Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-31 / 25. (2838.) szám
5 Marhstein Bélát, egy autógyár losonci képviselőiét is letartóztatták a forradalmi kapcsolatban indult bűnvádi eljárások folyamán A volt főhadnagy többedmagávaí fegyveres erőszakkal akadályozta meg a herencsvölgyi rablásokat és fosztogatásokat nác kereskedelmi alkalmazott, az egykori losonci 25. gyalogezereg volt főhadnagya. Az eljárás azon ,a elmen indult meg ellenük, hogy 19Í9-ben mint a 25. gyalogezred rendcsinálással megbízott tiszti különítményének tagjai közreműködtek egy statáriális kivégzésnél. Goldperger Viktort rövid fogvat artás után szabadon bocsátották, de az eljárás tovább folyik. Losonc, január 30. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Nemrégiben hosszabb cikkben számoltunk be arról, hogy a losonci bírósági és nyomozóhatóságok az 1919-ben történt forradalmi rendteremtések némely epizódját hivatalos eljárás tárgyává tették és két feltünéstkeltett letartóztatást eszíközöltek. A losonci járásbíróság fogdájába került Losonc város első szlovák polgármesterének, néhai id. Goldperger Viktornak a fia, Gold- perger Viktor földbirtokos és Lengyel Igrheumatikus betegségeknél (köszvény, csuz) elismerten kitűnő gyógyító hatású. Elsőrangú, emésztést elősegítő asztali víz. Újabb jelentésünk szerint a hatóságok más hasonló ügyeket is felimelegitettek. A nyomozást vezető csendőrszázados tegnap letartóztatta Maikstein Béla volt főhadnagyot, a Skoda-autógyár losonci képviselőjét Az újabb letartóztatás értesülésünk szerint ugyancsak a tizenhárom év előtti forradalmi rendteremtésben nyeri a magyarázatát. A Herencs völgyben a hazatért katonák fosztogatni kezdtek és többek között teljesen kirabolták Schneller Manó herencsvölgyi kereskedőt, majd mikor a fosztogatást elvégezték, lángcsóvát vezettek házára, amely az alapfalakig tönkre égett. A kilengések megakadályozására ott is karhatalmat szerveztek és Markstein Béla volt főhadnagy állítólag részt vett a rablások és fosztogatások fegyveres megakadályozásában. Most ezzel a ténykedésével kapcsolatban történt meg a letartóztatása. Apponyi elutazott a genfi leszerelési konferenciára Pesszimisztikusan nyilatkozott a konferencia kilátásairól Budapest, január 30. (Budapesti szerkesztőségünk tel efonjelent óse.) Apponyi Albert — Emésztési gyengeség, vérszegénység, lesoványodó*, sápadtság, mirigy betegségek, bőrkiütések, kelések, furunkühisok esetedben a természetes „Ferenc József“ keserüv' szabályozza a belek any- nyira fontos működéséi Az orvosi tudomány számos vezérférfia meggyőződött arról, hogy a valódi Ferenc József viz hatása mindig kitünően beválik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerv letekben kapható. gróf a magyar delegáció kíséretében ma délelőtt elutazott Genfbe, hogy rés átvegyen a február 2-án kezdődő leszerelési konferencián. Elutazása előtt Apponyi pessziimiszti- kusan nyilatkozott a konferenciáról. — Csak annyit mondhatok, _mondotta —, ho gy soha nemzetközi tanácskozás kedvezőtlenebb kilátások között nem indult meg, a háború óta soha ennyire nem élesedtek ki az ellentétek, soha nehezebb nem volt a megértés, mint a mostani atmoszférában. A kérdésekbe politikumot kevernek, hogy a helyzetet még súlyosabbá tegyék. Azzal a célzattal veszünk részt a konferencián, hogy kivívjuk, ami a leszerelés kérdésében minket elsősorban érdekel, annak az állapotnak a megszüntetését, amely az egyoldalúan lefegyverzett Magyarország és a felfegyverzett többi államok között fennáll. Benes Gertibe utazott Prága, január 30. Benes dr. külügyminiszter Kuéera dr. kabinetfőnök társaságában Genfbe utazott, hogy résztvegyen a lefegyverzési konferencia tanácskozásain. Pirotechnikai munka közben súlyosan megsérül egy törzskapitány Prága, január 30. Pénteken délután két óra tájban a Prága melletti Hostivicban pirotechnikai katonai szolgálat közben súlyos szerencsétlenség történt, amelynél Rötttng József törzskapitány fején és arcán súlyosan megsérült. Rötting törzskapitány már sok ezer esetben végzett hasonló munkát, amelyet sohasem bíznak rá a munkásokra, hanem katonatiszt-szakértőkre. A helyszínére bizottság szállott ki, amely a szerencsétlenség okát-kutatja, 