Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-03 / 2. (2815.) szám
I 1932 Január 3, vasárnap. 15 Az estélyi ruhák — Vasárnapi divattevéí — Az 1931. év megtartotta irányát, amelyben elindult, a fokozottabb takarékoöságot és ennek jegyében búcsúzik el tőlünk. A minden téren észlelhető pénztelenségnek kényszerítő hatása alatt a divat diktátorai is szorclinót tették alkotó fantáziájukra. Jobbnak látták elhagyni mindazt, ami felesleges, ami tulköltséges, elhagyni a franciáknál annyira kedvelt, fantasztikusan komplikált gloknimegoldásokat, cipfeket, extravagáns díszítéseket — és a tél divatjaként közreadott kollekcióban főként az egyszerűséget juttatták uralomra. Természetesen az egyszerűségnek eme legújabb változatába régi megoldások és elképzelések is beleszövödnek. Ez alkalommal, talán paradoxként, a szintén krízisekkel telitett levegőjű időkre emlékeztető második császárság divatja. A múlttal összehasonlítva aránylag egyszerűnek nevezhető uj irány asszonyos. Plasztikusan érzékelteti a különbséget a nappali és az estélyi ruhák között. A délelőtti, sőt a délutáni viselet is sima, egyszerű és színben, valamint kivitelben a lehetőségig letompitott. Az estélyi ruhák birodalmában Párig mégis, mintha megfeledkezett volna a szomorú évszámokról és egy kis izlelte- tőt nyújt abból a sok feldolgozható lehetőségből, amit á la Eugénie viselettel kombinált uj irány eredetiségben és rendkívüli bő változatokban adhat. így lett ák estélyi ruha a mai divat műfajainak lírája, — sohasem édeskés, de az egyéni ég a substilig megoldásokhoz alkalmas. Az uj estélyi ruha szabása egyszerű és vonalaiban a viselője alakját követi. Alig észrevehető ráncolások és bevarrások hangsúlyozzák ki a felső test és a csipővonal plasztikus formáit. Az esetleges vonalbeli hiányokat eltüntetni a szabászat egyik művészete. Egy ügyesen elhelyezett szallagcsokor, virággirland, bővebbre hagyott ujjak stb. sokat segíthetnek. A szűk vonalak térdben kibővülnek földig érő vagy sleppbe végződő aljaliba. Vionet-divatház, amely külöönsen az estélyi ruháitól híres, évek óta a klasszikus irányt favorizálja. Ma is sok görög megoldást visz be a mo- deljeibe. A derék vonalait szűkén egész magasra dolgozza, plasztikusan érvényre juttatva a felsőtestet, viszont a körkivágást a váltakon át görögös drappirozással disziti. Legtöbbször a sátánt és a bársonyt használja fel geránium piros, halványzöld, fehér és fekete színekben. Patounál az elnyujtottan karcsú cokorsiiveg eilhuette az uralkodó. Itt a szűk felsőrész térden alul hirtelen kibővül és járás közben hullámzó aljban végződik, amelyet prémcsikok vagy húzott fodrok tartanak ki még szélesebbre. E* a változat különösen tüllből hatásos, húzott taft- iüsökkel díszítve. A különböző irányból feldolgozott fodrok divatja rövid idő alatt nagy ked- veltségre tett szert, mert dekoratív mivolta mellett erősen fiatalos hatású. Patou nyomán lettek újra modernek és az estélyi ruha szeszélyes kiegészítőivé a ruha anyagából készült, hasonlóan díszített miniatür-muffok is. A táska helyett most a muffba helyezik el a hölgyek még a báli estéken sem nélkülözhető toaletapróságokat. Patounál a friss pasztell-szinek dominálnak és különös újdonságként a gesztenyebarna. Anyagokban a szaténhoz hasonló phophora, a tait, a brokát, a sifon é6 a tiül. Lucieu Lelong viszont csak a csipkét dolgozza fel magában vagy siffonnal kombinálva. A Worth modelljei pedig arról ismeretesek, hogy a dekoltázs hátul egészen a derékig ér és nagy szallagcsokoxban vagy puffosan végződik. Nagy általánosságban az idei estélyi ruhák mind mély hátkivágással készülnek, amely kivágásokat