelyet az első, bátortalan kísérlet­ként megrendezett bálok eredményeztek. Úgy a látogatottság, mint a hangulat szempontjá­ból nem hagytak semmi kívánnivalót hátra, — sőt itt-ott tultottek a még „pénzbö“-nek nevezhető utolsó esztendőknek báljain is. Ta­lán éppen azért használja ki az idén min­denki a megszokottnál is nagyobb mérték­ben a farsang gonduzö örömeit, mert felej­teni akarja, legalább egy-két áttáncolt éjsza­kán át a nappaloknak gondterhelt szürkesé­gét. Ki tudja? Mindenesetre a nem várt ered­mény újabb megerősítéséül szolgál annak a régi igazságnak, hogy a valódi „jó mutatás" nem mindig a pénz bőségével van összefüg­gésben és hogy a jókedv a természet ajándé­ka, a benső életnek ösztönös megnyilvánu­lása és teljesen független a körülményektől, gazdagságtól, rangtól vagy módtól. Pompásan sikerültek eddig a farsangi szó­rakozások kiemelkedő nevezetességei, a jel­mezes bálok és estélyek is. A szokatlanság varázsa és különösen az öltözéknek önálló megválasztása már előre is emelik a résztve­vő jó hangulatát. A divatos estélyi ruha, ha csak kis mértékben is, de uniformizál és so­kaknak nem előnyös. Viszont jelmezekben mindenki olyan öltözéket állíthat össze ma­gának, amelyet fantáziája és Ízlése a legegyé­nibbnek talál, amely a külsője előnyeit a leg­megfelelőbb módon érvényesíti. Természete­sen a kikölcsönzött jelmezekkel ritkán lehet ezt a célt elérni, — ma, amikor már nem probléma még a legszebb jelmeznek az elő­állítása sem, oly nagy az olcsó és mégis mu­tatós anyagokban a választék. A jelmez helyes megválasztásának első fel­tétele, hogy a „mi áll jól" kérdéssel tisztá­ban legyünk és emeHetl a jó ízlés határait, se lépjük át. A ruhán az egyszerűség domi­náljon és válasszuk az egymástól diszkréten elütő élénk szinekeh mert a halvány tónusok nem érvényesülnek. A mai divat melléklet öl olyan jelmezt-ujhát ábrázol, amelyek eredetiséigüik mellett olcsón is előállíthat ók. így elsősorban a -stilizált "„Biedermeier-leány" kosztüm. A felső része szorosan testhez simuló, maradék fekete bár­sony selyemből készül, — a nagyon bő és hú­zott szoknya pedig virágmi olás faltból. Az uj­jak, a kis kötény és a nadrág könnyű, áttet­sző selyemből. A nadrágot és a kis kötényt széles és keskenyebb bársony szalagcsikok díszítik, hasonlóan szalagok fogják össze a bő ujja kai is. Nagyon mulat ás a rózsaleányjelmez. Ahosz- szaibbdtott felsőrésze egyszínű, a húzott alj és vállkendő kockásam mintázott zöld színű anyagból készül. A szoknyát körbe, egymástól egyenlő távolságra piros rózsák díszítik. Ki­egészítő része e jelmeznek egy rózsákkal telt kis kosár. Azon hölgyek számára, akik a tréfás jelme­zeket kedvelik, a „Jonny" kosztüm alkalmas, előállítása szintén egyszerű és kevés költsé­get igényel. A felsőrész egy fehér vagy sárga színű 'Stilizált mellény. Az oldalt nagyon bő nadrág anyaga fehér vagy sárga-piros koc­kás, bokánál széles fekele páni fogja össze. Eredeti és dekoratív, különösen magas és karcsú alakúak számára a „szív" jelmez. A sötétpiros hosszabbított felsőrész oldalt rövi- debb, elől spiccbe szabott, húzott aljba végző­dik. A szoknyának, ott ahol rövidebb, két, vi­lágosabb árnyalatú tüll fodor adja meg a ke­rek dedségét. A kis fej díszt és jobboldalon a ruhát stilizált szivek díszítik. Szintén olcsón előállítható jelmez a „cow- girl“. A szoknyája plisszébe rakott barna szö­vet, ujjatlan, oldalt fűzött blúza narancssárga, a rojlosszélü kendője élénken mintázott. De­rékban széles öv, barna filcből készített kis