1932 január 81, vasárnap. j - —————— A koalició lakásbizottságának ülése Prága, január 30. A koalició nyolcas bizottsága tegnap délután folytatta tanácskozásait a lakók védelméről szóló törvényjavaslat ügyében. A német agrárius és a cseh nemzeti szocialista megbízott nem voilt jelen az értekezleten. A tanácskozást Czech népjóléti miniszter vezette, aki hangsúlyozta, hogy a bizottságnak egyszer már érdemlegesen foglalkoznia kell ezzel a törvényjavaslattal. Egyes felszólalók is szükségtelennek tartották az általános vitát és elhatározták, hogy a nagy anyagot, amely tizenhárom részből áll, néhány csoportra osztják és minden egyes csoportot külön-külön tárgyalnak le a koalíciós pártok klubjai, hogy a nyolcas bizottság tagjai már határozott instrukciókkal jöhessenek össze. A népjóléti miniszter beleegyezett abba, hogy a minisztérium által kidolgozott törvénytervezetet a nyilvánosság elé tárhassák. A nyolcas bizottság legközelebbi ülése február 11.-én lesz. A minisztertanács ülése Prága, január 30. Tegnap minisztertanács volt, amely a következő adminsztrativ, gazdasági és személyi ügyeket intézte el: A külügyminiszter jelentést tett az általános nemzetközi helyzetről és az aktuális politikai [kérdésekről, főleg a népszövetség által február 2.-ra Genfbe egybehívott leszerelési konferenciával kapcsolatban. Beszámolt Vanek Károly volt moszkvai csehszlovák követségi titkár ügyéről, valamint azokról a diplomáciai lépésekről, amelyeket ügyében a csehszlovák kormány a szovjetkormánynál tett. Ezek a tárgyalások még nincsenek befejezve. A külügyminiszter az esetről további jelentést fog majd tenni a kormánynak és a parlamentnek. A külügyminisztérium eljárását a minisztertanács jóváhagyta s a külügyminiszter jelentését tudomásul vette. A kormány kinevezte a leszerelési konferencia csehszlovák delegációját, amely a külügyminiszterrel és a nemzetvédelmi miniszterrel az élén megy Genfbe s megadta az irányelveket a delgáció számára. A minisztertanács elfogadta a békeidőben való hadaseregszállitást szabályozó kormány- javaslatot s jóváhagyta a különböző termelési célokra szolgáló aluminium-oxid vámjának rendezéséről, a mérleghitelesitési törvény végrhajtási rendeletéinek kiegészítéséről és módosításáról s a sósborszesz szlovenszkói és ruszinszkói árusításáról szóló rendeletterve- ikiet. Jóváhagyta továbbá Morvaország 1932 évi költségvetését. Végül a kormány gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A minisztertanács után a kormány bamkbi- zottsága tilt össze és folytatta tanácskozásait a banktörvény vitás pontjai fölött. A tárgyalásokat azonban tegnap nem fejezhették be és azokat jövő héten folytatják. VIZIT Irta: Csathó Kálmán Mariska felvette a zöld ruháját és bement az ura szobájába: — Péter! Készüljön! Megyünk . . . Péter diinnyögve íápászkodott fel a kanapéról : — Hová? — Tótbékhoz. Még a múlt héten megbeszéltük, hogy ma odamegyünk! — Akár beszéltük, akár nem, én ma nem mehetek sehová, mert dolgom van . , , — Azt látom! Alszik! — Azért alszom, mert álmos vagyok . . és mielőtt hozzáfogok a dolgomhoz, ki kellett magamat aludnom . . . Meg kell csinálnom a Baranyi-ügyben a felterjesztést. Már is a körmömre égett. Én most nem mehetek sehová... — Na dé engedjen meg, éppen nyolc napja, hogy nálunk voltak ... Ma az utolsó nap, hogy visszaadjuk a vizitjüket . . . Nem lehetünk olyan parasztok, nem sérthetjük meg őket! . . . öltözzék és menjünk . . , — Nem öltözöm, nem megyek. A Tóthék kedvéért nem fogok reggelig fennmaradni. Semmi közöm hozzájuk! Nekem se, neked se! Hagyjanak engem békében! Fütyülök rájuk! — Azt megteheti, de majd csak azután, ha levizitelt! Azt azonban nem akarom, hogy miattad rám is azt mondják, hogy paraszt vagyok! Vedd fel a zsakedet, aztán gyere . . . — Zsaketet? Még mit nem? Megyek így, ahogy vagyok . . . Sötétkék ruhában. — Hát gyere sötétkék, vagy akár naracs- sárga ruhában, csak gyere. Nem engem fognak megszólni, hanem téged! — Ma már nem szólnak meg senkit ilyesmiért! Még azért se, ha lyukas a könyöke! Ma mindenki leépít ... A fene egye meg azt is, aki ezt a szót belevitte a magyar nyelvbe! Leépíti Micsoda marhaság! Magyarul lebont! Úgy is fogom mondani ezután! — Legalább