virággirlandok, szallagok, raffolások, csillogó, strass-ékszerek tartanak össze. Az estélyi ruhának fontos kiegészítő része az estélyi keztyii. A divatmelléklet első modellje egy fehér sátánból készült estélyi ruhát ábrázol, elől ke- resztbefutó fodordisszel. Az alj bő giokniba szabott derékban ft-kete tüllvirág disziti. (Szabásminta V- 7859.) A második halványzöld Crépe romáin, a hátul leeresztendő vállpántok és az öve sötétzöld bársonyból készülnek. Az elől | spicbe végződő hosszkott felsőrész fogja le a j sugáralakba lerakott, majd tcrdnél kibővülő gloknie aljat. (Szabásminta V. 7974.) A harmadik modell csipke egyaránt hatásos úgy sötétpiroe, mint barnából, a csipke színével egyező alsóruhára dolgozva. Fent és az aljon glokníb fo- dorrészek díszítik. (Szabásminta V. 7355.) Az utolsó modell pastell rózsaszínű. Érdekes a váll megoldása. Nagy fekete bársonyvirág díszíti a i derékrészt. Radványi Magda. — Titokzatos lopás a nagyszombati járásbíróság irodájában. Nagyszombati tudósítónk jelenti: Az itteni járásbíróság irodájából az elmúlt nap eltűnt Schóber Anno hivatalnoknő kézitáskája, amelyben mintegy ötszáz korona készpénz volt. A lopásról jelentést tettek a rendőrségnek, amely a nyomozás során Kcndroceek Miklós és Maglovszky Anna büntetett előéletű egyéneket vette gyanúba, akiket, rendes szokás szerint, a járásbíróság fogházából vezényeltek ki az iroda takarítására. Megmotozták őket, de sem a táskát, sem az ellopott pénzt nem taláiták náluk. A nyomozás tovább folyik. \\ Mindennemű reumatikus fájdalmak elüti nagyszerűen beváltuk a Tóga)'tabletták. Elhanyagolt betegségeknél, melyeknél semmi más szer nem használt, Tóga! bevált, aminJ'A 1, 5£ jM /I 1 . f- 1 Sí- TT I ~ ;C... 1f SzmHÁzKöjrtvKabTüRA. ! Egy viílásreggeli Hubay Jenőnél Vincení d'Indy-vei (Zenei emlékeimből) Mai KLEBELSBERG KUNÓ GRÓF A Budapesti Hírlapból vesszük át az alábbi érdekes írást; Kultuszrainiözterségemnek kedves emlékei közé tartozik, hogy ha végignéztem Magyar- ország nagy alapintézményein, soknak ólén elsőrendű szakértőt, egyik-másikban pedig olyan férfiút láttam, aki világviszonylatban is kimagasló. így Hiubay Jenő kedves barátom Európa zenei paedagogusai között elsőnek mondható. De ő nemcsak tanító munkájával tett megbecsülhetetlen szolgálatot a magyar művelődés ügyének, hanem még két más téren is. Összegyűjti vendégszerető úri házában Budapest zenekedvelő közönségét e e publikum előtt arrivék mellett felléptette zeneművészeti főiskolánk legkitűnőbb növendékeit s e révén betölti az igazi mesternek azt a legnemesebb és legmagasabb hivatását, hogy tanítványainak az életben való további boldogulását is elősegíti. Ezenkívül külföldi összeköttetései révén elhozta hozzánk a legkimagaslóbb idegen zenészeket, hogy itt a helyszínén mutassa meg nekik fejlett, magas színvonalú zenei életünket s vigyék vissza hazájukba annak tudatát, emlé- két. Hála neki ezért a megbecsülehetetlen hazafias szolgálatért a távozott kultuszminiszter részéről. Tavaly, vagy két év előtt, Hubay Jenőnek különösen illusztris vendége volt: Vincent d'Indy, kinek haláláról most értesültünk nagy részvéttel. Amint az minisztereknél bizony gyakran megesik, a villásreggelire elkésve érkeztem, a társaság már egybe volt gyűlve s a szemem azonnal megakadt egy magas, vékony, finom, kissé hajlott aggastyánon, aki talán jobban beillett volna az utolsó francia Bourbon, I. Károly udvarába, mint a mi demokratikus világunkba. DTn- dy tényleg régi nemesi nemzetiségből szárma, zott, mely a Cevenn esek bői eredt, amit a franciák konzervatív művészi meggyőződéseinek és katolikus irányának jellemzésére erősen hangsúlyoznak. A nyolcvan éves