revolvert ok disz ifik. Kiegészítő része a szin­tén kirój hozott barma filc kézelő és széles ka­rima ju filc kalap. Radvánvi Magda. A gabonabehozatali bizottság ülése. A gabona­behozatalt engedélyező tárcaközi bizottság tegnap tartott rendes ülésén egyebek között a ruszinszkói malmok ismert memorandumával foglalkozott, ame­lyet lapunkban a műit napokban részletesen ismer­tettünk. A bizottság elhatározta, hogy az eddig folytatóit, gyakorlat, mellett változatlanul kitart, ezj azonban azzal egészített ki, hogy amennyiben Fu- szinszkőn a közélelmezés terén valami nehézségek vagy zavarok merülnének fel, úgy a bizottság ha­ladéktalanul intézkedik az orvoslás érdekében. — A bizottság egyébként megállapította, hogy a ja­nuári kontingenst a malmok már szétosztották egy­más között s a kereskedők is rövidesen befejezik a megosztást. — A bizottság végül elhatározta, hogy a január 20 ig beadott kérelmeiket behozatali en­gedélyek iránt a januári, a később beadottakat a februári konlingenn terhére intézik el. KOMMENTÁROK IDEGEN SZAVAK Nagyon kikaptam egy nyílt levelezőlapon, hogy sok idegen szót használok. A vád bizo­nyítékai: egyik legutóbbi kommentáromban a. következő kifejezéseket találták: „juste milieu", „tant tnieux", „morfológia" és egyéb zagyva- eágökat, amiket a becsületes magyar ember meg nem érthet, mondja a levelezőlap. Szánom, bánom bűnömet, de engedje meg a nyájas kár­tyaíró, hogy védelmemre néhány szót fölhozzak. Az idegen szavak fölösleges és túlzott hasz­nálata tényleg utálatos dolog, amit kerülni kell. Sajnos, a magyar közvélemény, különösen a vi­déki intelligencia, önkéntelenül különbséget tesz idegen szavak és idegen szavak között: számtalan van, amit megbocsát, ámbár a sza­vak fölöslegesek és sok más van, amit nem akar bevenni, holott használatuk indokolt.. A klas­szika filológia és a modem filológia harca- ez a magyar középosztályban. Mig régi tradíciók alapján tűri, sőt az emelkedettebb stílusban egyenesen megköveteli a jó magyar fordítások­kal rendelkező latin szavakat, addig nyomban fölháborodik, ha francia, vagy német szavakat talál a szövegben, bár gyakran olyan fontos és modern ügyeket, jeleznek, amiket lehetetlen ma­gyarul visszaadni. Ki tudom mutatni, hogy öregebb publicisták a P. M. ff.-bán közölt cik­keik egyetlen hasábján több latin és görög ere­detű szót használnak — többé-kevésbé indoko­latlanul —, mint én bárhol modern kifejezést olymódon, hogy nem találok rájuk magyar szót — csak éppen a latin szavakat megbocsátjuk, mert ősiek, ismerjük őket, s a régimódi művelt­séghez tartoznak. Mennyiben indokolt, például a „respublika" szó használata, ha ugyanazt tö­kéletesen kifejezhetjük a „köztársaság" szóval? Mégis, ha valaki háiboruelőtti stílusban lendü­lettel a köztársaság üdvéről és bajairól beszél, kötelességének tartja, hogy respublikát, mond­jon. így van száz és száz más latin—magyar kifejezéssel, ami teljesen fölöslegesen vegyül nyelvünkbe, s a P. M. H. egyik nagyszerű, s mindnyájunktól legjobbnak és legmagyarabb- nak tartott publicistája egyik cikkének első so­raiból veszem például a. következő — jói 1 elfor­dítható, de emelkedettségnek vélt — latin—gö­rög kifejezéseket: gratulál, kondoleál. insur­reotio, resurrectio, konfiteor, planéta: ámbár ..szerencsét .kíván", „részvétet, fejez ki", „ne­mesi. fölkelés". „főit ám adás", „hitvallás", „boly­gó" stb. is helyén való volna. Természetesen a kaszinónyelvben nemcsak latin—görög eredetű idegen szavak vannak, hanem sok modern (fő­leg