Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-30 / 24. (2837.) szám

Seregszemle (sp) Prága, január 30. Akárhogy forgat­juk a dolgot, a jaipán-kinai konfliktusból kettő nyilvánvaló: az, hogy háború van és az, hogy a népszövetség tehetetlen. Miért beszélünk ma háborús „veszedeleméről? Háborús veszedelem nincs, ellenben háború van. A lefegyverzési konferencia? A genfi tárgyalóteremben egymás mellett fog ülni a kínai és a japán delegátus, bizonyára mind­kettő arcán ugyanaz a sárga és sztereotip diplomáciai mosoly terebélyesül majd el — mi gondjuk a világgal, ők ülnek és tárgyal­nak. A katonák viszont ölnek és nyargalnak. Mindenki a saját helyén jól teljesiti a köte­lességét, épp úgy, mint a francia is, aki félti hazája biztonságát, a német, aki nem tud fizetni, tehát nem fizet, az amerikai, akii pénzt kölcsönzött, tehát jogosan visszaköve­teli azt. A lefegyverzési konferenciára szá­nalmasabb fényt semmi nem vethet, mint az, hogy a japán és a kínai delegátus nyu­godtan résztvesz az akadémikus jellegű ta­nácskozásokon, miközben hazájában félmil­liós városokat perzselnek fel és „vitéz csa- pattestek hősiesen védelmeznek" bizonyos objektumokat. Hyen körülmények között a lefegyverzési konferencia egyértékü a kör négyszögesítéséről tanácskozó világkonfe­renciával s a békecsinálás paródiája csupán kísérlet arra vonatkozóan, hogyan kell majd a lefegyverzésről tárgyalni, ha esetleg ko­molyan sor kerül rá. Ma Genf: minta érték nélkül. Egy Henderson nevű magánember — leviiézlett politikus — összehívja a többi magánembert, számolni fognak, vitatkoznak, föl olvassák a két millió aláírást, amit az él­tese bb angol hölgyek küldtek az éltesebb genfi uraknak — de a fiatal emberek köz­ben elvéreznek a csatamezőn. A népek szö­vetségét ma egyetlen ember veszi komo­lyan: Sir Eric Drummond. Az is úgy veszi komolyan, hogy elhagyja. Azt mondják, a helyébe valami izlandi vagy albániai egyé­niség kerül... De hagyjuk a Lac Lémaimt, s a remélők Noé bárkáját, nézzünk szét a világ harcterein. San-Salvadorban ötezer halott, s az ered­mény: az Unió ráteszi kezét erre a kis or­szágra is. Wilson birodalma folytatja hóditó- politikáját, miközben ég a vágytól, hogy le­hetetlenné tegye Japán imperializmusát és meggátolja kínai hódításait. Mondanunk sem kell, hogy Japán azok közé a tiszteletre- méltó nagyhatalmak közé tartozik, amelyek tizenhárom évvel ezelőtt a fegyver erejével „megbüntették" a németeket, a magyarokat, a bolgárokat, mert jóságos szivük nem néz­hette többé, ahogy ezek az utóbbiak „lábbal tiporják a humanizmust és a morált". Ötezer kinai holttest e nagy humanisták moráljának egészségére! Természetesen Franciaország is a béke zászlóvivői közé tartozik: van ki e Eászlót vigye és védelmezze: hétszázezer pán- oélba és modem tudományba burkolt katona sorakozik alája, Sorra fölvonulnak Genfben a nagy békebarátok, a japánok és a kínaiak a shanghai-i pergőtűz zenekisérete mellett, a franciák, akiket hétezer harci repülőgép zú­gása kisér, az oroszok az állt tói ag két ésfél- milliós vörös hadsereg árnyékában, az ame­rikaiak, akiknek közben kis dolguk akadt San-Salvádorban s azután jönnek, miután a japán-kinai konfliktus hatása alatt parancsot adtak újabb öt dreadnougt megépítésére. Megkezdődik a genfi seregszemle. Háborúk vannak, hadseregek vannak, fegyverkezés fo­lyik, de az állig felfegyverzet hatalmak ki­nyújtott karral csak egy bűnösre mutatnak: Németországra. A birodalom rosszat forral, a birodalom fegyverkezik, a birodalom reváns­A SHANGHAI-I POKOL Az első japán-kinai ütközetnek háromezer halottja van A Japánok ma éjjel befejezték Shanghai megszállását — Huszon­három páncélos bombázta a város erődjeit — A kínaiak hősies ellent állása — A japánok Kína fővárosát is megszállják? Csankaiszek elrendelte az általános mozgósítást