mestert fiatal felesége kisérte, kit művészetének bámulata kapcsolt hozzá. Megható volt az az áhitatos kegyelet, mellyel ez a francia asszony nagy férjére feltekintett s az a féltő gondosság, amivel körülvette. DTndy nemcsak abban volt kongeniálís magyar házigazdájával, hogy a nagy tradíciónak volt tántoríthatatlan híve, hanem maga is az elsőrangú zenei paedagógu&ok közé tartozott. Gyakran megesik, hogy az állam hivatalos művészeti főiskolái, képzőművészetiek, zeneiek és szinművészetetek valahogy nem elégítik ki teljesen a közönséget. A franciáik is igy vannak a forradalom egyik művészeti alkotásaival, az 1795-ben alapított Conserva- toire Na t fonallal, a Baubourg Pöissoniére- béli nagy intézettel. Ilyenkor azután magán kezdeményezésre szabadokitatási intézmények keletkeznek s ezeknek versenye különösen azért szokott a hivatalos szervre veszedelmes lenni, mert művészeti téren nincs minősítés (legföllebb zenetanári) s igy a szabadversenyben az kerekedik fölül, amelyik jobb művészeti és paedagógiai eredményeket mutat fel. A francia kormány 1898-ban bizottságot küldött ki, hogy az akkor hanyatlóban lévő hivatalos konzervatórium tanulmányi rendje tekintetében reformtervet dolgozzon ki. A d'Indy által javasolt reformokat sem fogadták el, de a francia közoktatásügyi miniszter felajánlotta számára a zeneszerzés- tan katedráját, mely akkor Ernest Guiraud halála folytán ürsedett meg. Vincent d'Indy, éppen mivel tárgyi szempontjai nem érvényesültek, nem fogadta el a személyi kiemeltetést, hanem 1896-ban Alexandre Guilmant- nal és Charles Bordes-dal megalapította a rue Saini-Jaques-ban a „Scola Cantorum“-ot, amelynek élte végéig igazgatója maradt s amely Franciaországnak legtekintélyesebb zeneművészeti szabad iskolája (enseigrement libre), ahova sok külföldi tanuló is összesereglik. így lett d'Indy a mi Hubaynknak iga zga tó-kollégá j a. Első banská-bygtr’cai ruhafestő vegytisztító és jrőzmosógyár neméül/ Dáíid. tasfeá Bystrica Ruhafestés, — vegytisztitág, — gőztnosás. Megbízható kiszolgálás. Olcsó árak tj Saját ízlésem, történeti érzésem egyénileg a konzervatív művészethez vonz s ezt tud-1 i va, éppen konzervatív barátaim nem értetek j . meg, hogy a magyar képzőmüvésraeti főíis- i kólára miért hívtam meg a modern irányok- ' nak hódoló tanárokat is. Egyszerűen azért, i mert attól tartottam, hogyha Andrássy-uti- és epreskerti intézetünk kizárta volna falai • közül a modernebb szellemet, az ifjúság bi- zonyára szabadiskolákba tömörült volna; mi- pedig az erők elforgácsolása nélkül nem en- r gedlhetnénk meg magunknak a bitfurlcáció ) luxusát, amit a sokkal nagyobb méretű fran- cia művészeti élet könnyen elbír. Vincent d'Indy, mint zeneszerző és miut ) zenetörténész és esztétikus, César Franck és- Wagner kettős befolyása alatt állott; de mü- vészi egyénisége oly erős volt, hogy természe- tesen csak befolyásról lehetett szó és nem 1 utánzásról. Franck a sző szoros értelmében mestere , volt, az ifjú D'Indyt űcftiíöno'ktatásban rósae- siketté, ami döntő volt fejlődésének irányára.- A francia zenei élet a XIX. század folyamán- főleg az opera iránt érdeklődött, ami bizo- > nyos egyoldalúsághoz vezetett. A fordulatot- e résziben Franck fellépése hozta meg, akinek akcióját legnagyobb tanítványa és Isko. Iájának későbbi feje, d'Indy, hosszú életen t- át csodálatos agilitással folytatta. jr Ciasa-r Firamck iránti kegyeletem minden . párisi utam alkalmával elvisz Szent Kiotóid . templomába. Nem messze a Hotel des Inoa- l lideis-től a rue St. Domiinique és a írue de , Gernel.le között Gau tervei szerint neogót sti- _ tusban 18464ban láttak hozzá ennék a temp- i lomnak az