német, és francia) régi átvételi), fölösleges idegen szó ie.'amelyeknél rendszerint az humo­ros, hogy teljesen hamis értelemben használjuk őket. A franciák például nagyon elcsodálkoz­nának, ha megtudnák, hogy „garderobe" alatt mi színházi ruhatárat értünk (náluk az „ves- tiaire"), vagy „buffet" alatt, esem égésből tót, „pardon" alatt udvariassági bocsánatkérést (náluk az „exousez-moi) és a „kus" becsületsér­tés (náluk annyi: „aludj"). Ennek ellenére számtalan idegen szó van, amit használni kell egyrészt azért, mert köz- kinccsé váltak, másrészt azért, mert valami olyat jelez, amit lehetetlen lefordítani. Nevet­séges volna a „modern", a „tradíció", az „inflá­ció", az „interpelláció", a „filológia" szó ellen tiltakozni, éppúgy, mint nevetséges volt az „oxigén", ..nitrogén" szavakra, erő ez akoli, és ma már elfelejtett magyar kifejezéseket, gyár­tani. Számtalan idegen szó is van, ami csak az elmúlt tiz év alatt ment át a köztudatba, ezek rendszerint modernek már és lefordíthatatlan kifejezések (weok-end, sex-apeH stb.). Ez az a pont-, ah dl a.z én idegen szavaim vé­delmére kelhetek. Elsősorban akkor találom in­dokoltnak az idegen szavak használatát — nem is annyira a szavakét, mint inkább a kifejezése­két —, ha lefordíthatatlan és jellemző fogalma­kat jeleznek, ha bővítik az ismeretet és a gon­dolatot, vagy a megállapítást pregnánssá, kéz­zelfoghatóvá tudják tenni. Elemezzük a három kifogásolt kifejezésemet. Hogy fordítanék le a) „juste milieut"? „Helyes középut“-nak, „arany középut“-nak, vagy egyszerűen „középének? Egyik sem találó, egyik sem fejezi lei azt, amit. a francia mondani akar, s aminek zárt és körül­határolt politikai és szellem történelmi jelentése van, ® mindenki, aki ismeri, tudja, hogy külön­leges és határozott elképzelések fűződnek hoz­zá, amit egyetlen magyar szó sem adhat vissza. A Mont Blanc-ofc is lefordíthatjuk „Fehér Hegy“-üek, de azonnal megérti akkor valaki, hogy az ALpesek legmagasabb csúcsáról van szó. amit különben, a Mont Blanc említésekor nyomban megért? A juste milieu ugyanolyan határozottan körvonalazott valami, mint a Mont, BJanc: a francia forradalmak és köztársaságok politikai és szeliemtörténelmi harcaiból maradt ránk, s mint ilyen, lefordíthatatlan. Csak éppen ismerni kell a kifejezést és történetét. Viszont az ismeret sohasem szégyen. A „tant mieux" francia kifejezés annyit jelent „annál jobb". Csakhogy a franciák nyomatékosabb értelemben szokták használ­ni, mint mi, pregnánsabban és önállóbban. Senki meg nem botránkozik, ha a „oasus bel­li" kifejezést használjuk, holott megvan a jó magyar kifejezésünk rá: „háborús ok". De a a caisus belli pregnánsabban, világosabban és elfogadott nyoma tokkal jelzi ugyanazt, amit a magyar kifejezés csak halványan és nem oly energiával éreztet, használata tehát nem fölösleges, mert merni egyszerű s z ó, amely­nek fogalma visszaadható, hanem kifeje­zés, amelynek lefordith-atósága ellenére kü­lönös ize, árnyalata, nyomatéka van. Ugyan­így a „tant mieux", csak az utóbbi moder­nebb kifejezés, s azok, akik még nem értet­ték meg lényegét, lázadoznak ellene. De fel­háborodásuk neim a magyar nyelvnek szól, (mert például a „casus belli" , nem bántja őket), hanem a saját tájékozatlanságuknak. Ha értenék a „tant mieux" jelentőségét, épp úgy nem volna ellene kifogásuk, mint a „ca- sus belli" ellen. Mit szóljak a ^morfológiáról?" Nos, ennek tényleg van jő magyar kifejezése, elismerem: „módszertan". De aki nem érti meg a „mor­fológia" szót és