London, január 29. A tegnap este Kínából Angliába érkezett hír ékből kiviláglott, hogy az előző napon a japánok megkezdték Shang­hai megszállását és a város kinai negyedé­ben szabályos és rendkívül véres csata folyt He, amelynek következményei egyelőre belát- batatlanok. Annyi bizonyos hogy a legújabb kinai-japán összecsapás a Konfliktus eddigi legvéresebb eseménye volt és diplomáciai szempontból a iegaggasztóbb. A nanldngi kor­mány ezek után állítólag feladja eddigi pasz- szivitását. Osankajszeik magához ragadta az urálimat és elrendelte a kinai hadsereg egyes részeinek mozgósítását. 1 Az angol lapok ma nagy figyelmet szentel­nek a napokban Genfben megkezdődő lefegy­verzési konferenciának és kifejezik azt az óhajukat, hogy a konferencia minél előbb eredményre vezessen, de a genfi megnyitás­ról szóló tudósításokat és kommentárokat messze túlszárnyalják a sokkal aktuálisabb shanghai hírek. A tegnapelötti jelentések megnyugtatóan hatottak, mert arról szóltak, hogy a kínaiak elfogadták a japán ultimá­tumot s igy remény volt arra, hogy a kon­fliktus véget ér. A japánok ennek elüenére megkezdték katonai operációikat. Az esti órákban bombázni kezdték a kinai külső erő­döket, éjfél után csapatokat szállítottak part­ra Sapey városnegyedben. Ez a hír a megle­petés erejével hatott. A legutóbbi jelentések szerint a bombázás után és az éjjeli megszál­lás alkalmával elkeseredett közelharcra ke­rült sor a bevonuló japánok, a védekező kí­nai csapatok és polgárok között, miközben a japánok kénytelenek voltak minden házat külön-külön elfoglalni. A nemzetközi koüió- niákban az önkéntes csapattestek állandó ké­szültségben állottak, hogy meggátolják a har­colók benyomuülásáí az idegen-városba. Az angol katonák egy japán osztagot, amely be akart vonulni az idegen negyedbe, visszavo­nulásra kényszeritettek. Ez a hir azt igazolja, hogy a feszültség Shanghaiban óriási. A Times shanghaii tudósitója szerint a ja­pánok óriási haderőt koncentráltak Shanghai előtt. A kikötőben huszonhárom japán hadi­hajó horgonyoz és újabb tizennégy hadihajó útban van a kinai vizek felé. Tegnap több csapatszállító hajó érkezett JapánbóIlL Nagy megütközést keltett az európai negyedben, hogy a japán főkonzul a shanghaii városi ta­náccsal csak az utolsó órában tudatta, hogy a japán ultimátumra adott válasz nem elégíti ki a tokiói kormányt s a közié » japán csapatok nyomban megkezdték hadművele­teiket. A londoni lapok vezércikkeiben nagy aggo­dalom jut kifejezésre a shanghaii eseményekkel kapcsolatban. A cikkek állandóan hangsúlyoz­zák a különbséget, ami az angolok 1927-i shang- baii akciója és a japánok háborús rendszabályai között van. 1927-ben az európai hatalmak kö­zös erővel jártak el a kinai kommunizmus ellen, a saját érdekeik védelmére szorítkoztak és ke­rülték a kínaiakkal való összeütközést. A japá­nok a lehető legkíméletlenebbül járnak el és ha­lomra öldöklik a kínaiakat. Japánon kívül a többi európai hatalomnak is óriási érdekeltségei vannak Shanghaiban és igy aggódva figyelik az ottani fejleményeket Ha a japánok durvasága tovább tart, az európai hatalmak kénytelenek lesznek közbelépni, mert a kínaiak igy minden külföldit meggyiilölnek, amiből a többi idegen­nek is kára származik. A Times kifejezi, hogy a japán admiralitás súlyos nemzetközi felelőssé­get vett magára. Anglia az Egyesült Államok­kal karöltve megkísérli a kinai konfliktus eli­minálását. Angol és amerikai vélemény szerint a japán hadvezetőség és admiralitás nem a ja­pán kormány határozatait valósítja meg, hanem e határozatokat ellenőrzi és a saját szakállára dolgozik. Konsternáció Genfben Genf, január 29. Yen dr. kinai delegátus ma délelőtt memorandumot adott át a népszövetség főtitkárának, amelyben a kinai kormány a nép- szövetségi paktum 10. és 15. cikkelye értelmé­ben arra kéri a