építéséhez, nuelyet 1856-ban Ballu fejezett be s Pradier, a nagy szobrász, meg . Lenepreu és Laugée firesk ófest ők díszítettek. Amint látszik Louis Philippe utolsó idejének [ és a második császárság elejének egy müal- . kotásárval .van dolgunk, amely kor nem íarto- 5 zik a francia művészet jó idejiéhezu De a . templomnak a világhírt orgonája szerezte. c Gavaillé-Coil, a világnak egyik legkiválóbb , orgonaépitője alkotta a hatalmas hangszert, j amelynek az lett a szerencséje, hogy orgonis- . Iának melléje César Franckot alkalmazták, kinek nagyszerű játéka és improvizációi a Ste i Cl o tilde vasárnapi nagyin lééire óriási közönséget vonzott oda. Ezen az orgonán nőtt nagyja ra César Franck; nem hiába alkották a templom elé 1904-ben emlékét, Alfréd Lenoár sikerült müvét. Mikor a szegedi dóim épitése befejezéséhez közeledett, a Ste Olotilde péi- ’ dája lebegett előttünk, s a magyar CavaifiLé- . Colinak, a derék pécsi Angstecnek alkalmat ■ adtunk arra, hogy megalkossa életének főmüvét, mely a pássáui dóm orgonája után a kontinensnek legnagyobb ilyen egyházi hang- t szem Büszkeség töltötte el lelkünket, amikor . Ottó Dunikolberg, a passaui székesegyház or- L go na művésze hangversenyezni lejött Szeged- , re s pár órai játék során szerzett tapasztalata alapján kijelentette, hogy a mi műszerünk egységesebben van megtervezve, s igy szive- | sen elcserélné pasaaui orgonáját a szegedivel. Az ilyen monumentális hangszer maga körül mindig zenei életet teremt s Európa nagy orgonistái most sorra ellátogatnak Szegedre, hogy játszhassanak Angster mester remekén- Soha sem fogom elfelejteni, mikor a szegedi avató ünnepen Angsterrel meghatottam szorító ttunk kezet. César Frandkot kapcsolata Ste Clotitde-dal az egyházi zenére utalta, ide értve az oratórium műfaját is. Les Béatitudes cimü oratóriumát lehet főmüvének nevezni, bár a kamarazene terén is sok jelesei alkotott. Természetes, hogy d'Indy vallásos delkülelére Firanckmak a legnagyobb befolyást kellett gyakorolnia s nem véletlen, hogy d'Indy kompozíciói közül is a Légen de de sálit Christop- he tesz talán legerősebb benyomást, bár II. symphoaiiája is kimagasló kompozíció. Frauck- iskálának igy d'Indy lett legreprezentatívabb képviselője, aki az elveket esztétikai rendszerbe foglalta. Fraité de composition cimü főmü véről találóan mond ja egyik mél tatója, hogy gótikus zenei evangélium. D'Indy zeneelméletében, melyet tántoríthatatlan meggyőződéssel és hatalmas lendülettel hirdetett, ta- gadhata Mámul sok egyoldalúság van. De a zenei múlthoz és a nagy tradíciókhoz való ez a heroikus ragasz!kodás, amily hálátlan, olyan szükséviQs szóiknál a t volt e<?v olv átmeneti izületi és kéz*, iábféjdalmaknil reumánál, ieiásznál, köszvénynél a Tóga1.-tabletták biztosan és gyorsan hatnak. A Togal ellensúlyozza a szervezetre oly káros hugysav hatását és ezért Togállal régi elhanyagolt esetekben is nagy sikereket értek el. Szívre, vesére, gyomorra és egyébszervekre ártalmatlan. Ha több, mint 6000 orvos ajánlja ezt a szert; ön is nyugodtan használhatja! Kérjen a legközelebbi gyógyszertárban Tógáit. Ha ott nem kapja forduljon Brauner gyógyszertárába: „Zum weissei\ Löwen", Prága II., Pfíkopy 12. j uj (irányok után való szertelen, - ideges, nyugtalan kapkodás. Amit a zenepedagógiában César Franck annyi ■tebeitseggel és úttörőén kezdett, azt Vincent d'Indy a Scola Camioruim- ra támaszkodva intézményesem fölyüiatta. Kevésbbé volt d'Indy zsenijére nézve kedvező Wagner befolyása, mely különösen Fer- vaal és L'etó'anger operáin érezhető. Nagyon jellemző a történelmi és a szellemi élet párhuzamosságára, hogy mikor a XIX. század második