csodabogárnak tartja, az ugyanolyan bajosan tudja azt, hogy mit je­lent tulajdonképpen a „módszertan" szó. Vannak tehát idegen kifejezések, amelyek bővilik az ember értelmét, gazdagítják az is­mereteket, határozott, pregnáns képet adnak bizonyos fontos nemzetközi fogalmakról. Mint ilyenek lefordíthatatlan ok és használatuk in­dokolt. A régiehb — latin-görög — kifejezé­sek ellen senki sem tiltakozik, mert kényel­mesen megismerték már őket, vagy jpwt. nem illik ellenük tilt akozni, de mi fiata­labb emberek néhány modern kifejezés is­meretét is szükségesnek tartjuk, sőt kierő­szakoljuk, mert. mig a régii kifejezések gyak­ran anakronizmust jelentenek máT, az újak, vagy az uj értelemben vett régiek fontos mo­dern fogalmakat közvetítenek s ismeretük nem annyira az „általános", mint. inkább a szükséges műveltséghez tartozik­Vaun, aki azt mondja: ha az iró újfajta ki­fejezést. használ, magyarázza meg azt. Lehe­tetlen. Egy-egy cikk néni ábécéskönyv és is­me r-et-korr epet ició. Aki olvas, 1anul és érdek­lődik, az okvetlenül megismerkedik a fonto­sabb modern kifejezésekkel (csak fontosab­bakat szabad használni) s erre való a lexikon, az idegen szavak szótára. Föltétlenül magán­szorgalomra van szükség, ismerétvágyra, mű­velődési készségre, amit. a cikkíró nem pó­tolhat. Viszont, aki azonnal felháborodik a „za,gyávaságok" hallatára, az nem olvas, nem tanul, nem érdeklődik és a magyar nyelv vé­delmének ürügye alatt gyakran a saját reny- heségét, palástolja. Szvatkó Pál. Elektromos jelenségek a szívben 35 perccel a halál után Budapest, január 30. A közkórházi orvostársulat legutóbbi ülé­sén Hasén leld Artúr dr. egyetemi tanár, a Szent István-kórház belgyógyász főorvosa, rendkívül érdekes előadást tartott. Az elő­adáson bemutatta és. értelmezte a halál után felvett elekíTokairdiagramjait. Ezek a kardia­gramok azt bizonyitják. hogy a halál beállta­kor tulajdonképpen még csak tetszhalálról van szó. Megállapította ugyanis a tanár, hogy a szív­ben az életjelenségeket bizonyító elektromos jelenségek csak harmincöt perccel a klinikai halál beállta után szűntek meg teljesen. Ész­lelő tei nek nagy t itkaságá t bizon y ltja, h egy ha - sonló esetet sem Wenkebadh, sem Weber, sem Dressier, sem Sborpp könyvében nem említ. Hasenfeld tanár ritka megfigyelését annak a véletlennek köszönheti, hogy egyik nőbe­tege, aki miodegenerációban szenvedett, köz­vetlenül elektrokardiagramos felvétele előtt hirtelen halt meg. A tiz percig tarló ered­ménytelen éflesztési kisérlel után a halált kö­vető tizedik, huszadik, huszonötödik és negy­venötödik percben öt elektrokardiagirafiás felvétel történt. A bemutatott elektrokardIn­gram okon, még a 35-ik percben fölvetter is, az elektromos jelenségeket bizonyító csipkék kifejezetten láthatók. Ezek csak 45 perccel a halál beállta után szűntek meg teljesen. Ese­teiből Hasenfeld professzor a következő rend­kívül nagyjelentőségű következtetéseket von­ja le: 1. Az elektromos jelenségek a halált, har­mincöt. perccel túlélhetik; 2- a rejtett élet le­hetősége tagadhatatlan; 3. a szív újra életre- keltéise lehetséges; az elosztási kísérletek fő­ként akut esetekben, narkózisnál, mérgezés­nél, fulladásnál, legalább fél óráig energiku­san végzendők; 4. a szívizom összehúzódása az elektromos jelenségeknek nem egyedüli forrása. SZŐNYEGET , ajándékoz a A megkezdeti és konturozott Szudán-szőnyeg alapmérete: 70X100 cm. Az ajándékozott Dreilauler. védj. Szudán gyapjúval a teljes minta kiismerhető

Next

/
Oldalképek
Tartalom