tanácsot, hogy azonnal foglal­kozzék a keletázsiai eseményekkel és különösen a japánok támadásával a kinai területek ellen. A jegyzék szövegét egyelőre nem hozták nyil­vánosságra, de a róla szóló hir mély benyomást keltett a tanács köreiben, mert mindenki érzi, hogy elérkezett a döntő pillanat és a népszö­vetségnek végre nyíltan szint kell vallania a mandzsuriai és a kinai kérdésben. Eddig úgy látszott, hogy Genf óvatos és ha­logató politikája eredményes lesz, amennyi­ben időközben a konfliktus magától emulik, a kedélyek lecsillapodnak és a népszövetség által kiküldött bizottság február elején a si­ker biztos reményében elutazhat Mandzsuiá­ba. A tanács éppen a napokban akarta vég­leg elintézni a japán—kinai ügyet, amennyi­ben ügyes kompromisszum-formulákat talált és enyhe kimagyarázásokka! azt remélte, hogy mindkét félnek a tetszését megnyeri. A határozatlan politika csődöt mondott, a kínai i tör, hangoztatják és újból meg akarják öntetni, mint ahogy Ezópus meséjében a irkas a bárányt. A „Pál-uccai fiúikban" min- enki tiszt volt,'csak Nemecsek maradt köz- iigóuy, az ő nevét kisbetűvel Írták, mindenki t exeéiroztatta, büntette, korholta, kergette. népszövetségben szintén egyetlen közle- ény van: a legyőzött és lefegyverzőtt Közép- urópa, mindent rákennek, míg mindenki lás tiszt ur és igaza van. Természetesen Ja- ánnak is. Kínára pedig azért haragszik a sztelt gyülekezet, — mint a Matinban ol­ásom — mert évek óta nem fizetett tagsági dijat, hallatlan nyomora miatt. Nem fizetett tagsági dijat? Nem adott pénzt, amivel a sóik titkárt fizetik? Nem adott pénzt, hogy a pom­pás összejöveteleket meg lehessen tartani? Nem adott pénzt? Akkor vesszen, ne keres­sen jogorvoslást Genfben s mit bánja a nép- szövetség, ha a japánok nyársra húzzák a Mennyei Birodalom valamennyi fiát. A mai állapotok végleg összekuszáltak. A mai állapotokról már csak rapszódiát lehet írni. A többi elvesz a fegyverek csillogásá­ban és az ágyuk dörgésében. delegátus erélyes de mars a után halogatásról szó em lehet többé. A kanton! hadsereg útban Shanghai felé London, január 29. A shanghaii harcok az egész éjszakán át tartottak s még most is fo­lyamatban vannak. Napkeltével a küzdelem kissé elcsitult, de a japánok szemmellátha- tóan folytatni fogják a megszállást. A nyu­galmi időt mindkét fél arra használja ki, hogy állásait megerősítse. A kínaiak mindenkép­pen nagy ellentállást akarnak kifejteni. A Nanking közelében állomásozó 19- kantoni hadsereget mozgósították és a kinai nemzeti gárda mozgósítását is elrendelték. A rendes kinai sorkatonaság útban vau a shanghaii helyőrség megerősítésére. Az elmúlt éjszaka folyamán a kínaiak állítólag több mint két­ezer halottat veszítettek, mig a japánok vesz­teségei több száz emberre rúgnak. Az anyagi kár óriási. Egy városnegyed csaknem telje­sen leégett. Ma reggel tizennégy japán hadi- l ~‘í befutott a Yangtsekiang torkolatába. A shanghaii diplomáciai testület doyenje, az amerikai főkonziul, a japánok eljárását szószegésnek minősítette, mert a japán had- vezetőség már tegnap kijelentette, hogy a ja­pán ultimátum elfogadása esetén nem szállja meg a várost. Amerika kénytelen less uj hadihajókat építeni... Newyork, január 29. A shanghaii küzdel­meikkel kapcsolatban a Jangosekiangon ál­lomásozó amerikai flotilla parancsnoka a washingtoni tengerészeti hivataltól erősí­tést kért. A parancsnok jelentése szerint fel kell tételezni, hogy a japánok a kinai terü­let megszállását folytatni fogják és esetleg; . 24. (23 Na: R^DI<*MELL^LET .‘SSS* A szlovenszkóiés mszinszkói ellenzéki pártok P°litikai FELEL0S ZT0 ». - —■ Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.-KŐ. DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCB GÉZA SÚRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRAHA

Next

/
Oldalképek
Tartalom