feléiben a németség politikai és katonai fölénybe jutott Franciaországgal! szemben, ami a a 1870—71-iíci háborúban vált aztán nyilvánvalóvá, ugvárnáikkor német tudományos elméletek és a wugneri zmus is tért hódi botfák Franciaországban. Ennek az áramlatnak a sodrában került d'Indy is Wagner befolyása alá, ami nemcsak kompozícióiban, hanem zeneelméletéiben is tükröződik. A század elején változott a helyzet, a francia nemzet 30 év alatt kiheverte az 1870— 71-iki katasztrófát s mindig szemmellátha túb - bá vált az a belső megerősödés, melynek csak végső katonai megnyilatkozása vélt a máméi csata. És e folyamattal párhuzamosan a francia szellem is kivonta magát az átmeneti né- j miét befolyás alól. Az irodalmi és képzőművészeti impresszión izmus sál szerves összefüggésben Claude Debussy megteremtette a francia zenei impressziónizmust; Pelias • et Mélisande-jámak 1902-iki előadásával a Wagner i zene varázsa Franciaországban részben megtört s eredeti, uj francia zenei iskola bontotta ki szárnyait. DTndy művészeti eszményeiért ez irányváltozás után is töretlen energiával küzdött tovább és én végtelenül hálás vagyok Hubay Jenőnek, hogy úri házában, miikor Vincent d'Indyt körülültük s a nemes öreg fiatalos hévvel beszélt a muzsikáról, ízelítőt kaptunk a nagy francia zenei pedagógus és teoretikus előadásaiból. (•) A Hmapálfalai kulturháí avatása. Rimaszombati tudósi tónk jelenti: A gömörmegyei Rimapál- fala község magyarsága karácsony másodnapján lélekemelő ünnepség keretében avatta fel a 28 éve működő fogyasztási szövetkezetének áldozatkészségéből ezévben létesített uj kulturházát nagyszámú közönség jelenlétében. A műkedvelőiről és jó dalosairól nevezetes magyar község gazdatársadalma eiieme résremél tó kulturmunkát végez hosszai évek óta s ez a munkásság most megérdemelt jutalmát nyerte el a szövetkezet agilis vezetőségének nemes elhatározásából megteremtett előadóterem révén, ahol a minden dicséretet megérdemlő helyi műkedvelő gárda és dalárda immár megfelelő keretek között fejtheti ki ezutáni működését. A kultur- ház avatási ünnepélyét Nagy Lajos szövetkezeti elnök beszéde vezette be, aki keresetlen, egyszerű szavakkal ismertette a házépítési munka egész történetét és annak elhangzásával átvette az épületet Katona építésztől. Az elnöki megnyitó után Böszörményi Sándor, a község fáradhatatlan, nagy érdemeket szerzett tanítója tartott felolvasást a kul- turház rendeltetéséről. A tulajdonképpeni műsor ezután vette kezdetét a rimapálfalai dalkör négyszólamú férfikarának énekszámaival, amelyek Böszörményi Sándor karnagy dirigálása mellett megérdemelt sikert arattak. Az ezután szinrekerülő hat egyfeJvonásosban a közönség kiváló műkedvelői jutottak zajos tapsokhoz. A szereplők közül különösen Ferencz Rózsika, Nagy .tuliska. Nagy Irénke, Menyhárt Katósa, Szekeres Margit, Imrecze Jolánka, Menyhárt Margitka, Tóbik Ilonka. Pilát Dezső, Bődi Gyula, Szőke Gyula, Pólós Árpád, Szőke Lajos, Ferencz Gyula, Csobó István. Szőke Béla, Ferencz Géza, Finkei Sándor, Nagy László, Szőke Sándor és Menyhárt Gyula tűntek ki. A kon- ferencier szerepét Szőke István ügyesen töltötte be. A műsort a dalegylet a gazda-indulóval rekesz- tette be, azután kezdetét vette a táncmulatság, amely a legjobb hangulatban reggelig tartott. A kulturbáz-avatáson a környék községeiből is számosán jelentek meg és a vi lék intelligenciája is nagyszámban képvisel tetet magát a szín magyar Rimapálfala község ünnepén. Megnyilt a Stúdió de Besuté Kralovanszky Piri BratBsBa v a-Pozsony, Stur- (Baross)- u. 9. a. I. A párisi Academie Parisienne de Coiffeur et Beauté-n diplomát nyert. Másságé és mindennemű