nem fogja érteni senki! — Pedig ez van magyarul! És, ha az emberek marhák, arról én nem tehetek! És mégis csak rettenetes, hogy nekem pont ma kell Tóth Jeremiásékhoz menni, ha van kedvem, ha nincs! És még öltözzem is! A fene . . . — Ne ordítson és ne káromkodjék . Arról én igazán nem tehetek, hogy a Tóthék eljöttek ide és . . . — Eljöttek, mert minden ok nélkül elkezd- tél velük kedveskedni és meghívtad őket . . . — Nem hívtam! eszein ágában sem volt. Nem tehetek róla, hogy mindenáron barátkozni akartak velünk . . . Mindjárt az első percben közrefogtak ott Kelemenéknél a vacsorán és addig példálózgattak, hogy lehetetlen lett volna azt nem mondani nekik, hogy jöjjenek el . . . — Szóval mégis meghívtad őket! . . . — Meg, mert muszáj volt! — És én most ezért menjek el hazulról, mikor annyi a dolgom, hogy azt se tudom, hol a fejem. — Ha nem bridaseznél annyit, ráérnél mindenre! Az a buta kártya, az az oka mindennek! Péter, aki már közben öltözött, mérgesen vágta földhöz a cipőjét: — Most már még ebbe is belekötsz? Az egyetlen szórakozásomba? Persze, mert sohase dolgoztál életedben semmit és fogalmad sincs róla, hogy mi az, ha valaki dolgozik . . . — Mit dolgozzam? Küldjem el a cselédet és álljak oda furolni? Tudom te ezt szeretnéd! Szógálót csnálni btelőlem! . . . Csakhogy... akkor ne vettél volna el éppen engem! Hanem mindjárt egy szakácsnét . . . Azzal legalább kedvedre gorombáskodhatnál is! De velem nem fogsz! Nem fogsz! Érted! Megfordult, kiment és bevágta az ajtót. Péter éppen felelni akart, de már nem volt kinek. Tiz perc múlva parádéba öltözve nyitott be a feleségéhez: — Kész vagy? — Az asszony, akinek már a fején volt a kalap, szó nélkül kezdte magára venni a kabátját. Péter egy pillanatig nézte, aztán megszólalt, vészjóslóan csendes hangon: — így akar jönni? Ebben a ruhában? Az asszony némi szünet után felelt csak. Akkor is csak annyit: — így! — A hangja sértődött volt és ellenségesen recsegett. Péternek a fejébe szaladt a vér: — Miért nem felelsz rendesen, ha kérdezlek? — Mit feleljek ilyen buta kérdésre? Azt mondtam, így! Igenis igy megyek! — Na, na, na! Micsoda hang ez? Mit ordítasz? Azt akarod, hogy a szomszéd hírünket vigye? — Maga ordít! Egyebet se tud, mint ordítani ... De ha más ki meri nyitni a száját... — Nézze fiam . . . — Nem nézek semmit ... És most már nem is megyek! ... Én nem bánom! ... én megpróbáltam . . . Magával nem lehet! Én ezt nem birom. . . Nekem elég volt! Menjen dolgozni, vagy, bánom is én, kártyázni . . . Péter megnézte az óráját: — Nézze fiam, most már erre a veszekedés- nem megyek. Maga mehet, ha kedve van, de én magával ebben az életben soha többet, se- nak bennünket és . , , — Hát várjanak . . . Megmondtam, hogy nem megyek. Maga mehet, la kedve van, de én magaával ebben az életben soha többet, sehová! Azzal elkezdte lerakni magáról a kabátot, kalapot és idegesen tépte lefelé kezéről a kesztyűt. Péter nagyokat nyelve nézte, egyszer aztán megszólalt: — Nézd Mariska! Magad mondtad, hogy el kell mennünk Tóthékhoz okvetlenül. Rávettél, beláttam, hogy igazad van, hát mármost ne csinálj ilyen komédiát . . . Azt nem bánom, hogy ezt a ruhát meg ezt a kalapot leveted és valami rendesebbet veszel fel . . . Annyi időnk van még, de most már siess ... Mert az éjféli vizit még nem divat mifelénk és . . . — Mi az, hogy rendesebbet? Ez a ruha a legutolsó divat és a kalapom is . . . Ma hozták haza, direkt erre a vizitre vettem . . . Mindenkinek őrülten tetszik . . . — Őrülten tetszhetik is, de józanul nem!... ha azt akarod, hogy veled menjek . . . — Nem akarok semmit! Itthon akarok maradni! Engem nem fogsz agyonsze^vozni! Hagyjon nekem békét! Hagyjon békét! — De nézd fiam . . . — Elég volt! Elég volt! Érti? Ne szólj:n hozzám többet! Ne szóljon, ha jót akar, mert én bizonyisten elájulok, ha még egy szót szól . . . Menjen ki! Menjen ki kérem és hagyjon magamra . , , — De Mariska. . . , Erre már csak egy sikoltozó szó volt a felelelt, de olyan, hogy Péter ijedten hátiéit ki az ajtón: — 'Menjen! — És nyomban utána fordult a kulcs a zárban, jeléül annak, hogy a diplomáciai érintkezés meg van szakítva. Péter mérgesen dobta le magáról a zsaketet: A SALVATOR FORRÁS
